Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-21 / 299. szám

I 12 I WEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 399. SZÁM Ára: 5,80 íurini 1990. DECEMBER 81., PÉNTEK HÁROM MEGYE „MINISZTERE" Úttörőtitkár voit, köztársasági megbízott lesz? Az Országgyűlés alkot­mányügyi, törvény-előkészí­tő és igazságügyi bizottsága tegnap meghallgatta a köz- társaságimegbizott-jel ölte­ket. A Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyét ma­gában foglaló, budapesti székhelyű régióba Skultéty Sándor jogászt jelölik. Ö 45 esztendős, külkereskedelmi, mezőgazdasági és ipari jogá­szok munkaközösségének ve­zetője Cegléden. Volt spor­toló, birkózó- és úszóedző, matematika—kémia szakos általános iskolai tanár, ne­velőotthoni igazgató, mielőtt elvégezte a szegedi jogtudo­mányi egyetemet. Rendelke­zik adó-szaktanácsadói vizs­gával. Mivel tagja az abonyi önkormányzatnak, e tisztsé­géről — kinevezése után — lemond. Az alkotmányügyi bizott­ság a jelöltek esetében úgy foglalt állást, hogy kineve­zésükkel kapcsolatban nem tesz észrevételt. A jelölteket pénteken az önkormányzati bizottság is meghallgatja. Dr. Skultéty Sándorral éppen a miniszteri- meghall­gatás idejére beszéltünk meg interjút. Sajnos elkerültük egymást. De Cegléden járva- kelve, életének állomásairól azért kaptunk — általa ter­mészetesen meg nem erősí­tett, alá nem támasztott — tájékoztatást. A köztársaságimegbízott-' jelöltről azt mondják: rend­kívül energikus ember. Ké­pesítés nélkül kezdett taníta­ni Abonyban, s munka mel­lett szerzett diplomát, a ta­nári után később jogit is. Szervezőtehetségére úttörő­vezetőként figyeltek fel, s éveken át járási úttörőtitkár volt, majd ugyancsak huza­mosabb ideig a járási pártbi­zottságon látott el, feladato­kat az agitációs és propa­gandaterületen. ■ Később a Lenin Tsz-ben dolgozott, ahol egyben alap- szervezeti párttitkár is volt, s a szövetkezetnek ma is jogtanácsosa, amellett, hogy vezeti a Cegléd városi 121. számú jogtanácsosi munka- közösséget. Tudomásunk szerint dr. Skultéty Sándor tagja, de legalábbis szimpatizánsa el­veiben az MDF-nék. Nem véletlenül mondják ezt róla bizonyára: azt hallották, a testvére, Király B. Izabella Pest megyei MDF-es parla­menti képviselő. ★ Lapunk tegnapi ügyeletes szerkesztője csinos kis purpar- léba keveredett a fenti írás kapcsán. Skultéty iir — aki korábbi ígéretének megfele­lően visszahívta munkatársun­kat — bizony nem örült annak, hogy korábbi életpályájának elemeit közre kívánjuk adni. Pedig ezzel egyáltalán nem akartuk rontani kinevezésének esélyeit. Az MDF tavaszi pla­kátjának szlogenjével szemben lapunk ugyanis úgy gondolja, hogy ha egyáltalán szükség van nagytakarításra, annak akkor is csak a szemetet keil el- ■távolílani. Mint ahogy a gyer­meket sem szokták kiönteni a fürdővízzel együtt, a tisztessé­ges, értékes, képzett szakem­berekre az új demokráciának is szüksége van. Akár tagjai voltak az MSZMF-nek akár nem. Távközlési iroda Szigetszentmiklóson Nem küldözgetik az ügyfeleket Barátságos környezet, csi­nos egyenblúzos hölgyek, a polcokon színes telefonké­szülékek, menedzserkalkulá­torok, az asztalon telefax és számítógép, a sarokban sok­szorosító berendezés. Űj stí­lus, új szellem a távközlés­ben. Ez a Budapest Vidéki Távközlési Igazgatóság ügy­félszolgálati irodája, amely tegnap délelőtt nyílt meg Szigetszentmiklóson a Már­ka Skála Áruház emeletén. Mint Polócz Ferenc igaz­gatóhelyettes elmondta, már az iroda helye is sokat mond. Arról tanúskodik, hogy nem hatóságként, hanem szolgál­tatókként szeretnének fog­lalkozni itt a 'telefonra vá­rókkal és az előfizetőkkel. A várakozók adatait számító­gépre viszik, . s a hozzájuk fordulókat mindig napra ké­szen tájékoztatják majd a fejlesztési lehetőségekről. Ez az iroda foglalkozik ezután ELSŐFOKÚN: TÖRVÉNYSÉRTŐ ítélet a lakiteleki ügyben AZ ás ELLE» ÚSZVA ÛRfà + Egyre inkább szemmel látható a baj. A kisszerve­zeteknél még-még magyarázható a közeli megala­kulással, a tapasztalatlansággal az első számú veze­tő kapkodása, mindennel foglalkozása. A nagyobb, béjáratott cégeknél viszont a tűzoltásnak a jele ez. Annak a jele, hogy ezek a cégek (is) nápról napra élnek. Többüket kérdve, az érintett vezetőknek kirajzo­lódik a kép. Naponta 25-30 ügyben hóznak dön­tést ... Gyakran olyan témákban, amikben normá­lis helyzetben egy művezetőnek, egy üzemvezető­nek kéllene döntenie^ Szemléletesen fogalmazta meg ezt egyikük, amikor azt mondotta, annyira fel- darabolódik a napjuk, mintha az iskolában a gyere­kek olyan órarend szerint tanulnának, amelyben egy-egy „óra”, azaz tantárgy öt-öt percet kapna. A hasonlat találó! Nem szükséges különösebb fantá­zia ahhoz, hogy belássuk : az ilyen órarend szerinti tanulás mennyit érne... Sajnos, körülbelül ennyit ér az üzemi-vállalati óra plusz rend is; a rések, a lyukak tömögetése ez. A megkérdezett vezetők azt mondták, ennél többet (napi 12-14 óra) nem tudnak már dolgozni. Az órákra, félórákra szétesett nap úgy teremt túlterheltséget a vezetőknél, hogy annak nyomában nem teremtődik rend, hanem pillanatnyi­lag megoldódik egy-egy teendő. Legtöbbször, azon­ban úgy oldódik meg — éppen a módszerből követ­kezően —, hogy két-három újabb feszültséggócot teremt. » Ma bármelyik vezetőre kimondható, hogy alkal­matlan (arra'is, akit egy hete, egy hónapja válasz­tottak meg a „nagytakarítás” jegyében), ugyanis a körülmények, a gazdasági környezet alkalmatlan ar­ra, hogy abban vezethessenek. Vezessenek, azaz stra­tégiai és taktikai elemeket egyeztessenek. Ma ^ ter­melőhelyeken (nemcsak az iparban!) a percről perc­re élés a meghatározó erő. A rögtönzéseknek ez a sokasága — tapasztalhattam — a megyében tevé­kenykedő vegyes vállalatoknál a megdöbbentés ere­jével hat a külföldiekre. Kérdés, mi mikor jutunk el a megdöbbenésig? És milyen áron? (M) Országszerte nagy érdek­lődéssel kísért ügyről, a la­kiteleki volt tanácsi dolgo­zók munkaviszonyának fel­mondásáról, illetve a helyi önliormányzat ezzel kapcso­latos határozatáról tárgyalt csütörtökön a Kecskeméti Városi Bíróság. Törvénysér­tőnek minősítette és hatá­lyon kívül helyezte a laki­teleki határozatnak azon ré­szét, amely kimondja a ta­nács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek megszűnésiét. A hazai bírói gyakorlat­ban példa nélküli, munkajo­gi következményei és egyes részleteinek jogi tisztázat­lansága miatt rendkívül bo­nyolult ügyben hozott dön­tés részletes és hosszadalmas indoklásának lényege az, hogy mind az önkormány­zati törvény, mind az átme­neti törvényből adódóan sem a helyi tanács, sem szakigaz­gatási szerve nem szűnt meg jogutód nélkül, hiszen jog­utódjai kijelölést nyertek.. A jogutódnak, azaz a polgár- mesteri hivatalnak köteles­sége az átmenet időszakában a korábbi szakigazgatási szerv feladatait ellátni. a góckörzet — a Csepel-szi- get végéig, illetve Dömsödig nyúló terület — számlapana­szaival, de itt lehet bejelen­teni vonalhibákat. Az első negyedévtől lehetőség lesz a távbeszélőszámlák befizeté­sére is, itt jelentkezhetnek az új telefonigénylők, de le­het majd innen telefaxot, te­lexet leadni éppúgy, mint telefonálni, helyben, illetve távolabbra. Négy nagy céggel kötöt­tek bizományosi szerződést a legkorszerűbb, legdivato­sabb telefonkészülékeket, üzenetrögzítőket, digitális naptárakat, kalkulátorokat árusítják. A különféle faxok, kis- és alközpontok megren­delői az eladástól a szerelé­sig teljes körű szolgáltatást kaphatnak az ügyfélszolgá­lati irodán. Arra töreksze nek a munkatársak, hogy minden hozzájuk forduló ügyét helyben elintézzék, 'Nem küldözgetik az ügyfele­ket más távközlési szervek­hez, hanem ha lehetőség van, telefonon saját maguk intéz­kednek, vagy később vála­szolnak. A távközlési ügyfélszolgá­lat hétfőn nyújtott nyitva tartással este 6-ig, a hét töb bi munkanapján 9-től 4-ig várja az érdeklődőket, de a jövő év elejétől már az áru ház nyitva tartásához igazít­ják saját munkarendjüket, annak érdekében, hogy az ügyfelek könnyebben felke­reshessék gondjaikkal, kér­déseikkel az irodát. A váci és a szigetszent- miklósi után a jövő év ele­jén hasonló ügyfélszolgálat kezdi meg működését Ceg­léden és Erden, s a tervek szerint 1991-ben Szentend­rén is ilyen irodát nyit a Bu­dapest Vidéki Távközlési Igazgatóság., M. K. Lemondott külügyminisz­teri bársonyszékéről Eduard Sevardnadze, akinek neve az átalakítás hőskorszaká­nak új típusú szovjet külpo­litikáját fémjelezte. Ezt ma­ga a szovjet külügyminisz­ter jelentette be csütörtökön ' a szovjet népi küldöttek kongresszusán, az „ezredesi csillagos” szélsőségesek sze­mélyeskedő kampányával magyarázva döntését, s egy­ben sötét diktatúra veszé­lyeire figyelmeztetve a szov­jet törvényhozást. A grúz származású 63 esz­tendős politikus — aki 1985 júliusa óta töltötte be a Szovjetunió külügyminiszte­rének tisztét — a kongresz- szusi palotában mondott be­szédében azzal az indoklás­sal kérte felmentését, hogy a reakciós erők személyeske­dő kampányt folytatnak el­lene: említést tett „két ez­redesi rangú” küldöttről, akik úgy nyilatkoztak, hogy „miután sikerült félreállítani a ■ belügyminisztert, most már eljött a külügyminisz­terrel való leszámolás ideje is”. (Részletes beszámolónk a 2-es oldalon.) Elnapolt Világkiállítás Csak egy évvel később Csaknem nyolcórás ülése­zés, illetve majd kétórányi szavazási procedúra után a fővárosi közgyűlés végül is úgy foglalt állást, hogy nem támogatja a világkiállítás 1995. évi megrendezését. Döntött a testület arról is, hogy 1996-ban viszont meg- rendezhetőnek tartja a kiál­lítást, ha a Parlament meg­alkotja az együttműködési szerződések megkötéséhez szükséges törvényeket (kon­cessziós törvény, földtör­vény stb.), elkészül a részle­tes finanszírozási, városfej­lesztési és teljes■ körű kör­nyezetvédelmi terv, illetve hatástanulmány. Emellett szükségesnek tartja a köz­gyűlés, hogy általános és tel­jes körű tervet dolgozzanak ki a világkiállítás beruházás­szervezési formáira és a vi­lágkiállítási létesítmények és beruházások utóhasznosítá­sára. A képviselők véleménye: ha ezek a feltételek 1991. április 30-ig nem valósulnak meg, akkor a közgyűlés nem lát lehetőséget a világkiálli- táS megrendezésére. Kismaros iskolája. Három tanterem, könyvtár. Nem nagy dolog. A kismaroslak­nak mégis az. Mert gyerekeik kitiltattak az eddigi körzetköz­pontnak számító verőcei iskolából. Pontosabban szólva, fel nem mondtak nekik, csak éppen ultimátumot kaptak: ha akarják továbbra is a kötelező közoktatást, ám fizessenek gyerekenként több mint húszezer forintot. A kisiparosiak nem akartak fizetni. Inkább fél év alatt építettek egy új iskolát. Hogy hogyan, arról szól riportunk a 3. oldalon. (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom