Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-20 / 298. szám
2 1990. DECEMBER 20.. CSÜTÖRTÖK A Pentagonok az ENSI-ben A kisebbségek jogsiért A Pentagonale-csoport országai: Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország kedden először foglaltak közösen állást az ENSZ-ben, mégpedig a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében. Az öt ország együttes állás- foglalását Erdős André magyar nagykövet tolmácsolta a közgyűlés ülésszakán. — A nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi kisebbségek kérdései elsőrendű jelentőségűek a nemzetközi kapcsolatokban, hiszen a megoldatlan problémák súlyos Veszélyt jelentenek az egyes országok társadalmi békéjére, a demokráciára, az emberi jogokra és egyúttal veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot — hangoztatta. A nagykövet utalt arra, hogy a párizsi összeurópai csúcstalálkozó — többek között a Pentagonale kezdeményezésére — magasabb nemzetközi követelményeket szabott meg a kisebbségi jogok védelmére. — Hasonlóan szükség van arra, hogy az ENSZ is átfogóan, egyezményreridszerben szabályozza a jogokat, különös tekintettel arra, hogy a kisebbségekhez tartozók szabadon megőrizhessék, kifejezhessék és fejleszthessék etnikai, kulturális, nyelvi, vallási azonosságukat. A Pentagonale országai remélik, hogy a közgyűlés további késlekedés nélkül, hamarosan elfogadja a kisebbségi jogokról szóló nyilatkozatot, amelyet az illetékes albizottság tizenkét évi munka után kidolgozott — mondotta Erdős André. Siaddam titkos arab tárgyalásai A megszálló húzza az időt Szaddám Husszein iraki elnök azért húzza a tárgyalásokat Washingtonnal, mert titokban arab megoldással próbálkozik — jelentette kedden este a CBS-hálózat. Az amerikai tévétársaság értesülései szerint még Kuvait legszorosabb szövetségesei is arra beszélik rá az ország volt uralkodóját, hogy engedje át Iraknak a két ország határán fekvő, vitatott olajmezőt, és két sziget átadásával biztosítson Iraknak tengeri kijáratot. — Egy esetleges arab külön- alku, részleges iraki visszavonulás, amelyről Sadli Benzse- dld algériai elnök és Husszein jordán uralkodó tárgyalt legutóbb az iraki elnökkel, nehéz helyzetbe hozná az amerikai kormányt — kommentálta a fejleményeket a CBS. George Bush amerikai elnök kedden ismét hangoztatta eltökéltségét, hogy érvényt szereznek az ENSZ határozatainak, és Iraknak maradéktalanul ki kell vonulnia Kuvait- ból. Dán Quayle alelnök arról is szólt: meg kell szüntetni a lehetőségét, hogy Irak vegyi, illetve atomfegyverrel rendelkezzék. Egy hónappal az ENSZ-ha- táridő lejárta előtt az amerikai kormány attól fél, hogy Irak Kuvaitból való részleges kivonulással, a kérdést arab határvitának minősítve okoz további súlyos gondokat — írta szerdán a The New York Times. Kemény páncéloscsatákra számit a sivatagban, jelentős veszteségekkel — mondotta a The Washington Postnak Walter Boomer, az öbölbe vezényelt ' 90 000 amerikai tengerészgyalogos parancsnoka. A The Wall Street Journal szerint amerikai kormánykörök nem hivatalosan sürgették Izraelt: tartsa magát továbbra is távol az iraki viszálytól, mert Bagdad — katonai konfliktus esetén — megkísérli majd bevonni, hogy megbontsa az amerikai—arab szövetséget. Feszültség a Baltikumban Az erőszak nem old meg semmit Egy nappal a provokatív rigai pokolgépes merényleteket követően a balti katonai körzet törzsfőriöke, Pjotr Csausz altábornagy nyilatkozatban figyelmeztette Ivars Godmanis lett kormányfőt a köztársaságban erősödő hadseregellenes hangulat veszélyeire. Csausz szerint különböző lett szervezetek röplapokat terjesztenek a katonák között, a katonai eskü megszegésére szólítva föl őket. Ugyanakkor a helyi és felsőbb szintű hatalmi szervek határozataikban semmibe veszik a katonák és tisztek, családtagjaik érdekeit, megnehezítik a katonai egységek normális életvitelének biztosítását. A szovjet altábornagy hangsúlyozta, hogy katonái nem reagálnak e provokációkra, hűek maradnak es- küj ükhöz. Az észt parlament — miután egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mind több „ürügy” akad az elnöki kormányzás vagy a rendkívüli állapot bevezetésére a balti köztársaságokban — felhívást intézett a köztársaság lakosságához és a hivatalokhoz, intézményekhez. A tal- linni törvényhozás állásfoglalásában reális veszélynek nevezi, hogy a szovjet hatóságok megpróbálnak gátat szabni az Észtországban kibontakozó demokratikus folyamatoknak. Az esetleges új agresszió kapcsán, a nemzet túlélésének érdekeit szem előtt tartva a parlament elvi okokból elutasította az erőszakos eszközöket, s erre szólította fel a lakosságot is. A szaúd-arábiai Rijadba érkezett R. Cheney amerikai védelmi miniszter és C. Powel tábornok, vezérkari főnök, hogy ellenőrizze az öböl térségébe küldött amerikai csapatok harc- készültségét az ENSZ BT által Iraknak szabott ultimátum lejárta előtt. A Ismeretlen fegyveresek szerdán a pakisztáni Lahor városában meggyilkoltak egy iráni diplomatát. A A jugoszláv államelnökség alkotmányellenesnek minősítette a szlovén függetlenségről tartandó népszavazást, s az államszövetség legfelső vezető testületé nyilatkozatban ítélte el a december 23-ra kiírt referendumot. A A Jakut SZSZK önálló kapcsolatok kiépítésére törekszik Japánnal, Jakutföld a szigetország technikájának, tőkéjének ellenében nyersanyagokkal fizet. A Elindultak Szaúd-Arábiába az első francia csapaterősítések, hogy január 15-re a mostani hatezer fős francia haderőt tízezerre növeljék. 'Jegyzet AZ IDŐ NEM AMIKOR AZ IDÉN januárban a belgrádi Politika című újság arról adott hírt, hogy az albániai Shkodra városában a karhatalom zavargásokat fojtott vérbe, a hivatalos Tirana először hallgatott. Majd miután az egész világsajtót megtöltötték az uraik által megterségesen elszigetelt országból kicsempészett, kínzásokról és kivégzésekről szóló beszámolók, megszólalt Ramiz Alia államfő, az Albán Munkapárt első titkára, s „rágalmaknak” nevezte a híradásokát. Egy országot, bármennyire is nagyrészt járhatatlan, útta- lan hegyek választják el a szomszédos Jugoszláviától és Görögországtól, nem lehet szinte „légmentesen” elzárni a világtól. Mindhiába sokszorozták meg a határőrséget és esett áldozatául csupán augusztusig 500 menekülni szándékozó, voltak, akiknek sikerült átjutniuk, s elvinni az üzenetet: Albánia népének elege van az ott konzervált sztálinista rendszerből, s lázongását csak a hírhedt tit- xosrendöncg, a Sigurimi terrorjának fokozódása képes ideig-óráig elnyomni. Az országból kiszököttek listákat is hoztak magukkal. Eszerint a Sigurimi 1946 óta mintegy százezer albánt gyilkolt meg. Beszámolóik szerint átlag minden harmadik albánt arra kényszerítenek, hogy a titkos- rendőrség valamilyen informátora legyen, s nem kevesebben, mint negyvenezren sínylődnek politikai okokból börtönökben. Ramiz Alia és csoportja, látva az egykori kelet-európai országokon végigsöprő változásokat, és az Albániában is kitöréssel fenyegető „vulkánját”, az elégedetlenségnek és az elkeseredésnek, februártól kezdve óvatos reformintézkedésekkel kísérletezett a belpolitikában, kifelé pedig hasonlóan szigorúan körülhatárolt nyitással Európa irányában. A vállalatoknak korlátozott jogkört adott, és a parasztok pedig ezután eladhatták a háztájiban termelt termékeiket a szabad piacon. Egy olyan államban, amelyben a húst és tejet jegyre adják, s ahol az alultápláltság a fő egészségügyi probléma, és a lakosság élelmezése szinte megoldhatatlan feladat, az új intézkedések csak fokozták az elégedetlenséget. A robbanás az idén júliusban következett be, amikor a Sigurimi egységeinek golyózápora ellenére, albánok tömegei menekültek a tiranai nagykövetségekre, s kértek ott politikai menedékjogot. Végül is, hogy az albán vezetés megoldja a kirobbant válságot, és csillapítsa a világ felháborodását, engedélyezte, hogy 4786, a diplomáciai negyedben menedéket keresett albán állampolgár elhagyja az országot. Ramiz Alia pártfőtitkár az Albán Munkapárt központi bizottsági ülésén — amelynek a tv is nyilvánosságot adott — ígéretek tömegét tette, hogy útját állja a nagyobb robbanásnak. Később bizonyos óvatos privatizálási programot is bejelentettek, s az utazások liberalizálását is — persze a korábbi teljes elszigeteltséghez viszonyítottan ... Albániának sajátos a helyzete, amiatt is, hogy 3,1 milliós lakosságához képest rendkívül nagy azoknak a száma, akik külföldön élnek. Nyugat- Európában, Ausztráliában és az Egyesül Államokban mintegy 370 ezer albán él, Jugoszláviában pedig 1,7 millió az albán nemzetiségiek száma. Az országnak van egy „trón- követelője” is: az ötvenéves Leka, aki annak a Zogu királynak a fia, akinek uralmát 1939-ben a megszálló német és olasz csapatok megdöntötték. Leka Párizsban működő emigráns kormánya felkelés szervezésére szít a tiranai vezetés ellen. Ramiz Aliának és óvatos reformereink azonban nemcsak erre kell figyelniük, hanem Nedzsmije Ho- dzsára, az öt éve elhalálozott keménykezű diktátor özvegyére is, aki mögé tömörülnek mindazok az elemek a mai Albániában, amelyek a sztálinista rendszer minden óvatos reformját „árulásnak” kiáltják ki. S nem szabad elfelejteni, hogy Shkodra kivételével, minden albán városban ott van Sztálin és Hodzsa hatalmas szobra. Tirana most válaszútra érkezett. Ramiz Alia felismerte, hogy az időt országában sem lehet megállítani, s felülről Év végéig a régi áron / Az autóklub drágábban is olcsóbb lesz A taxisblokád miatt a Magyar Autóklub országos küldöttértekezlete csak decemberben, egy második fordulóban fejezte be munkáját. Ekkor fogadták el a szervezet új alapszabályát és döntöttek a százszázalékos tagdíjemelésről. — A 600 forintos évi tagdíj csak január 1-jétől érvényes — figyelmeztet Szönyi Zsolt, a Pest megyei szervezet titkára. — Idén december 31-ig háromszáz forintért lehet megújítani a tagságot, akár öt évre előre is. Az autósokat még az ág is húzza manapság, a drasztikus költségnövelő áremelések között valójában elenyésző ez az évi 300 forintos többletkiadás. A prognózisok szerint ennek ellenére legalább 20-25 százalékkal csökken majd a klub taglétszáma. S várhatóan a kispénzű autósok, a nyugdíjasok gondolják majd meg, hogy fönntartsák-e tagságukat, éppen azok, akiknek legnagyobb szükségük lehet a viszonylag olcsó szolgáltatásokra. Bár a klub is kénytelen emelni árait a jövőben. — Mi változatlanul önköltségi áron dolgozunk klubtagjainknak — mondja Szőnyi Zsolt —, de emelni azért kénytelenek vagyunk. Eddig 150 forint volt nálunk a rezsióra- díj, ezt most 190 forintra kell emelnünk. (Ugyanez például a budapesti szervezet műszaki állomásain 250 forint.) Igazából tehát nem beszélhetünk drasztikus drágulásról. A műszaki vizsga díja például 190 helyett 200 forint lesz, egy motordiagnosztikai vizsgáért az eddigi 190 “ forint hélyétt 230-at kell majd fizetni. — Az új alapszabály szerint a szervezetek az eddiginél sokkal önállóbban gazdálkodhatnak. Milyen előnyöket jelent ez egy olyan nagy létszámú, tehát „gazdag” szervezetnek, mint a Pest megyei? — Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy miután a segély- szolgálatra és az egyéb központi költségekre befizettük a ránk kirótt összeseket, a pénzünket arra költjük, amire irányított óvatos reformokkal, nyilván a bolgár példát tartva szem előtt, igyekszik elkerülni a robbanást. Ezért kezdeményezte, a Sigurimivel és Nedzsmije Hodzsa híveivel szemben, ellenzéki pártalakítás engedélyezését. A jelek szerint azonban ez már elkésett volt, s a feszültség kirobbanását nem lehetett megakadályozni. így került sor a múlt heti véres zavargásokra, amelyek 157 ellenzéki bíróság elé állításával végződtek. A nemrég alakult demokrata párt, amely a véres események után is tárgyalt a kormányzattal, elítélte a „huligánok akcióját”. Egyes nyugati kommentátorok ennek nyomán azt írták, hogy a demokrata párt megalakítása mögött az Albán Munkapárt áll, amely így akarja átmenteni hatalmát. Ezt az új párt vezetői élesen cáfolták, s hangoztatták, hogy az emberi jogok és a piacgazdaság meghatározói programjuknak, csak éppen tárgyalásaikkal a polgár- háborút akarják elkerülni. HA AZ ESEMÉNYEK a kormányzat forgatókönyve szerint zajlanak, a demokrata párt hivatalos bejegyzése még várat magára. Először ugyanis a parlamentnek kell jóváhagynia a többpártrendszerről szóló kormánydöntést. Majd miután a párt benyújtotta bejegyzési kérelmét, harminc napig kell várakoznia, amíg illetékes helyen jóváhagyják törvénvesítését. Kérdés, hogy e lassú folyamat mennyire felel meg immár a feszült albán helyzetnek, s mennyire alkalmas arra, hogy továbbra is békés mederben tartsa az elkerülhetetlen fejlődést? Arkus István akarjuk. Korszerűsítjük a műszerparkot, ahol ez nagyon szükséges, és a dolgozóink bérét kíséreljük meg legalább a közlekedési ágazat átlagos szintjére emelni. Lényegében ezek is a klubtagok érdekeit szolgálják. S talán telik még arra is, hogy Szigetszent- miklóson és Nagykátán bővítjük a műszaki állomások létszámát, s így több autót tudunk vállalni. — Vannak a szervezetnek olyan régóta függőben lévő „ügyei”, mint például a szentendrei segélyállomás bővítése. Ezzel mi a helyzet most? — A szentendrei segélyállomás bővítésére az építési engedélyt még a régi tanács műszaki osztálya adta ki. Ennek birtokában elkezdtük az alapozást, beépítettünk mintegy 60 ezer forint értékű anyagot, amikor ugyanannak a tanácsnak ugyanaz a műszaki osztálya visszavonta az engedélyt. A döntést azzal indokolták, hogy arra a helyre bevásárlóközpontot akarnak építeni. Mi levélben kértük, hogy legalább az eddig befektetett pénzünket fizessék vissza, de még válaszra sem méltattak. Időközben ráadásul kiderült, hogy arra a területre nem is lehet üzletet építeni. Minket a pertől most már csak az tart vissza, hogy bízunk benne, az új polgármesterrrel szót tudunk érteni. M. Nagy Péter Jutalmazott a Hungária Biztosító Rendőrök kontra mackósok Bonyolult és szerteágazó Pest megyei és részben fővárosi bűnügy nyomravezetőit jutalmazta meg tegnap a Hungária Biztosító, összesen százezer forint jutalmat kapott a biztosítótól a tavaly november 21-i, szentendrei páncélszekrényrablás tetteseinek négy leleplező je: Bujáki István rendőr őrnagy, a Pest Megyei Itendőr-fökapitányság bűnügyi osztályának nyomozótisztje, Kovács Béla hadnagy, Tóth László Zoltán hadnagy és :Nagy Sándor törzszászlós; a III. kerületi kapitányság nyomozói. A tekintélyes summát dr. Hideg Miklós, a Hungária Biztosító Pest Megyei Igazgatóságának vezetője nyújtotta át, köszönetét mondva az elkövetők leleplezéséhez nyújtott segítségükért, amely lehetővé tette, hogy a biztosító ez ügyben már kifizetett tizenkétmillió forintos kárösszege utólag mérséklődjön. A BRFK szintén jelen lévő képviselői külön aláhúzták, hogy ebben az ügyben együttműködésük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársaival rendkívül hasznosnak bizonyult. A szerteágazó bűnügy méreteire jellemző, hogy 1945 óta ez volt a harmadik legnagyobb értékű betöréses lopás Magyarországon. A szentendrei mackós lopás csak a jéghegy csúcsa volt, amelyet valójában az elkövetők személye, számos korábbi bűntettel kapcsolt össze. A lavinát az 1989. november 21-i szentendrei betöréses lopás indította el. Ekkor az Equus Kft. Rákóczi típusú páncélszekrényét rabolták el tizenkétmillió forint értékű arany ékszerekkel, elefántcsont műtárgyakkal, a riasztóberendezés működése ellenére. A nyomozás során egyre több jel utalt arra, hogy ennek a bűnügynek az elkövetői között ugyanazokat a fiatalokat kell keresni, akik a főváros több kerületében és Pest megyében korábban négymillió forintos műkincsrablásban, betöréses szőrme- és ékszerlopásban vettek részt. A különféle bűntettekből származó károk igen tetemesek voltak. A kiterjedt bűnügyben ösz- szesen nyolcvan elkövető vett részt, közülük némely csoport betöréses lopásra, gépjármű- lopásra, orgazdaságra szakosodott. Csupán a szentendrei bűnügyben eddig egymillió forintot foglalt le ä rendőrség. A nyomozás még tart. —k. k — Aláírják a szerződést Boeing-bázis Egy hónappal ezelőtt lapunkban hírt adtunk arról, hogy a kormány soros ülésén tárgyalt a tököli repülőgépjavító bázis ügyéről. A kormány akkor az angol—magyar vegyes vállalat alakításához szükséges hatósági engedélyek és garanciák megadásáról is tárgyalt. Az illetékesek arról tájékoztattak, hogy meggyorsulnak az előkészületek, s a vegyes vállalatot a cégbíróságon is hamarosan bejegyezhetik. Értesüléseink szerint a szanáló szervezet és az angol Line Up cég képviselői ma írják alá a szerződést. Így valószínűleg a jövő év első napjaiban el lehet kezdeni a beruházást. A Boeing gépeket javító bázis, mint ismeretes, a felszámolásra ítélt Pest Vidéki Gépgyár szakembereinek is munkát biztosít. H. É. Az értelmiségei zavarta a hang ——————■■—————"Ili ...... .!■—IUI I ■ '!.■ HU HU I I IMI— K isgazdanyitás A Kisgazdapárt a jövőben néppártként kíván működni, mert amennyiben rétegpárttá válik, úgy elveszíti súlyát és politikai befolyását — hangsúlyozta Oláh Sándor, a párt újonnan megválasztott főtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Az új vezetés által megfogalmazott „nyitás” jegyében Oláh Sándor utalt arra, hogy szeretnének a párt' köré gyűjteni egy értelmiségi szakértő- gárdát. Mint mondotta: az elmúlt időszakban a harsány, nemegyszer demagóg megnyilvánulások távol tartották az értelmiséget a Kisgazdapárttól, ám a hét végi nagyválasztmány óta máris tapasztalható érdeklődés és közeledés, főképpen az agrár értelmiség részéről. A főtitkár egyúttal bejelentette: januárra elkészül a párt átfogó agrárkoncepciója, majd ezt követően folyamatosan napvilágot lát a kisgazdák részletes politikai programja. A párt koalíciós partnereihez való viszonyáról szólva Oláh Sándor leszögezte: a Kisgazdapárt nem vállal szerepet a kormánykoalícióban, ameny- nyiben a tulajdonrendezés reprivatizációs jellege teljesen elvese
