Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-20 / 298. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Ára: 5,80 forint 1990. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI Fehér óriáspandát fedez­tek fel a kutatók az egyik kínai természetvédelmi terü­leten. A most meglesett mackó­nak csak a tappancsai és a szemürege fekete, az „átla­gos” pandáknak ezzel szem­ben a fülük, a végtagjaik és a váüuk is. December 21-től soron kívüli, plenáris ülést tart az Or­szággyűlés. A tervek szerint a szombaton és vasárnap is tartó, tanácskozáson folytatják az adótörvények vitáját. ® A társadalombiztosítás térítse meg az Aerocaritas mentő- szolgálat költségeinek azon részét, melyre az emberektől a 43+10 százalékot elveszik — kérte nyílt levelében a Par­lamenttől Kozenkay Jenő, a szervezet elnöke. & A Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetsége szerint Románia, jelenlegi kormánya nem képviseli hitelesen az ország ér­dekeit. Egyebek közt erről tájékoztatta tegnap a sajtó kép­viselőit Budapesten, a MSZOSZ székházában Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke. Új szövetkezeti törvény Neve legyen e vagyonnak gét. Szükség van arra is, hogy a tagság maga dönt­hessen a szövetkezetek to­vábbi fenntartásáról, átala­kításáról, valamint a veze­tők személyéről. Nagyon fontos kérdés a jelenleg mű­ködő szövetkezetek vagyo­nának a „nevesítése”, azaz a felosztása. Ma még vitás, hogy a törvény kötelezővé tegye-e a vagyon százszáza­lékos felosztását, vagy csak lehetőséget adjon arra, és a közgyűlés döntsön a felosz­tás mértékéről. Az utóbbi megoldás a rugalmasabb, s ez felel meg a szövetkezeti autonómia elveinek is. Dr. Kecskés László kije­lentette, hogy az előzőek ér­telmében az előterjesztésben két különálló törvény alko­tására tettek javaslatokat: az egyiknek az új szövetke­zeti modellt kell szabályoz­nia, a másiknak, pedig az át­meneti rendelkezéseket meg­határoznia. Mindkét tör­vénynél feltétlenül biztosíta­ni kell, hogy a szövetkezeti tagság időben és megfelelő mértékben tanulmányozhas­sa, megismerhesse az új jog­szabályokat, mert csak így alakíthatja ki megalapozot­tan állásDontját a szövetke­zet jövőjéről. ! lesípapátf foglalják m pályát Nemzeti jövőkép és drágulás a magyar vasútnál Űj, egységes szövetkezeti törvény fogja felváltani a jelenleg hatályos jogszabá­lyokat. Erre a köztulajdon és a magántulajdon — ez utóbbi körébe tartozik a szö­vetkezeti tulajdon — esély- egyenlőségének biztosítása érdekében van szükség — mondotta nyilatkozatában dr. Kecskés László helyettes államtitkár, azzal kapcsolat­ban, hogy az Igazságügyi Minisztérium előterjesztést készített a kormánynak az új szövetkezeti törvény tézisei­ről. A túlszabályozott és- szin­te áttekinthetetlen szövet­kezeti jog helyett olyan új törvényre van szükség, amely — fő tézisei szerint — szűkíti az állam beavatkozá­si lehetőségét a szövetkezet tevékenységébe. A jelenleg működő mint­egy 7 ezer szövetkezetei, a több mint ötmilliós tagságot (sokan több szövetkezetben is tagok) át kell vezetni — a szövetkezeti autonómia tisz­teletben tartásával — az új törvény alkalmazásához. Eh­hez pedig mindenekelőtt helyre kell állítani, illetve meg kell teremteni a tagság tulajdonosi minőségét, és az ennek megfelelő érdekeltsé­Már bölcs tanítónk, Ráko­si Mátyás is megmondta, bűnös nemzet vagyunk, van okunk az össznépi lelkiisme- ret-furdalásra. Azóta persze jó néhányszor átértelmeztük történelmünket, rendszervál­tás is volt, önmagunkkal mégsem lehetünk igazán elé­gedettek. Egyebek mellett azért, mert továbbra is az állam, egészen pontosan az állami vasút nyakán élősköd- tünk. A közösségkapcsola­tokra elődeinél többet adó Csárádi János MÁV-vezér- igazgató szavaiból következ­tethetünk az előbbiekre, aki tegnap újságírókkal talál­kozva szükségesnek tartotta elmondani, hogy mindeddig mindenki 67 százalékos ked­vezménnyel vonatozott, a többit a vasút, illetve az ál­lam állta. A vezérigazgató azt persze nem tartotta szükségesnek megmagyaráz­ni, hogy ugyan honnan volt az államnak pénze e nagy­szabású jótékonysági akció­ra, sőt azt se, ha mi elblic­celtük a jegy árának jelen­tős részét, hogyan élt meg ebből a nagy deficitből a vasút. Egy szó mint száz, 80 szá­zalékkal emelkednek a tari­fák, ami — ahogy mondani szokás — nem semmi. Aki azonban úgy gondolná, hogy most már nyugodt lélekkel utazhat a lestrapált, rend­szeresen késő szerelvénye­ken, az bizony alaposan mel- létrafál. Mert ezután is na­gyon sok jót tesznek velünk. Az állam az új évben feb­ruártól még mindig 27 szá­zalékot, a vállalat 29 száza­lékot fizet ránk. Köszönjük szépen. Ideje lenne felzárkózni a nyugati színvonalhoz, állít­ja Csárádi János, s a kije­lentéssel mélységesen egyet­érthetünk. A vasúti ugyanis azért olyan drága, mert az összeomlás határán áll. A pálya jelentős része krimi­nális állapotban van, s ezért kényszerülnek csökkenteni a menetsebességet. A MÁV 75 ezer tehervagonjából 15 ezer vár javításra, ráadásul a fé­lig roncs vagonok 180 kilo méter hosszú vágányt is el­foglalnak. De nincsenek sok­kal jobb állapotban a sze­mélykocsik sem. (Folytatás a 3. oldalon) A ritka medvék közt is ritkaságnak számító példány mintegy hetven centiméter magas és százhúsz centimé­ter hosszú. A természetvé­delmi terület két alkalma­zottja egy 1600 méter ma­gasságban fekvő völgykat­lanban figyelte ki a hófehér mackót, amit éppen bam­buszlevelet rágcsált. Félnek a magyar importtól A magyar kacsa- és liba­máj importja ellen tüntették hétfőn Mont-de-Marsan francia városban a helyi ba­romfitenyésztők. A francia kormány ismételten kérte az Európai Közösség brüsszeli bizottságát, hogy — az álta­lános rendelkezésekkel el­lentétben — korlátozhassa a Magyarországról érkező szárnyasmáj-behozatalt. Nyék és fél millió tojás Hoppon marad a vevő? Hazánkban a kisgazdasá­gok és a mezőgazdasági nagyüzemek baromfitenyé­szetei évente több mint négy- milliárd tojást adnak piacra. Magyarorszá.gon ötven olyan nagyüzem van, amelyekben a tojóférőhelyek száma 40 és 300 ezer darab közötti. Pest megyében egyebek között a fóti Vörösmarty, a gyáli Szabadság, valamint a rá- kosszentmihályi Rákos Me­zeje Termelőszövetkezet­ben intenzív a termelés. A napokban megkezdték Száz­halombattán a Halért Vállalat tárolótavaiból a karácsonyra szánt pontyok lehalászását. Az idén mintegy 220 tonna tükör- és pikkelyes ponty kerül in­nen a főváros, illetve a Vác környéki elárusítóhelyekre. (Ilancsovszki János felvétele) A halvásárra indulnak. A fótiak néhány évvel ez­előtt még több mint kétszáz­ezer tojóférőhellyel rendel­keztek, de a mind gazdaság- talanabbá váló tartás, a költségek emelkedése miatt 44 ezerre csökkentették a férőhelyeket. Az üresen álló épületeket pedig kiadták hasznosításra külső cégek­nek. Hunya Imre, a tojó­üzem vezetője elmondta, hogy évente 8, 8 és fél millió tojás kerül ki a termelőszö­vetkezetből. A TETRA—SL fajtájú tyúkok a késő őszi­téli hónapokban különösen nagy intenzitással tojnak. Magyarországon európai összehasonlításban az egy főre jutó tojásfogyasztás el­éri az évi 22 kilogrammot. A Baromfitermelők Egyesü­lésétől, valamint a Tojáster­melők Szövetségétől kapott tájékoztatás szerint változat­lanul nyugodt a tojásterme­lés és a belföldi ellátás. Sze­rény mértékben még export­ra is futja, hiszen a közel­múltban Jugoszláviába szál­líthattak magyar tojást. Számos agrár szakember van viszont azon az állásponton, hogy ha az idén tapasztalt mértékben emelkednek a baromfitartás költségei, ak­kor jövőre drágul a tojás is. Jelenleg három és három fo­rint ötven fillér közötti költ­ségráfordítással értékesítik a termelők a piacon, jószeri­vel közvetítők útján, öt, öt forint ötven fillérért. A termelőgazdaságok ter­mészetesen bizakodnak, hi­szen a különböző külkeres­kedelmi joggal rendelkező cégek egyre élénkebben ér­deklődnek a tojás iránt, hogy tőkés piacra exportál ják. Gy. L. döntött a vagyokusynokség Ek Jják a gyárakat Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa szer­dán tartott ülésén állást fog­lalt néhány meghatározó fontosságú kérdésben. Az igazgatótanács áttekintette a Vagyonügynökség által ki­jelölt vállalati biztos tájé­koztatóját a Ganz, Danubius Hajó- és Darugyár Vállalat helyzetéről. Tudomásul vet­te, hogy a hajógyári-sziget hasznosítására irányuló elő­szerződés véglegesítését cél­zó tárgyalások során sikerült elérni a korábbi előszerződés kedvező módosítását. Az igazgatótanács az ülé­sen többek között elfogadta a Peíőházi és Sárvári Cukor­gyár, a Győri Keksz- és Os­tyagyár és a COMPACK Vállalat átalakulási szándé­kát a javasolt osztrák, ame- . rikai és angol partnerekkel. AZ AR ELLEN ÚSZVA ÖVEZETIEK Szabad a tér a próféták előtt! Azt hirdetnek, amit akarnak. Azt is hirdethetik — meg is teszik —, hogy ä települési önkormányzatok a teljes önállóság je­gyében tegyék a dolgukat. Tartózkodjanak tehát bármiféle együttműködéstől, másokkal szembeni kötelezettségvállalástól, ne tűrjenek semmiféle „be­avatkozást” ... Ezer veszedelem bibliája lenne a magatartások ilyen forgatókönyve. A .prófétáknak, a botcsinálta településszakértőknek mégis van és növekvő a táboruk. Ma divat „teljesen” önállónak lenríi. A7- ilyen „teljes” önállóság azonban nemcsak képtelenség, hanem egyenlő a tragédiával. Valamikor az övezetiek, azaz az agglomerációs övezetben levő települések kiemelt figyelmet kap­tak a megyében. Nem érdemtelenül. Itt a népesség­nek a száma 1960 és 1970 között 38 százalékkal, 1970 és 1980 között további 21 százalékkal gyarapo­dott. Ilyen népességnövekedés példátlan volt az or­szágban, s az ország történelmében is! Az .1980 és 1989 közötti időszakban viszont a gyarapodás1 mér­téke egy százalék volt, de például Törökbálinton (és egy másik helyen, Vecséscn) azt mondják, fo­gyott az ott lakóknak a száma. Meglepő? Nem az. Csupán az történik, hogy a korábbi gyors népesség- szám-emelkedés miatt az életkörülmények már any- nyira mostohák lettek, amennyit a potenciális be- és letelepülők nem viselnek el. Más települést válasz­tanak tehát célként, de ettől még semmivel sem lett­lesz könnyebb Törökbálint (és a Törökbálintok) helyzete. Egy ilyen, objektíve létező, azaz letagadhatatlan helyzetben azt mondani bármely település önkor­mányzatának, „élj, ahogyan tudsz”, mert hiszen ön­álló vagy, nem pusztán igazságtalan, hanem' egyene­sen cinizmus... ! Korábban az agglomerációs öve­zet tragikus helyzetének könnyítésére létezett egy átfogó kormányzati intézkedési program, Szónoki kérdés, de le kell írnom: az új megyei önkormány­zat és a régiók fejlesztéséért felelős új kormány megúszhatja-e egy ilyen új programnak a készí­tését? (M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom