Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-17 / 295. szám
rrsT y tua I Ki 1990. DECEMBER 17., HÉTTŐ A televízió bárom napja Nem ígér sokat a képernyő Az idei karácsonyi műsor már december 23-án, vasárnap kezdetét veszi a televízióban, ugyanis Zeffirelli: Názáreti Jézus című, 4 részes filmjéből az elsőt 20.05-kor láthatjuk az 1. csatornán. Tv 1. december 24., hétfő. A kora délután a gyermekeké, így hát a Klasszikusok bábszínházából a Diótöröt mutatják be, 14.05-kor. Majd a Szupernagyi kápráztat el legújabb csodáival, 14.25-kor. Utána Három kívánság, ezúttal ismét a kicsik kedvenc műsorvezetőjével, Dévényi Tiborral, öt követi — a hölgyek nem kis örömére — a bársonyos hangú olasz énekessztár főszereplésével egy háromrészes sorozat, a Győzni mindenáron első epizódja — Gianni Morandival újra látható. 20.05- kor: a Názáreti Jézus 2. része. Majd csemege zenerajongóknak: Liszt Krisztus-oratóriumának első részében gyönyörködhetünk. S persze éjféli. mise, ezúttal Pécsről, a székesegyházból 23.55-kor. A Tv 2-n finn filmet sugároznak 16.05-kor, Szentimentális férfi címmel. 16.30-kor A három testőr kalandjait követhetjük nyomon, most rajzfilmváltozatban. 19.00-!kor balett: Hamupipőke, 22.00-kor pedig elábrándozhatunk az Egy éjszaka csodái című osztrák filmen. Decembet 25., kedd. Tv 1. csatorna: 11.55-kor a pápa karácsonyi üzenete a Vatikánból. Ebéd után a Vasálarcos angol rajzfilm kezdődik 13.35-kor. 14.50-kor Ajándék a Máltai Szeretetszolgálatnak — szórakoztató riportműsor. Ezután ismét Gianni Morandi filmje, 17.20-kor. A zenés tv-színház Az öreg gavallér címmel jeleneteket mutat be Harangozó Gyula életéből, 19.20-kor, 20.05-kor ismét a Názáreti Jézus, 21.45-kor: Liszt oratóriumának 2. része. Egy titokzatos cím: Maradok hűtlen híve. Hogy ki és kinek, nos, 22.35-kor kiderül. Tv 2. 15.45: Aladdin csodái — olasz—amerikai játékfilm. 19.00- íkor: Shakespeare: A két veronai nemes. 22.20-kor pedig egy 1936-ban készült magyar film, a Nászút féláron. Jávor Pállal, Ágay Irénnél, Kabos Gyulával. December 26., szerda, Tv 1. 11.00- kor a tv gyermekszínháza előadja: Mi történt Mátyás királlyal Debrecenben? Délután, 14.05-ikor Az egér és a motor című amerikai rajzfilm kezdődik. Tizenévesek, figyelem ! Karácsonyi koncerten láthatják kedvenceiket, 14.45-kor a hazai popélet kiválóságai köszöntik az ünnepet. 17.20-kor a Morandi-film- sorozat 3. (egyben befejező) része, ezt követi 1.9.30-kor: Az öreg gavallér 2. része. A Názáreti Jézus című film is befejeződik, 20.25-kor, a 4. epizóddal. Tv 2. 15.00-kor a Szelebur- di család kalandjaival ismerkedhetünk meg. 17.05-kor a nemrég — nagyon fiatalon elhunyt — Sammy Davis Wurlitzer című műsorát láthatjuk. Viszonylag ritkán kerül elénk japán film, ezúttal egy a felkelő nap országából származó kisfiú hányatott életébe nyerünk bepillantást 19.00-kor. 21.00-kor a Galóca című énekes komédia kezdődik. Reméljük, a Katona József Színház felvételről sugárzott előadása után mindenki jól alszik, hisz másnap munka vár ránk, csütörtökön, december 27-én már vége is az idén igazán hosszúra nyúlt karácsonynak. F. I. Gimnáziumi felväelik januárban Az iskolák maguk döntenek Elkészült a Pest megyei speciális tervű gimnáziumok és szakközépiskolák felvételi rendje. A jelentkezési határidő — mint már hírül adtuk — január 10. Ezt. követi ugyanebben a hónapban a felvételi, amelynek időpontját az iskolák maguk tűzték ki. Eszerint a péceli Ráday Pál Gimnázium speciális angol nyelvi osztályába 19-én, a dunaha- raszti Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola német két tannyelvű geológia, földmérési, vízügyi osztályába 25-én, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium speciális angol, német, matematikai, biológiai és kémiai osztályába 21-én és 22-én, valamint esetleg 23-án (a jelentkezők létszámától függően), az ácsai Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola speciális matematikai osztályába pedig 18-án kerül sor a felvételi vizsgára. A szigetszentmiklósi Kísérleti Gimnázium és Közgazda- sági Szakközépiskola jelentkezési határideje eltér a többi négy iskoláétól. Ott az írásbeli felvételit már január 6-án megtartják, és amelyik diáknak ez sikerül, azt hívják be a január 19-én és 20-án tartandó szóbelire. Lesz, vagy nem lesz ánaszék ? Tornyozódó ügyiratok Már kit heti annak, hoçy a kormánvszóvirö ezvik tájékoztatójában arról adott hírt, hogy a kormány elfogadja ar. árvaszékek felállításáról és a gyámügyi igazgatási feladatók el-, látásáról Szóló törvénytervezetet, majd még aznap visszavonta közlését, illetve módosította, kormányzati elfogadásról szó sincs. A Parlamentre vár a feladat, döntsön, lesznek-e árvaszékek. A gyámügyes szakemberek tanácstalanok, hiszen a kormány programjában szerepelt az árvaszékek és gyámnénz- tárak felállítása. Helyzetük bizonytalan, az ügyintézés lelassult, de az élet erről nem akar tudomást venni, "segélykéreimek. gondozásba vételek, nevelőszülői megbízatások ügyiratai tornyosulnak. A megyeházán dr: Sándor Júliát, a gyámügyi csoport vezetőjét kerestem meg, aki két jogászkollégájával együtt a megye gyámügyi problémáival foglalkozik. Arra kértem választ: milyen gondok megoldásában jelentene segítséget az árvaszékek felállítása, de csak nagyon szűkszavúan nyilatkozott. — Ügy gondolom, nem érdemes beszélni arról, hogy mi lenne, ha lennének árvaszékek. Ezt a törvénytervezet kidolgozói jobban tudják. Az biztos, hogy mi a szakértelem nagyobb elismerését, tekintélyének a megteremtését reméltük. így, hogy a kormány nem fogadta el a január 1-jén bevezetésre szánt tervezetet, bizonytalan a helyzetünk. A megyei önkormányzat alakuló ülésén, ahol tisztségviselőket választanak és az új szervezeti felépítésről is döntenek, nem tudjuk hol lesz a helyünk. Jelenleg nincs aláírási jogunk, mert nem tudjuk a csoporttagozódás szerinti beosztásunkat. Azt, hogy szükség van ránk, mi sem bizonyítja jobban, hogy most az átalakulás miatt szinte minden osztályon megszűnt az ügyiratok beáramlása. Csak a mi postánk duzzad változatlanul. Évente mintegy 90 ezer ügyirat fut át a kezünkön. Jelenleg is számtalan segélykérelem van az asztalomon, de nemcsak azért nem tudunk semmit tenni, mert, nincs aláírási jogunk, hanem azért" sem, merf ügVé'n- úg_y, ahogy a helyi önkormányzatoknál, itt a megyénél is üres a kincstár. A Népjóléti Minisztériumban dr. Bernád István osztályvezetőt kerestem meg, hogy megtudjam, mennyiben, jelent a törvénytervezet újítást az 1945 előtt már létező árvaszékekhez képest és milyen előnyöket rejt magában a jelenlegi gyámügyi gyakorlathoz képest. — Az árvaszékek felállítását 1877-ben törvény rendelte el, amely akkor rendkívül korszerűnek számított. Biztosította a kollektív, elfogulatlan szakértői döntést, s a gyámpénztárakkal a rászorultak vagyonának előnyös kezelését. A jelenlegi tervezet sok mindenben hasonlít erre, de a mai követelményekhez igazodik. Elsőfokú árvaszékek alakulnának városokban, megyei jogú városokban és a főváros kerületeiben. Másodfokú joghatóság jönne létre minden megyében és a fővárosban. A minisztériumra nem lehet a másodfokú jogkört átruházni, mert akkor felduzzadna az apparátus, ami ellentétes a kormányzati törekvéssel. Az árvaszékeknek történelmi gyökerei vannak, a háború előtti magas színvonalú működésük, politikai befolyástól való mentességük még a hagyományos elnevezést is indokolja. A tervezetben az elsőfokú árvaszék tagjai: az elnök és munkatársa, az árvaszék székhelye szerinti megyei és az ügyfél lakhelye szerinti önkormányzati delegált képviselő lennének. Az első és másodfokon működő árvaszék állandó mun. katársai állam- és jogtudományi egyetemi vagy állam- igazgatási főiskolai végzettséggel kell hogy rendelkezzenek. — A törvénytervezet elutasításában az önkormányzatok A sokak által megfellebbezhetetlennek tartott állítás — manapság már nincsenek polihisztorok — ékes cáfolatára találtam, amikor bepillantást nyerhettem dr. Paczolay Gyula, a Veszprémi Vegyipari Egyetem docensének munkásságába. A fizikai kémiát tanító tanár világszenzációt jelentő kézirata vár a remélhetőleg mielőbbi megjelenésre az Akadémia Kiadónál. A European Proverbs — Európai közmondások című kézirat közel ezer- oldalas munka, amely ÍOS közmondást tartalmaz, minimum 27, maximum íl Idegen nyelvű megfelelőivel. Egy-egy közmondás átlagosan 40 nyelven szerepel. Közmondásaink, szólásaink rokonsága Ki kovácsolja manapság a szerencsénket? O. Nagy Gábor halála óta a közmondásaink és szólásaink egyedüli gazdája Paczolay Gyula, aki — szégyenletes ugyan — itthon kevésbé ismert, mint külföldön, de hát van valami igazság abban, hogy „senki sem lehet a saját hazájában próféta”. • A közmondások, szólások as emberi tapasztalat bölcsességei, gyakran idézzük azokat, amikor egy helyzetet tömören akarunk jellemezni. Tanár úr milyen közmondásokat érez találónak a mai, hazat állapotokra vonatkozóan? Csak magyarul... — Rendszerelméleti szempontból korunk valósága rendkívül bonyolult, szeszélyesen változik. Nehéz előre megmondani, mi történik, sok a váratlan esemény. Ilyen esetben az a jó, ha az ember a saját környezetében, azaz „a saját portája előtt seper”. Ha mégis más területre kirándul, akkor azt a közmondást kellene a szeme előtt tartania, hogy „a suszter maradjon a kaptafánál”. Ha arra gondolunk, hogy az emberi sorsok mennyire forgandók, akkor mondhatnánk, „mindenki a maga szerencséjének kovácsa”, de rögtön hozzá kellene tennünk, hogy a közmondások nem tudományos megállapítások. így nem térhetnek ki minden lehetséges esetre, ebben az esetben még arra a nagyon fontos mellékkörülményre sem, hogy ajaj, de bizony mennyire befolyásolhatja a környezet az egyéni akaratot! A szerencse korlátozott! • A műszaki tudományok kandidátusa mikor és hogyan kezdte el a közmondásokkal való szenvedélyes foglalkozást? — Mindig szívesen foglalkoztam nyelvekkel — válaszolta szerényen Paczolay Gyula, akinek felsőfokú nyelvvizsgája van angolból, olaszból és japánból, középfokú németből. oroszból, beszél franciául, lengyelül, észtül, olvas kínaiul, és az említetteken kívül megért több latin eredetű és szláv nyelvet is. — Mindig izgatott, hogy van-e idegen nyelvű megfelelője egy-egy magyar közmondásnak vagy szólásnak, kifejezésnek. Például csak magyarul létezik a „Kicsi a bors, de erős”, a „Csalánba nem üt a ménkű”, „Nem erőszak a disznótor”, „Nemakarásnak nyögés a vége”, „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”, avagy „Többet ésszel, mint erővel”, de sorolhatnánk még. A világ minden részén ismertek azok a közmondások, amelyek valamilyen általános etikai elvre utalnak, mint „A baj nem jár egyedül”, „A falnak is füle van”, „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”, avagy 49 nyelven találtam meg az „Amelyik kutya ugat, az nem harap” és 52 nyelven az „Ahol füst van, ott tűz is van” közmondásokat. A különböző nyelvek tanulása mellett fontos hajtóerőt jelentett a közmondások ösz- szehasonlító vizsgálatában az általános törvényszerűségek keresése is. Talán ez a két ok volt a döntő a kezdet kezdetén. Az idegen nyelvek és a tudományos rendszerelméleti problémák az eredeti szakmámmal szoros rokonságban álltak. Amikor 53-ban az Ino- tai Aílumíniumkohó üzemmérnökeként elkezdtem dolgozni a veszprémi elektrokémiai tagozat friss diplomájával, szükség volt arra, hogy olasz, francia és orosz szak- folyóiratokat fordítsak. 1956 és 63 között a budapesti Fémipari Kutatóintézet már rendszeresen küldött külföldi szakmai utakra, bejártam Európát, és kilenc hónapig lehettem a milánói műegyetem ösztöndíjasa. 1963-ban a veszprémi volt rektorom, dr. Polinszky Károly tolmácsa voltam Olaszországban, s ekkor hívott meg a Veszprémi Vegyipari Egyetem tudományos és külkapcso- latait intézni, osztályvezetői beosztásban. A 60-as évek végén azonban különböző bonyodalmak adódtak, felszólítottak, hogy távozzak. Szakmailag bizto- :gban éreztem magam, ezért nem csatlakoztam semmilyen csoportosuláshoz az egyetemen — talán ez volt a baj. Ekkortájt kezdtem elmélyültebben foglalkozni a közmondásokkal is, és 1967- ben jelent meg az első 15 nyelvű könyvem, az „Egyetemi szógyűjtemény”, amely közel kétszáz szót tartalmazott. A tények makacsak 9 Kollégái hogyan fogadták az ön sikereit, nem tapasztalt szakmai féltékenységet? , —Engem nemigen volt miért irigyelni. Amíg a kollégáim külső megbízásos munkákkal pénzt tudtak keresni szabadidejükben, addig én egy nagyon költséges hobbinak, a könyvvásárlásnak szenteltem minden percemet. Árverésekre jártam, a hároméves turis- tadeviza-keretemet is a közmondás- és a szólásgyűjtemé- nyek beszerzésére fordítottam. Soha nem voltam „jó káder”. Kapcsolataim voltak és vannak ma is a világon mindenhol. Karácsony és újév közeledtével több száz képeslapot kell írnom. Nem lett volna szabad kiadatnom 1973-ban a „Tudományok és rendszerek — Tudományterületek közös törvényszerűségei” című könyvemet sem, mert bár akkor mindössze ezer példányban, és azóta sem látott napvilágot, mégis sok támadás ért miatta. Hiába próbáltam a fizikától a geofizikán, a biológián, az orvostudományon át a diplomáciáig példákkal bemutatni az általános törvényszerűségeket, szigorúan ragaszkodva a tényékhez —, s mint tudjuk, azok makacs dolgok —, gondolataim nem illettek bele a vulgáris marxista ideológiába. $ Az idén megjelent „Magyar ki kicsoda" kötetben olvastam, hogy mintegy tíz könyve jelent meg az elmúlt közel három évtizedben. Valóban csak ott találkozhattam a műveivel, mert a fővárosban jelenleg egyik sem kapható. Ügy gondolom, hogy egy ennyire intenziven alkotó embert sokfelé csábítottak dolgozni, — Egyetlen lehetőségem lett volna egy kicsit pályát módosítani, bár be kell vallanom, szeretek tanítani. 1971-ben ment nyugdíjba a Veszprémi Egyetemi Könyvtár igazgatója, Kováts Zoltán, aki engem szeretett volna utódjának, de az akkori megyei pártbizottság első titkára megvétózta. Maradhattam volna a tudományos és külügyi kapcsolatok osztályán, de ekkor visszamentem a tanszékre. A docensi kinevezéshez hozzájárult a városi pártbizottság. Megkésett köszöntő O Barátai, tanítványai önt ténytisztelő politikusnak, értelmiségi hivatását komolyan vevő, véleményének mindig hangot adó embernek tartják, akár a határainkon túl élő magyarokról, akár a hazai 56-osok rehabilitációjáról legyen szó. És vajon önt ki fogja rehabilitálni? — Egy nagyon sajnálatos dolgot kell bevallanom, egy hónapja betöltöttem a 60. életévemet. A Néprajzi Társaság volt az egyetlen, amely ez alkalommal egy pár sorral köszöntött. A beosztásomnak megfelelően az idén nyugdíjba megyek. Mindazok nevében, akik fontosnak tartják nemzeti értékeink gondozását és a világgal való megismertetését, kérem, beszélgetésünket tekintse megkésett születésnapi köszöntőnek !... Cjj írisz hatókörének leszűkítése játszhatott szerepet? — Elképzelhető, mivel az egyeztető tárgyalások során a Belügyminisztérium ellenérvei között ez szerepelt. A gyámügyi feladatok azonban mindenképpen két jól elhatárolható részre bonthatók. A kétharmaduk, amely elsősorban a kiskorú gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére. illetve a kialakult veszé- lyeztettség megszüntetésére irányul, továbbra is a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. Van azonban a gyámügyi tevékenységnek olyan része, amely mindenképpen jogi ismeretekkel, gyámhatósági gyakorlattal rendelkező szakemberek döntését igényli. Nem feltételezhető. hogy minden községben találnak ilyen ügyintézőt, amikor jegyzőt is alig tudnak alkalmazni. Az eddigi tapasztalatok is azt igazolták, hogy a kétszintű gyámügyi igazgatás, amikor minden ügyben a község is kezdeményezhetett eljárást, nem volt eredményes. 1990 óta például az örökbefogadás, amely a legnagyobb körültekintést igényli, megyei hatáskörbe került. A helyi ön- kormányzatokról szóló tavalyi törvény által megalapozott új magyar közigazgatás rendszerében, amely nem területi szerveződés alapján történt, hanem községenként, a gyámügyi feladatok telepítése komoly nehézségeket okoz. Ezért kell az előbb említett feladatokat és az ahhoz szükséges intézményi hálózatot létrehozni. — Megfelelő számban vannak-e felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a terveket meg tudják valósítani? — Jelenleg kétezeregyszáz gyámügyes ügyintéző dolgozik hazánkban, közülük csak hatszáz rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A terveknek megfelelően, mintegy kétszáz árvaszék munkájának elvégzéséhez, ennyi szakember az induláshoz mindenképpen elég. Eddig a jogkörük tisztázatlansága miatt nem tudtak a megfelelő hatékonysággal dolgozni. Csatolt feladatként látták el az örökbefogadással, az állami gondoskodással, a fiatalkorúak házasságkötésével, a szülői felügyeleti joggal és tar- tásdíj.jal kapcsolatos ügyeket. Ez a logikusan átgondolt rendszer lehetőséget adna a gyámügyes szakemberek előrelépésére is, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, ami azt jelentette, ezen a területen az ember nem számíthat karrierre, csak pofonokra, rúgásokra, feljelentésekre. • A gyámügyi munka jogállásáról, intézményrendszerérő] sürgősen dönteni kellene, akár felállításra kerülnek az árvaszékek, akár nem, mert hiszen gyerekek, állampolgárok sorsáról van szó, és itt minden határidőcsúszás végzetes lehet. Vajon a Parlament képes lesz-e a pillanatnyi problémák hegyén túllátni, s hosz- szú távra meghatározó jó döntést hozni? Ű. í. Lovász-módszer Kedvező tapasztalatok A hévízgvörki iskolában immár második éve az integrált, intenzív, kombinált — dr. Lovász Gabriella által kidolgozott — olvasástanítás módszert alkalmazzák. A tapasztalat azt igazolja, hogy ily módon a tanulók hamarabb jutnak sikerélményhez rövidebb idő alatt tanulnak meg olvasni; a második félévben tehát többet gyakorolhatnak.
