Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-17 / 295. szám

P VST MM, » # Î990. DECEMBER 17., HÉTFŐ A kétkamarás város A hatalom szervezi hivatalos ellenzékét? Szigetszentmiklós városa sok mindenben szenved hiányt.' Nincs például uszodája, igazi, komoly művelődési háza, tisz­tességes úthálózata. Pedagó­guskamarája viszont — pén­tek óta — immáron kettő is van. Az ügy előzménye, hogy/no­vember vegén negyvenöt he­lyi pedagógus megalakította a szigetszentmiklósi pedagógus- kamarát. Megválasztották az ovodai, az általános iskolai ta­gozat vezetőjét és az ideigle­nes szervezőbizottságot, amely­nek mandátuma három hónap­ja szól. Ennyi idő áll rendel­kezésre a szervezésre, s utána választanak végleges vezetősé­get. Rosszul fizetett szerencsétlenek A középiskolai tagozat ezen a november végi ülésen nem alakulhatott meg, hiszen a he­lyi gimnáziumot és szakközép- iskolát senki sem képviselte, a 208-as szakmunkásképző és szakközépiskolából is csak né- hányan vettek részt. Ezért úgy döntöttek, hogy tovább szervezik a középfokú intéz­ményekben a kamarát, és egy későbbi időpontban választa­nak tagozatvezetőt. Az alakuló ülésen döntöttek arról is, hogy megkeresik a város pol­gármesterét, és kérik: bizto­sítsanak helyet a Magyar Pedagógus Kamara Sziget­szentmiklós Városi Tagozata egy képviselőjének az önkor­mányzat művelődési bizottsá- gá ban. A másik kamara december 14-én, pénteken délután ala­kult meg a város új középisko­lájában. Erre az eseményre a meghívót dr. Koós Ferenc, a gimnázium igazgatója, a mű­velődési bizottság elnöke és dr. Engelbrecht Imre, a polgár- mesteri hivatal művelődési osztályvezetője írta alá. Pén­tek délután a gimnázium ta­nári szobájában helyet foglaló pedagógusok több mint fele a november végén megalakult kamara tagja volt. Egy részü­ket a döbbenet, másokat a kí­váncsiság vagy az indulat ve­zetett ide. Dr. Koós Ferenc — aki tan­ügyi koncepcióját az MDF or­szágos gyűlésén is előadta — egy percig sem hagyott két­séget afelől, hogy mi a véle­ménye a november végén megalakult városi kamaráról. Hosszasan ecsetelte, hogy sem­miféle meghívót nem kapott, hallomásból értesült ugyan a dologról, de nyilván a közép­iskola nem volt kívánatos ezen az alakuló ülésen, ezért nem is mentek el. Az igazgató tan­ügyi jogászokkal konzultált, és arra az elhatározásra ju­tott; meg kell alakítani a saját kamarájukat, hogy a város valamennyi pedagógusa kép­viselethez jusson. A pedagó­guskamara célja még nem tisztázott — mondta az igazga­tó. — Az, ami le van írva, az nem más, mint egy háztömb körüli szakszervezet. Az új kamara ennél többet akar, ezért küldtek meghívót azok­nak a tanerőknek is, akik Miklóson laknak, de máshol tanítanak. Az olyan szervezetek, mint a pécsi kezdeményezésű kamara, most válaszút előtt állnak, hangsúlyozta az igazgató: elő­segítik a tanügyi rendszervál­tást, illetve a rendszerváltást a tanügyben, vagy pedig me­nedékhelyül szolgálnak olyan erőknek, akik r osszul érzik magukat, és valamilyen zászlót lobogtatva szeretnének a szé­kükbe kapaszkodni. Sziget­szentmiklós tanügyi társadal­ma rosszul fizetett, szeren­csétlen pedagógusokból áll. A pálya elnőiesedett, s ez nem ideális a gyerekek nevelése szempontjából. Az a céljuk, hogy az alsó tagozatban visz- szaálilítsák a tanító úr rangját, a középiskolában pedig a kutató tanár becsületét. Dr. Koós Ferenc büszkén mondta, hogy minden tanácsi ellenállást legyőzve sikerült kiemelt bérezést biztosítania a tantestületének, ahol ennek is köszönhetően o nemek aránya 50—50 százalék. Harcát a vá­ros valamennyi pedagógusa ér­dekében vívta meg, hogy ezek után az ő bérüket is kénytele­nek legyenek emelni, hiszen a középiskola utánpótlását ők nevelik. Mint a művelődési bi­zottság vezetője, erre lehetősé­ge is lesz, remélhetőleg — rponcjta. Kulturális ' nemzet- gyilRo'sság le*nné‘érj§4(íríf a színvonalból. Aki a múlthoz ragaszkodik, az alakítson más­féle szervezetet. A kamarának a pedagógustársadalom elitjét kell tömörítenie. A néptől el­szakadt konyakozó elvtikék kora lejárt. Olyan emberekre van szüksége az új kamará­nak, akik hajlandók segíteni, és kérik az új kulturális veze­tés segítségét. Semmi elől nem zárkózunk el — fejezte be az igazgató. Egy tiszte világ kezdődik Bíró Vince, a Miklósi tanügy nagy öregje, úgy fogalmazott: őt felrázta ez az új Világ, meg­fiatalodott, és tenni akar ezért a rendszerért. Célzott arra, hogy azok az emberek, akik eddig csak vezettek, menjenek el egy kicsit tanítani, tegyék társadalmi munkában, amit addig főállásban, s akkor né­hány év múlva talán lesz hi­telük. Minket becsaptak, mondta. Hol becsapott, hol be­csapó voltam magam is, cél­zott múltbéli pártállására. Most azonban egy tiszta világ kezdődik, ahol senkit nem ér retorzió, ha egyik vagy másik kamarába lép be. Rábai Ferencné a már meg­alakult kamara tagjaként szóiig és úgy vélte, itt most a hatalom készül szakmai érdek- képviseletet alakítani, maga akar élére állni hivatalos el­lenzékének, ami teljes képte­lenség. Létezik, és 58 taggal már dolgozik egy kamara a városban, amely nyitva áll a város valamennyi pedagógusa előtt, s amelynek vezetőségét titkos szavazással választhatják meg. A miklósi pedagógusok eddig is megosztottak voltak, ez a két kamara tovább élez­né a helyzetet. Gyertya diktál villanykörtének? A további hozzászólásokban egyre markánsabban megfo­galmazódott, hogy az alapvető kifogás az első kamara ellen, a három hónapra megválasz­tott ideiglenes szervező, Bak Ferenc voit úttörőelnök. Aligha lehetett elérteni dr. Koós megjegyzését: gyertyák villanykörtéknek ne diktálja­nak! Hosszadalmas és komoly emberekhez bizony méltatlan vita kezdődött afölött, hogy kapott-e meghívót a gimná­zium. Hogy miért a portán ad­ták le az ominózus november végi kamarai alakulásra in­vitáló meghívót. Érdekes, hogy az ülésről a 3. sz. iskola igaz­gatója sem tudott, bár peda­gógusai közül azért négyen részt vettek az ülésen. A régi tanács tanulmányi felügyelője, Reich. Károlyné megcáfolta dr. Koós Ferencet, állítva, hogy rendszeresen tájékoztatták őt a kamarai szervezésről, ám az igazgató első perctől valami­féle illegális szervezetnek kiál­totta ki a kamarát, miért akar akkor most ő egy ilyet szer­vezni? Bak Ferenc, az Ideiglenes szervezőbizottság vezetője kö­zölte, ha csupán az ő szemé­lye az akadálya annak, hogy egységes pedagóguskamara jöjjön létre a városban, azon­nal lemond. Természetesen „mezei” pe­dagógusok is megszólaltak: po­litikai csatározás kellős köze­pébe csöppentek, állították. Az első kamarába éppen úgy nem lépnének be szívesen, mint az újba. Alakítsanak talán har­madikat? Elhangzott egy ja­vaslat is: későbbi időpontra hívják össze a város vala­mennyi pedagógusát, s ők döntsenek, hány kamarát akarnak, s milyen vezetőkkel. A gimnázium igazgatója hajthatatlan máradt. Többször meglobogtatta a belépési ívet: „aki aláírja, maradhat, a töb­biektől pedig elköszönünk!” A sokadik papírlobogtatás után az első kamara tagjainak többsége távozott. Néhányan érdeklődésből maradtak. Kö­zülük hármat azonnal bevá­lasztottak az új kamara ideig­lenes vezetőségébe, ök való­ban a két szervezet egyesíté­sén szeretnének dolgozni. A szakmai munkáról, érdekkép­viseletről egy szó sem esett. Móza Katalin Böliér bárdja, szomszéd kutyája Hétvégén is megbetegszünk Fossz idők .(árnak a sertésekre. Pilisvörösváron vasárnap reggel haláltusái üktől hangos a táj. De sikolt néha az ember is. Például az a nagylány, aki átugrotta ijedtében a kerítést, és ki­ficamította a bokáját, mikor — disznóölésre ment nézőnek — megkergette a szomszéd kutyája. S valószínűleg nem maradt hangtalan az a böllér sem, aki csuklón kapta magát a bárd- dai. Szerencséje volt: csak a bőre nyílt ki. Köszönte, varrást nem kért, kapcsot sem, de tudomásul vette: ilyenkor dukál a tetanuszoltás. Mint olvasóink bizonjára sejtik a sorokból: az orvosi ügyeletén jártunk ... A bejáratnál tábla hirdeti: Központi körzeti orvosi ügye­let. Hétköznap 19 ó.-tól 7 o-ig, munkaszüneti napon es vasár­nap 7 ó-tói 7 ó-ig. S nyíl mu­tatja, hol is az ügyeleti csen­gő, no meg a telefonszám: 30-360. Odabenn Lőrincz Jó­zsef né asszisztenssel állítjuk össze az eseménynaplót. — Péntek este óta volt két haláleset — mindkettő idős, koszorúér-elmeszesedéses be­teg. volt —, nekik már nem segíthettünk. De a töb­bieknek, negyven ízben, igen. Például az összevert férfit, aki véraláfutásos szemmel került orvoshoz, s a fiatalembert, aki­nek ugyancsak a szemébe vá­gódott munka közben egy ólomlemez széle, a szemészet­re irányítottuk. A 68 éves fér­fit, aki beleesett a szerelőak­nába és a jobb oldalát ütötte meg, bordatörés-gyanús, rönt­genre küldtük. Még nem je­lentkezett a felvétellel. Volt azután egy 71 éves bácsi, akit egy ismeretlen kutya harapott meg. Tetanuszinjekciót kapott, akár a csuklóját elvágó böllér, de mert nem deríthető ki, hogy a Kutya be volt-e oltva, a bá­csi kap majd veszettség elleni védőoltást is. Egy fiatal nő só­sammal próbálta tisztítani a mosdót, belélegezte a gőzét. Csúnya tünetekkel, csillapítha­tatlan köhögéssel, nehézlégzés­sel került a Korányi Kórházba. A többiek mindennapos ese­tek: injekcióért jönnek, vagy megfázták, náthásak, huruto- sak. — Jól megvagyunk ám bete­gek nélkül is — veszi át a szót dr. Hidas István, az ügyeletes orvos. — Egyelőre még nem a teljesítmény után fizetnek minket. A „teljesítményt” per­sze ne értse félre: az ügyele­tesnél a betegellátás mennyi­sége és minősége lehet ilyen mérce, de az alapellátásban a beteg érdeke általában az, hívjanak, ha nincs, reggel ak­kor is jövök. Kifelé menet magyarázza az orvos: — Matyi bácsi az én betegem, rendszeresen gondo­zom. A mai oxigénhiányos ál­lapota — inert a kelleténél kevesebb oxigént kapott az agya, ezért szédült és zavart — valószínűleg az agyi érelmesze­sedésével kapcsolatos, és égy felsőlégúti hurut váltotta ki. Míg odabent voltunk, rádión jönn a következő hívás: irány Tinnye. Jó, hogy van terepjá­ró, a havas, sáros Rákóczi Hétvégeken ketten teljesítenek szolgálatot, egyikük gépkocsi­val járja a négy községet, s az egy várost magában foglaló ha­talmas körzetet Dr. Iglóy Károly főorvos. Fekete Árpád gép­kocsivezető egy sürgős esethez vonul ki (Hancsovszki János felvételei) oeiui su ezer emoeri iái ei, t't­lisvörösvár lakóin kívül a szentivániakat, csabaiakat, szántóiakat, tinnyeieket, jász- faluiakat. S persze-' azokat, akiket a 10-es főút Pest me­gyei szakaszán ér baleset, meg akik csak úgy betévednek hoz­zánk, például Ürömből, Soly­márról. Egy hátvégén áíMá- ban 80-100 esetünk van, a sürgős hívások száma ebből 15-30. Beülünk az AL 38-36-os fe­hér Niva terepjáróba, s míg a helyszínre érünk. Váradi Zoltán, a pilóta viszi a szót: — Tegnap 152 kilométert fu­tott a kocsi, Jászfalun pél­dául úttalan utakon. Az emeleti lakásban Mátyás bácsi tényleg nagyon rosszul van. Fáj a feje. Annyira szé­dül, hogy kétszer is — akarat­lanul — visszaül az ágyba. En­ni se bír. Tegnap munkában volt, estére fogta el a baj, any- nyira, hogy haza sem talált. A járókelőktől kérdezgette, hol is lakik. Azután jön az alapos vizs­gálat, vérnyomásmérés, hall­gatózás, hőmérőzés, kikérde­zés, végül egy jókora adag injekció a fecskendőből s a megnyugtatás: — Ha baj van, úton más kocsival aligha jut­nánk a 16-os számú házig. A fiatal férfi azzal fogad min­ket: felesége nem bírta a lép­csőzést ... Megcsúszott a má­sodik fokon. Rádión diktálja az adatokat s a diagnózist: dystorcio mai­zol i.pç^,ijextrj — magyarán bökaficam vagy törés... Piliscsabán át vissza a vő- rösvári rendelőbe. Közben né­gyen is jártak itt injekcióért. Most vár sorára a síró három­éves kislány, akinek a torka gyulladt, s a szuritól fél. Tab­lettát kap, mosolyogva megy el. Jön a férfi, akinek kötő­hártya-gyulladása van, azután egy másik, akinek a válla fáj. Meg az oldala. Az utóbbiról kiderül: ez bizony övsömör, a herpeszvírus miatt még hete­kig érezni fogja. S míg őket vizsgálja, kezeli az orvos, újabb két hívás érkezik. Reg­gel óta epét hány egy nő, s állítólagos agyi érgörcs után nem lát egy férfi. Piliscsabán \'árják az ügyeletest. Aki égre emeli szemét, s felsóhajt: hisz’ most mentünk át a falun... De indul. A beteg nem vár­hat. V. G. P. Balogh doktor a rendelőben látja el a rászorulókat Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere a Felvidékről, Ipolybalogról származik, itt töltötte gyermekkorát, tízéve­sen került Erdőkertesre. Az 52 esztendős polgármester 1964 óta dolgozott Veresegyházon, először a helyi kultúrotthon igazgatójaként, majd a ta­nácsakadémia elvégzése után, 1965-től tanácselnökként. Az idei, októberi választások fényes győzelmet hoztak szá­mára. Másodmagával indult a polgármesteri címéit, a szava­zatok 83 százalékát nyerte el, a helyi lakosság tehát hűsé­gesnek bizonyult a köztiszt­viselőhöz, akit 25 esztendeje tanácselnökként ismert. — Jelent-e segítséget a munkájában a közigazgatás­ban eltöltött negyed évszázad? — kérdeztem. — A rengeteg tapasztalat, Negyed évszázad a község élén Pásztor Béla bizakodó tudás, gyakorlat, amit ez idő alatt megszereztem, természe­tesen segítséget jelent. Azt azonban tudni kell, hogy a sok hasonlóság ellenére lényeges különbségek vannak a két tisztség, a tanácselnöki és a polgármesteri között. Bár mindkettő feladat, hogy ide­geivel, erejével és képességei­vel a lakosságot szolgálja, mégis nagy változások adód­tak munkánkban. Az önkor­mányzati törvény a korábbinál sokkal nagyobb lehetőséget ad, hogy a~ települések saját életüket formálják. Most ezen kell munkálkodnia minden polgármesternek és képviselő- testületnek. Nálunk a lakosság igen agilis testületet válasz­tott, úgy ítélem meg, hogy ők is, velem együtt teljes erőből szeretnének e kötelezettségnek eleget tenni. Pásztor Béla polgármestert arra kérem, beszéljen család­járól, a környezetéről, a la­kosságról, az emberekről, akik öt megválasztották. — Feleségem a gödöllői szo­ciális otthon erdőkertesi egy­ségében dolgozik, három gyer­mekünk van, három fiú. A legidősebb már nős, Isaszegen múzeumvezető, és hivatásos' pártfogó. Itt két unokám is van. Középső fiam tanító, a legkisebb pedig másodikos a kecskeméti piarista gimná­ziumban. — A veresegyháziakban nagyszerű embereket ismertem meg. Faluját szerető, lakóhe­lyéért sokat tevő közösség ez, megőrzik, amit létrehoztak, óvják az értékeket. Ez hatá­rozza meg céljainkat is, a jö­vőben fokozni szeretnénk a te­lepülés fejlesztésének ütemét és infrastrukturális' ellátottsá­gát. Jó lenne, ha az egyre ne­hezebb körülmények között sem kellene adni a színvonal­ból, amit az itteniek megszok­tak. — Szép a településünk, sok­féle adottsággal rendelkezünk. Ezeket szeretnénk majd cél­szerűen felhasználni. Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Foglalkoztatási Központ (Bp. XI., Karinthy Fri­gyes út 3.). Telefonon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellék- állomáson. A TECHNOBAU KFT. íBp. XI., Szirmai u. 18.) nyugati munkára keres burkolót. asztalost, kőmű­vest. ács-állványozót, csőszerelőt, hegesztőt, építőipari technikust és mérnököt német nyelvtudással. Érdeklődni lehet a kft. címén, ill, a 1660-253-as telefonon. A VOLÁNBUSZ jogügyi és igaz­gatási önálló osztálya (Budaoest XIII.. Szabolcs u. 17.) felvételt hir­det; jogi előadói munkakör betöl­tésére. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajzzal, előzetes telefoni egyeztetés alapján az osztály ve­zetőjénél: 1202-375. vagy 1401-720/ 262 mellék. Az állás azonnal be­tölthető. A VOLÁNBUSZ számviteli ön­álló osztálya pénzügyi és számvi­teli főiskolát végzett munkatársat keres elemzési és számlarendezé­si feladatok elvégzésére, főmun­katársi munkakörbe. Pálvakezdők jelentkezését is várják. Rugalmas munkaidő, utazási kedvezmények. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezni: Nagy Péter osztályve­zetőnél (1134 Bp. XIII.. Szabolcs u. 17., telefon: 1401-720 245). A PEVDI bőrdíszmű gyáregysé­ge (Pilisszentiván, Bányatelep* 14.) felvételre keres: gyakorlott rak­tárost, raktári adminisztrátort és varrógépműszerészt. Budanestrő! a Móricz Zsigmond körtérről válla­lati autóbuszok közlekednek Pi­I Hsszentivánra. Érdeklődni lehel személyesen : Pevdi bőrdíszmű gyáregység munkaügyi csoport (Pénzesné) 2084. Pilisszentiván, Bányatelep 14. Tel.: 06-26-30244/15 mell., 06-26-30256/15 mell., 06-26- 30345/15 mell. A PEVDI műanyag épületalkat­részek gyáregysége gyors- és gép­író munkaerőt keres felvételre, titkárnői feladatok ellátására. Ér­deklődni: Pest Megyei Foglalkoz­tatási Központ. Bp. XI.. Karinthy F. út 3., tel.: 1852-411/109. A SÜTŐIPARI VÁLLALAT Méta úti kenyérgyárába felvételre keres vezetői gyakorlattal rendelkező kereskedelmi osztályvezetőt felső­fokú pénzügyi-számviteli vagy ke- reskedelmi-vendéglátóipari vég­zettséggel. Jelentkezni lehet: Bp. XXI., Kossuth L. u. 131.. Szabó Gergely munkaügyi osztályveze­tőnél. 1-570-022 telefonon. A VOLÁNBUSZ gödöllői üzem- Igazgatósága felvesz különjárati- iroda-vezetőt (feladata: az üzem- igazgatóság idegenforgalmi, kü­lönjárati, piacszervezési és szerve­zési tevékenységének ellátása), és forgalmi szolgálattevőt (feladata: az üzemigazgatóság közlekedési feladatainak napi operatív irá­nyítása). Érdeklődni a gödöllői autóbusz-állomáson a forgalmi ★ Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Álláskereső eímű hetilap kedden megjelenő számában további Pest megyei és budapesti munkalehetőségekről olvashatnak részletes infor­mációkat. hogy a lehető leggyorsabban éi a legszövődménymentesebbei gyógyuljon, ott tehát csak a: eredmény minősíthet. — A mi ügy eleiünk? Körül■

Next

/
Oldalképek
Tartalom