Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-15 / 294. szám
fegyveres a földön Amíg nem terelnek bennünket a tenger mélyére vagy a föld alatti városokba, mindig lesz, aki kérdez valamit a csillagoktól. De kit kérdeztek meg a csillagok eddig? Senkit sem! A csillagokat mi nem érdekeljük. Viszont annál többet érdeklődtünk mi az égi tüneményeknél. Választ persze nem kaptunk. Így már az ókori babiloni, egyiptomi, kínai, indiai népek megszemélyesítették az éjszaka felbuk- Izanó csodákat. Honnan tudták volna — akkor —, hogy amit ott fenn bikának, kosnak, ráknak látnak, nos, azok a csillagok teljesen eltérő távolságban élik életüket golyóbisunktól és egymástól, s csak mi látjuk „őket” összetartozónak! „Azt a 12 csillagképet, melyeken át a nappálya áthalad, állatövi csillagképeknek vagy zodiákusnak nevezzük” — irta dr. Xántus János A természet kalendáriuma. című könyvében. Azt még a gödöllői útikönyvek sem jegyzik, hogy ezek a csillagképek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem területén, egy víztorony körül kőalakban megörökítettek. November 21-én lépett a Nap a Nyilas jegyébe és ott tartózkodik december 20-ig. Az égi -fegyverest a földön kaptuk lencsevégre. (Balázs Gusztáv felvétele) ILLŐI Nem utaztak hiába A napkeleti kölesek csillaga Az éjszakák égboltja a maga elérhetetlen messzeségében ragyogó ezernyi csillagával, szabályosan megismétlődő mozgásaival és sohasem látott jelenségeivel állandóan foglalkoztatta a régi emberek és népek képzeletét. Igyekeztek összefüggést találni a földi és égi történések között. Általános volt például az a vélekedés, hogy ha meghal valaki, lehull egy csillag az égről. És úgy gondolták, hogy a nagyon ritkán tapasztalható új csillagok feltűnése egy-egy istenség, félisten, császár, vagy más, rendkívül nagy ember születését jelzi. Máté evangéliuma szerint Jézus születését is kísérte ilyen égi jelenség. A bibliai leírásban a napkeleti bölcseket egy „csillag” figyelmeztette arra távoli hazájukban, hogy megszületett a zsidók királya. Azért jöttek Jeruzsálembe, hogy felkeressék az újszülöttet, és hódoljanak előtte. Érthető a rómaiak által az akkori Palesztina uralkodójává tett He- ródes király megütközése a hír hallatára. Titokban maga elé rendelte őket, hogy megtudakolja, mikor tűnt fel ez az égi jel. Meghagyta nekik, hogy ha megtalálják a gyermeket, jöjjenek vissza, és jelentsék neki. Ha valóban volt égi jelenség Jézus születése előtt, vagy annak idejében, úgy a csillagászat fel tudja tárni, mi is volt az. Az első feladat annak tisztázása, hogy mikor is lehetett ez a jelenség. Heródes bizo- nyíthatólag Kr. e. 4 első felében hosszas betegség után halt meg. tehát csak az ennél korábbi évek jöhetnek számításba. A második kérdés az, hogy milyen feltűnő és nyilvánvalóan ritka csillagászati jelenség látszott i. e. 8-4 körül az égen. Elsőként gondolhatunk üstökösre, amely — a teljes nap- fogyatkozásokat leszámítva — a legnagyobb lélektani hatást gyakorló csillagászati jelenség volt az ókorban. A 14. századtól kezdve a legtöbb képző- művészeti alkotáson görbült csóvájú üstökös látható a betlehemi jászol fölött. Meggondolandó azonban az, hogy ezeket a különös égitesteket többnyire kard vagy tőr alakúnak látták a régiek, és ezért véres háborúk rosszindulatú jelképének tekintették. Egy üstökös tehát nem lehetett örömhír bejelentője. De ellene mond az üstökösfeltevésnek, hogy hiányzik említése az akkor már régóta gondosan vezetett kínai csillagászati krónikákban. A másik, ugyancsak feltűnő és ritka égi jelenség a nóva- és szupernóva-feltűnés. E két jelenség előidéző oka ugyan különböző, de mindkettőnél egy-egy nagy csillag belsejében keletkezett robbanásról van szó, amelynek következtében a csillag hirtelen kitágul, fénye több ezerszer, mil- liószor, sőt a szupernóvarobbanás esetén több milli- árdszor akkorára nő. Ezt a felvillanást a tér nagyobb távolságaiból is észlelni lehet a Földről az ég olyan helyén, ahol azelőtt nem is látszott ez a csillag. Olykor a Nap és a Hold után a szupernóva a legfényesebb égitest, amely kivételes esetben még nappal is látszik. A kínai csillagászati krónikák azonban épp a kérdéses évekből semmi ilyenféle jelenség feljegyzését nem tartalmazzák. Az ó- és középkor folyamán csak öt szupernóva-íellángo- lást észleltek a régiek, utoljára 1604-beiv Ezt Kepler — a bolygómozgási törvények felfedezője — tanulmányozta behatóan. Minthogy épp az előző évben, 1603 végén, nem messze a szupernóva égi helyétől a Jupiter és a Szaturnusz bolygó néhány hónapon belül három ízben is megközelítette egymást. Kepler arra gondolt, hogy talán e két fényes bolygó ritka találkozása volt a kiváltója a csillagfelvillanásnak. Utánaszámolt a két bolygó ún. „legnagyobb” együttállásainak — azaz olyanoknak, amelyek során egy éven belül háromszor is megközelítették egymást e bolygók. így jutott el i. e. 7-ig, amidőn a Jupiter és a Szaturnusz legnagyobb együttállása a Halak csillagképében következett be. Kepler úgy vélte, hogy megtalálta az akkori ',,betlehemi csillag” feltűnésének okát. De mi köze a bolygóegyütt- állásnak a betlehemi csillaghoz? A Máté-evangélium mágusoknak nevezi a napkeleti bölcseket, vagyis ezek bizonyára mezopotámiai csillagászpapok voltak. Talán éppen azok. akik i. e. 7-re előre kiszámolták az igen ritka, háromszoros bolygóegyüttállást. Számukra — A PAJKOS VÉLETLEN ismét huncutkodott: kőhajítás- nyira egymástól egy időben tartott előadást a gödöllői művelődési központ színpadán a néhai Brezsnyev pszichológusa — és munkatársunk megtudta, hogy nem volt az — és a városháza tanácstermében az a maroknyi társaság, amely szintén az egész Kárpát-medencében élő magyarságot képviselte az összmagyar Testület helyi szervezetének vitaestjén. Amíg lljics élt, Paszternákot nem engedték külföldre, a más és más államokban élő magyarokat pedig egymáshoz nemigen hagyták közeledni. Kimozdult sarkából a világ. A szédítő gyorsaságú nemzetközi változások nyomán lassan már abban is kételkedünk, hogy Keleten kel a Nap és Nyugaton nyugszik. Nem feledhetjük el közben, hogy a több tízmillió közép-európai nem hagyta el a helyét. Nyugaton aláfújtak, Keleten felemelték azt a leplet, melyet Jalta után ránk terítettek. Hazánk és a magyarság helyzete Közép-Európában. Ez volt a találkozó témája. A világ magyarságát összefogni szándékozó, s már negyedmillió tagot számláló összmagyar Testületnek fél éve alakult meg a gödöllői fiókszervezete. A városban él az erdélyi származású történész alelnök, Katona Szabó István. Bevezető előadásában azt igyekezett tudatosítani, amit bensőnkben már érzünk: ahogyan a szomszédos államok évtizedeken át egymáshoz viszonyultak, az a múlté. Ezután részletesen kifejtette, hogy Románia — pontosabban a román vezetés — kitart a pánromán koncepció, vagyis az összes román egy országban való egyesítésének «Ive mellett. Ezt olyan diploMár a határörök is kivándorolnak Elnémult a tiltó hang máciatörténeti furcsaság is jellemzi már, hogy egy diplomata kormányfőt, köztársasági elnököt támadott meg. A GÖDÖLLŐI ESZMECSERE részvevői talán mindenkinél gyorsabban értesültek Václav Havel drámai beszédéről, amely az északi szomszédunkban kialakult alkotmányos válság megoldását Mészáros János pozsonyi lapszerkesztő és közíró a telefaxon érkezett beszédet még szinte rögtönözve fordította. A prágai írótárs — államfő elmondta, hogy Csehszlovákia az első világháború következménye. Most, amikor végre mód nyílt egy korszerű államszövetség létrehozására, fennáll a veszélye a szétszakadásnak. Ha ez bekövetkezik, elszakadhatnak a két köztársaságot a világhoz kapcsoló .szálak. A vendég arról is szólt, hogy a felvidéki magyarok számára egyáltalán nem mindegy, hogy Cseh és Szlovák Köztársaságban élnek majd, vagy Szlovákiában ... Az előző lenne a jobb, természetesen átjárható határokkal, hogy e divatos kifejezéssel éljünk. Dr. Botlik József, a Magyar Nemzet újságírója szerint — akinek megjelenés előtt áll a Kárpátaljáról írott könyve — a magyar külpolitikának abból kell kiindulnia, hogy 1920 óta a magyar meglopott nemzet. Szomszédaink a leleplezéstől és a visszavételtől félnek. Kutatásai nyomán számos példával hívta fel a figyelmet arra, hogy 1945-ben szovjet ösztönzéssel tudatos magyarirtás történt. A Kárpátaljáról „háromnapos munkára” 40 ezer magyart deportáltak, akiknek csak a harmada tért haza. 1988-ban erről még tilos volt szólni, ma már kopjafákat állítanak. Tito Jugoszláviájából is hiányzik egy férfigeneráció a magyar nemzetiség köréből, s amikor a legjobb volt a két ország vezetőinek a kapcsolata, 1961 és 1980 között egyharmaddai csökkentették a vajdasági magyar iskolák számát. A hallgatóság tájékozatlanabb részét, szinte áramütésként érte, amikor arról szólt, hogy milyen sok a magyar az afganisztáni veteránok között. A változások nagyon fontos jele viszont, hogy Be- regovo lakosságának több mint 80 százaléka arra szavazott, hogy a város neve Beregszász (legyen). A TÖRTÉNÉSZ ÚJSÁGÍRÓ őszintén megvallotta: ezen a tájon egy-két évtizedig a nacionalizmus kora jön el. A medve talpa alól szabadulva minden nép nemzeti érzéseire ébred. A magyar külpolitika sarkalatos pontja, hogy nem törekszik erőszakos határváltoztatásra. Szerinte nem azt kell nézni, hogy most mit mond Kohl kancellár. Vagyis teljességgel elképzelhetőnek tartja, hogy adott esetben a felvidékiek népszavazást tartsanak, s annak eredményeként — ha úgy döntenek — csatlakozzanak Magyarországhoz. Bartis Ferenc, az összmagyar Testület elnöke, aki megjárta Ceausescu börtönét, többek között arról szólt, hogy Magyarország propagandája a Nyugat felé hallatlanul siralmas. Az őrségi magyaroknak pedig éppen olyan segítségre van szükségük, mint a másutt, a határon kívül rekedt magyarságnak. A vitában szinte még érdekesebb eszmefuttatások következtek. A pozsonyi vendég úgy nyilatkozott, hogy ő szlovákiai magyar akar maradni. Dr. Vinczeffy Zsolt, aki oroszlán- részt vállalt a külhoni magyarság gödöllői egyetemi képzésének megvalósításában (az egyik ötletadó dr. Kecskés Mihály professzor volt) kifejtette, hogy el kell fogadtatnunk magunkat Kelet felé is. Olyan körülményeket teremthetünk, hogy nem lesz érdekes, hol húzódik az államhatár. De hol tartunk ma? Az agráregyetemen vannak olyan honi hallgatók, akik a beregszászi magyar diákokat ruszkiknak, az erdélyieket pedig oláhoknak nevezik. Egy sepsiszentgyörgyi vendég a legégetőbb gondnak nevezte, hogy a hajdan határőr székelység soraiból is sokan vándorolnak el Romániából. SZAMOS PÉLDÁT hallhattunk a diktatúrák kegyetlenségeiről, de nem tudjuk, mit hoz a holnap itt, Közép-Európában. Figyelni kell arra, mi történik körülöttünk, nem szabad homokba dugni a fejünket, de az is biztos, hogy akkor tudunk a legtöbbet segíteni azokon, akiken átszaladt a határ 1920-ban, ha Magyarország gazdasági és erkölcsi téren erős anyaországgá válik Balázs Gusztáv akárcsak a mai csillagjósok, asztrológusok számára — a Jupiter a hatalom csillaga, királyi csillag volt. A Szaturnusz a szombati nap és az ezt a napot ünneplő zsidó nép csillaga, a Halak pedig egyrészt a Mezopotámiától nyugatra eső, a Palesztina: tengerparton élő népek, másrészt a születéssel összefüggő csillagkép volt. Ha tehát a királyi hatalom csillaga a zsidó nép csillagával a születés Palesztina csillagképében mutat „legnagyobb” találkozást, a csillag jóspapok számára egyértelműen azt jelentette, hogy „megszületett a zsidók királya”. Bizonyára ezért utaztak napkeleti hazájukból Jeruzsálembe, hogy meggyőződjenek e magyarázatuk helyességéről. S mint tudjuk: nem utaztak hiába. P. T. A. Rendkívüli véradás Segítséget várnak A gödöllői vérellátó állomás és a rendelőintézet közösen rendkívüli véradást szervez a Vöröskereszttel. Mint ismeretes, a kórházakban egyre kevesebb az életet mentő vér. Sok esetben az egészségügyi dolgozók és azok a személyek segítenek az életveszélyben levő beteg felnőtteken és gyermekeken, akik maguk is átéltek valamilyen nagy műtétet, vagy családjukban volt vérrel megmentett személy. Kérik tehát a rászorulók nevében mindazokat, akik tehetik, jelenjenek meg a rendkívüli véradáson december 19-én, szerdán. Délelőtt az I. számú rendelőintézet földszinti műtőjében lehet jelentkezni, 8—13 óráig. Délután pedig 13 és 15 óra között a véradóba várnak mindenkit. A próbákon is ott a helye Reflektorfényben: a súgó ... legalábbis egy röpke beszélgetés erejéig. Mert máskor, bár prákat tölt a színpadon, rá sosem hull a fény. A közönséget nem is érdekli: van-e egyáltalán, és hol van, hogy férfi-e vagy nő, fiatal vagy öreg. A publikumnak az a fontos: jó legyen az előadás! Ebben viszont szerepe van a súgónak is. A Gödöllőn gyakran megforduló kaposvári társulat esetében például annak a fekete hajú, élénk tekintetű, csinos, fiatal nőnek, aki a „súgást” választotta hivatásul. — Netán kicsiny gyermekkorától ... ? — Á, dehogy! — nevette el magát a be sem fejezett kérdésre Domonkos Szilvia. — Érettségi után fényképész szerettem volna lenni, de nem jött össze. Munkát kerestem lakóhelyemen, Kaposváron, s így jutottam el próbaképpen a Csiky Gergely Színházba is. Akkor ugyan nem volt rám szükség, de körülbelül fél évvel később szólt egy rendező- asszisztens ismerősöm, hogy lenne öltöztetői állás. Már a színház falai között, öltöztetőnőként jöttem rá, hogy sokkal jobban érdekel á súgói munka — színházközelibb! Másfél éve már, hogy ezt csinálom. S hogy mit csinál egy súgó? Szilvia beszámolója szerint két részből áll munkájuk. Megkapnak egy darabot, s annak első elolvasásától a bemutatóig minden próbán részt vesznek. A premier után pedig természetesen valamennyi előadáson jelen vannak. Az aktívabb munkát, nagyobb koncentrálást a próbák igénylik, hiszen ilyenkor a színészek még nem tudják szerepüket, ezért a szöveget kezdetben a súgó mondja számukra folyamatosan előre. Előfordult, hogy egy zenés, hangos, sokszereplős jelenet próbája után szinte elment a hangja, any- nyira megerőltette a hangszálait. Nem jellemző ugyanez az előadásokra, amelyeken a színészek már jól tudják a szöveget, s a súgó inkább csak a biztonság okáért ül a ... hol is?! Hiszen az ősrégi súgólyuk megoldás mára szinte teljesen eltűnt a színpadokról! — A színfalak, díszletek takarásában helyezkedünk el. Ha teljesen zárt a díszlet, akkor mögötte keressük meg azt a pontot, ahonnan — ha már nem láthatjuk a színészt — legalább jól halljuk, és viszont. A hangerőt úgy kell megválasztanunk, hogy a szereplőt segítse, de a közönséget ne,zavarja. Persze inkább súgunk egy kicsit hangosabban, mint hogy „bennsülés” miatt leálljon az előadás. — Hogyan jelzi a színész, hogy súgásra van szüksége? — Általában úgy fordul, hogy a súgóra tudjon pillantani. De a próbák folyamán megismerjük annyira a színészek játékát, hogy azonnal rá- érzünk, ha baj van, ha elbizonytalanodnak. Előfordul persze az is, hogy segítség nélkül is kivágják magukat egy-egy nyelvbotlásból, memóriazavarból. — ön a .színfalak mögött áll, mindig árnyékban. Nem vágyik a fénybe? — Hogy szeretnék-e színésznő lenni? Nem! Apróbb sta- tisztálásokat szívesen elvállalok ugyan, de csupán ennyi! Igaz, a súgást sem tekintem perspektívának. Nem tudom, konkrétan milyen munkakörben is dolgozhatnék a jövőben. Egy biztos: mindehképpen a színház falai között szeretném megtalálni végleges hivatásomat. P. É. A táblán szabad a gazda Itt mindenki ingyen hirdethet. Igaz. nem valami szép látvány, ami a táblán kialakul az összevissza felrakott, kisebb-nagyobb méretű hirdetések kavalkádjáhól, de hát ki tud jobb megoldást Magyarországon a hirdetések köztéri elhelyezésére? Még mindig jobb, mint amikor a fákra, az épületek falára szegezik, ragasztják az emberek az ajánlatokat (Erdősi Agnes felvétele) «
