Pest Megyei Hírlap, 1990. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-15 / 294. szám

PFST « M H. ) t / 3 1390. DECEMBER 15., SZOMBAT Pénteken újra megpróbálják Nem szállt fel a fehér füst A közgyűlés 53 szai'azattal őt Is felvette a jelölőlistára. Meglepő fordulat volt, hiszen dr. Schmidt Géza neve nem szerepelt az előkészítő bizott­ság ajánlatai között. Váratlan jelölését azon kívül, hogy nagy tudású, nagy tekintélyű szakember, minden bizonnyal az döntötte el, hogy része volt abban: a megyei önkormányzat nem üres kasszát vesz át. Az új megyei szervezetet nem ter­heli majd adósság, sem tarto­zás, sőt tekintélyes, rendelke­zésre álló szabad pénzeszközt vehet át. A megyei Bnkormányzat kBrgyfllésé* szokták úgy U emleget­ni, mint a megye parlamentjét. Üjomtan kóstolgatott demokrá­ciánkat Ismerve arra számítottunk, hihetetlenül sok vita és hozzászólás kerekedik majd az alakuló gyűlésen. A várakozá­sokkal ellentétben azonban eleinte igen gördülékenyen, simán mentek a dolgok, hozzászólások nélkül, egyhangú szavazások­kal morzsolták a napirendi pontokat, egyiket a másik után. dr. Inczédy neve került fel a jelöltlistára. — Van-e a jelenlévőknek további javaslatuk? — kérdez­te ekkor az elnöklő Ormándy József. Amint már korábban szóba került, dr. Schmidt Gézát, aki a volt Pest Megyei Tanács közigazgatási osztályának ve­zetője, dr. Bencze József ja­vasolta. A farmosi polgármester ugyanis elmondotta, hogy kör­zete szeretne egy olyan szak­embert tudni ezen a poszton, akinek kellő rálátása van úgy a gazdasági, mint az igazgatá­si területekre, nagy gyakorlat­tal, megyei tapasztalattal ren­delkezik. Ezért javasolta el­nökjelöltnek a — szavait idéz­ve — „örökös párton kívüli szakembert”. Elnökjelöltek a szünetben. Inczédy János Schmidt Gézával be­szélget •>­(Hancsovszkl János felvétele) Az alakuló ülést korelnök­ként Ormándy József, nagy­marosi polgármester nyitotta meg, és vezette igen korrekt módon, rokonszenvesen. Meg­nyitóbeszédében elmondta, hogy az egybegyűlt 96 képvi- ■ selőnek a közgyűlés törvényes megalakítása a feladata, vala­mint az, hogy a megalakult testület megkezdje működését. Az így létrehozott megyei ön- kormányzat átfogó hatáskörű 0r. Schmidt folytatja Dr. Schmidt Géza neve nem szerepelt az előkészítő bizott- lág javaslatában — így lapunk cgnapi számában sem mutat­íattuk be őt. A megyegyülésen ir. nencze József. Farmos pol­gármestere ajánlotta jelölését. És az a lap, amelyet kortesei > bejáratnál nyomtak a közgyű- ési küldöttek kezébe. Mi is terül ki belőle? Or. Schmidt Géza jogász közgazdász 60 esztendős. 33 éve anít az államigazgatási főis­kolán, címzetes főiskolai do- ens. Több mint három évtizc- le dolgozik a megyében, ku­li nhozó pénzügyi vezető mun­kakörökben, az utóbbi másfél ívben a megyei tanács közgaz- Jasági osztályát vezette. Dr, Schmidt Géza semmilyen jártnak soha nem volt tagja, s ihogyan írja: amit elért a munkában, azt szakmai felké­szültségének köszönheti. A választás első fordulójában íz érvényes 95 szavazatból 45- >t kapott, a második forduló­ban 93-ból negyvenegyet. — FJégedctt az eredmény­ijei ? — Viszonylag későn határoz­tam el magam, későn kezdtem a kampányt, minimális előké­szítéssel és Így is sikerült a szavazatoknak majdnem a fe­lét megkapnom. Ez, úgy vé­lem, elsősorban annak köszön­hető hogy a megyében ismer­nek engem is. a múltamat is. — Csökkenő tendenciát mu­tatnak voksai. ha nem is na­gyon. Mi a terve? Indul a har­madik fordulóban, vagy vissza­lép? — Nem. Nem lépek vissza: Továbbra is szándékom meg­nyerni a közgyűlés bizalmát. A hátralévő egy hét talán még segít Is ebben, lesz időm be­mutatkozni és felkészülni... szervezet, amely az önkor­mányzatok érdekképviseletét, érdekvédelmét látja el, szol­gáltató funkciói lesznek, és megyei intézményeket tart fenn. Legfeltűnőbb változást a .tanácsrendszerű megyékhez képest az jelenti, hogy a tele­pülési önkormányzatok nincse­nek alárendelve a megyei ön- kormányzatnak. Az egybegyűltek meghall­gatták az egy esztendeje műkö­dő területi választási bizott­ság jelentését a megyei köz­gyűlés tagjainak megválasztá­sáról, és Csáti Sándor, rácke­vei küldött tájékoztatóját az általa vezetett előkészítő bi­zottság munkájáról. Az előkészítő bizottságot a tíz küldöttválasztó körzetben megválasztott egy-egy személy­ből állították össze. Fő felada­tuk a tisztségviselők jelölése volt, ám nem mint jelölőbi­zottság, hanem csupán jelölt­ségre ajánlást tevő testület. Tagjaik a megyegyűlés elnöké­nek személyére választókörze­tük többi képviselőjének fel­keresése és a vélemények ösz- szegzése után tettek javaslatot. Az előkészítő bizottság három személy nevét kívánta előter­jeszteni. E három lehetséges jelölt nevét és rövid életrajzát „Lehet, hogy egyikük elnök lesz?" címmel tegnapi szá­munkban már közzétettük. Csóti Sándor azonban el­mondta, hogy egyikük reggel visszalépett. így dr. Gergely István, tárnoki kertészmérnök, és dr. Inczédy János váci kül­kereskedő-vállalkozó szállt harcba a jelöltségért. Rövid bemutatkozásuk után, amely­ben mindketten közölték, elfo­gadják a jelölést, szavazásra került sor. Ahhoz, hogy felke­rülhessenek a szavazólapra, egyharmados szavazati többsé­get kellett elnyerniük. A jelen lévő 94 képviselő kö­zül 27-en értettek egyet dr. Gergely István jelölésével, vi­szont 73-an dr. Inczédy Jáno­séval, így kettőjük közül csak Az előzetes várakozásokkal ellentétben tehát a szavazóla­pokra két név került fel, ám e kettő közül előre csak dr. Inczédy Jánosra számítottunk. Az elnök megválasztásához a jelenlévők kétharmadának ..szavazatát, keli..titkos szavazás útján elnyerni. Nos, ez alka­lommal ez egyiküknek sem si­került, holott félórás szünet után egy második közgyűlésen is megkísérelték a döntést. Alelnök választásiára már az eredeti napirend szerint sem került sor, mivel a jelenlévők úgy határoztak, hogy erről ér­demben majd csak az elnök személyének ismeretében lehet vitatkozni. A két sikertelen elnökvá­lasztási kísérlet, s az ered­ménytelen szavazás után ma­radt még teendője a közgyű­lésnek. Ormándy József java­solta, hogy válasszák meg a pénzügyi ellenőrző bizottságot, s a bizottság kapjon felhatal­mazást a megyei vagyonát­adással kapcsolatos esetleges tárgyalásokra és képviseletre a költségvetési vitában. Dr. Illés Márta, Ecser kül­dötte, azt javasolta: éppen a feladatra való tekintettel, ne öt-, hanem tíztagú legyen a pénzügyi ellenőrző bizottság, s jogászok is kapjanak benne he­lyet. Végül kompromisszumos eredmény született: héttagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választottak, melyet fel is ha­talmaztak a tárgyalásokra, a képviseletre. Ezután a levezető elnök ja­vaslatára egyhangúlag megbí­zást adott a testület a koráb­ban megválasztott ügyrendi bizottságnak, hogy készítse el (1991. február 28-ig) a szerve­zeti és működési szabályza­tot. Végezetül a közgyűlés pá­lyázat kiírásáról döntött, a me­gyei főjegyzői munkakör be­töltésére. À leendő főjegyzőtől állam- és jogtudományi dok­tori, vagy okleveles közgazda képesítést, valamint legalább ötéves államigazgatási szerv-' nél szerzett szakmai, kétéves vezetői gyakorlatot, s idegen nyelvek ismeretét várják. A döntés értelmében a pályáza­tokkal kapcsolatban — Kasza Péter piliscsabai küldött ja­vaslatára — az ügyrendi bi­zottságé az előzetes vélemé­nyezés feladata. Ezután csak annyi maradt hátra, hogy Ormándy József javasolja: a következő köz­gyűlést 1990. december 21-én TORKOSKODÓ Fórumot rendezett az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium a magyar—szovjet kereskedelemről. O A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban országos takar­mányozási konferenciára került sor. O Alapítvány jött létre Pécsett, amely diákokat juttat ingyen számító­géphez. O Szolnok volt a színhelye a hazai cukorgyári szakemberek országos tanácskozásának. O Kiállítás nyílt Martfűn a Tisza menti népi díszítőművészet reme­keiből. O A hét híre az is, hogy magyar és osztrák édesipari cégek közös vállalkozásáról jött létre megál­lapodás. Nesztor és Benjámin A közgyűlést mindenki meg­elégedésére levezető Ormándy Józsefről megtudtuk, hogy 72 esztendős. Az önkormányzati törvény értelmében ugyanis a korelnök vezeti az ülést egé­szen az elnök megválasztásáig. De vajon ki a jelenlévők kö­zül a legifjabb? Egyáltalán fontos-e tudni, hogy ki az, van-e valami szerepe, funkció­ja a küldöttek *lcgfiatalal)bjá- nak? A Parlamentben például Igen, hiszen a parlamenti körjegy­ző, aki az alakuló ülésen egy­kor a szavazatokat számlálta, ma pedig, a gépi szavazat­számlálás korában felügyeli és hitelesíti a szavazásokat — mindig a mindenkori legfiata­labb képviselő. A jelenlegi Parlament kör­jegyzője egyébként Pest me­gyei, az aszódi körzetből meg­választott fideszes Glattfelder Béla. Hogy hasonló tisztséget, ha nem is ezzel az elnevezéssel, fognak-e megyei szinten is kreálni, azt még nem tudhat­juk. Ez a közeljövőben meg­fogalmazandó szervezeti és működési szabályzat feladata lesz. Mindezek ellenére utánajár­tunk. vajon kl a jelenlévők közül a legfiatalabb. Mivel a szervezők elmondták, hogy a küldöttek személyi száma is­meretlen, és korukra nem kérdeztek rá. hiszen Ormándy József korelnöksége mindenki előtt Ismert volt — maradt hát a „szemmérték” és a kér- dezösködés. A küldöttek egy­hangúan dr. Bak Ferenchez irányítottak. Kérdésemre a fiatalember elmondta, valószí­nű. hogy tényleg 6 a legifjabb, hiszen 27 esztendős. Tinnvei lakos. Tinnye társadalmi meg­bízatású polgármestere, egyéb­ként Budapesten dolgozik. Je­lenleg jogi előadó a 258. Szá­mú Jogtanácsosi Munkaközös­ségben, és most készül jogta­nácsosi vizsgájára. — tehát egy hét múlva — 10 órára hívják össze. Ám a zá­róakkordot megelőzte még egy intermezzo: Illés János Rád- ról ekkor hozta szóba, mi len­ne, ha mégis ez alkalommal próbálnák dűlőre vinni az el­nökválasztás ügyét. A szava­zás eredménye: ötvenkét nem, harminckét igen. három tar­tózkodás. így végül még egy hét haladékot kapott a dön­tésre hivatott testület, hogy megfontolja: ki is legyen a megyei közgyűlés elnöke ... Szegő—Vasvári Megbízható Ismereteink ugyan nincsenek rá, de bizo­nyos: az emberi faj kialaku­lása első pillanatától torkos- kodott... Szerette a csemegét. Az édes gyümölcsöt, elvette a vadméhek mézét, rájött arra is, hogy némely növényi gyö­kér, szár, levél rágva, megzúz­va ízletes levet ereszt. Bioló­giailag igazolt tény: az em­beri szervezetnek valójában nincsen szüksége a cukorra, az édességre ... dehát sokak­nak milyen finom! Az ősem­ber tárgyi leleteiként már reánk maradtak olyan kezdet­leges eszközök, amelyek _ a nyalakodás szokásáról tanús­kodnak. Ezzel a szokással sok ezer esztendeje nem hagyunk fel. Mégis, napjainkban van va­lami kétséges is a torkoskodás emlegetésében. A kétségeket az teremti, amit szokás a fo­gyasztási szerkezet kényszerű átalakulásaként emlegetni. Kevésbé tapintatos módon fo­galmazva, az embereknek ke­vesebb a pénze, azaz nincsen más választásuk, mint megfog­ni a forintok kiadását, ha kell, akkor például az édességek vásárlásánál is. Nem tudhat­ni persze, hogy a megyében az a havi ötven forint, amelyet például csokoládéra, csokolá­dés készítményekre egy-egy lakos havonta kiad, soknak te­kintendő-e? A gyerekek bizo­nyára azt tartják, a tízszeres« is a zsebükben lapulhatna ennek az összegnek, az sem sokáig melegedne ott, hiszen átváltanák ők cukorkára, cso­koládéra, rágógumira, szörp­re... Az évi hatszáz forintot viszont a kisnyugdíjas olyan összegnek érzi, amilyet ő erre a célra nem engedhet meg magának. Az ilyen, nem mellékes szempontokat is figyelembe véve, az a nyolc és fél mil­liárd forint, amelynek fejében tavaly az országban cukorkát, csokoládét és csokoládés ké­szítményeket vásároltunk, nem ítélhető csekély összegnek. Eh­hez még hozzá kell adnunk az ún. édesipari lisztesárukat (pl. a keksz), a cukrászati, a íi- nompéksegi termékeket... S akkor még hol vannak az ott­hon készített sütemények! Ez utóbbiakat ismét népszerűvé teszi a pénzfogyta: a legol­csóbb édesség kétségtelenül az, amit maga a háziasszony állít elő. Várja tehát illő riadalom­mal a fejleményeket az édes­ipar? Tizenhárom cég ötven üzeme ontja a torkosoknak a torkoskodásra alkalmas árüt napjainkban. A kereslet mér­séklődését a vállalatok a kíná­lat bővítésével szeretnék ellen­súlyozni. Fél esztendő alatt több mint százharminc új ter­mékkel léptek piacra. Az első csokoládéboltot egy francia nyitotta meg — Lon­donban. A naptáron 1657 állt, ám arra még sokáig kellett várni, hogy a házimesterség­ként készített csokoládéból ipari termék, azaz tömegáru legyen. Az első, mai értelmű csokoládégyár Svájcban, 1819- ben kezdte meg a munkát egy átalakított malomban, szinte jelzőiéként annak, hogy tor­koskodásunk szorosan kapcso­lódik a liszthez, a sütéshez. Valójában ugyanis az édes­ipari szakmák döntő része a pékmesterségnek a gyereke, az unokája. Elsőnek, még a tizen­ötödik században, a bábsütök, azaz a mézeskalácsosok önál­lósodtak. őket a kalács-, a ré­tes-, az ostya-, a perecsütök követték, s hazánkban csak a 19. században bukkannak fel a szakma királyai, a cukrá­szok. Ma a megyében hatvanöt cukrászmester tart fenn üze­met a magánszektorban, s har- minchatan varinak azok, akik üzletükben csakis az édesség árusításától remélik a megél­hetést. Ezeknek a számoknak az ismeretében beláthatjuk, nem ők a csábítás fő erői. Sokkal inkább az az ipar, amely tavaly 38 ezer tonna édesipari lisztesárut, 25 ezer tonna cukorkát és 36 ezer tonna csokoládét, csokoládés készítményt állított elő. Tízezer ember kínálja a torkoskodnivalót tízmilliónak. Az édesiparban éz a tízezer foglalkoztatott a tömegáruk­nak a készítője, azaz ennél sokkal kiterjedtebb azoknak a köre, akik megélhetése a mi édesszájúságunknak a függ­vénye. A legutóbbi másfél esz­tendőben a megyében az ön­állóak háztartásait kivéve, minden csaiádtípusban csök­kent az élvezeti cikkekre, s azon belül az édességekre ki­adott forintoknak az össze­ge. Úgy látszik, vannak még nagyobb torkoskodók, mint amilyeneket az édességek bi­rodalmában találhatunk. Az a baj, hogy ezeknek a még na­gyobb torkoskodóknak akkor is fizetniük kell, ha amúgy ki nem állhatják az édessége­ket ... A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A kormány tagjai a miniszterelnök rendelkezésére bo­csátották — döntésre — felmentésüket. Egyes miniszte­rek, illetve államtitkárok kérték lemondásuk tudomá­sul vételét. A miniszterelnök a kormányátalakítást több részlet­ben hajtja végre: most az alábbi személyi javaslatokat teszi a köztársasági elnöknek, illetve az alábbi intézke­déseket kívánja végrehajtani. HORVÁTH BALÁZST javasolja felmenteni a belügy­miniszteri tisztsége alól, egyidejűleg tárca nélküli mi­niszterként megbízza a Határon Túli Magyarok Titkár­sága felügyeletével, valamint a kormány es a Parlament közötti koordinációs tevékenység ellátásával. BOKOSS PÉTERT javasolja felmenteni tárca nélküli miniszteri megbízásának ellátása alól, amely a Nemzet- biztonsági Hivatal cs az Információs Hivatal felügyele­tére terjedt ki, egyidejűleg javaslatot tesz belügyminisz­terré történő kinevezésére. GÁLSZÉCSY ANDRÁS kormányfőtanácsost, a tárca nélküli miniszteri iroda jelenlegi vezetőjét, tárca nélküli miniszterré javasolja kinevezni, megbízva a Nemzet- biztonsági Hivatal cs az Információs Hivatal felügyele­tével. RABÁR FERENCET — kérésére — javasolja felmen­teni pénzügyminiszteri beosztása alól. KUPA MIHÁLYT, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját pénzügyminiszterré javasolja kinevezni. PUNGOR ERNŐ címzetes államtitkárt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és az Országos Atomener­gia Bizottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartásával, tárca nélküli miniszterré ja­vasolja kinevezni. BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi politikai ál­lamtitkárt felmentésre javasolja, azzal, hogy a költség- vetési tárgyalások befejezéséig jelenlegi feladatkörébe tartozó tevékenységét ellátja. Egyidejűleg javaslatot tesz arra, hogy tárca nélküli miniszterként lássa el a pénzintézeti rendszerrel összefüggő kormányzati felada­tokat, összhangban a készülő — jegybankra és pénz­intézetekre — vonatkozó törvényjavaslatokkal. MATOLCSY GYÖRGYÖT, a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának felügyeletét ellátó poli­tikai államtitkárát, tisztségéből — erre vonatkozó kéré­sével egyetértésben — felmenteni javasolja. AUTII HENRIKNEK, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium közigazgatási államtitkárának felmentését követően a megüresedett tisztségre. LÁSZLÓ JENÖT, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazgatóját javasolja kinevezni ipari és keres­kedelmi minisztériumi közigazgatási államtitkárnak. A Kormányon belüli további átalakításokat — beleért­ve újabb államtitkári felmentéseket, illetve kinevezése­ket. valamint a köztársasági megbízottak személyére vo­natkozó javaslatokat — a miniszterelnök lehetőleg még a kövclkező héten megteszi. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom