Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-10 / 264. szám
2 1090. NOVEMBER 10., SZOMBAT WmHÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSEK Át billenőben a mérleg Újabb nagyszabású amerikai csapaterősítés az öböl térségében Baker körútja január körüli katonai megoldást készít elő? Kohl Mazowiecki után Gorbacsovval tárgyal az új Európáról Általános PILLANATKÉP A kulcsszót, amely a mérleg átbillenését jelzi az öböl válság kezelésében, Bush amerikai elnök mondta ki csütörtöki sajtóértekezletén. Eszerint Washington már úgy értékeli, hogy eljött a pillanat, amikor a Perzsa (Arab)-öböl térségébe küldött többnemzetiségű haderőt támadó hadműveletre képessé kell tenni. Eddig az álláspont az volt, hogy ezek az egységek Szaúd-Arábiában és a környező országokban, valamint a tengereken cirkáló hadihajókon azért vannak jelen, hogy megakadályozzák Irak újabb agresszióját, és biztosítsák a Bagdad elleni blokád végrehajtását. Jelenleg más — angol, francia, szíriai és egyiptomi — erőkön kívül mintegy kétszázharmincezer amerikai katona néz farkasszemet a mintegy félmilliós iraki hadsereggel. A washingtoni stratégák szerint a támadó hadművelet kezdeményezőinek felül kell múlniuk a védekezőkét, s ezért adott utasítást Bush elnök újabb 100-150 ezer amerikai katona felvonultatására és a térségben cirkáló repülőgép-anyaha- jók megkétszerezésére. Cheney védelmi miniszter szerint egyébként az öbölbeli offenzív hadműveletekben esetleg bevetésre kerülő erők számát ma még nem lehet meghatározni. Bush elnök hangsúlyoztad hogy bár Washington tovább- kutatja az öbölbeli válság diplomáciai rendezésének lehetőségeit, s nem szívesen bonyolódna véres háborúba, Szaddam Husszeinnek világosan kell látnia, hogy a Kuvait megszállása elleni koalíció nem tűri el az agresszió folytatását, az iraki brutalitást, a nemzetközi jogi normák semmibevételét, s kész a „legvégsőbb eszközöket” is alkalmazni ez ellen. Arra a kérdésre, hogy mikorra várható egy ilyen katonai fellépés, az elnök sajtóértekezletén kitérő választ adott. Cheney védelmi miniszter, aki az elnökkel együtt vett részt az újságírókkal való találkozón, közölte, hogy az offenzív erők bevethetőségére bizonyos idő szükséges, s a felvonuló csapatok újév körül lesznek képesek arra, hogy ha szükséges, támadó műveleteket indítsanak Irak ellen, s kiszorítsák a megszállókat Kuvaitból, s ha más mód nincs, így szerezzenek érvényt az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddigi tíz határozatának. Katonai szakértők emlékeztetnek arra, hogy a sivatagi hadviseléshez az időjárási viszonyok "január eleje körül a legkedvezőbbek, mert akkor véget érnek a november közepe után beköszöntő homokviharok. BAGDAD TÜSZJÄTSZMÄJA Egyes hírmagyarázók szerint Bush azért sietett átbillenteni a mérleget, kihangsúlyozva a katonai megoldás lehetőségét, mert attól tartott, hogy az idő kezd a kuvaiti agresszió elleni koalíció rovására dolgozni. Bár a keddi amerikai időközi választások nem jeleztek alapvető változást az erőviszonyokban, Bush mégis figyelmeztetést vélt ennek eredményeiben felfedezni. Mint emlékezetes, kétévenként az Egyesült Államokban újjáválasztják a teljes képviselőházat, a szenátus egyhar- madát és a kormányzók egy részét. A törvényhozásban a korábbi erőviszonyok fennmaradtak, de Busht és híveit érzékenyen érintette, hogy két oly fontos államban, mint Texasban és Floridában, ezentúl nem republikánus, hanem demokrata párti lesz a kormányzó. Ezt a Fehér Ház bizonyos fokig kudarcként fogja fel. Egyrészt azért, mert az elnök Te- xasból származik, s rendkívüli energiával vetette be magát azért, hogy ez a „köztársasági párti erőd” továbbra is az uralmon levő párt vezetése alatt maradjon helyi szinten is. Másrészt eddig Florida is republikánus fellegvár volt, s e két fontos állam elvesztése azt jelentheti, hogy az 1992-es elnökválasztásra a köztársasági pártiak esélyei romlanak. A floridai és texasi vereségben szerepet játszott nyilván az is, hogy az Egyesült Államok választópolgárai rossz néven veszik, hogy Bush korábbi ígéretei ellenére a horribilis költségvetési deficit kiegyensúlyozására mégiscsak kénytelen volt adóemelést beiktatni, másrészt, hogy az előrejelzések szerint gazdasági visszaesés fenyeget, s továbbá az öbölválság kezelésében Washington patthelyzetbe került. Túl ezen az amerikai elnök tekintélycsökkenését növelte, hogy Szaddam Husszein túszjátszmája ellen eddig nem volt hatékony ellenszere. A.Z iraki elnök ugyanis, hogy elriassza a koalíció tagjait a fegyveres akciótól, a stratégiailag fontos létesítmények közelébe szállíttatta a túszul fogva tartott külföldi állampolgárokat. Az elmúlt hetekben tekintélyes, nem a kormányzathoz tartozó, de neves nyugati személyiségek utaztak Irakba, kabinetjeik hallgatólagos támogatásával, hogy kieszközöljék állampolgáraik hazaengedését. Heath, Nakaszone, majd Brandt járt több-kevesebb sikerrel, s elérte a fogva tartott angol, japán, illetve német állampolgárok egy részének távozását. Két amerikai kongresszusi tag is most hasonló misszióra vállalkozott. Annyira félő volt, hogy Iraknak sikerül megbontania a túszjátszmával a koalíció egységfrontját, hogy a Nyugat külön tanácskozást szentelt az ügynek. Az értekezleten kinyilvánították: Bagdadnak valamennyi, a nemzetközi joggal ellentétesen fogva tartott külföldi állampolgárt szabadon kell bocsátania. KÜLÖNLEGES MISSZIÓ Ebben a helyzetben került sor Baker amerikai külügyminiszter különleges missziójára. Az amerikai diplomácia vezetője, szokatlan módon, elősző? a Fehér Ház szóhasználata szerint „sivatagi pajzsnak” nevezett, a homokba beásott katonai egységeket szemlélt meg. Majd a szaúdi királyi udvarral kötött megállapodást arról, hogy harci cselekmények esetén mi legyen a parancsnokiás rendje. Eszerint, ha a háborúra a sivatagi- királyság területén kerülne sor, akkor az ottani amerikai erők a szaú- diakkal közös parancsnokság vezénylete alá tartoznak. Ha viszont Kuvaitban vagy Irakban zajlanak a közös műveletek, az amerikai egységek felett saját parancsnokságuk rendelkezik. Ha „harmadik országban” kerülne sor katonai akcióra, konzultációval döntenék el, hogy kik irányítanák a közös szaúdi—amerikai fellépést. Baker Mubarakkal is a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben lévő egyiptomi—amerikai csapatok parancsnoklási rendjét vitatta meg. Távoztában, a repülőtéren az éppen közel-keleti körúton levő kínai külügyminisztert pedig arra igyekezett rávenni, hogy a Biztonsági Tanácsban, mint az öt állandó tag egyike, támogassa az Irak elleni katonai fellépést, ha nem lesz más kiút. Erre a pekingi diplomácia vezetője hajlandóságát fejezte ki. Baker missziójában kulcsszerepe volt a moszkvai megállónak. Szovjet részről ugyanis nemegyszer hangoztatták hogy amíg nem merültek ki a diplomáciai rendezés lehetőségei, nem kerülhet sor Irak elleni katonai akcióra. Primakov, Gorbacsov különmegbí- zottja két ízben is járt Bagdadban, és tárgyalt Szaddam Husszeinnel. Közvetítési kísérletei ugyan kudarcot vallottak, de Moszkva ezek után is úgy látja, hogy a Biztonsági Tanács eddigi blokádintézke- tíései megteszik majd hatásukat, és jobb belátásra bírják a bagdadi vezetést. Szovjet részről aggódnak amiatt, hogy a Közép-Kelet lángba borulhat, ami nagymértékben ösz- szeíügg azzal is, hogy országuk a válsággóc közvetlen közelében van. Bakernek annyit mindenesetre sikerült elérnie, hogy miközben Moszkva hangsúlyozza, hogy folytatni kell a diplomáciai rendezésre a kísérleteket, immár nem zárja ki, hogy ezek eredménytelensége láttán katonai akcióra is sor kerülhessen, hogy lrakot Kuvaitból való távozásra kényszerítsék. De erre a műveletre csakis akkor kerülhet sor, moszkvai vélemény szerint, ha a Biztonsági Tanács ilyen irányú döntést hozott. „KELET ÜGYVÉDJE” Nyugat eközben azt kívánja jelezni, hogy az öbölválság ellenére nem kívánja háttérbe szorítani Kelet-Európa fejlődésének további támogatását. A jövő héten Bush elnök Prágába utazik, s ezzel csakúgy, mint Antall József magyar miniszterelnök korábbi washingtoni látogatásakor olyan megnyilatkozást tesz, amellyel félreérthetetlenné teszi a washingtoni kormányzat elkötelezettségét az általa pozitívnak értékelt változások mellett. Egyébként amikor a héten hazánk ünnepélyesen az Európa Tanács 24. tagjává vált, elsőnek a kelet-európai országok közül, a hivatalos üdvözletekben szintén ugyané szándék megerősítése fejeződött ki. A héten egyébként a német diplomácia nagy aktivitást tanúsított. Az Odera menti Frankfurtban sor került Kohl kancellár és Mazowiecki lengyel kormányfő találkozójára. Ez a megbeszélés már az új Európa szilárd alapjainak lerakása jegyében zajlott le. Bár a decemberi választások előtt eleinte német részről vonakodtak attól, hogy aláírják Varsóval a határegyez- ményt, végül is beleegyeztek annak november végi megkötésébe. Igaz, korábban mindkét német állam törvényhozása ratifikálta ezt a megállapodást, de Kohl jobb szerette volna, ha az új, össznémet szerződés aláírására csak a szavazás után kerül sor. Végül is az új európai szellem jegyében hozzájárult a lengyelek által javasolt dátumhoz, s teljesített más varsói kívánságokat is. A nagy szerződés aláírására, amely barátságot állandósít a két állam között, később kerül sor, s tavasszal kerül sor a törvényhozási ratifikációra. Az idők jele ez a magatartás, minthogy az is, hogy Gorbacsov éppen a berlini fal megnyitásának egyéves évfordulóján utazott villámlátogatásra Németországba, hogy aláírja a 20 esztendőre szóló barátsági szerződést Kohl kancellárral, és megállapodásokat kössön a két állam közötti gazdasági és műszaki együttműködésre. Szimbolikus gesztus ez, minthogy Kohlnak az a megjegyzése is, hogy Németország „Kelet ügyvédje” kíván lenni, azaz oroszlánrészt vállal e régió piacgazdaságának fejlesztésében. Árkus István „Felfalja gyerekeit" Igazi egység A forradalom felfalja gyermekeit. Kelet-Európábán alig van politikus, akire ez az igazság jobban illene, mint Pozs- gay Imrére, írta pénteken a Süddeutsche Zeitung, röviden kommentálva azt a bejelentést, hogy Pozsgay Imre kilép az MSZP-ből, s mint a müncheni lap megjegyezte, gyakorlatilag teljesen hátat fordít a politikai életnek. A Süddeutsche Zeitung megállapította, hogy egykoron a népszerűségi listák élén szerepelt az a reformpolitikus, „aki hol Kádárral, hol Grósz- szal rúgta össze a port, s személyes jelenlétével tette 1987 szeptemberében szalonképessé a Magyar Demokrata Fórum alapító kongresszusát. Pozsgay volt az első, aki az 1956- os népfelkelést hivatalosan népfelkelésnek minősítette, írta a müncheni újság, majd úgy vélte, hogy az egy évvel ezelőtti népszavazás óta mind a mai kormánykoalíciót alkotó pártok, mind az ellenzéki szabaddemokraták összefogtak ellene. „Egyetlen kérdésben sem voltak annyira egységesek, mint a szocialisták és Pozsgay Imre elleni harcban.” Izraeli támadás Az ütközőzónában Az izraeli hadsereg nagyszabású támadást hajtott végre péntekre virradóra Dél-Liba- nonban. Izraeli harckocsik, ejtőernyős és gyalogos egységek az „ütközőzónának” tekintett körzet északi.részében megrohamozták a hezbollah (síita muzulmán) milícia támaszpontjait. Izraeli katonai forrásokból közölték, hogy az izraeli vegyes alakulatok „terrorista célpontok” ellen intéztek támadást Jazzine közelében. Moszkva kemény tél előtt Élelmiszer, vodka jegyre Moszkvában december 1- jétől jegyrendszert vezetnek be számos élelmiszerre, így a húsra, a vajra és a lisztre, hogy megakadályozzák a nem fővárosi lakosok naponta ismétlődő felvásárlási rohamát a moszkvai boltokban. Ezt Gavriil Popov, Moszkva polgármestere jelentette be. A Moszkovszkij Komszomo- lec című napilap beszámolója szerint az élelmiszerjegyek, amelyek 31 rubelbe kerülnek, havonta 1,5 kilogramm hús, 20 dekagramm vaj és 500 gramm liszt vásárlására jogosítanak fel. A lap jelentéséből arra is lehetett következtetni, hogy más élelmiszerfajtákra is kiterjesztik a jegyrendszert, de azok listáját nem közölte. Az utóbbi hetekben Moszkvában szóbeszéd tárgya volt, hogy a fővárosnak kemény télre kell felkészülnie az ország egyre rogyadozó gazdasága, az élelmiszer-ellátási problémák és egyes alapvető élelmiszerek, így elsősorban is a rossz burgonyabetakarítási eredmények miatt. Moszkvában már jelenleg is jegyre árusítják a cukrot és cigarettát: az előbbiből a fejadag havonta két kilogramm, míg az utóbbi hét csomag. Az ország más városaiban különbözőképpen korlátozzák ezeket és más termékeket, így például a vodkát. A jegyek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek beszerezhetők. „Kiábrándultság Magyarországon " A kormánytól kissé balra Az elmúlt hetek magyarországi fejleményei dilemmáról tanúskodnak: a tömegekből hiányzik az érdeklődés az újonnan elnyert demokratikus jogok gyakorlása iránt, ugyanakkor elszántan akarnak küzdeni az alacsony életszínvonal további romlása ellen — ezt írta pénteken a kormánytól hagyományosan kissé balra álló brit The Guardin című lap kelet-európai mellékletében. „Széles körben az a nézet, hogy az Antall-kormányt mozdulatlanságra kárhoztatja a belső harc abban az ügyben, hogy milyen gyors legyen a gazdasági reform, habár a radikálisok valószínűleg győznek, kihasználva a legutóbbi tiltakozási hullámot" — írták pénteken a The Gur- dian című brit lap Kelet-Euró- pa-szakértői. Észtországi kormányválság Bizonyítékok a Ű Mind súlyosabb méreteket ölt Észtországban a kormányválság. A válságot Edgar Meri külügyminiszter bejelentéfC&iföIsIS eseménye?« @gy tnonflaifcesn Helmut Kohl, Németország kancellárja és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke tegnap a bonni Schaumburg-palotában húsz évre szóló német—szovjet szerződést írt alá. A Krakkóban pénteken megkezdődött a kelet- és közép-európai országok kereszténydemokrata pártjainak és mozgalmainak konferenciája, melyre Magyarországról is érkeztek. A A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) pénteken elvesztette többségét a bolgár parlamentben. A Ma kisebbek a Bécs—Budapest világkiállítás megrendezésének esélyei, mint a kormány öt hónappal ezelőtti hivatalba lépésekor voltak — jelentette ki Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere az APA osztrák hírügynökségnek. A Mérgező vegyi anyag került egy Belorusszián és Lettországon keresztülhaladó folyóba, s a szennyeződés miatt ivóvíz nélkül maradt Riga és több más település. ____________________ V izsgálat brit olajtársaságok ellen A válság vámszedői? Ellenzéki parlamenti képviselők és a brit autóklub vezetői átfogó parlamenti és közös piaci szintű vizsgálatot sürgetnek annak nyomán, hogy pénteken nyilvánosságra került: Európa két legnagyobb, brit illetőségű olaj- társasága, legalábbis papíron, mesés profithoz jutott az öbölválság következtében a harmadik negyedévben. A British Petroleum (BP) adózás utáni nyeresége. 822 millió font, majdnem négyszer akkora volt, mint a tavalyi harmadik negyedévben (21 i millió font). A Royal Dutch Shell 1,1 milliárd font adózás utáni nyereséget könyvel el a harmadik negyedévben. a tavalyi harmadik negyedévi 652 millió font helyett. A cégeknél azzal érvelnek, hogy ezek a számok félreve- zetőek, mert tartalékaik értéknövekedését is figyelembe kellett venniük a számításnál. Tárolókban és hajókon lévő nyersolajtartalékaik értéke 727 millió fonttal növekedett a BP-nél és 614 millió fonttal a Shellnél, a harmadik negyedévben. Miközben a nyersolajárak a harmadik negyedévben közel megkétszereződtek, a brit benzinárak mintegy 17 százalékkal emelkedtek augusztus 2-a, az iraki invázió óta. Jelenleg egy gallon (körülbelül négy liter) benzin átlagos ára 2,20 font körül van. se robbantotta ki, aki az észt népfront küldötteinek zárt ülésén a múlt héten közölte: bizonyítékokkal tudja alátámasztani, hogy Arnold Rüütel, az * észt par lament elnöke kapcsolatban állt a' CÍA-val. A hatás nem maradt el. Több ellenzéki tömörülés kormányellenes szövetségre lépett, és egy közös nyilatkozatban máris a kormány lemondását, egy új, demokratikus alapon álló kabinet létrehozását követeli. Az észt népfront a pénteki helyi lapokban a csoportosulást „a legösszeférhetetlenebb erők összeesküvésének” minősíti. amely politikai válságot idéz elő, ingataggá teszi Észtország helyzetét, s megnehezíti a balti kérdés megvitatását a küszöbönálló párizsi konferencián. A népfront az ellenzéki kezdeményezéssel szemben a jelenlegi kormány támogatására szólította fel a köztársaság népét, leszögezve: tény, hogy a kormány hibákat követett el, nem volt következetes, és több kérdés vonatkozásában határozatlannak bizonyult. — Ám ötven év után ez az első kormány, amely célként az önállóság elérését tűzte maga elé — mutat rá a népfront. Kontra Vicsctka Mihálynak A VH-szerkesztőség közleménye „Vicsotka azt hitte, hogy megvette” címmel tegnapi számunkban beszámoltunk a Vasárnapi Hírek hetilap és volt munkatársuk- Vicsotka Mihály privatizációs háborújáról. Ezzel kapcsolatban a szerkesztőség nyilatkozatot tett közzé. „A Vasárnap Kft. 1990. november 7-i közgyűlésén suba alatti megegyezéssel a Vasárnapi Hírek privatizációjával kapcsolatban számunkra elfogadhatatlan döntés született. Tiltakozunk az ellen, hogy a privatizáció során ismeretlen tőke kezébe kerül a lap kiadója (hiszen nehezen hihető, hogy Vicsotka Mihály — aki ezen a közgyűlésen közel 60 százalékos részesedést szerzett a Vasárnap Kft.-ben — újságírói pályáján keresett meg mintegy húszmillió forintot). Továbbá tiltakozunk az ellen, hogy egy olyan tulajdonos diktáljon, aki az elmúlt időszakban minden lehetséges fórumon válogatott átkokat szórt a szerkesztőségre. Végezetül tiltakozunk még az ellen, hogy a Vasárnapi Híreket a szerkesztőség tagjainak szándékaival ellentétesen privatizálják.” ★ A nyilatkozat aláírói munkatársunknak elmondták. közleményükben arra szeretnék felhívni a figyelmet, bogy a Magyar Nemzet vitatott eladását követően a magyar sajtóban úgy látszik már bármi megtörténhet. Az álláspontjukat tartalmazó levelet egyébként az újságíró-szövetségnek és a Nyilvánosság Klubnak Is eljuttatták. Felkérték továbbá a lap alapítóját, volt tulajdonosát, az MSZP-t. hogy Ilyen formában ne járuljon hozzá a lap tulajdonjogának eladásához. A szerkesztőséget Máté László, a Szocialista Párt kincstárnoka biztosította arról, hogy Nagy Imrének, a lap eladását bonyolító kft. igazgatójának megbízatása úgy szól. hogy csak olyan vevőnek adhatja el a lap tulajdonjogát, akinek személyével a szerkesztőség tagjainak többsége is egyetért.
