Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-10 / 264. szám

PEST MEG VEI ma k tap In. tel XXXIV. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ára: 7,20 forint 1990. NOVEMBER 10., SZOMBAT Cenzúra Dunakeszin  szabaddemokraták betiltották a Keszi Valóságot? Nem engedélyezi a Keszi Valóság című helyi lap már nyomdában lévő novemberi számának megje­lentetését a Dunakeszi Városi önkormányzat. A sza-' baddemokrata többségű testület csütörtöki ülésén tűzte napirendre a néhai városi tanács által alapított helyi orgánum sorsát. A városatyák hosszasan vitat­koztak, majd úgy szavaztak — tíz igen, tíz nem, hat tartózkodás —, hogy a lapnak már a novemberi szá­ma sem juthat el az előfizetőkhöz és a vásárlókhoz, mert abban — tudomásuk szerint — az önkormány­zati testületet bíráló cikk jelenne meg. (Az ügy hát­terére későbbi számunkban visszatérünk.) KÓSTOLGATJÁK AZ ÚJ VEVŐKET Formaváltás az Elegantnál Idén júliusban alakult meg Cegléden az Elegant Mode Rt. A konfekcióipari termékek előállításában év­tizedeken át monopolhelyze­tet élvező Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregy­sége, miként az anyavállalat, rákényszerült a gazdasági formaváltásra. Az rt. üzleti kilátásai, tudtuk meg Ballok Ferenctöl. a cég ügyvezető igazgatójától, biztatóak. Az utóbbi öt évben sikerült a ruhagyárnak betörnie a nyugatnémet, osztrák és a francia piacra. A női felső- ruházati cikkek készítésére szakosodott gyár termékei­nek döntö hányadát bér­munkában állítja elő. Min­dent. modellt, alapanyagot, kellékeket a megrendelők küldenek, csupán a munka­erő magyar. Az őszi és téli hónapok­ban a ceglédiek már a jövő nyár kollekcióit készítik. Blézerek, kosztümök, ruhák kerülnek le a szalagokról. Változatlanul szállítanak a belkereskedelemnek is ki- sebb-nagyobb tételeket. Az ügyvezető igazgató szerint pillanatnyilag a legfőbb cél­juk a gazdasági-üzleti meg­erősödés, a szakmai izmoso­dás. Még vannak jócskán teen­dőik a nagyobb árbevéte­lek elérésére is. A kapaci­táskihasználás szinte tel­jesnek mondható, de sürge­tő a technológiai fejlesztés­hez szükséges tőke megte­remtése is. Az évente 130- 140 ezer darabos kollekciót előállító ceglédi konfekció- ipari gyár a Modex és szá­mos újonnan alakult kül­kereskedelmi kft. révén for­galmazza termékeit. Az Elegant Mode Rt. üz­leti imázsa, hogy a járt utat a járatlanért nem sza­bad kockáztatni. Vagyis makacsul ragaszkodnak a régi piachoz, s csak nagyon óvatosan kutatják, kóstol­gatják az újabb vevőket. Gy. L. A magyar sefyemipar irád gondjai A pamut mellett terveket is szőnek A hosszú agónia tovább tart a Magyar Selyemipari Vállalat váci gyárában. Az anyavállalat már egy évvel ezelőtt bejelentette, mivel a bélésszövés nem gazdaságos, az idén tavasztól nem tud­nak munkát biztosítani a vá­ciaknak. A gyárvezetés azonban úgy döntött, nem adja fel a harcot, saját ma­guknak keresnek majd új profilt, amiből meg tudnak élni. Néhány hónapja már se­lyem helyett pamutot dol­goznak fel, bérmunkában a Rábatexnek és a Fokinak. Az átállással azonban a szö­vőnők, mesterek is sokat kínlódnak. A pamutáru ké­szítéséhez; jóval több mun­kaerőre és eszközre van szükség, mint a selyemhez, a végtermék azonban keve­sebbet ér. Dr. Való Gábor igazgató szerint a pelenka- és mull­pólyagyártásból is meg le­hetne élni, igaz, a jelenlegi­nél jóval gyorsabb tempóban kellene dolgozniuk. Egyelőre azonban a termelés haté­konysága még csak az ötven százalékot éri el. A veszte­ségeiket még a nagyvállalat fedezi, de ki tudja, meddig. Valószínű ugyanis, hogy a bank sem fog korlátlan ideig hitelt nyújtani az MSV-nek. A váciak most egyfajta versenyfutást rendeznek az idővel. Ha gyakorlottak lesz­nek a pamutfeldolgozásban — úgy vélik — a saját lábu­kon is megállhatnak. Miköz­ben a szövőnők a pelenkaké­szítést gyakorolják, addig a vezetők a profil szélesítésén fáradoznak. A közeljövőben a pelenkákat nemcsak meg­szőnék, hanem szegettem csomagolva szállítanák - a megrendelőnek'. Ehhez ha­marosan egy daraboló- és szegőgépet is csatasorba állí­tanak. Nemrég a Védatlasz Kft.-nek — a felszíni vizek olajmentesítésével foglalkoz­nak — készítettek speciális szövetanyagból szűrőket. Ezek után Vácon már me­Monor új, tizenkét tantermes iskolája, 600 adagos konyhája, tornacsarnoka hétfőtől az 500 diák, a 30 pedagógus s a 16 technikai alkalmazott rendelkezésére áll — irigylésre méltó praktikumával és szépségével. A tanuszoda egyelőre téliesítve várja újra a nyarat Az aszályos nyár után csa­padékos ősz következett. Ez pedig jót tett azoknak a nö­vényeknek, amelyeknek a fejlődése, mint például a cukorrépáé, még október közepén is igényelte az égi. áldást. Hazánkban a Föld­művelésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának a héten közzétett jelentése szerint befejeződött a napra­forgó, a burgonya, a szója és a rizs betakarítása. A ku­korica kombájnozása és a cukorrépa szedése is- inten­zíven halad, várhatóan a kö­zeli napokban már teljesen befejeződik. Pest megyében a gazdasá­goktól szerzett információk szerint az eső még jókcfr ér­kezett, s ez a cukorrépánál valamelyest módosította a gyengének prognosztizált Az aszály nyolcadik éve terméskilátásokat. Az abo- nyi Ságvári Tsz-ben és a Ceglédi Állami Tangazda­ságban hektáronként nyolc- tíz tonna közötti termést ta­karíthattak be. Végleges adatokat a cukorrépatermés­ről csak akkor lehet kapni, ha már az utolsó szállítmá­nyok is megérkeznek a fel­dolgozóüzemekbe. Ügy tűnik, a megye gaz­daságai végleg lemondtak arról a tervükről, hogy min­denáron meghonosítják az állatok takarmányozásához nélkülözhetetlen szóját. Leg­utóbb tavaly a ceglédi Lenin Tsz néhány száz hektárnyi területen vetett ebből a pil­langós növényből, de a ter­méshozam meg a szója fel­dolgozása sem volt gazdasá­gos. A zöldségfélék közül idén jó termést ígérnek a sárga­répa- és káposztaföldek. Kü­lön is figyelemre méltó, hogy mind több kistermelő foglalkozik a megyében a sárgarépával. Amit nem .vesznek át a konzervgyárak, a felesleget gondosán tárol­ják, s majd kora tavasszal jó áron piacra dobják. Ke­csesen. és környékén az utóbbi hetek bőséges csapa­déka különösen jót tett a téli káposzta fejlődésénék. Az országos adatok alap­ján a napraforgó termése mintegy tíz százalékkal lett több a néhány hónappal ez­előtt becsültnél. A kukorica hozama öt százalékkal ma­rad el az előzetesen jelzet­tektől. Magyarországon több mint egymillió hektáron ter­mesztettek idén tengerit, s a hektáronkénti hozamok négy tonna körül mozognak. Pest megyében, ahol már nyolca­dik éve tart az aszály, ennél lényegesen rosszabb termést takaríthattak be a, gazdasá­gok. Gyócsi László rész terveket is szövögetnek reménykednek, hogy a kft útján esetleg külföldi kör­nyezetvédő cégekkel is kap­csolatba kerülhetnének, nekik is készíthetnének olaj­szűrőket. Az igazgató nem titkolja mióta borotvaélen táncolnak az ott dolgozók nagyon elbi­zonytalanodtak. Szinte na ponta kopogtatnak ajtaján, tanácsot kérnek, érdemes-e maradniuk a gyárban. Meg nyugtató választ jelen pilla■ náthán senki sem kaphat, a döntés felelősségét minden kinek saját magának keli vállalnia. A váciak is szeretnének működő tőkét bevonni a vál lalkozásukba. Egy olasz cég gél már tárgyaltak, de kőnk rét szerződéskötésről még nem esett szó. Ha sikerülne tőkés partnert találniuk, ké szén állnak arra is, hogy pamutgyártás mellett ma radjanak, de a szívük mé­lyén jobban szeretnék, ha visszatérhetnének a selyem készítéshez. A Bélésszövő­gyárban úgy vélik, mégis csak ahhoz értenek igazán. . H. É. A kormány átalakítására még az idén, ám csak a pári­zsi európai csúcs után, no­vember végén vagy decem­berben kerül sor — jelentet­te be péntek délelőtt a kor­mány ülését követő nemzet­közi sajtókonferencián An­tall József, aki a különféle feltételezések, híresztelések eloszlatása érdekében tett nyilatkozatot. Eszerint nem merült fel a nagykoalíció létesítése az SZDSZ és az MDF között, s légből kapott feltételezés, hogy a Magyar Szocialista Pártot vagy annak egyes tagjait kívánná a miniszter- elnök bevonni a kormányba. Hasonlóan alaptalan a felté­telezés, hogy Pozsgay Imré­nek kiválása után az MSZP- böl, az MDF-fel pártpoliti­kai kapcsolata lenne. A miniszterelnök konst­ruktívnak és hasznosnak tartotta a kormányzat és az ellenzék viszonyát, s fontos­nak az Érdekegyeztető Ta­náccsal való együttműködé­sét. Mint mondotta: a köz- igazgatás színvonalának emelése nem jelentheti a közszolgálat jó szakemberei­nek indokolatlan eltávolítá­sát. Az átálltak emlékére Szovjet kopjafák A Rákoskeresztúri új köz­temető 300-as parcellájában ma délelőtt 10 órakor kop­jafát állítanak azoknak a szovjet katonáknak az em­lékére, akik az 56-os forra­dalom és szabadságharc ol­dalára álltak, és hősi halált haltak, vagy a forradalom leverése után megtorlás ál­dozataivá váltak. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA KÖTÉL Azt mondják a megye legnagyobb vállalatainak egyikénél, hogy a partner nyakukra tette a köte­let. Az a partner, amely már két évtizede is sze­rette volna a céget bekebelezni. S két évtized alatt még sokszor. Most eljött az ideje...?! Észre kell vennünk: a gazdálkodószervezetek körében nem­csak decentralizációs folyamatok zajlanak a megyé­ben, hanem fel-felbukkannak centralizációs törek­vések is. Alkalom szüli a — bekebelezőt. És most sok az alkalom. A legfőbb, mint az első sorokban említett cégnél is, a fizetésképtelenség. A megyében fél esztendő alatt az ún. jogi sze­mélyiségű gazdasági társaságok tábora (ezek döntő része korlátolt felelősségű társaság) két és félsze­resére nőtt. Közben azonban ezekhez a néhány fős kft.-khez mérten óriásoknak számító vállalatok helyzete rendült meg nem kis körben. Néhány éve még hatalmas vihart kavart a megyében, ami­kor eltűnt a cégjegyzékből az a közmű- és mély­építő vállalat, amely csődbe jutott. Csak éppen ak­kor nem nevezték csődnek azt, ami történt. A cső­döt persze ma sem a társadalom, sem a gazdálkodói kör nem érzi igazán, mert a lassított, fékezett ha­tások tompítják annak nyerseségét, fájdalmassá­gát. A kötél azonban, ha már a bevezetőben em­lített képes beszédnél maradunk, ott van jó né­hány szervezet nyakán, főként a megye gépipari üzemeinek esetében, de a könnyűiparban sem va­lami vonzó a nagyok helyzete. Sopánkodni lehet ezen, de aligha érdemes. A hosszú éveken át halogatott szervezeti változások árát, a vállalati belső mechanizmusok megcsonto­sodását, a túlzott hierarchiát, a döntési szintek so­kaságát most kell megfizetni. Látszatra azoknak a cégeknek, amelyeket kötéllel a nyakukon látha­tunk, valójában azonban mindannyian fizetünk: ár­emelkedéssel, munkanélküliséggel, elértéktelenedő bérrel. A kötél látványa az ilyen esetekben engem nem riaszt. Riaszt viszont, hogy látom, tapaszta­lom, gazdálkodószervezetek sokaságánál még ma is tétlenül várják, mikor kerül a nyakukba ez a kötél... (M) A Iskolaavatás donoron

Next

/
Oldalképek
Tartalom