Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

Jászkarajenő Angol az oviban Valamely világnyelv elsajá­títása napjainkban egyre in­kább követelmény. Ezért az őszi-téli időszakban többféle nyelvtanfolyamot működtet a jászkarajenői Petőfi Művelő­dési Ház. À tanfolyamok zö­me októbertől májusig tart, kivéve az intenzív német tanfolyamot, amely már feb­ruár végére befejeződik. Németből kezdőknek és hala­dóknak. van képzési lehetőség az általános iskolában. An­golból nyelvi ovit indítottak nagycsoportos óvodásoknak és első osztályos iskolások­nak. A közbiztonságért Lelkes helybéli szervezők egy városvédelmi gárda lét­rehozásán fáradoznak, amely részt venne Cegléd közbizton­ságának javításában. Az ér­deklődő és e kezdeményezés­hez kedvet érző 28 és 38 év közötti jó fizikumú, feddhe­tetlen erkölcsű férfiak az Esze Tamás u. 1. szám alatt jelentkezhetnek. Ugyanakkor támogatókat keresnek egy ilyen jellegű alapítványhoz. A rend még nem kaszárnyaszellem Ahol pártok sem alakultak Városalapítók „Igaz, amit mondanak: ön tényleg kaszárnyát akar csinálni a faluból” — hangzott el a minap az újszilvási ' polgármesteri hivatalban. A „feladó” a helybeli plébá­nos, a címzett pedig az alig egy hónapja megválasztott polgármester, Fehér Tibor volt. — Egy intézkedésünk nyo­mán^ fakadt így ki a plébá­nos úr. Október elején ugyan­is — még elődöm, a tanács­elnök döntése és eljárása alapján — bekötötték a köz­ségházát a távközlési háló- za.ba. Városi számon, közvet­lenül lehet bennünket hívni. Az új alközpontról öt vonalat a fontosabb intézmények kaptak, közöttük a plébánia is. Nem ez a gond. hanem az, hogy a készülék használata a mi számlánkat terheli. — Javasoltam Keserű úr­nak, oldjuk meg azt, hogy fi­zetni tudjanak: munkaidőben itt nálunk jegyzik a számlát, ők meg annak alapján fizet­nek nekünk. Éjszaka pedig hagyományos módon telefo­nálhat a postán keresztül. Ebből a sértődés, az említett kijelentés. Azt is mondta, hogy ő pedig nem tartja meg az iskolában a hittanórákat. Most így áll a dolog, remé­lem, hogy csak átmenetileg. Tisztázni fogjuk a kérdést, szerintem félreértésről van szó. Belátom persze én is, Még a favágók is idegenek laza keretek között Csemőben a fű sem úgy nő, mint másutt — tartja a szú- lásmontlás. Persze van ebben bizonyos túlzás, c'.e valóság- mag is. A település számos sajátossággal rendelkezik. A szétszórt tanyabokrokból csak 11)5::. január elsején szervező­dött faluvá. Az egykor szőlejéről és bo­ráról híres homokvilágban a lakosság száma 1960-ig szépen gyarapodott és elérte az öt­ezret. A mélypontra nyolc év­vel ezelőtt kerültek. Munka- lehetőség hiányában sokan vették a vándorbotot és csak 3400-an maradtak. Azóta eny­he gyarapodás tapasztalható és napjainkban 3650-en élnek Csemőben. Egyre több az öreg és a szegény ember. A legjelentősebb községpo­litikai esemény a közelmúlt­ban Csemőben is az önkor­mányzati választás volt. Az első nekifutásra itt sem sike­redett. Az első fordulóban a választásra jogosultak 39,6 százaléka ment el szavazni, vagyis csupán tíz érvényes szavazat hiányzott a végered­mény kihirdetéséhez. Ám a szabály az szabály, követke­zett a második forduló. Or­szágosan tovább csökkent a szavazók száma. Csemőben viszont emelkedett. A 48 szá­zalékos részvételi arány egé­szen jónak mondható. À köz­ségháza kéményéből felszállt tehát a füst, megválasz­tották a 11 tagú önkormány­zati testületet és a polgár- mestert. Élénk vetélkedés ala­kult ki a képviselői posz­tokért, mert 21-en indultak. Az új testület összetételének érdekessége, hogy helyet ka­pott benne három orvos és két rendőr, Boda János egy­kori tanácselnök és Huszár Sándor vb-titkár is. A há­rom polgármesterjelölt közül 64 százalékos szavazatarány­nyal, meggyőző többséggel Molnár János független in­duló futott be, akit az SZDSZ is támogatott. Az al­polgármester a köztiszteletben álló dr. Tóth Sándor állator­vos lett. A 44 éves Molnár János ugyan Cegléden született, de már tősgyökeres csemőinek számít. Még 1977-ben kapott szolgálati lakást, majd nyolc évvel ezelőtt saját házat vá­sárolt A kétgyermekes csa­ládapa eredeti szakmája': ag­rármérnök és közgazdasági szakmérnök. Három termelő­szövetkezetben (Cegléd, Ti­szántúl. Csemő), az abonyi folyékonyműtrágya-üzemben, legutóbb pedig a ceglédi ga­bonaiparnál dolgozott vezető­ként. A huszonöt év munka- viszony alatt mindig mező- gazdasági gazdálkodószerve­zetben kereste kenyerét. Ok­tóber 14-től viszont egy költ­ségvetési szervezet élén. me­rőben más környezetbe ke­rült, újszerű feladatokat más­más módon kell megoldani. De mit örökölt? — Elődeim a pénzt gon­dos gazda módjára kezelték. Az idén rendelkezésre álló 32 millió forint időarányos ré­szét költötték el. A községi intézményekben 83-an, a köz­ségházán 11-en dolgoznak. A béralap felhasználása ará­nyos, túllépés nincsen. Sőt a községházán meglehetősen alacsonyak a fizetések. ' Jól képzett, húsz éve itt dolgozó szakemberek sem kapnak ha­vi 10 ezer forint fizetést. Ezen változtatni kell! Ám a célok megfogalmazá­sával óvatosan bánik. A gaz­dasági környezetben számta­lan homályos pont található. A polgármester bizony ború­látó. Ügy véli, hogy a Parla­ment nem foglalkozik megfe­lelő mértékben a gazdasági törvényekkel. Az önkormány­zati törvény pedig csak egy laza keretet ad, a lehetőségek ismerete nélkül viszont fele­lőtlenségnek tartaná, ha vágy­álmokból kötnének csokrot és hitegetnék az embereket. — Ha négy év múlva nem lesz rosszabb a helyzet Cse­mőben, mint manapság, ak­kor nyugodtan kiállhatunk választóink elé, elmondhat­juk, hogy hasznosan dolgoz­tunk — véli Molnár János. Tisztában van ugyanis az­zal. hogy az önkormányzat várhatóan milyen gazdasági környezetben működik a jö­vőben. A 8000 hektár köz- igazgatási területen a csemői föld 60 százaléka nem a cse- mőieké. Harminc százalékán a Ceglédi Állami Tangazda­ság. másik 30 százalékán a Szolnoki Állami Erdőgazdaság a tulajdonos, míg a helyi Rá­kóczi Termelőszövetkezetnek 38 százalék, a magángazdál­kodóknak 2 százalék marad. Az idegen cégek vezetőivel nehéz a kapcsolattartás. A falu gondjaival nem élnek együtt. Még a termelőszövet­kezet vezetői sem csemőiek. Ahhoz, hogy vállalkozó ön- kormányzat alakuljon itt ki — a polgármester szerint — a földön, erdőn kívül meg kellene kapniok az ugyan­csak itt található sertéstele­pet és több ÁFÉSZ-telephelyet is. Mégiscsak elkeserítő, hogy idegenből hoznak favágókat. miközben Csemőben egyre több a munka nélküli ember. Amennyiben gazdaságilag- anyagilag biztos lábakra áll a csemői önkormányzat, akkor lesz mit tennie. Á 900 tanya villamosítása megoldatlan Nincs vezetékes ivóvíz. A dű- lőutak szinte járhatatlanok. A hírközlés színvonala gyaláza­tos. Egyre fenyegetőbb a munkanélküliség. Ügy tűnik, az önkormányzat és a pol­gármester négv évig nem ma­rad munka nélkül. Rozgonyi István hogy a lépést jobban elő kel­lett volna) készíteni. Hozzátartozik a képhez, hogy Újszilvás polgármestere hiva­tásos honvédtiszt, ez idáig Cegléden teljesített szolgála­tot. — Hogyan lett egy katoná­ból a falu első embere? — Természetesen idevalósi vagyok. Ez fontos, mert a falubeliek idegeneket nehe­zen fogadnak be. Változást akartak már itt az emberek. A hosszú, alapos beszélge­tésből alakult ki a teljesebb kép, „történelmi” visszatekin­téssel. Kiderült: Újszilvás nem a világ vége — mint né- hányan gondolják —, de köze­pének sem mondható. A köz- igazgatás 1984-es átszervezé­séig a nagykátai járás dél­keleti csücske volt, majd Ceglédhez csatolták. A szil- vási tsz a szomszédos Tápió- györgyére „kényszerházaso­dott”, a kalapot pedig — a helybéliek szerint — mások hordták. Egypólusú lett a he­lyi, hatalom: igencsak a ta­nácsnál futott össze minden. Még a sportkör is elsorvadt a lassú leépülésben, az pedig mindig többet jelentett a ne­vénél: baráti asztaltársasá­got, közéleti vitafórumot. Pártok itt nem alakultak, pe­dig agitátorok nyüzsögtek szép számmal. Ügy tűnt: a rendszerváltás országos viha­ra csendes fuvallattá szelídül Újszilváson. A felszín alatt azonban va­lami készült. Nem vihar, vagy más természeti csoda, ha­nem körvonalazódott a vál­toztatás szándéka. A „Boly­hos presszó” pincéjében ez év nyarán megalakult az „össze­fogás a faluval, a faluért” csoportosulás. „Fröccsösök”, „milliomosok”, mondja rájuk előbb a falu szája. Utóbb már azt kérdezgették: mire ké­szültök? — bár nem titkolták szándékaikat. A választások közeledtével nyitott rendez­vényeket hirdettek meg. Ven­dégük volt a tavasszal megvá­lasztott országgyűlési képvi­selő. Szórólapokat adtak ki, ebből láthatták a falubeliek, hogy az „összefogás” saját je­lölteket állít az önkormány­zati választásokra. Fehér Ti­bort jelölték polgármester­nek. Már korábban nyilvánvaló­vá vált, hogy a több mint húsz éve tanácselnök Fekete Bálintné is indulni kíván. Ki­alakult a két jelölt körülötti csoport előbb csendes, majd zajosabb párharca, de tovább­ra is pártsemlegesen. Szeptember 30-án az új em­ber kapott több szavazatot. Szoros volt az eredmény, míg végül a testületbe döntő többségben az „összefogás” jelöltjei kerültek. — Október elsején bejöt­tünk a tanácshoz néhányan megbeszélni az átvétel menet­rendjét. „Megjöttek az új gazdák” — kaptuk a meg­jegyzést — mondja Fehér Ti­bor. — Az apparátus bizal­matlanul fogadott, bár be­szélgettünk, kértem őket a további munkára. Nem titkol­tam persze, hogy szeretnénk, ha minden posztra több je­lölt közül választhatnánk. A munkában, hozzáállásban ugyanis föltétien változtatni kell. A kialakult kapcsolatok, a helyi döntési mechanizmus túlzottan kényelmessé tette a munkatársakat. Az önkor­mányzat anyagi bázisa nálunk szinte kizárólag a költségve­tés. Ezért szigorúan takaré­koskodnunk kell. összességé­ben 93 tanácsi alkalmazot­tunk van: ez mindenképpen sok. A , művelődési házban a jelenlegi háromfős létszám — a mi méreteinkhez képest — túlzott. Vagy: a szemátszál­lításban 3 embert foglalkoz­tatunk, holott egy is elég, ha veszünk valahol egy hasz­nált traktort. Vannak itt bi­zonyos előjogok, amelyek az évek során alakultak ki. Ki részesülhet vendégétkeztetés­ben. vagy ingyenes szociális étkeztetésben? Ki mennyiért kaphatja meg a művelődési ház nagytermét magánrendez­vény szervezésére? Ezeket mind újraértékeljük, ahol szükséges, ott változtatunk. — A rend még semmikép­pen sem kaszárnyaszellem. De annyi a teendőnk, hogy ez másképpen nem megy. Leg­sürgősebb a vezetékes ivóvíz- hálózat bővítése, munkahely teremtése helyben. Az anyagi helyzetünket most mérjük fel. korántsem olyan rózsás, mint ahogy elődöm mondta. Idő­sek napközi otthonának bő­vítésére úgy kötöttek épí­tési, kivitelezési szerződést, hogy nincs meg a fedezete, ráadásul lényegesen több pénzbe kerülne, mint ilyen jellegű bővítésnél gyakorlat. A szerződést most akarjuk felbontani. Persze, több ilyen esetről is beszélhetnék — mondotta Újszilvás polgár- mestere. Tóth Ferenc Az utókor hálás, öt, fiz, száz év múltával tévedhetctlenül fel­ismeri a jót, az értéket, s méltó emléket állít neki. Valamint az utókor kíméletlen. Csalhatatlanul felfedi az embert, a kisebb- nagyobb közösségek életét rontó tévedéseket. Megvetéssel fi­zet értük. Megbecsült eleink oly sokfélék voltak, ám egyben valahányan tökéletesen megegyeztek: a közt érintő döntések­ben soha nem érzelmeik, személyes sértettségük, indulataik, érdekeik mozgatták, hanem a szolgálat alázata vezérelte őket. Hétfőn újra összeül városunk szabadon, demokratikusan vá­lasztott elöljárósága — polgármestert választani. Kívánjuk: bölcs és erkölcsös eleink szép példáját kövessék. Az utókor a jó döntésekért majd’ mindig hálás. A rosszért mindig kegyetle­nül megvető. (Apátt-Tóth Sándor) Egy héttel később A városi könyvtárban no­vember 5-re meghirdetett Kárpáti Aurél-asztaltársaság találkozója az önkormányzati ülés miatt elmarad. Az ese­ményt egy héttel később, no­vember 12-én 16 óra 30 perc­kor tartják meg. Túlterhelt családsegítők Sokan igénylik gondoskodásukat A családsegítő központok csaknem öt esztendeje kezdtek szerveződni az országban. A Ceglédi Városi Ta­nács csak tavaly tavasszal nyújtott be pályázatot megala­kítási szándékkal a Népjóléti Minisztérium elődjéhez. Az idén január elsején hívták életre, ám gyakorlati műkö­dését csak április elsején kezdte meg. Az indulás nehéz­ségeiről mondotta Madácsyné Somodi Mária, a CSSK vezetője: — Az előkészületek hosszú időt vettek igénybe. A városi tanácstól kaptuk a Pesti úti épületet. Rendbe kellett hozni. Erre a célra másfél millió fo­rintot adott a minisztérium. Működésre és bérekre további évi 800 ezer forintot biztosí­tott. Nehezményezzük viszont, hogy segélykeretet nem kap­tunk.. Ebben csak azok a CSSK-k részesülnek, amelyek 1989-ben már működtek. Holott a feladat ugyanaz, mint Vácott, Kerepestarcsán vagy Érden. Gondjainkról tájékoz­tattuk a minisztert is, aki se­gítséget ígért. Az indulás további gondja volt, hogy nem állt rendelke­zésünkre egy szociális problé­matérkép. amelyre alapozva meghatározhatták volna leg­fontosabb feladataikat. A népszámlálás városi ered­ményei csak a nyáron lettek készen, de a számítógépes adatokhoz nem tudott hozzá­jutni a CSSK a sorozatos nép­szavazások miatti leterheltség miatt. Különböző tudományos intézetek elkészítették volna a pr'oblématérképet, de csak 200 —400 ezer forintért. Erre eny- nyi pénz nincs. Várható, hogy fél év alatt a városi önkor­mányzat segítségével maguk is boldogulnak a helyzet tisztán­látása érdekében. — Gondjaink ellenére sem ültünk ölbe tett kézzel — foly­tatta az igazgatónő —, mert a nehéz körülmények között élő családokról négy probléma­kört állítottunk össze. Az első­be tartozik a mintegy nyolc­ezer nyugdíjas. A második a nagycsaládosok köre: vannak 7-8 gyerekes famíliák is. A harmadik a veszélyeztetett gyermekek köre: ahol a szülő munkakerülő, részeges, bűnö­ző életmódot folytat. A negye­dik az egészségügyileg károso­dottak köre: például a mozgás- korlátozott szegény, öreg em­berek. Az év elején tehát ezen négy problémakörbe tartozók segíté­sét tervezték. Am az élet rácá­folt az elképzelésekre. A roha­mosan romló életviszonyok miatt a számítottnál sokkal több ember szorul támogatásra Cegléden. A korábban közepes életszívonalon élők közül szá­mosán lecsúsztak a létmini­mum körül élők csoportjába Egyre több a munkanélküli, akiknek 80 százaléka a CSSK-t is felkeresi. A családgondozók eddig mintegy 550 családdal foglalkoztak, és a gondok 90 százalékának megoldásához si­került segítséget nyújtani. An­nak ellenére, hogy egy-egy családvédőre 80—90 ügy jut, holott 10-12 lenne az ideális. Munkájuk nem látványos, de egész embert kíván. A szinte kilátástalan hely­zetbe kerülés leggyakoribb okát imigyen foglalta össze a CSSK vezetője: — Egyharmadában halmo­zott okkal állunk szemben. Magyarán, csőstül jön a baj. Van család, ahol a kenyérke­reső munkanélküli, beteges, nagycsaládos, rosszak a lakás- körülményei. Lelkileg is sé­rültek, ingerlékenyek, helyze­tüket reménytelennek látják. Az egyik, gyermekét egyedül nevelő anya munkanélkülivé vált, albérletben lakik, és csak a családi pótlékból élnek. Nyolc olyan családot ismerünk a városban, amelyek a nyáron rövidebb-hosszabb ideig a vasútállomáson és a parkoik- ban éjszakáztak. A gverekek napokig kekszet ettek. Azt tapasztaljuk, hogy a szegény emberek 80 százaléka önhibá­ján kívül került nehéz hely­zetbe. A CSSK anyagi helyzetük javításáért keveset tud tenni, mert elsősorban nem ez a fel­adata. Arra vállalkoztak, hogy a bajba jutott családokat — gondozók, szakértők révén — alkalmasa tegyék az önálló életvitelre, hogy az 5 segítsé­gükkel, de önállóan kerülje­nek ki a kátyúból. Mindezek mellett pénzügyi-anyagi támo­gatást is igyekeznek nyújtani. Ez központi segélyalap nélkül bűvészmutatványnak tűnik. Segélyezésre a városi tanács­tól 100 ezer forintot kaptáik. Több hónapi utánjárás nyo­mán a Pest Megyei Tanács is adott 100 ezer forintot. Saját költségeik átcsoportosításával újabb 40 ezer forinthoz jutot­tak. Pénzszerzés céljából há­rom pályázatot benyújtottak a minisztériumoz, de mindegyi­ket elutasították. így marad a 240 ezer forint. Ebből termé­szetbeni juttatásokat nyújta­nak: tüzelőt, ruhát, élelmet. Segítenek munkahelyet szerez­ni. Használtruha-gyűjtési ak­ciókat szerveznek. Segítenek a városlakók, az egyházak, a bibliaiskolák közössége, a Mál­tai Szeretetszolgálat, a Vörös- kereszt, a Budai úti böngészde és az ÁFÉSZ. Novemberben nagykereskedelmi áron élelmi­szereket, mosószereket kínál­nak 15—20 százalékkal olcsób­ban. A martfűi cipőgyár ter­mékeit (ugyancsak november­ben) 25—30 százalékkal olcsób­ban árusítják. Decemberben karácsonyi gyermekruha-vá- sárt tartanak. Ezen akciók persze nem te­relhetik el a CSSK figyelmét az alapvető feladatáról: be­épülni a bajba jutott családok­ba. és minden lehetséges esz­közzel segíteni. Az elmúlt fél év tapasztalata: bizalommal keresik fel őket, és igénylik a gondoskodásukat. —i. —n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom