Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
Aszódi korongkereső A G alga völgyében egyedül Aszódon, a Galga ÁFÉSZ könyvesboltjában vásárolhatni a barázdás korongokból (Erdősi Ágnes felvétele) Vetélkedők, pályázatok Erkel-nap az iskolában Gödöllőn a Szabadság téri iskola 19 évvel ezelőtt vette fel Erkel Ferenc nevét. Azóta hagyománnyá vált, hogy a zeneszerző születésének évfordulóját sajátos rendezvényekkel ünnepük meg. Így lesz ez az idén is, ezért november 7. az Erkel-iskolájsan ünnep. A nap hagyományos mozzanatai közé tartozik a megemlékezés, az Erkel-szobor megkoszorúzása, az ötödik évfolyamosok vetélkedője a zeneszerző életéből és életművéből, amelynek feladatait a nyolcadikosok állítják össze. Hogy valamennyi osztály versenghessen, Erkellel kapcsolatos pályázatokat írtak ki a hatodik-nyolcadik osztályosok részére, s a legsikeresebb pályaKerepestarcsa polgármestere előtt Mindenki tiszta lappal indul Kerepöstarcsán a képviselő-testület megválasztása csak a második nekifutásra sikerült. A tizenkilenc fő azóta túl van egy botrányosnak nevezhető alakuló ülésen, s megvolt a polgármester-választás is. A képviselők 10:9 arányban polgármesterré választották Rapavi Józsefet, aki tőzsgyökeres kerepestarcsai, s 1945-ben született. Rapavi József állattenyésztő üzemmérnök, és az egyetem elvégzése óta a Szilasmenti Termelőszövetkezetben dolgozott. Jelenleg is a településen él, két lánygyermek édesapja. A frissen megválasztott polgármestert terveiről, elképzeléseiről kérdeztük. Részt vettünk azon az apparátusi értekezleten, melyen Vassné Nyéki Ilona volt tanácselnök bemutatta őt, s figyelmébe ajánlotta a községháza dolgozóit. Rapavi József köszöntő szavai után hangsúlyozta, senkinek nem kell félnie a volt tanácsi dolgozók közül, hogy egyik napról a másikra munka nélkül marad. Nem érdekli, hogy ki milyen pártállású volt, mindenki tiszta lappal indul, s egyedül a munka lesz az, ami alapján a jövőben értékel. Megtudtuk, hogy a hivatal átadása megkezdődött. Rapavi József listán jutott be a testületbe. Egyéni választókerületében Tóth Lajos — a másik polgármester jelölt — győzött. — Nem feszélyezi az alacsony érdeklődés a választáson? — A nagyközségben mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy elmenjen és az általa legjobbnak tartott jelöltre szavazzon. Az emberek ennek ellenére meglehetősen passzívak voltak, és nem vették komolyan a választásokat. Akik elmentek, azok ezt a testületet választották, tehát legitimnek tekintem, s úgy vélem, a passzív többségnek el kell fogadnia. — Mi a véleménye arról, hogy a polgármester-választás eredménye tíz a kilenchez szavazati arányt mutatott? — Jómagam tiszteletben tartom annak a kilenc embernek a véleményét, akik nem rám szavaztak. Munkájukat elismerem, és támogatom, s nem hagyom, hogy a testület két részre szakadjon. — Tudja-e ön, polgármester úr, hogy mekkora adósságok maradtak az önkormányzatra? — A pontos számokat még nem ismerem, de úgy vélem, adósság van bőven. Fontosnak tartom, hogy a pénzügyi helyzetet minél előbb felmérjük, és a lehetőségeket a lehető leggyorsabban megismerjük. Feladatot és célt kitűzni természetesen csak azután lehet. Vannak területek, ahol át kell szervezni a munkát. Meg kell vizsgálni azt, hogy a ma még veszteségesen dolgozó tanácsi intézményeket miképpen lehet nyereségessé tenni. Várom a képviselők és a falu lakosságának véleményét, javaslatait. Az önkormányzatnak pénz kell. Megvizsgáljuk, milyen lehetőségeink vannak, ha kell, vállalkozásokba is belekezdünk. — Hogyan akarja ön áthidalni a Kerepes és Kistarcsa közötti szakadékot? — Ügy gondolom, nem olyan nagy ez a szakadék, mint sokan hiszik. A két településrész között az ellentétek nem olyan nagyok. Sokan úgy gondolják, mindent a kistar- csaiak kaptak, de nem tudják, hogy a nagy beruházások javarészt nem tanácsiak voltak. hanem cégek, vállalatok építkeztek, fejlesztettek. Igyekezni fogok képviselőtársaimmal együtt igazságosan adni a javakból és a terhekből is. — A képviselő-testületi tagok legtöbbje valamilyen pártnak a tagja. Mit gondol, mennyire befolyásolják ők a LUOI Hogy méltó helyet kapjon emlékezetünkben... Teleki Pál Egyesület alakult ^ Gróf Teleki Pál emlékét ^ hivatott ápolni és őrizni az ^ a félszáz fős társaság, amely ^ október 30-án este megala- S kította a gödöllői Teleki Pál ^ Egyesületet. A művelődési ^ központban megtartott ala- ^ kuló ülésre érkezőket — ^ nagy többségükben derese- ^ dő hajú férfiakat — Kiss ^ Éva nyugalmazott középis- s kólái tanár köszöntötte, s a ^ továbbiakban is ő vezette, ^ rendkívül frappánsan, per- 4 gőn a programot. Mindenekelőtt Teleki Pálnak, a magyar társadalomtörténet, tudomány, közélet és politika kiemelkedő személyiségének életútját ismertette. Szólt arról is, hogy közeledve halálának 50. évfordulójához, végre olyan értékeléseknek, elemzéseknek kell napvilágot látniuk, amelyek kiigazítják a róla eddig formált hamis, egyoldalú képet, s amelyek által személye méltó helyet kaphat emlékezetünkben. S hogy miért éppen Gödöllő karolja fel az ügyet? Mert Teleki Pál élete, tevékenysége több ponton kapcsolódik a városhoz, s mert tragikus halála után — bár először Budapesten temették el — « örök nyugalmat végül a máriabes- nyői temetőben talált. Hogy sírján most is mindig van virág, bizonyítja: o helybéliek nem feledték el! Elsősorban nekik, az emlékezőiknek kíván lehetőséget nyújtani a megalakulandó emlékközösség arra, hogy Teleki Pállal, a tudóssal, a politikussal, az emberrel. az ifjúságot nevelő cserkésszel az egyesület keretein belül, annak segítségével foglalkozhassanak. Az ötlet Kiss Éva tanárnőn kívül dr. Gelencsér Katalintól, az ELTE adjunktusától és Kecskés Józseftől, a gödöllői művelődési központ igazgatójától indult, hozzájuk csatlakozott — felkínálva szaktudását — dr. Vass Eszter jogász. A részvételükkel létrejött előkészítő bizottság küldte aztán szét a meghívókat a valószínűsíthető érdeklődőknek, de természetesen örömmel fogadnak minden további jelentkezőt. Az egyesület tagja lehet bármely magyar vagy külföldi állampolgár, aki az alapszabályt elfogadja, és a kitűzött célok érdekében tevékenykedöntéseket, mennyire érvényesülhetnek a pártérdekek? — Szeretném, ha a pártpolitikai érdekek nem befolyásolnák sem a képviselő-testület, sem az én döntéseimet. Itt a lakosság érdekeit kell figyelembe venni. — Mit tart a legfontosabb és első lépésnek a pénzügyi helyzet megismerése után? — Mint már mondtam, a veszteségforrások kiküszöbölését, és a szervezeti és működési szabályzat összeállítását. Felül kell vizsgálni a bérleti díjakat is, hiszen nagy eltérések vannak. Megtudtuk még a kerepes- tárcsái polgármestertől, hogy a közvéleményt minden döntésbe be akarják vonni, terveznek egy kiadványt a falu lakosságának, amelyben naprakészen és részletesen tájékozódhatnak munkájukról eredményeikről és gondjaikról. . Árvái Magdolna Érdekes páros Közös kontert Iráni fuvolaművész és japán zongoraművész ad közös koncertet a gödöllői közönségnek november 11-én 19 órakor. Reza Najfar 1980-ban a teheráni konzervatóriumban szerezte diplomáját. Hollandiában, majd Bécsben folytatta tanulmányait, időközben zeneszerzésből is diplomát szerzett. Koncertezett Iránban, Hollandiában, Ausztriában, Japánban és Franciaországban. Jelenleg Bécsben él, a Bécsi Egyesült Színházak Zenekarának szólófuvoüstája. Mika Móri tokiói diplomavizsgája után a bécsi .Zene- művészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Koncertezett Japánban, Ausztriában, New Yorkiban. Jelenleg a bécsi Zene- és Színművészeti Főiskola korrepetitora. A két művész közös hangversenyére jövő vasárnap a Petőfi,. Sándor Művelődési Központ G alga-termében kerül sor. Műsorukban Mozart, Schubert, Messiaen, Paganini és Böhm egv-egy műve szerepel. A belépődíj 50, diákoknak és nyugdíjasoknak 30 forint. Az egykori miniszterelnök Gyomron saját kezével rajzolta karikatúráját a cserkészotthon falára. (Forrás: a Gyöm- rői Visszhang Teleki-emlék- száma.) Az ülés résztvevői háromtagú jelölő- és szavazatszedő bizottságot választottak, majd elfogadták a javasolt ügyrendi pontokat. Legérdekesebbkénl az egyesület céljáról és feladatairól hangzott el ismertetés dr. Gelencsér Katalin részéről. Célul tűzték ki Teleki Pái életének, tudományos tevékenységének megismerését tárgyi, szellemi hagyatékánál feltérképezését: gödöllői kapcsolatainak bemutatását, a: ifiúságnevelő cserkész méltatását halálának 50. évfordulója alkalmából — más szerkezetekhez is csatlakozva — méltó emlékezések megtartását, valamint elemezni a Teleki családnak a magyar történelemben betöltött szerepét. A felsorolt célokból következnek a feladatok, többek között olyan egyének felkutatá sa, akik személyes emlékekké rendelkeznek Teleki Pálról olyan történészek megkeresése. akik kutatásokat végeznek tevékenységével kapcsolatosan: kiadatlan írásaiból szöveggyűjtemény szerkesztése: életének összegyűjtött dokumentumaiból kiállítás, rendezése; kapcsolatfelvétel azon települések értelmiségével, ahol életének egy-egy szakaszát töltötte: mindenekelőtt pedig halottak napján — amely születésének napja is — már a most megalakuló egyesület nevében sírján koszorú elhelyezése. A tervezetismertetés utáni hozzászólásokra nemigen kelA Teleki család címere lett várni: gyors egymásutánban következtek a vélemények, javaslatok, kiegészítések. Túlságosan múltba tekintő a program — jegyezte meg valaki, s a felvető kérte, helyezzék előtérbe Teleki Pál életútjának, személyiségének a jelenre és jövőre érvényes mondanivalóját, a ma fiatalságának szóló üzenetét. A közösen kiálakított célkitűzés- és feladatsort a jelenlevők egyhangúlag elfogadták, s ezzel megalakult a Teleki Pál Egyesület. Az élés ezt követően hivatalos formát öltött: az alapszabály ismertetése után megválasztották az egyesület vezetőségét. Elnök dr. Mészáros István, alelnök Ger gely Péter, titkár dr. Gelencsér Katalin, pénztáros Dob rányi Zoltánné lett. Az elnökségi tagok sorába Kiss Évát. Máté Lászlót és Pacsay Ferenc Fidélt választották. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Sü- pek Zoltán, két tagi a pedig Mayer Ferenc és Máté Attila lett. Végezetül szervezeti részlet- kérdéseket vitattak meg az egyesület tagjai. —Pillér— Frideczky Ákos professzor * 1— akit a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen díszdoktorként is tiszteltek — születésének 90. évfordulóján emlékülést rendeztek október végén a GATE társintézményénél a szlovákiai Nyitván. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán dr. Birkás Márta Mindennek alapja a felelősségérzet Egy kérdés: hol állunk? J?itka az olyan liét. amikor 11 egyik, vagy másik írásommal kapcsolatban ne ér- <ezne levél a címemre: Gödöllőről, Túráról, Isaszegről és nás községekből. Javasolnak, témát adnak, esetenként szidnak is egy-egy soromért, megállapításomért. Most ismét levelet hozott a posta. A bélyegző tanúsága szerint Valkón íródtak az alábbi sorok: — A társadalmigazdasági kibontakozásnak szentelt írások áradata töméntelen információt zúdít az olvasóra, de a részinformációkból nehezen áll össze átfogó kép jelenlegi közállapotainkról. Márpedig ahhoz, hogy felelhessünk a „hogyan tovább?” kérdésre, legalább azt kellene tudni, hogy hol állunk? Ön tudja? — teszi fel számomra a kérdést a Jövőért aggódó jeligét választott levélíró. Nem tudom. Ha mégis megkísérlem a válaszolást, akkor az azért van, mert szeretném kifejteni véleményemet azokról a társadalmi-etikai kérdésekről, amelyek megoldása nélkül aligha valósulhat meg a hőn óhajtott nemzeti megújulás. Társadalmunk rákfenéje a felelősségérzet kiveszése a közgondolkodásból. Ez természetes következménye az elmúlt negyven esztendőnek. Ha valakit elszoktatnak az önálló kezdeményezéstől, ha mindig más gondolkodik, más tervez, más dönt helyette, ha mindig más gondoskodik róla, akkor nagyon nehezen alakulhat ki benne a felelősségvállaláshoz nélkülözhetetlen önálló gondolkodás. Ugye, kedves aggódó levélíróm, ön is tapasztalta már, hogy sok ember akkor is fut a felelősség elől, amikor képes lenne azt vállalni. Mit tehetünk? Olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek kedveznek a felelősségtudat felébredésének. A lehető legszélesebb körben kell biztosítani a felelős beleszólás jogát, valódi részvételt a döntések előkészítésében, lehetőséget kell adni a nyílt eszmecserére, a szabad, de kulturált bírálatra. Züllesztően hat forrongó, alakuló társadalmunkban a minden emberi kapcsolatot megmételyező bizalmatlanság, nyers önzés, mohó anyagiasság, rideg szeretetlenség, kímélet nélküli kegyetlenség, a régi hatalomhoz való görcsös ragaszkodás. Jóság, jóindulat, nagylelkűség, tapintat, gyöngédség, gondosság — elavul- tan csengenek már a szavak is. Lelkész ismerősöm az istenhit társadalmi elhomályo- sítására hívta fel a minap a figyelmemet: ha nincs valaki, akinek mindenért felelősek vagyunk, könnyen megejthet a téveszme, hogy semmiért sem vagyunk felelősek. Aggódó olvasónk levele arra biztatott, hogy sürgessem az ésszerű „gonaolatgazdálkodás” feltételeinek a megteremtését körzetünk legkisebb településén is, mert értelmes cselekvési programok, okos önkormányzati községpolitika csak kollektív erőfeszítésből állhat elő: egymásra figyelő töprengéssel, a tervek és elgondolások vitatkozó egybeilleszté- . sének szándékával. De mind- ehhez fórum és döntésekre illetékes testület szükséges, amely elvégzi az okos gondo- ! latok, egybeszántását és a ra- , vaszkodás, a hatalomért vias- '. kodó felületes szavak kigyomlálását. i Én nagyon hiszek abban, L hogy társadalmunk nem lesz . közönyös. (Különösen az egymás életét ismerő, ezért az egyes emberek értékét gyorsan meglátó falvakban nem közönyös !) Tömegével „termeli” — pártjaiban, egyesületeiben, különböző közösségeiben — a jobbító eszméket, gyakorlati javaslatokat. Az a baj, hogy túlságosan sok nálunk a visszhangtalanul pusztába kiáltott, válaszra sem méltatott szó. Persze, sok a rögeszme is. Meglehet, a végigélt évtizedeim tapasztalatai, meg az élemedettebb életkorom teszi, hogy nagyobb a bizalmam a kételyekkel és töprengésekkel átszőtt, alternatívákban gondolkodó, nyitottabb, s az életre figyelő, valóságra ügyelő tervezgetés iránt. [Vem adtam teljes és egy- ’ értelmű választ a gondjaira. Ma — megnyugtatásául írom — minden gondolkodó elme tele van az útkeresés töprengéseivel. Szeretném hinni, valamivel sikerült segítenem gondjai megoldásában. Fercsik Mihály Gödöllőiek Nyitrán Frideczky-emlékiilés egyetemi docens és dr. Vincze Mária egyetemi adjunktus vettek részt A talajművelés fejlődése Magyarországon című előadásukkal. A résztvevők leszögezték: a két intézmény közötti oktatási, kutatási és a személyes kapcsolatok ápolása a jövőben is feladat marad és ez egyben természetes igény. műveket az ünnepség keretében díjazzák. Szintén hagyománnyá vált a körzetivé terebélyesedett népdaléneklési verseny, amit kétévenként rendeznek meg. Mivel tavaly volt, a következőre csak jövőre kerül sor. Nem e napon, de a névadó iránti tiszteletből a hatodik évfolyamosok ellátogatnak Erkel szülővárosába, Gyulára. Az alsósok gyermekszervezete, a Fürkészek a közös ünnepség után avatja fel új tagjait, s bonyolítja le a Fut az Erkel versenyt. Az első és második évfolyamnak filmvetítés lesz az ebédlőben, a másik két évfolyam tanulói pedig játékos, tréfás versenyeken vesznek részt.
