Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-26 / 277. szám
4 1980. NOVEMBER 26., HÉTFŐ rji.cvékà í'i o Sztálin haláláról . -**r- ••<*« . jf Rovatunkban a Pest Megyei § Levéltár nyolc évszázadot át- ÿ ölelő Iratanyagából szeretnénk S egj'-egy „gyöngyszemet” köz* « kinccsé tenni. A 22 darab írásműre egy kutatónk, Kávási Klára bukkant munkája közben a Pest Megyei Békebizottság eddig még rendezetlen „iratkazlában”. A bizottság az Országos Béketanács égisze alatt működött 1950—1956 között. A dolgozataidat egy nagykörösi elemi iskolából küldték a megyei bizottságnak. Feltehetően leányosztályban készültek, mert a szerzők egytől egyig 8-10 év körüli kislányok. Az írásműveket teljes terjedelemben, a helyesírási hibákat meghagyva közöljük. A Szovjetunió nagy béke- harcosa, Sztálin 1953. márc. 5-én este 9 óra 50 perckor elhunyt Sztálin. Én másnap reggel értesültem róla. Nagyon meghatott engem ez az eset. Visszagondoltam arra mikor a Szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Sztálintól kaptunk üzenetet, hogy ne rombolják szét Budapestet A mi hazánk egy része a Szovjetunióhoz tartozott volna, de Sztálin azt az üzenetet küldte: maradjon minden úgy ahogy volt. Sztálinnak köszönhetjük a szabad Magyarországot. Most mikor minden jól ment, meghalt Joszif Visszá- rionovicq Sztálin. A világ béke harcosai fájdalommal vannak eltelve. Mi a békéért harcolunk. A mi munkánk nem fog lankadni. Inkább egyre fokozódik. 1953. márc. 6. T. 1. békeharcos. Meghalt a lyegnagyobb béke őre Meghallottam, hogy meg- hallt Sztálin elvtárs. 1953 Március 5 én. A házakra fekete zászlók kerültek. Ez nekünk nagy kárunk lett, de azért nem hadjukel csak védjük munkával a Békét. Az iskolában is megemlékeztünk rolla, hogy milyen egy hatalmas ember volt. Tizen hat várost vezetett, és a vezérünk meghalt. Es védjük a Békét a tanulással és miis harcolunk az egy kincsért a Békéért. Fogok tanulni mert tudom, hogy evvel is a Békét védem és védeniis fogom örökre, és míg éllek. Előre B. M. Béke harcsos Meghalt a legjobb békeharcos Ahogy feljöttem az iskolába közölték velem a szomorúhírt, Sztálin elvtárs meg halt. Mind- ját az volt az első gondolatom, hogy ki fogja össze tartani azt a sok nemzetet és ki fog majd a béketábor nyugalmára olyan szilárdan vigyázni. Meghalt a népek tündöklő csillaga. Szinte lehetetlenek tűnik. De azért nem csügedek emléke él szívemben örökké. Es az ő példája megvilágítja ■utamat a jövendő évek felé. Harcoljunk hát kétszeres erővel, harcoljunk, hogy a béketábor szilárdságát biztosítsuk. K. M. Békeharcos. 1953. 111. 6. Meghalt Sztálin elvtárs Nem érhette volna nagyobb csapás a népi dem. országokat mint Joszif Viszárjonovics Sztálin halála. 1953. márc. 2. sújosan megbetegedett. Vérkeringési és légzési zavarai voltak. 1953. 1II. este 9 óra 50 perckor meghalt. Az orvosok megállapították, hogy agyvérzés okozt a halálát. Minket iskolásokat is nagyon lesújtott a hír. Neki köszönhetjük virágzó fővárosunk: Budapest megmaradását. A Magyar nép mindég hálával fog rágondolni. A Szovjet nép a legnagyobb hálával és jósággal gondol rá. Ő teremtette meg azt a virágzó országot amelyre sehol a földön nem találni példát. Sztálin elvtárs megfogadta Lenin tanításait. H. I. Bekeharcos! E kisdiákok lassan ötvenes éveiket tapossák. Hegedűs Zsuzsa A SÓSKÚTI CINECITTA REJTELMEI A haláltábor „életre kelt ?’ Ez az asztaltdrs nem beszél lissza • Kerítésnek támasztva betörők ellen 9 A jó ízlést sértő jópofáskodók Megcsörrent a telefon. Hadarva, lélegzetet alig véve egy női hang adta tudtul: Sóskút környékén egy teherautóval találkozott, melynek platójáról fejjel lefelé lógó, kezeivel földet söprő hullát látott. Beugratásnak véltem. Aztán jöttek a hírek: az egyik kocsmából fejvesztve menekült a vendég, amikor helyet keresve figyelmetlenségében egy felöltöztetett vicsorgó, kopasz, csupa csont-bőr hulla mellé huppant le. Utána feldöntött szék, kiöntött pálinka, meg a riadalmán röhögő részeg társaság maradt. Kicsit odébb, de úgy A forgatás helyszíne A politika házába a kultúra Városi könyvtárat avattak szombat délután Szígetszent- miklóson. Jóval több volt ez egy protokolláris eseménynél. És ezt pontosan megérezték a város lakói. Nem a felső vezetésnek, a kiválasztott elitnek szólt csupán az eseményt beharangozó meghívó. Ide várták a hányatott sorsú könyvtár évtizedek óta hűséges olvasóit, a honismereti kör lelkes tagságát és a leghálá&abb olvasókat: a gyerekeket. Igazi ünnepe volt az avatás Szi- getszentmiklós városának. Ezt hangsúlyozta köszöntőiében Biczák Péter, a Past Megyei Könyvtár igazgatója, Lapszélre irt életek ...zöld füvén Huszonöt éves lehet vagy csak tizenhét? A vizsgálótiszt a fogdából hozatja fel, és magunkra hagy bennünket. Kontraszt: mély árkok a fiatal arcon. „Kiélt.” Ezt mondják az ilyenre. Csinos. Még így is, mosdatlanul, gondozatlanul, kócos hajjal. Viselkedésén, magatartásán ott a nyoma: „jobb napokat látott". A járőr tegnap hozta be a vasútállomásról. „Két bátyám van. Az egyik Angliában, a másik itthon. Az itthoni mérnök. Mint a papám. A mamám otthon van. A papám keres éppen eleget. Bármit kértem, megkaptam. Talán az volt a baj. Ha azt mondtam. kell, másnapra ott volt. Eluntán!". Más az, ha dögleni kell valamiért, de így...?! A papám is, a mamám is imádnak. Mindig is leányt akartak. Erre lett kétszer is fiú. Csak harmadiknak én. Körülöttem forgott a világ. Mindent megengedtek. Soha nem tiltottak semmit. Elkapattak? Lehet. A két bátyám is döglött értem. Én voltam a játékbaba. Felvágtak velem. Tízéves koromban már magáztak a haverjaik. Nem mertek tegezni, úgy viselkedtem. Én voltam a Sárika kérem. Élveztem. Tizenkettő múltam, amikor először megléptem otthonról. Csak úgy, gondoltam egyet, nem volt semmi okom rá. A nyolcadik napon buktam meg. Addigra már a rádióba’ is bemondták. eltűnt kislányt keres a rendőrség ... A mamám bőgött, azt kérdezgette, miért tettem, miért tettem, hát mit vétettek ők ellenem? Rákaptam a szökésre. Ha eszembe jutott, ha a sulit untam, leléceltem. Hol otthonról, hol az iskolából tűntem el. Törje csak a frász őket! Tudja, valójában az sem érdekelt. A szökés. Rájöttem, hogy az sem érdekel. Eleinte volt még benne valami izgalom. Később már? Semmi. Volt. hogy napok múltán magamtól hazamentem. A mamám nem kérdezett semmit, készítette a fürdővizet, a tiszta fehérneműt, azt kérdezte, mit akarok enni... úgy tett, mintha nem történt volna semmi. Majd most is jön értem. Vagy a papámmal együtt jönnek, mert van, hogy ketten rohannak. Beültetnek a kocsiba, mesélni kezdik, hogy a barátnőim közül ki kesergett, van például egy liba, aki egy héten kétszer-háromszor felrohan hozzánk, mint aki nem tud nélkülem élni... Én mindenki nélkül tudok. Nekem senki sem hiányzik. Tőlem lelkizhet bárki, engem nem érdekel, ahogy az sem érdekel, ha valaki azt bizonygatja, ő így szeret, úgy szeret... És tudja, az az érdekes, szeretnek. A papám, a mamám. a két bátyám, a barátnőim ... akivel csak összekerülök, azt nézi, mivel járjon a kedvemben ... Legutóbb, a szünnapomra a mamám akkora tortát csináltatott...! Én meg azt mondtam, de hiszen utálom a tortát! Nézett, nézett rám, láttam, most áll meg az'esze, hiszen addig mindig a torta volt a heppem ... Élvezem, amikor hülyét csinálok valakiből. És kiből nem lehet? Volt például egy fiúm. megcsináltam nála, hogy feltettem egy lemezt, s egész nap azt hallgattam. Hallott Joan Baezről? Na, az ő lemeze volt, Az otthon zöld füvén.” Dúdolja a dallamot. Picit elfordítja a fejét, valahol az ablakon túlra néz. Visszajön a vizsgálótiszt. Sáriból már csak a cigarettafüst maradt a szobában. „Mesélt a Sári?” Bólogatok. „Volt papám, mamám, bátyáim ...” Volt. Jól elkapat- hatták otthon. „Otthon?! Na ugyan már! Csak nem vette magát is hülyére? Már megbocsásson ... Még az anyja sem tudta, ki volt az apja. Hatéves volt, amikor az anyja belepusztult az alkoholba. A nagymamája nevelte, de az is régen meghalt. Azóta Sári csavarog. Időnként minket szerencséltet. mert itt nevelkedett a nagymamájánál. Behozzuk, kiengedjük. Hol van papírja, hol nincsen. Otthon?! Erikek a kis szerencsétlennek életében nem volt otthona...” De Sári ! Az otthon zöld füve... zöld? ... fű ...? Álom. Mészáros Ottó aki maga is jó ideje küzdött azért, hogy Szigetszentmiklós- nak végre városhoz méltó könyvtára legyen. Ez a közösség nem csak a bibliotékát nélkülözte évtizedeken át, hanem művelődési háza sem volt. Van valami jelképes abban, hogy a miklósi kultúra abban az épületben talál végre otthonra, fejlődhet és terebélyesedhet, amelyet az állampárt helyi székházának terveztek és kezdtek építeni; Sok vita dúlt akörül, hogy amikor a városnak végül is sikerült megszereznie ezt az ingatlant, mi kerüljön a falak közé: egészségügyi intézmény, vagy könyvtár. A látogatók, akik az ünnepség előtt bejárták a házat, a 21 ezer kötetes felnőtt- és a 3 ezer kötetes gyermekkönyvtarat, megcsodálták a 150 személyes színház- termet, az előtérben elhelyezett grafikai kiállítást, meggyőződhettek: jól döntött egy esztendeje a tanácstestület, amikor azt mondta, könyvtár kerüljön a pártháznak tervezett épületbe. Újszerű egyébként a ház hasznosítása, hiszen a tervek szerint a földszinti kulturális intézményt, az emeleti iroda- helyiségek bérleti díjából működtetik majd. A város fiatal polgármestere, dr. Űri József sem számoktól és adatoktól hemzsegő ünnepi beszédet tartott. Nem mint Szigetszentmiklós első embere, hanem a könyvtár 21 éve lelkes olvasója szólt, akit a betűvetés tudományának elsajátításától a jogi doktorátusig elkísértek, segítettek a miklósi könyvtár kötetei, s aki ezért mindenhová követte a gyakorta költöző bibliotékát. Szabó Lőrinc Könyvek otthon című versének szép sorait idézte és csupán egyetlen kijelentés erejéig szólt köszöntője végén, mint polgármester: azt Ígérte, hogy az önkormányzat, nem a könyvbeszerzésre tartogatott pénzen takarékoskodik majd. Remélhetőleg erre nem is lenne szükség: Soltiné Rad- nics Magdolna, a városi könyvtár igazgatója a város két polgára. Szadai Erzsébet és Heroik Dániel levelét olvasta fel, amelyben bejelentik, hogy 10—10 ezer forintos felajánlásukkal kezdeményezői kívánnak lenni egy alapítványnak, amelynek.célja a városi könyvtár fejlesztése lenne. Móza Katalin Érd és Sóskút között az alkalmi göngyölegtároló kerítését feltartott kezekkel, fehér köpenybe bújtatva ugyancsak egy, a „haláltáborból” szabadult múmiaszerű lény támasztja. Riogatva a netán üveglopásra készülőket. Mit ne mondjak: e morbid ötletek kiagyalói igencsak jól szórakoznak. Látva az ijedséget, az iszonyatot, ami az arcokra ül, míg fel nem fedezik: o tetemek, az alkalmi asztaltársak, a „betörőriasztók” kivétel nélkül mind-mind műanyag habból készültek. Ám első pillantásra kísérteties másai a második világháború dokumentumfilmeiről ismert haláltáborok lakóinak. S nem is lehetnek mások, hiszen a filmesek a sóskúti bányában építették fel a magyar Ci- necittát. Itt forgatták két évvel ezelőtt Radnóti Miklós tragikus . sorsát bemutató filmet, majd Simon 'Wiesenthal életének legfontosabb epizódjait. Ma viszont nincs itt filmesélet, csak díszletek, kellékek. A szögesdróttal körülvett haláltábor épületei, a farostlemezből emelt barakkok állnak — biztos kőalapon. A sóskúti bánya vezetői óvják az épületeket, gondoskodnak állagukról, számítva arra, némi ellenszolgáltatást kapnak a filmesektől a díszlettábor használatáért. Ám őrséget nem állíthatnak. Pedig a besurranok, a belo- pódzók feltalálták magukat. Körülnéztek, s az a morbid ötletük támadt, hogy a forgatás során kelléknek használt műanyag habból készült hullahegyeket egy kicsit megritkítják. Visznek belőle Fehér köpenyben a kerítésbe kapaszkodva... ijesztgetésre. S egy lett az ötlet a tettel — sajnos. Van min azonban a kívülállónak, a jó- ízlésűeknek is elgondolkodnia. Túl azon, hogy eme zseniális ötletet elítéljük. Vajon menynyibe jöttek ezek a kellékek? Itthon gyártották, vagy külföldről szerezték be? S menynyibe jött mindaz, ami a film „életszerűségéhez” kellett ? Nem hiszem, hogy bagóért adták, hogy így ebek harmincad- jára kerülhetne, népriasztásra, riogatásra. S ha mégis? Ki a hibás? Nem a sóskúti bánya, hiszen a helyszínt biztosították, most is mentik a filmesek értékét, amiben pénz fekszik: a barakktábort. Azt nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy ezek után saját zsebre őrségről nekik kellene gondoskodniuk. Komolyan nem! Csak egyet: a fiimeséknek azon a nehezen szerzett, „nehéz pénzeken” vásárolt kellékekre jobban kellene vigyázniuk. Netán magukkal vinniük, raktározniuk. Hogy a morbid ötletek ne szabadulhassanak el, a cselekedetek kegyeletsértők1:;' ne válhassanak. Még átvitt értelemben se! Varga Edit Ne tessék szörnyülködni, műanyag habból készült másolatok (Hancsovszki János felvételei) Káva község önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltétel: államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, valamint kétéves államigazgatási gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Szolgálati lakás jelenleg nincs. A pályázatokat, részletes önéletrajzzal, november 30-áig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban, cím: Káva, Pilisi u. 1. 2215. Samsunghetek Színes tévék, videók, rádiós magnók, mikrohullámú sütők. Magyarországon nálunk a legolcsóbb! Vigyázzon, nagyon jó! RITMUS ÁRUHÁZ. ÉRD
