Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-26 / 277. szám

2 1990. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Véres incidens az egyiptomi—izraeli határon Szovjet csapatkivonás Merénylet turisták ellen Négy halálos áldozatot kö­vetelő és több mint 20 sebe­süléssel járó merényletet haj­tott végre vasárnap korán reggel egy egyiptomi fegyveres az izraeli határ mentén, an­nak túlsó oldalán. A sebesült gyanúsítottat az egyiptomiak elfogták. Egyiptomi illetékesek elítélték a terrorakciót, ame­lyet Ammanban a palesztin iszlám fundamentalista szer­vezet magára vállalt. A hír először Kairóban iz­raeli diplomáciai forrásból ke­rült nyilvánosságra. Később a kairói rádió közölt részleteket annak a tájékoztatásnak alap­ján, amelyet Egyiptom tel- avivi nagykövetségének ad­tak az izraeliek. Eszerint reg­gel fél hétkor egy egyiptomi katonai egyenruhát viselő fér­fi a Rafahot Elattal összekötő országúton, Elattól 13 kilomé­terre északra, tüzet nyitott négy izraeli autó turistauta­saira, izraeli katonákra és munkásokra. Négyen meghal­tak és 24-en megsebesültek, köztük a támadó is, aki ezután visszatért a határ egyiptomi oldalára. A kairói belügyminisztéri­umban közölték, hogy a gya­núsítottat elfogták. A határ vé­delmével megbízott rendőri alakulat egyik tagjáról van szó, akinek kihallgatása zajlik. Az idén ez volt az egyipto­miak által izraeli turisták el­len elkövetett második me­rénylet. A gyorsaságon múlik Helmut Kohl kancellár va­sárnap egy rádióinterjúban nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy a szovjet csapatok a szerződésben rögzített 1994-nél hamarabb elhagyják Kelel- Németországot. — A fő probléma nem az, hogy a szovjetek nem akar­nak kivonulni, hanem az, hogy a Szovjetunió területén gon­doskodni kell a hazatérők el­helyezéséről — közölte a kan­cellár a Südwestfunk rádió­adón. Kohl szerint a kivonu­lás üteme attól függ, hogy mi­lyen gyorsan építik meg a la­kásokat német segítséggel az Uráltól nyugatra a hazatérő tiszti családok számára. Bonn a lakásépítési akcióhoz 7,8 milliárd márkával járul hoz­Lengyel elnökválasztás Walesának áll a zászló Vasárnap Lengyelország történelmében először került sor szabad és közvetlen elnök- választásra. A több mint 22 ezer szavazóhelyiségbe 27 és léi millió választópolgárt vár­tak. A versenyben hat jelölt indult: a legesélyesebbnek tar­tott Lech Walesa, a Szolidari­tás elnöke, Tadeusz Mazo­wiecki miniszterelnök, Sta­nislaw Tyminski független je­lölt, Wlodzimierz Cimoszewicz, a baloldal közös jelöltje, Ro­man Bartoszcze, a Lengyel Pa­rasztpárt elnöke és Lesek Moczulski, a Független Len­gyelország Konföderációja ne­vű ' radikális jobboldali párt elnöke. Wojciech Jaruzelski, a távo­zó államfő szavazatának le­adása után újságíróknak ki­jelentette, hogy rendkívül fe­lelősségteljes munka vár az új köztársasági elnökre. Legfon­tosabb feladata véleménye szerint az, hogy felül tudjon emelkedni a nemzet megosz­tottságán, és a többség akara­tát teljesítve is képviselni tud­ja a kisebbséget. A lengyel elnökválasztás egyik érdekessége, hogy bár a szavazóhelyiségeket vasárnap reggel hat órakor nyitották meg, varsói idő szerint sok ez­ren már szombaton leadhatták voksukat. Az időeltolódás miatt azok számára tették ezt lehetővé, akik a Föld másik félgömbjén tartózkodnak, vagyis az amerikai kontinen­sen lévő lengyel nagykövetsé­geken és konzulátusokon, il­letve a Csendes-óceánon. a Bering-tengeren és a Falk- land-szigetek körzetében lévő tengerjáró és halászhajókon szavaznak. Előzetes tájékoztató adatok szerint, a késő esti órákig a szavazatok 41 százalékát Wa­lesa szerezte meg, míg ellen­felei húsz, illetve húsz és fél százalékot. A német kancellár nem tar­totta reálisnak azt az elképze­lést, hogy a Szovjetunió csat­lakoznék a NATO-hoz. — A NATO azonban változni fog, s pótlólagos biztonsági rendsze­reket fogunk teremteni. Az el­ső lépést Párizsban már meg­tettük — mondotta. Karácsonyi segély Kelet-Európának Osztrák szerete Kelet-európai országok gaz­dasági támogatásának növelé­sére szólított fel vasárnapi te­levíziós nyilatkozatában Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter. Kijelentette, hogy lejárt a felhívások kora, és itt az ideje a cselekvésnek. Ausztria a maga részéről még a karácsonyi ünnepek előtt több százmillió schillingre rú­gó pénzügyi segélyt folyósít Kelet-Európának — mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Ausztriának szüksége van erős kereskedelmi partnerekre a térségben. Más kérdésről szólva Mock teljességgel összeegyeztethető- nek nevezte Ausztria semle­gességét mind a politikai unió­ra törekvőek céljaival, mind a közös biztonságpolitikával, és szorgalmazta a szorosabb együttműködést az EK orszá­gaival nemzetközi ügyekben. Állást foglalt az osztrák bel­politika pillanatnyilag legvita­tottabb kérdésében is. Kije­lentette, hogy elegendő mun­kahely van mindazon román menedékkérők számára, akik jelenleg Ausztriában tartóz­kodnak. Vranitzky a segítség- nyújtás lehetőségeinek kime­rüléséről beszélt. Az osztrák politikai élet részvevői köré­ben ellentmondásos reakciókat váltott ki a belügyminiszter­nek az a terve, amely szerint kitoloncolnák az országból azt a hétezer román állampolgár­ságú menedékkérőt, akinek semmi esélye sincs arra, hogy megkapja a menekült státust. A zöldek egyik parlamenti képviselője egyenesen a bel­ügyminiszter lemondását kö­vetelte emiatt. Maxwell, amint röptét Hosszú kések hete Egységes unió, egységes hadsereg? Egységes uniót, egységes hadsereget követelt egy va­sárnapi televíziós interjúban Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter, és elítélte egyes tag- köztársaságoknak azt a kísér­letét, hogy saját hadsereget ál­lítsanak fel. — Az új védelmi doktríná­val összhangban a Szovjetunió fegyveres erőit semmifélekép­pen sem szabad felszabdalni nemzeti vagy köztársasági ha­tárok mentén. A fegyveres erő­ket illetően egyetlen köztársa­ság törvényei sem lehetnek magasabb rendűek a szövetségi törvényeknél. Ragaszkodnunk kell az egységes unió, egysé­ges hadsereg elvéhez — han­goztatta. A közelmúltbeli párizsi csúcstalálkozó eredményeiről szólva Jazov történelmi jelen­tőségűnek minősítette az ott aláírt, „Az új Európáért” cí­mű dokumentumot. — A fegyverzet csökkentése nem jelenti azt, hogy fegyver­telenek maradnánk, mert a Szovjetunióval egyidejűleg megsemmisítik fegyverzetük egy részét a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai is — hangoztatta. A hét végén két vezető brit újságíró tudhatta meg, hogy amilyen gyorsan lehet a csúcsra jutni Maxwellnél, olyan hirtelen és végérvényes lehet a bukás is. A Robert Maxwell brit saj­tómágnás Mirror-csoportjához tartozó Sunday Mirror című lap 55 főnyi stábja először Peter Miller segédfőszerkesz­tőt, a cikkszolgálat felelősét sirathatta el. Az volt a vád el­lene. hogy túl sokat fizetett a külsősöknek. Utána repült Tony Frost fő­szerkesztő-helyettes. Először néhány órát váratták Maxwell irodája előtt, különféle vallo­másokat írattak vele, majd a nagyhatalmú tulajdonos közöl­te, hogy azonnal távoznia kell az épületből. Még íróasztalát sem takaríthatta le. Nem is lett volna rá módja, mert a biztonsági emberek időközben kicserélték irodája zárját. Bel­ső vizsgálat indult ellene, ugyancsak a külsősöknek való gyanús kifizetések miatt. A lap munkatársainak, ál­lásvesztés terhe mellett, meg­tiltották a leváltások nyilvá­nos kommentálását. Kiîifëlài eseswéiBf'dk - egy mondatban Interparlamentáris Tanács néven új politikai szervezet jött lét­re az elmúlt hét végén Rigában, azzal a nem titkolt céllal, hogy megpróbáljon gátat vetni a baltikumi elszakadási folya­matoknak. A Az amerikai védelmi miniszter szerint Iraknak évekre van szüksége ahhoz, hogy bevethető atomfegyvere le­gyen, de most kell megfékezni fegyverkezési kísérleteit. A Fe­szült várakozás és politikai botrányok előzték, s előzik meg Bulgáriában az ellenzéki Podkrepa szakszervezetek mára, a kormány lemondatásának céljából meghirdetett általános sztrájkját. A IL János Pál pápa a Vatikánban fogadta a viet­nami római katolikus egyház húszfőnyi küldöttségét, amely Paul Marie Nguyen Minh Nhat bíboros vezetésével rövid lá­togatást tesz a pápai államban. A Belgium nem hajlandó újabb szállítóeszközöket az Egyesült Államok rendelkezésére bocsá­tani az öbölben állomásozó csapatok megerősítéséhez — jelen­tette ki W. Martens belga miniszterelnök egy tegnapi tévémű­sorban. A Egy szaúd-arábiai napilap értesülése szerint Mihail Gorbacsov decemberben a Közép-Keletre látogat. A Az USA határozati javaslatot terjeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely megteremti a „politikai alapot” ahhoz, hogy az ENSZ- tagállamok szükség esetén katonai erőket alkalmazzanak Irak ellen — jelentette be James Baker. A Egy héttel az össznémet parlamenti választások előtt, a jelenlegi kormánykoalíció mag- vát alkotó német kereszténydemokrata pártok — CDU, CSU — nagy fölénnyel vezetnek a szociáldemokraták előtt. A Tíz évvel ünnepélyes leleplezése után felrobbantották Pozsonyban a Gottwald-szoborcsoportot. Gazda nélkül a vagyon Értem, miért támadnak, ^ Egy kartali levelet is elsodort szerkesztőségünkig a bagi pe- § tőfi Tsz körüli vihar szele. Idézünk a sűrűn irt sorokból: „Most t; értetlenül állunk a vagyon nevesítésével kapcsolatban, miért lehet szerintünk az elmúlt faluromboló törvényeire hivatkozni, S például elgondolkodtató, hogy a helyi tsz-elnökünk. Kovács S László úr mit kereshetett az elmúlt 111 vagy 15 év alatt, amikor is ^ 450 (MM),— Ft vagyonnevesítést kap. A tsz vezetőivel együtt kb. ^ 1 millió 300 ezer Ft a vagyonnevesítésük, míg mi, akik bevittük N vagyonúnkat és dolgoztunk, mint rabszolgák, 30-30 ezer forint ^ vagyonnevesítést kaptunk.” Kis ház Kanal túlfelén a Felszabadulás út 123., ahonnan keltezték a levelet. A házigaz­da, Péter István, a Kisgazda- párt helyi szervezetének elnö­ke fogad, s itt van barátja, Kalcsó András is. A két ember nem sokat teketóriázik, azon­nal elkezdik dűteni magukból a keserűséget. — Két jó lovat, szekeret, húsz hold földet vittem a té- eszbe még ’61-ben. Tizenkilenc évig dolgoztam, gépész, becsü­letes munkásember voltam én ott, most nyugdíjas vagyok, és tessék. Jött a papír, hogy öt­venezer forint vagyont neme­sítettek nekem — mondja Kalcsó András. — De a téesz- elnök, aki csak ’78-ban került ide. és semmit se hozott, kap négyszázötvenezret. Hát még ma sincs igazság?! — Azt mondják — toldja meg a kisgazdaelnök —, hogy tőlünk kell félteni a mezőgaz­daságot, merthogy szét akar­juk zilálni a szövetkezetei. Hát ne tőlünk féltsék! Szétzilálják a közöst az urai, mert akkor halászhatnak a zavarosban kedvükre! Panaszkodik a két kérges ke­zű parasztember. Tsz-vezetők dáridózása kerül szóba, meg hogy még a belső ellenőrt is egy hónapos izraeli tanulmány­útra küldték. Aztán előbújnak a régi sérelmek. A negyvenes, az ötvenes, a hatvanas, a het­venes, a nyolcvanas és a ki­lencvenes évek sérelmei. Ku- láklista, megbélyegzés, mellő­zöttség. — Tudja, hányszor vágták a képembe, hogy jogtalan va­gyonszerző vagyok? — kérdi Kalcsó András. — És most tes­ték, a tsz-elnök félmilliót je­gyez magának! — Gazdák voltunk mi, nem is akármilyenek. Ma meg ... a mezőgazdaság tudatos rom­bolása folyik. A pazarlás min­denütt. Adnák csak ide azokat a. kiselejtezett gépeket, amik a tsz udvarán rozsdállanak, mit lehetne azokkal még csinálni ! S szóba kerülnek a koalíciós idők. A kisgazdaaranykor, Amikor világcsoda módjára fordították termőre a mezőt. Sorolják: régen Kartalon száz fejőstehén volt. Versegen is vagy hatszáz szarvasmarha. Emlékezik a két ember, sza­vaik nyomán különös kép ke­rekedik elém. A soha meg nem valósulhatott Kert-Magyaror- szágé. Ahol úgy nőttek volna az ember árnyékát szerető nö­vények, de nem nőttek. Ahol úgy hízhattak volna a gazda szemétől a jószágok, de nem hízhattak. Két magángazda, akiknek büszkeségét derékba törték, egyikük vállalkozó ked­vét a közösbe, másikukét az iparba nyomorították. Negy­ven év tehetetlensége, buja- baja tör elő. Elvették tőlük sa­ját sorsuk alakításának lehető­ségét. s ha már vissza is kap­hatnák: az a negyven esztendő nem múlt el nyomtalanul. Hallgatnak, csak az óra tik- takol magában. Nézem: reg­gel fél négyre van állítva a csörgője... Bagón, a Petőfi Tsz irodájá­ban fogad Kovács László el­nök. Hellyel kínál, s — máris dől belőle a keserűség. — Nemhogy két ember irkái ellenem, hanem nyolcvan! Pe­dig higgyék el, én a vagyon­nevesítéssel csak jót akartam. Tessék, olvassa el! — levelet tesz elém, melyet a kartali pol­gármesternek írt. „Meggyőző­désem, a valós tulajdonosi va­gyonra épülő termelőszövetke­zetek kialakulásának első lép­csője ez a lehetőség, amelyet remélhetőleg a jövőben több hasonló vagyonfelosztási intéz­kedés követ, mert csak ezek a döntések biztosíthatnak va­lós tulajdonosi..' szemléleten nyugvó termelőszövetkezetet a jövőben.” — Én azt akartam,, hogy végre gazdája legyen a közös­nek ■— folytatja a tszrelnök. — De nem akarják érteni, mit akarok. — Rongyosra beszél­tük a szánkat a négy falu, Bag, Kartal, Hévízgyörk meg Verseg előtt, hogy a vagyon­felosztás nem pénzadást je­lent, a vagyonjegyekkel én sem lettem gazdagabb. Akkor lennék, ha osztalék járna utá­na. de nem jár. A vagyonjegy­ből csak úgy lehetne pénzt csinálnqm, ha meghalnék, de hát azt úgysem érném meg. Elmondtam ezt mindenféle gyűlésen, ott úgy tűnt. megér­tik az emberek, de másnap jöttek a levelek. Pedig a veze­tőség vagyonrészét úgy kalku­láltuk ki, hogy az a lehető leg­kevesebb legyen: még a brut­tósítás előtti, jóval alacsonyabb bérekből. A tagságét pedig úgy, hogy az a lehető legna­gyobb legyen. Tudomásom sze­rint sehol az országban nem tették, amit mi. Azt, hogy a hajdan behozott vagyon ki nem fizetett húsz százalékának értékét tízszeresére felszoroz­tuk. s azt is hozzátettük a ke­reset és az eltöltött évek után járó vagyonrészhez. De hiába. Tudja — kesereg — azon tö­röm a fejem, hogy tudnám már visszavonni ezt az egész vagyonjegymizériát. Feladtam. Búslakodik, fel-alá járkál az olaj kályha előtt. — Igazából mégsem tudok haragudni azokra, akik most támadnak. Értem, mi a sérel­mük. Hiszen én is parasztcsa­ládból származom. Átéltem a vagyontalanítást, azt, hogy utána az édesapámnak el kel­lett mennie vasutasnak. Leg­szívesebben együtt sírnék a kartaliakkal. Tóth Béla Endre Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Bőd Péter Ákos gazdasági delegáció élén utazott a Szov­jetunióba, mint mondotta azért, hogy a tárgyalások so­rán immár világossá váljék: a Szovjetunióban melyik szerve­zet, miért felelős és miben, ki­vel tudunk megállapodni. A Szovjetunióban ugyanis szá­mos üzleti lehetőség van, ám az utóbbi hónapokban ezek feltárását nehezítette, hogy nem világos: az egyes termé­kek felett melyik minisztérium rendelkezik — fejtette ki a miniszter, majd hozzátette: nem tisztázott a kiegyenlítés módja, formája sem. A legfontosabb termékeket a központi minisztériumok oszt­ják el, e területeken vannak partnereink, a számunkra fel­ajánlott mennyiség azonban nem elegendő, főként a kő­olajat és az áramot illetően — mondotta a miniszter. FAZEKAS ESZm-MÓZA KATALIN: 6. rész: A két özvegy Nehéz csönd telepszik a pici konyhára. Fenntartja véleményét — Nem, nem éltünk rosszul. Szerettük egymást, boldogok voltunk. A válás gyorsan ment, ki­mondása után az asszony el­hagyta a férje nevét. Röv’d ideig még dolgozhatott Buda­keszin a kis cukrászdában, de aztán elhelyezte a vendéglátó- vállalat Törökbálintra. Onnan is mennie kellett. Pestre járt Takács Kálmán a rákoske­resztúri temető 301-es parcel­lájában, a 18. sor 9. sírjában fekszik. Közös a nyughelye a Sziklai-perben ugyancsak ha­lálra ítélt Bokor Jánossal. Az ítéletet 1958. november 6-án hajtották végre. Az élet furcsa játéka, hogy Barabási Ferenc egykori házá­ban mások mellett ma Takács Kálmán volt felesége lakik. Sírva fakad, amikor megtudja, mi járatban vagyok. — Igen, Kálmánt is 1957 feb­ruárjában, éjszaka vitték el. Álmunkból riasztottak fel. Hosszú szünet, az asszony hol engem néz, hol kifelé az ablakon, a sötétbe. Zavartan babrálja az lében a konyha­ruhát. Kérdezgetem, de épp hogy csak válaszol. Még min­dig nagyon fél. — Beszélőn? Hát csak csa­ládi dolgokról esett szó. Ott álltak az őrök. Igen, nagyon le volt fogyva, de verés nyomát nem láttam rajta ... A tárgya­lásokon? Hát csak egyre men­tem el. Dolgoznom kellett. Az­után a férjem tudtával, az ö kérésére beadtam a válópert. A tragédia színhelye, a Sziklai-ház iErdősi Ágnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom