Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
PEST MEG VEM ma m XXXIV. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM Ára: 7,20 farint 1990. NOVEMBER 3., SZOMBAT m w Ónálló pHisvöPösvársaJk Osztrák-magyar Terranova Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzeme november elsejétől immár önálló gazdasági egységként működik. A hét közepén, csütörtökön ugyanis megalakult az a kft., amelynek alaptőkéjét fele-fele arányban az osztrák Terranova GmbH és az Országos Érc- és Ásványbányák állta. Székely Árpád, cégvezető elmondta, már egy évvel ezelőtt elhatározták, hogy a pilisi üzemet korlátolt felelősségű társasággá alakítják át. Számos külföldi cég jelentkezett, de végül is a Terranova mellett voksoltak. A tizenkét éve jól bevált márkanévtől sem akartak megválni, s az osztrák cég ajánlata volt a legkedvezőbb a pilisvörösváriaknak. Az Állami Vagyonügynökség október 16-án engedélyezte a kft. megalakítását, s egy hétre rá Becsben már aláírták a szerződést. A kft.— amelynek a neve a Magyar Terranova Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság — 256 dolgozóval lát neki a feladatoknak. A cégvezető elmondta, hogy senkit nem bocsátottak el, de a jövőben távozók helyét már nem töltik be. Voltak olyanok is, akiket korkedvezménnyel nyugdíjaztak. Székely Árpád úgy véli, a kft. dolgozóinak jó munkahelyet tudnak biztosítani, s azzal, hogy önállóan gazdálkodhatnak, nem kell félniük az ellehetetlenüléstől. A vegyes vállalati forma lehetővé teszi azt is, hogy 4-5 éven belül 280 milliós fejlesztéseket hajtsanak végre. Az sem mellékes, hogy az itt dolgozóknak — felszabadulva a bérkötöttségek alól — magasabb fizetéseket tudnak biztosítani. Bizakodásra adhat okot az is, hogy a Terranova nemes- vakolat még mindig keresett árucikk. Egyelőre a vevőknek még több hetet kell várniuk, amíg hozzájuthatnak. Ha végrehajtják a tervezett fejlesztéseket, már naprakészen kielégíthetik a vásárlók igényeit. Az évi 500-550 milliós árbevételük ötven százalékát a nemesvakolat eladásával szerzik, a többit pedig áz egyéb bányaipari termékek forgalmazásával. Termékeiknek eddig csak öt százaléka került /exportra, a többit itthon értékesítették. Szeretnének a külföldi piacokra is eljutni, ennek érdekében kereskedelmi őszAZ ÄR ELLEN ÚSZVA F&üiMFESé Nagy gond az is, hogy ma miből élünk, ám még nagyobb, holnap mi lesz? Amikor tehát a hírlapíró annak jelével találkozik — például a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban a sertéstelep befejezett rekonstrukciójával —, hogy némely helyen érvényesül a holnap is nap lesz igazsága, akkor már-már megnyugszik. Már-már ... Mert nyugtalanságra is van oka, éppen elég. Réges-régen vége annak az időnek, amikor forintesőként hullott a pénz a beruházások terepére. Ma ott is aszályos időket jegyeznek fel. Csak éppen a gondon belüli nagy gond, hogy a kevéske pénzből is roppant csekély hányad jut olyan befektetésekre, amelyek közvetlenül a termelést szolgálják. Ez a csekély hányad a megyében ma minden száz forint ilyen célú kiadásból nem több 15-16 százaléknál. Akkor tehát, amikor minden oldalról zeng a gazdasági kibontakozás szükségességének, fontosságának a hangoztatása, ennek a kibontakozásnak a megfogható jelei például a beruházások, a fejlesztési kiadások területén alig mutatkoznak. Szó sincsen arról, mintha a korábbi, forintesőket óhajtanám vissza, azaz a ha már van pénz, akkor költsük el helyzetet. Az említett 15H6 százalékos arány azonban annyira elképesztően alacsony, amennyire évtizedek óta nem volt példa. Ez az arány azt mutatja, csekély a bizalom a holnapi befektetések érdemességében, azaz ahol lehet, azonnali hasznot szeretne látni a beruházó. Van persze a gazdaságban egy sor olyan tevékenységi terület — főként a kisszervezetek esetében —-, amikor a ráfordítás és a hozam közötti időkülönbség csekély, a pénzt adó hamarosan pénzt lát. Erre azonban, csakis erre, lehetetlenség hosszabb távú eredményeket alapozni. A forinteső fordult át aszályba? Van ilyen, törvényszerű változás is a jelzett folyamatban, ám túlságosan előtérbe került a percérdek, a holnappal nem törődő kamatkivét. Ami, ha így folytatódik, akkor bizony holnap megtörténhet, már nem lesz mit kivenni... * (M) tályt hoznak létre, amely Kelet- és Nyugat-Európában keres vevőt a kft. termékeire. Eddig főleg az NDK-ba és Lengyelországba szállítottak, a német exportlehetőségek azonban — a drága tran- zitút miatt — várhatóan a jövőben megcsappannak. Céljuk az, hogy a szovjet piacra is betörjenek. Keleti szomszédaink januártól már dollárral fizetnek, s a pilis- vörösváriak a barterüzlettől sem zárkóznak el. —1 —a Elvonult a viharfelhő a Csepel Autógyár fölül Isméi szerelnek ű szere A járműipari vállalatok háza táján manapság viharos gyorsasággal követik egymást az események. Tegnap még arról tudósítottunk, hogy a Rába megszüntette a futóművek szállítását, ezért a Csepel Autógyárban csütörtökön már leállt a szerelés. Ismét felrémlett a veszélye annak, hogy az egész járműiparban megáll a munka. Lukácsi Gábor vezérigazgató nyilatkozatában utalt arra, hogy a szanáló szervezet is mindent megtesz azért, hogy a problémát megoldják. Rédei László, a szanáló szervezet igazgatói a tegnap délben már jó hírekkel szolgált. Elmondta, előtte fekszik az a értesítés, miszerint a Rába megkezdi a futómű■ vek szállítását. Az igazgató röviden csak annyit mondott el az ügy hátteréről egyrészről sikerült pénzt sze^ rezni a Rába számára, másrészről pedig néhány félreértést is . tisztáznak, ami a tartozás összegének nagyságát illeti. A legfontosabb természetesen az, hogy a Csepel Autó fölül most elvonultak a viharfelhők, újra .megindulhat a szerelés, nem kell attól tartani, hogy kényszerszabadságra küldik az embereket. H. É A $réf@lás nem «gyésgyir a baira Mtega ísszsé, ha nincs vevő? Várható, hogy hamarosan a tejfronton is kitör a háború. Legalábbis a jelek, erre utalnak. A januári drasztikus áremelések óta a tej és tejtermékek iránti kereslet jelentősen csökkent, a piacon nagy a túlkínálat. Félő, hogy a felesleg miatt a felvásárlásokat visszaszorítják, s ennek majd a jól tejelő tehenek -is áldozatul esnek. Az is biztos, hogy az üzemanyag árának emelkedése még nehezehb helyzetbe sodorja a tejipari, vállalatokat. A vevők közül sokan bizonyára azt sem tudják, a drágának tartott tejtermékeket még mindig, dotálja az állam. A túró kilóját 18.80-nal, a vajat kilónként 60 forinttal, a tej literjét pedig 2,50-nel támogatják. A tendencia viszont egyértelmű: ezeket a dotációkat meg kell szüntetni. A Pest megyei tejipari vállalatoknál készítettünk körképet, hogyan látják a saját és a szakmájuk jövőjét? A Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnál már kiszámították, hogy a drágább üzemanyag miatt 3.8 millióval emelkednek a költségeik. Belle Lajos termelési igazgató arra a kérdésre nem tudott válaszolni, miként fogják ezt kigazdálkodni. A többletet egyelőre nem akarják áthárítani a fogyasztókra, de az igazgató hangsúlyozta, ez a jelenlegi állapot. Hogy két-három hét múlva mi lesz, azt ők sem tudják. Sok a fölösleges tej a Ceglédi Tepipari Vállalatnál is. Pintye Attila igazgató szerint ez nem csoda, hiszen a termékeik iránti kereslet visszaesett az 1960-as évek színvonalára. Az exportcsatornák is bedugultak, a jugoszlávok- nak ugyan kellett volna a tej, de nem tudtak fizetni. Tejporból is 10 vagonnal áll a raktárukban, amit csak nagy veszteséggel adhatnának el. A külföldi kereskedők is tudják, hogy mennyi nálunk a felesleges tejtermék, ezért aztán mindent megtesznek, hogy minél nyomottabb árat ajánljanak. Az igazgató elmondta, hogy az önköltségük hetven százalékát az alapanyagár teszik ki, s a fennmaradóból kell fedezni a feldolgozást, hűtést, fűtést, kiszállítást. A drága benzin miatt az idén a többletköltségeik 1,4 millióra rúgnak. Cegléden is törik a fejüket, hogyan lehetne elfogadható árakat kialakítani. Tudják, hogy a srófolás nem gyógyír, hiszen az a fogyasztás további csökkenésével járna. Már felvetődött az is, hogy a háztáji felvásárlásokat kellene csökkenteni. Ez sok idős ember megélhetését veszélyeztetné, de az igazgató szerint kérdéses az is, hogyha piacgazdálkodásról beszélünk, figyelembe vehetők-e a szociálpolitikai megfontolások. Pintye Attila úgy gondolja, hogy a tejipari tröszt megszüntetése sem oldja meg a gondjaikat, s a tervezett községi tejcsarnokok esetleges felállítása sem általános gyógyszer. Törökbálinton a Budatej Gt. vezetője, Nagy Jenő elmondta, hogy áraikat mindaddig nem emelik, amíg az alapanyag, a nyerstej ára nem változik. Náluk nincs felesleg, mivel a Bp. Tejipari Vállalatnak szállítanak, s a főváros 2 milliós lakosságával még mindig nagy felvevőpiac. A fagylaltot kedvelőknek viszont már kevésbé jó hírekkel szolgált: a Leo jégkrém jövő nyáron — a csomagolóanyagok változása miatt — drágulni fog. Kozma István, a Dabasi Tejüzem vezetője azt fejtegette, hogy ők nem kezdeményezik az áremelést, megvárják, a nagyobb vállalatot mit lépnek. Annyit már tudnak, hogy egy autó fuvar- költsége egy kilométerre három forinttal emelkedik. Gondjuk az, hogy a tejszínt nem veszik meg tőlük. Áthidaló megoldásként bérmunkában vajat készíttetnek belőle, de ez sem sokkal jobb üzlet. A vajat lassanként kiszorítják a piacról a hidegen is kenhető, , olcsóbb margarinok. Dabáson most azért drukkolnak, a .tejfogyasztás ne csappanjon meg annyira, hogy az üzemet be kelljen zárni. Hargitai Éva Mihail Gorbacsov elnök péntek este kijelentette; most, hogy Moldovában a feszültség immár nyílt összecsapásba torkollt, az első cs legfontosabb feladat a rend helyreállítása, s minden további lépést csak ezt követően lehet fontolóra venni. Az elnöki nyilatkozat előzménye, hogy rendkívüli állapotot hirdettek ki pénteken az orosz ajkúak lakta. „Dnyeszter menti köztársaság” több városában, Du- bosszariban, Tiraszpolban és Ecnderiben a Dubosszariban péntek reggel óta tartó zavargások miatt. A maldován önkéntesek. a moldovai rendőri erők, illetőleg a Dnyeszter egyik hídját eltorlaszoló több száz fős helyi tömeg összecsapásának egyes hírek szerint hat, más értesülések szerint viszont nyolc halálos áldozata van már. Az információk ellentmondásosságát jelzi, bogy a helybéliek egy képviselője szerint a moldovai belügyi egységek éleslövedékekkel, illetve botokkal és könnygázzal támadtak a du- bosszariakra, miközben a helyi rendőri erők tétlenül nézték a véres eseményeket. A moldovai belügyi egységek kisinyovi ügyeletese viszont tagadta, hogy éleslövedékeket használtak volna. Azt áliitotta, hogy csak vaktölténnyel, illetve gumilövedékekkel lőttek a Dnyeszter- parti város lakóira. A kisinyovi belügyi illetékes tagadta, hogy halálos áldozatok volnának a városban. Állítása szerint csak sebesültek vannak, és őket kórházban ápolják. Mégis jön a szovjet olaj A pénteken befejeződött magyar—szovjet tárgyalások eredményeként a szovjetek korrigálják álláspontjukat, s valószínűleg már néhány napon belül visszaáll a két ország közötti elszámolásban a promt inkasszó rendszer — mondotta Moszkvából hazaérkezése után, pénteken tartott sajtótájékoztatóján Be- rényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára. A tájékoztatón természetesen szó volt az olajimportról is. Berényi Lajos azzal az ígérettel érkezett haza, hogy novemberben és decemberben 143-143 ezer tonna olajat kapunk rubelért, a két hónapban összesen 250 ezer tonnát barterüzlet keretében, és 300 ezer tonnát ajánlottak fel szabad devizáért. ! niKiini BMlPmmiíM ÍÍRéNMA Szlovák részről mély sajnálkozással közölték, hogy Fran- tisek Miklosko,' a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimir Meciar, a Szlovák Köztársaság kormányának elnöke magyarországi látogatására a bonyolulttá vált szlovákiai belpolitikai helyzet miatt nem kerül sor. ® Bár az Országgyűlés vezetői .is csak a sajtóból értesültek arról, hogy a kormány 34 törvénytervezet megtárgyalását kéri a Parlamenttől a költségvetési törvény megalkotásához, a házbizottság nyitott a kérés iránt, hangzott el pénteken a Parlamentben Szabad György szokásos sajtótájékoztatóján. © A Szovjetnió budapesti nagykövete, Ivan Aboimov pénteken fogadta Palotás Jánost, a VOSZ elnökét, ország- gyűlés képviselőt. A találkozón a két ország gazdasági szereplőinek kapcsolatait segítő kérdésekről volt szó. ® Az, MSZP az MDF Justitia-tervére, illetve az SZDSZ „titkos- ügynök-lista” tervére reagálva saját javaslatot dolgoz ki — bár Horn Gyula véleménye szerint e terveket most majd „hidegre teszik” — jelentette ki a pártelnök egy pénteki sajtóbeszélgetésen. ® A mezőgazdasági termelők arra kérik a kormányt, hogy terjessze a Parlament elé az aszály egész kérdését, a gazdálkodók ugyanis képtelenek megbirkózni a feladatokkal, ha a kilátásba helyezettnél nem kapnak hathatósabb segítséget — jelentette ki Bálint Csaba, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. © Kérem tegyen erőfeszítéseket a legfelsőbb tanácsban, s a szovjet kormánynál, hogy megszűnjenek a félreértések, a feszültségek, s a szovjet fél maradéktalanul teljesítse vállalt szállítási kötelezettségeit — hangsúlyozta az a levél, amelyet Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke küldött szovjet partnerének, Alekszandr Ozaszohovnak.
