Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

2 1990. NOVEMBER 3., SZOMBAT ma Mtr vív vjiJgpoumm Döntő erőpróbák ideje Irzk teljes hcdikésziiltséghen, Bush a türelem végssségére int Kiélezett helyzet Moszkvában a párhuzamos tüntetések minit Gyors és radikális segítség kellene Kelet Európáik Általános PILLANATKÉP Miért húzódozik a Fidesz? Konszenzust rémé! A múlt hét viharos eseményei óta Magyarország nem ugyan­az az ország, amelyik volt: senki nem hiheti többé, hogy az ár­emelés nem válthat ki tiltakozó megmozdulásokat. A helyzet változatlanul súlyos, mivel elkerülhetetlenek lesznek az újabb megszorító intézkedések. Ezért most az kell legyen a legjobb politikai cél. hogy a hasonló válságok megelőzése érdekében a felmerülő konfliktusokat tárgyalásokkal rendezzék — jelentet­te ki Kis János, az SZDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Az öbölválságban az idegek' háborúja szinte tetőpontjára érkezett a héten. Ügy tűnt, hogy elegendő már csupán egyetlen szikra ahhoz, hogy ki­robbanjon a katonai akció a Kuvaitot három hónappal ez­előtt elfoglalt bagdadi rend­szer ellen. Bush elnök több be­szédében figyelmeztette Szad- dam Husszein kormányzatát, hogy a türelem a Biztonsági Tanács határozatait semmibe­vevő iraki vezetés iránt a vé­géhez közeledik, és tűrhetetlen, hogy Bagdad a több mint há­romezer, túszként fogva tartott külföldi állampolgárt „élő pajzsként’’ használja, s olyan stratégiai fontosságú helyeken helyezze el, amelyek egy Irak elleni katonai akcióban célpon­tok lehetnek. Az amerikai el­nök hivatkozott a túszok által kicsempészett levelekre, ame­lyek szerint fogva tartóik em­bertelen körülmények közé kárhoztatták őket, s kifejezte eltökéltségét, hogy véget vet a terrorizmusnak. Bagdad mindezt ügy értel­mezte, hogy a háború küszöbön áll, s ezért teljes hadikészenlé­tet rendelt el. A hírek szerint ott, ahol a támadást várják, azaz a kuvaiti partoknál, le­horgonyzóit olajjal feltöltött tankhajókat, illetve a sivatag­ban olajraktárakat helyeztek el, s ezeket a támadás esetén felrobbantják, így ezzel a tűz- akadállyal állják majd útját az inváziós erőknek. . A helyzet annyira pattanásig feszültté vált, hogy Bush elnök jónak látta, ha sajtóértekezle­ten igyekszik megcáfolni sok megfigyelőnek azt az állítását, hogy e heti beszédei már azt a .célt szolgálták, hogy az ameri­kai közvéleményt előkészítse a küszöbön lévő öbölbeli háború­ra. Washington — hangsúlyoz­ta a Fehér Ház vezetője — bár türelme fogytán van, még mindig szeretné, ha a Bizton­sági Tanács eddigi tíz határo­zatának megfelelően politikai rendezés születne a katonai helyett, az öbölválságban. A helyzetet azonban mindin­kább jellemzi az a cikk, amit a The New York Timesban Daniel Pipes, a külpolitikai kutatóintézet igazgatója tett közzé. Eszerint a választás már nem a politikai rendezés és a katonai akció közötti, hanem csupán az, hogy most kézdje- nek-e háborút vagy később? A cikkíró szerint még akkor is, ha netán Bagdad visszavonná megszálló erőit Kuvaitból, olyan gazdasági nyereségre tett szert a kis ország kirablásával, hogy megerősödve kerül ki az akcióból, s az arab világban olyan túlsúlyra tesz szert, hogy később a kilencvenes évek kö­zepén egy újabb válság kirob­bantásánál az Egyesült Álla­mok akkori vezetése a jelenle­ginél lényegesen gyengébb és rosszabb pozícióban lesz kény­telen szembenézni a kihívással. Vagyis Pipes szerint Washing­tonnak most kell cselekednie, bár ennek számos kockázata van. Az amerikai kormányzat­nak súlyos véráldozatokkal kell egyrészt szembenéznie, s eset­leg hosszú ideig tart, amíg vég­legesen megdönti a bagdadi rendszert, s olyan kormány­zattal helyettesíti, amely meg­felel a Nyugatnak. A szerző szerint azonban ily esetben szá­molnia kell azzal, hogy több arab országban magasra csap­nak az amerikaellenes szenve­délyek. Washingtonnak azon­ban a jövő érdekében e „ki­sebbik rosszat" kell választa­nia. * 1 I JOGOS 1 AGGÁLYOK______________ Ha azonban eldördül az első lövés, az események további menete ellenőrizhetetlenné vál­hat. Ezért több fővárosban a vezető körök óvnak az elha­markodott cselekedetektől. Ar­ra hivatkoznak, hogy a katonai eszközök bevetésére csak ak­kor kerülhet sor, ha a politikai rendezés lehetőségei teljesen kimerültek. Ez a véleménye Moszkvának, amely a jelek szerint a végsőkig el kíván menni a közvetítésben, amire véleménye szerint jó esélyei le­hetnek, hiszen Bagdaddal ko­rábban barátsági és együttmű­ködési szerződése volt, és je­lenleg is ott van még szakér­tőinek egy része Irakban. Pri­makov, Gorbacsov különmeg- bízottja folytatja tehát misz- szióját, s legutóbb úgy nyilat­kozott a moszkvai televízió­ban, hogy nagyobb hajlékony­ságot észlelt az iraki vezetés­nél. Ez annál is meglepőbb volt, mivel Bagdadból való el­utazása előtt, pesszimizmusát hangsúlyozta ugyanebben az ügyben. Mitterrand is, aki elő­zőleg Gorbacsovval tárgyalt Párizsban, bár hangoztatja, hogy Iraknak feltétel nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból, olyan, a Perzsa-öböltől az At­lanti-óceánig terjedő biztonsá­gi rendszer kimunkálásán te­vékenykedik, amely lehetőséget teremtene a jelenlegi öbölbeli válság rendezésére is. Ebben a helyzetben eleinte nagy visszatetszést keltett sok fővárosban, hogy Brandt, No- bel-békedíjas volt bonni kan­cellár. Bagdadba utazik német delegáció élén, hogy kieszkö­zölje a túszok szabadon bocsá­tását, és még egy kísérletet te­gyen a katonai akció elkerülé­sére. Jelenleg mintegy három­ezer külföldi állampolgárt tart túszként a bagdadi kormány, s közülük négyszázan német ál- lampolgárságúak. A nyugati fő­városokban, amikor Brandt uta­zását bírálták, elsősorban elein­te azért történt ez, mert azt hit­ték, csak a németek ügyében készül fellépésre. Közben ki­tűnt, hogy valamennyi fogva tartott szabadon bocsátását akarja kieszközölni. London arra is hivatkozott, hogy a né­hány nappal ezelőtti római kö­zös piaci csúcson megállapod­tak, hogy egyik főváros sem engedi megbontani az Irak el­leni egységfrontot, s Brandt missziója — amelyre a Kohl- kabinet is áldását adta — meg­szegése lenne ennek. Brandt azonban előbb Neiv Yorkban Pérez de Cuellarral tárgyalt, s így világossá tette, hogy csakis a tíz elfogadott BT-ha- tározat alapján ül le majd tár­gyalni Szaddam Husszeinnel. Ha lángba borulna az öböl­térség, akkor a kőolaj világpia­ci ára a jelenleginek három­szorosára is emelkedhetne, míg, ha gyorsan rendeződne a válság, akkor a jövő évben már visszarendeződhetne nor­málisra az egyik legfontosabb energiahordozó értéke. S az, hogy hogyan alakulnak a dol­gok, elsőrendűen meghatározza a gazdasági konjunktúra jövő­beni kilátásait. A döntő idő­szak a helyzet ismerői szerint november 6-a, az amerikai idő­szaki választások dátuma után következik majd. A kongresz- szus és a kormányzók egy ré­szének esedékes újjáválasztá- sáig ugyanis a Bush-kormány- zat aligha vállalkozik bármi­lyen meghatározó lépésre. ZAVAROS Állapotok Sajátos és hatásában egyelő­re megállapíthatatlan helyzet alakult ki a szovjet gazdasági életben. A szövetségi kor­mányzat és törvényhozás mér­sékelt, időben elnyújtott re­formtervet fogadott el a piac- gazdaságra való áttérésre, s eközben a legnagyobb tagköz­társaság, az Orosz Föderáció Satalin gyorsított, 500 napos privatizálási programjának megvalósításába kezdett. Ki­mondták azt is, hogy az OSZSZSZK területén csak ak­kor érvényesek a szövetségi tör­vények, ha azokat a helyi parla­ment jóváhagyja. Ez kétfajta rendet jelent, s nyilván zavart és káoszt okozhat az államgé­pezetben. Bár Gorbacsov az össz-szövetségi törvényhozás különleges elnöki hatalommal ruházta fel, ennek érvényesíté­se nemcsak az Orosz Föderáció­ban, hanem a Szovjetunió egész területén, ahol a tagköz­társaságok parlamentjei füg­getlenedési nyilatkozatokat fo­gadtak el, állandó erőpróbák folyamata lesz. De már a jövő héten is le­hetséges a feszültségek látvá­nyos kirobbanása. Gorbacsov ugyanis elnöki rendelettel kö­telezte a tagköztársaságokat, hogy üljék meg a november 7-i ünnepet, és rendezzenek min­denütt katonai díszszemlét. Ezt több szövetséges tag- köztársaságban vitatják, s Moszkvában az ellenzékiek al­ternatív tüntetést jelentettek be a november 7-i ünnepre. Ezt mint célszerűtlent, a Szov- jeunió Legfelső Tanácsa a na­pokban elítélte, és csakis a hivatalos ünnepség megtartása mellett szállt síkra. Az ellen­zéki szövetség viszont válto­zatlanul meg kívánja rendezni a párhuzamos felvonulásokat, amelyeket nem is titkoltan szovjetellenes demonstrációkká akar tenni: Közbten diákmég- mozdulásokon követelik Rizs- kov kormányának lemondását. Nagy tehát a veszélye annak, hogy az elszabaduló indulatok a szovjet tagköztársaságok fő­városainak utcáin tettlegessé- gekbe fajulnak. KÖZÉPPONTBAN AZ ENERGIA A G—2,4 vagy a 24-ek cso­portja — ahogy az európai térség gazdasági-politikai re­formjait, demokratikus fejlődé­sét támogató kéttucat fejlett tőkés államot nevezik — a héten Brüsszelben tanácskozást tartott. A megbeszélés részve­vői áttekintették azt az utat, amelyet a közép-kelet-európai országok a legutóbbi hónapok­ban megtettek a piacgazdaság­ra való áttéréshez. Megállapí­tották, hogy a szerkezetátala­kításban elért eredményeiket kv'ső tényezők hatására ve­szély fenyegeti, s ezeknek az államoknak fizetési pozíciói várhatólag romlani fognak, ha­csak nem következik be gyors beavatkozás a nemzetközi pénzügyi intézmények részé­ről. Jelenleg az elhúzódó öböl­válság miatti olajárrobbanás okozza ezeknek az országoknak a legfőbb problémát. Mint megállapították, olyan tarta­lékalapot kell tehát létesíteni amely ezeket az országokai kompenzálhatja az öbölválság miatti megemelkedett olajárak miatt. A 24-ek tehát tudatá­ban vannak annak, hogy a kelet-európai reformok ügye elválaszthatatlan az energia­gondok orvoslásától. Az elvi egyetértés és a jövő­ben gyakorlati megvalósítás között azonban egyelőre még szakadék mutatkozik. Abban még később meg kell egyez­niük, hogy az alap pénzössze­geit honnan teremtsék elő. A hírek szerint az Egyesült Álla­mok azt szeretné elérni, hogy Németország vállalja magára az oroszlánrészt a kelet-euró­pai gazdaságok talpra állításá­ban. A Reuter brit hírügynök­ség bizonyos dinlomáciai ér­tesülése szerint Bonnban nem zárkóznak el ez elől. Árkus István Kis János kiemelte: a kor­mánynak le keli vonnia a tör­téntekből a személyi és poli­tikai tanulságokat. A,minisz­terelnök ezzel összefüggő nyilatkozatait ígéretesnek ér­tékelte, de úgy vélte, azok egyelőre általánosságokban mozognak. — Az SZDSZ meg­ítélése szerint a kormány ösz- szetételében változásokra van szükség — hangoztatta —; er­ről dönteni azonban — a ko­alíciós partnerekkel való tár­gyalások után — a miniszter- elnök dolga. Az SZDSZ azt is szükséges­nek tartja, hogy a kormány végre világosan, őszintén be­széljen arról: milyen, valóban elkerülhetetlen intézkedésekre készül. • Kézzel fogható cselek­vési programot kell adnia a válság kezelésére, s annak el­fogadtatásához tárgyalófeleket keresnie — húzta alá Kis Já­nos. Változást remélnek a tör­vényhozásban: a legfontosabb törvényeket az Országgyűlés akkor is konszenzussal igye­kezzék megalkotni, ha azok elfogadtatásához elegendő len­ne a kormánykoalíció birto­kában lévő 50 százalék plusz egy szavazat is. Magyar Bálint ügyvivő az önkormányzatok alakulásának első tapasztalatait értékelve egyebek között kijelentette : nem mindenütt 'sikerült meg­valósítani a szabaddemokra­ták azon törekvését, hogy az önkormányzatok felállásukban ne kövessék a parlamenti mo- «deZZi,-vagyis valamennyi erő jelentőséget és felelősséget kapjon az önkormányzatok­ban. Sajnálatosnak ítélte ez­zel összefüggésben, hogy az MDF körlevélben kérte fel tagjait: lehetőleg ne vállalja­nak alpolgármesteri tisztséget SZDSZ-es polgármester mel­lett. A Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazga­tója Massimo Russo — aki a Magyarországon tárgyaló IMF-küldöttséget vezeti — elégedetten nyilatkozott a Magyar Nemzeti Bankban pénteken tartott sajtótájékoz­tatón a magyar gazdaság ez évi teljesítményéről. Vélemé­nye szerint a kormány végre­hajtotta az IMF-vel kötött megállapodásban foglaltakat. A kitűzött célokat sikerült el­érni. s bizonyos területeken túlteljesíteni. Gondot egyet­len területen látott, figyel­meztetett arra, hogy túlságo­san felgyorsult az infláció. Az IMF egyetlenegy or­szágnak sem tanácsolja az átütemezést, az adósságok ki­fizetésének elhalasztását. Er­re az országok akkor kény­szerülnek rá, amikor nincs más lehetőségük. Hamarosan a Parlament elé kerül az ál­lamháztartási törvény( s már az SZDSZ Az újságírók érdeklődésére elmondták, hogy a Fidesz még nem adott végső választ arra: vállal-e a fővárosi önkormány­zatban alpolgármesteri tiszt­séget. Az azt firtató kérdésre, vajon miért húzódoznak a fia­tal demokraták, elhangzott: a Fideszesek gondosan ügyelnek arra, hogy az MDF—SZDSZ vitájában ne kötelezzék el ma­gukat az SZDSZ mellett. Kis János megítélése szerint nem vállalnak szívesen alpolgár­mesteri posztot addig, amíg a kormánykoalíció pártjai nem fogadnak el ugyanilyen tisztet. körvonalazódik a kormány ra­dikális gazdasági program­ja. Ez utóbbi élvezi a Nem­zetközi Valutaalap támogatá­sát is — mondotta Király Péter, a Pénzügyminisztérium közgazdasági államtitkára a pénteken tartott sajtótájékoz­tatóján. Király Péter elmondotta azt is, hogy az idén várhatóan a terv szerint alakul a költ­ségvetés hiánya, tehát 10-14 milliárd forint lész. Jövőre a jelenleg prognosztizált hiány 100 milliárd forintra tehető. Ez .az óriási deficit annak el­lenére alakul ki, hogy a kor­mány csökkenti a támogatá­sokat, többek között a kedvez­ményes lakáscélú hitelek költ­ségvetési kamattámogatását — a honvédelmi kiadások nem növekednek, az adószint vál­tozatlan marad, sőt a sze­mélyi jövedelemadó szintje kismértékben még növekszik is. , , ■. pályázati hír de í JEGYZŐI állás betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • büntetlen előélet • állam- és jogtudományi egyetemi végzettség • vagy igazgatásszervezői végzettség • legalább kétéves államigazgatási gyakorlat BÉREZÉS: megegyezés szerint Szükség esetén szolgálati lakás megoldható. PÁLYÁZATOKAT, szakmai önéletrajzzal, a megjelenést követő 10 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban. LEVÉLCÍM: 2315. Szigethalom, Kossuth Lajos utca lö. - « A prognózis: százmilliárd hiány A Valutaalap elégedett A /

Next

/
Oldalképek
Tartalom