Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-16 / 269. szám

4 ^fifgfqp 1990. NOVEMBER 16., PÉNTEK A szocialista hazának már nem hű polgára Keresztvíz csurran a csecsemőre Mind több az egyházi keresztelő szertartást igénylők száma, ugyanakkor némileg visszaesőben van az állami névadó ün­nepségek aránya. Legalábbis ezt a tendenciát tükrözik az utóbbi két-három év Pest megyei adatai. A puszta adatok némileg félrevezetők, hiszen a társadalmi élet nyíltságának négy évtizedes hiánya, az egyház visszaszorítása gyakran ala­koskodásra, kettős lélek kialakítására kény szeri tette az em­bereket. Mindannyian ismerjük az egyszeri párttitkár mesé­jét, aki délelőtt a saját falujában a pártgyűlésen szónokolt, de ugyanaznap, a példabeszéd szerint, a sötétség leple alatt átosont a szomszédos faluba, hogy ott tartsa keresztvíz alá a gyerekét. Mostanában változik a név­adó ünnepségeket szervező hivatalos állami intézmény, az Országos Koordinációs Bizott­ság hozzáállása is a névadás, illetve a keresztelő kérdésé­hez. Minden bizonnyal az egyház mostani felszabadulá­sa és a közéletben bekövet­kező tisztulási folyamat, a nyíltabb közgondolkodás, va­lamint az, hogy megőrizzék, sőt visszaszerezzék az embe­rek bizalmát, késztette az OKB-t arra, hogy két éve változtasson a névadások szemléletén, szokásain. Szemenkár Mátyás, az OKB főtitkára szerint ez a változás nemcsak abban tük­röződött, hogy névadási szer­tartásaik azóta színesebbek, gazdagabbak, kötetlenebbek, emberibb arculatnak lettek és technikai felkészültségük is javult, hanem elsősorban hoz­záállásuk változott. Például a szertartások nevét a hivatalos ízű névadó ünnepségről né­hol gyermekköszöntőre vagy másutt ifjú ember köszöntő­jére változtatták. A névadási szertartások szervezésére, le­bonyolítására az OKB ország­szerte 160 családi irodát tart fönt, ám a tényleges munka, és az adatok nyilvántartása egyre inkább a helyi önkor­mányzatok feladata. Pest megyében a lakosság egy évtizede országos vi­szonylatban is kiemelkedően gyakran él a névadási ünnep­ségek lehetőségével. Termé­szetesen az egyházi vagy ál­lami dilemmája őket sem hagyta érintetlenül. Például az utóbbi két évben dinami­kusan fejlődő Budaörsön, ahol a lakosok száma 16 ezer­ről 20 ezerre emelkedett, mégis 1988 volt a csúcsév: akkor nyolcvan gyereket vit­tek a szülők névadóra. Ta­valy már csak a fe'ét, míg idén az első tíz hónapban mindössze huszonötöt. A Visszaesés okát a helyi csa­ládi iroda vezetője, Köhalmy Lászlóné nemcsak a vallás- gyakorlás szabadabbá válá­sában látja, hanem abban is, hogy a vállalatoknál a szak- szervezetek — amelyek ed­dig a szervezésben részt vet­tek — szerepe meggyengült, és a másik korábbi szervező, az Országos Nőtanács meg is szűnt. Két év óta lényeges tartal­mi változásokon mentek át a névadó szertartások ás. Pél­dául kihagyták a fogadalmi szöveg dagályos és elavult ré­szeit, mely szerint mi ezt és ezt a nevet adjuk a gyerek­nek, hiszen a nevet nem a névadón, hanem már koráb­ban, az anyakönyvezéskor kapja a gyerek. Kihagyták azt a passzust is, amely a szocia­lista hazához hű állampolgá­rokat emleget. Ugyanakkor mindenütt kötetlen anya- könyvvezetői köszöntőkkel pó­tolták a kötött szöveget. A másik szembetűnő vál­tozás az utóbbi két évben, hogy a csoportos névadók kezdenek kimenni a divatból, helyette a bensőséges, az egy családra szóló összejövetelek léptek előtérbe. Ez jobban kifejezi a gyerekköszötntő vol­taképpen családi tartalmát. Vagyis a gyerekköszöntő olyan családi ünnep, amely a helyi társadalmi közösség és az önkormányzat előtt fo­gadja az ottani közösség tag­jává a kis jövevényt. A gyermekköszöntők szervezésé­be egyre inkább bekapcso­lódnak a helyi Kulturális in­tézmények. Pest megyében egyre több családi iroda ke­rül szervezetileg is a műve­lődési házak fennhatósága alá, ami az átalakulásban lévő meghitt családi szolgáltatás megújulását segíti. Ugyancsak Budaörsön néz­tünk körül, vajon a zömében vallásos lakosok közt a név­adók számának csökkenésével párhuzamosan valóban több-e a keresztelő. Berkest Gábor református lelkész szerint két éve tizennyolc gyereket tar­tottak csak keresztvíz alá, ta­valy harminckettőt, idén ed­dig huszonnyolcat. A mátri- kula, vagy anyakönyv be­jegyzései szerint divatos név a Renáta, az Y vett, a Petra, de a Mónika és a Gábor is felkapottá vált. Ismét előre­törnek a régi magyar nevek, a Bálint és társai. Az egy­házak és a családi iroda együttműködése is kedvezően alakul mostanában. Egyre több temetésen, keresztelőn és esküvőn kérik mindkette­jük közreműködését. K. K. Rövid időre itthon Mátyás halotti pajzsa Meglepetések a Tékáitól Könyvesház, üzletház Minden új könyvet az ere- szerdán. Drucker Tibor, a Té- deti áránál 25 százalékkal ol- ka Könyvértékesítő Vállalat csobban kínál a Téka Köny- igazgatója, a Könyvesház „szü- vesház november 15-től 17-ig; letésnapi” meglepetései kő- ezeken a napokon 4,5 millió zott elmondta: ajándékkönyv­forint értékben árusítják a fél- vei köszöntik a novemberben árú és az olcsó köteteiket; ötödik életévüket ünneplő ése ugyancsak olcsóbban lesz kap- három nap valamelyikén a ható egy-egy értékes album — szüleikkel a boltban vásárló jelentették be a Könyvesház gyerekeket. A ház ezentúl ott- ötéves fennállásának alkalmá- hont ad a képzőművészetnek ból tartott sajtótájékoztatón, is: a Téka Galérián elsőként _____________________________ Macskásjy Izolda grafikusmű­vész munkáit tekinthetik és vásárolhatják meg az érdek­lődők. A z igazgató bejelentette: bár a Váci úti bolt továbbra is a könyvek, a kultúra centruma kíván maradni, azonban a hosszú távú üzletpolitika, az eredményes gazdálkodás je­gyében szükséges vállalkoznia, így a Könyvesház üzletházzá alakul át, november 15-én megnyitja galériájában három új üzletét, amelyekben egye­bek között fürdőszoba-beren­dezést, divatcikkeket, illatsze­reket és híradástechnikai ter­mékeket árusítanak. A későb­biekben térképszaküzlettel bő­vül „kínálatuk”. Fotó- és videopályázat A Tatabányai Közösségi Te­levízió és a Vitecom Egyesület Mindennapi természet címmel fotó- és videopályázatot hir­det. Olyan pályaműveket vár­nak, amelyek a természetes és az ember által alakított kör­nyezet harmóniáját keresik, s igyekeznek felkelteni a ter­mészet szeretetének igényét. Pályázni 1990. december 31-ig lehet, két kategóriában: video­film, videoclip VHS SVHS, U-matic technikával készített alkotásokkal, a film időtarta­ma 10 perc lehet, illetve ma­ximum 24X36-OS színes vagy fekete-fehér papírképpel, kiál- iitásra alkalmas formában, kasírozva. Az alkotásokat Tatabánya, 2801 Pí. 1270. Kodály tér 4. címre postán vagy személye­sen kell eljuttatni. Eredmény- hirdetés 1991. január 31-ig lesz. A díj bruttó 25, 20 és 15 ezer forint. PROGRAMOKIG ÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell A magyar színháztörténet fényes lapjaira kívánkoznak a kezdetnek azok az eseményei, amikor a vándoregyüttesek járták az országot, hogy a kul­túrát házhoz vigyék. Napjaink­ban, a vidéki színházak együt­tesei mindinkább vállalják az elődök hivatástudattal járó fá­radságát. Erre utal, hogy mind több együttes kél útra, s szín­vonalas produkciókkal látogat­ják a kultúrotthonok színpa­dait. E hét végén is több ilyen színházi élményben részesül­hetnek Pest megye lakói. Gödöllőn már eddig is szá­mos alkalommal szerepeltek sikeresen a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei. Ért­hető, ha most is nagy várako­zás előzi meg e hét végi lá­togatásukat. A rangos együttes ez alkalommal vasárnap este 7 órai kezdettel, a művelődési központ színháztermében Cse­hov Sirály című háromfelvo- násos színjátékát mutatja be. Másnap, november 19-én, dél­után 3 órai kezdettel, a báb­színházi bérlet második elő­adásán az Állami Bábszínház együttese a Csizmás kandúrt adja elő. A ceglédi művelődési köz­pontba a Madách Színház mű­vészei látogatnak el. Görgey Gábor Komámasszony, hol az olló? című kétrészes komédiá­ját adják elő november 21-én, szerdán este 7 órai kezdettel. A napjaink problémáit fesze­gető, derűs hangvételű színda­rabban a fő szerepeket Lőte Attila, Koncz Gábor, Szered- nÿei Béla, Puskás Tamás és Horesnyi László játsszák. ad vidám műsort Csigabiga, gyere ki címmel. Szentendrén november 16-án, pénteken este 7 órai kezdet­tel a Betli duó vidám műsorá­val szórakoztatja a közönséget a művelődési központ színház- termében A nagykátai művelődési köz­pontban vasárnap délután 4 órai kezdettel össztáncra vár­Jiétvéf Solymáron november 18-án délután 3 órai kezdettel a köz­ségi nyugdíjasnap keretében egy zenés vígjáték, a Csókon vett menyasszony kerül színre. A ráckevei Ács Károly Mű­velődési Központban november 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Budai Ilona az óvodásoknak Háromezer étel, élelmiszer Kalóriakalauz A közeli napokban került forgalomba egy színes, tartal­mas könyvecske Kalóriakalauz címmel az Anonymus Kiadó gondozásában. A kiadvány, ha­zánkban forgalomban levő há­romezer élehpis?ex, étel, , .ital kalória- és joule-adatait tartal­mazza. — Mi volt a könyvvel a céljuk? — kérdezzük a kiadó vezetőjét, Házi Zsuzsát. — A magyar polgár pontos adatok segítségével szembesül a szigorú valósággal, hogy mennyi fölösleges kalóriát fo­gyaszt naponta, ha rosszul ala­kította ki étkezési szokásait. — Ez kissé riasztóan hang­zik. — Ellenkezőleg! Nem elriasz­tani akarunk, hanem éppen kedvet szeretnénk kelteni és segítséget adni a korszerű ét­kezési szokások kialakításához. Hasznos táblázatok segítségé­vel azt is megtudhatják az ol­vasók, hogy mennyi a nők és a férfiak ideális testsúlya, il­letve kiszámolhatják, hogy kor­tól, nemtől, magasságtól, fog­lalkozástól függően mennyi a napi energiaszükségletük, füg­gően attól is, hogy mennyi pluszmozgást végeznek, s adalékként megtalálják a főbb mozgások (háztartási munkák s szabadidő-tevékenységek) energiaszükségletét is. — A könyvön levő embléma: ,,Anonymus alakör” azt sejteti, hogy e kiadványnak folytatása is lesz. — Igen. És az egészséges táp. lálkozás csak egyik része ér­deklődési területünknek. Tá­gabban a korszerű életmód és -szemlélet alakulásának egé­szével szeretnénk foglalkozni, a természetgyógyászattól a mindennapi élet pszichés konf­liktusainak feldolgozásáig. ják azokat, akik jő hangulat­ban szeretnek szórakozni. A képzőművészet iránt ér­deklődő közönség még decem­ber 2-ig meglátogathatja a tá- piószelei Blaskovich-múzeum- ban az erdélyi művészek ki­állítását. A gödöllői Városi Múzeum­ban Nagy Sándor- és Kríesch Laura-emlékkiállítás látható. A gödöllői művésztelep alko­tóinak hagyatékából D. lglói Márta, a múzeum munkatársa állította össze a tárlatot, a kö­zönség előtt még ismeretlen hagyatékból. Sok gyönyörű grafikát, szőnyeget és freskó- tervet. mutatnak be Budapesten e hét végén a Néprajzi Múzeum dísztermé­ben az inárcs-kakucsi nép­dalkor lép fel. K. Z. Ősszel, télen - óvjuk bőrünket // Vakolat" alatt nem lélegzik Az évszakok váltakozásakor a bőrünk védtelen az időjárás viszontagságaival szemben. A hűvös, szeles őszi napokban ezért még a szokásosnál is töb­bet kell foglalkoznunk testápo­lással. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra. hogy a tál­öltözködéssel ne akadályozzuk bőrünk természetes szellőzését. ^zala didő A helytelen öltözködés ugyanis gyakran viszketést és kivörö- södést okoz. E tünetek elsősor­ban a test hajlataiban és a bőrhöz szorosan simuló, mű­szálat tartalmazó fehérnemű­vel érintkező felületen jelent­Alakuló magyar-osztrák vegyes vállalat felvételre keres kis- és vegyes vállalat gazdálkodásában jártas, mérlegképes könyvelőt (németnyelv-tudás előny), műszaki rajzolót (németnyelv-tudás előny), németül és angolul tudó titkárnőt Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal „Polytechnik, PMH” jeligére, a váci hirdetőbe. keznek. Műszállal kevert ruha­szövet, pulóver vagy angora, moher felsőruhától egész na­pos viselete után is jelentkez­het viszketegség. Legjobb tehát a természetes alapanyagú ruha. Előnyös a pamut, batiszt és gyapjú ruha­nemű, a réteges és gyakran váltogatott öltözködés. Gondol­ni kell a nem mosható ruhada­rabok, mint télikabát, bunda, csizma, kucsma stb. rendszeres szellőztetésére, is. A smink általában véd a hi­deg ellen, de mindig tegyünk alá hidratáló nappali krémet. Ha egyébként nem sminkeljük rendszeresen az arcunkat, ősz­szel akkor is jogos a nappali smink, amivel „felöltöztetjük” bőrünket. Este a festék alapos lemosá­sa után krémekkel, olajokkal, pakolásokkal . szoktuk kezelni a bőrünket. De gondoljuk meg! Ha nappal a smink, este a krém vakolata alatt tartóz­kodunk a túlfűtött, sokszor füs­tös, elhasznált levegőjű szobá­ban, akkor minden lehetőségét elzárjuk annak, hogy bőrünk természetes funkciójának en­gedelmeskedve lélegezzen. Té­len többnyire árrá sincs lehe­tőség, hogy nyitott ablaknál aludjunk. A bőrlégzés ilyen arányú csökkentésével nem­csak szépségünknek és fiatal­ságunknak ártunk, hanem egészségünknek is. K. Z. Vásárkalsuz Ezen a hétvégén vásárnál lesz a vásárok napja. Pest me gyében négy helyen várják a árusokat. Cegléden és Kákái a hagyományos országos állat és kirakodóvásárt tartják meg Monoron és Vácott pedig az ál lat- és kirakodóvásár mellet autóvásárra is várják az érdek lődő közönséget. Mátyás király halotti pajzsa rövid időre hazatért Magyar- országra: a párizsi Musée de L’armée — ahol a becses ma­gyar történeti emléket őrzik — kölcsönadta a Budapesti Tör­téneti Múzeumnak a Mátyás király halálának 500. évfordu­lójára rendezett kiállításra. A pajzsot Katona Tamás külügy- minisztériumi államtitkár szer­dán adta át a múzeumnak. Ezt a pajzsot — miként a kutatók elmondták — feltehe­tően Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost készít­tette és helyezte Mátyás rava­talához. A bőrből és fából ké­szült pajzson Mátyás király, Kálmáncsehi, Ernuszt Zsig- mond pécsi püspök és felte­hetően Morvaország s Galícia címere, valamint a latin nyel­vű felirat: Istennek kegyes, áldott anya Mária, esedezzél Mátyás királyért — látható. A leírás szerint Sopronban őriz­ték a pajzsot, 1620—30 között II. Ferdinánd Bécsbe szállíttat­ta a császári fegyvertárba. In­nen vitte Franciaországba Na­póleon 1805-ben. A pajzs a magyar Külügy­minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Hi­tel Bank támogatása révén ju­tott el Budapestre. A Matthias Rex kiállításon csaknem ezer más tárgyi emlékkel, doku­mentummal együtt a Hunyadi­családról, a Mátyás-kori Ma­gyarország életéről vall az ér­deklődőknek. Januárban a Had­történeti Múzeum is bemutat­ja Mátyás király halotti paj­zsát. Műcsarnok Art Kino: Gaál István retrospektív Évek óta működik, és kü­lönleges programjával mindig nagy érdeklődést vált ki az Art Kino, melynek a Műcsar­nok ad otthont. (Ök rendezték legutóbb a Sztálin mozija so­rozatot is.) Most újabb programmal je­lentkeznek. November 19—25. között a kiváló filmrendező, Gaál István műveiből rendez­nek retrospektív (visszatekin­tő) sorozatot. Naponta két ve­títést tartanak: délután hat és este nyolc órakor. A vetítése­ken Gaál tizenkét nagyíilmjét és hat kisfilmjét mutatják be, köztük olyan, a magyar film­művészet történetében szá­mottevő műveket, mint a Sodrásban, a Magasiskola, a Holt vidék vagy a Legato. A filmbemutatókkal egy időben Gaál István fotóiból is kiállí­tást rendeznek a Műcsarnok­ban. Ezt s a retrospektív soro­zatot 18-án este 6 órakor nyit­ja meg Szőts István filmren­dező. A megnyitó után Gaál 1967-ben készült Keresztelő című filmjét vetítik. (takács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom