Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-16 / 269. szám
I 5 1990. NOVEMBER 16.. PÉNTEK NAPONTA SZEMBESÜL MÚLTJÁVAL, JELENÉVEI A kivétel erősíti a szabályi Dr. Kulcsár István a kivétel, aki erősíti a szabályt. Ugyanis a megyében ő az egyetlen olyan városi polgár- mester, akit kislistás szavazással, közvetlenül választottak meg polgármesternek. S abban is különleges és egyetlen, hogy tanácselnökből lett, azaz maradt Ráckeve város első számú vezetője. Igaz, annak ellenére, hogy ez év januárja óta hivatalban volt, senki sem nevezhette őt a múlt emberének. Soha nem volt semmilyen pártnak a tagja, világéletében szakember, jogász volt. A helybeli Aranykalász Tsz titkárságát vezette. A közéletbe ugyan mint tanácstag 1935 óta belekóstolt, de egy testületben sokadmagával ülni, avagy egy apparátust vezetni, döntéseket hozni nem ugyanaz. — Nyilván a valódi függetlenségemnek köszönhettem, hogy nem voltak gondjaim a helyi pártokkal. Elfogadtak, igaz, én is kezdettől komolyan vettem őket. Itt nem kellett kierőszakolniuk : nyitva állt előttük az ajtó a testületi é% a vb-üléseken. Persze akadtak nézeteltérések és viták, de ezek végül is rendszerint előrevitték az ügyeket, és nagyon sok hasznos megoldás született ezáltal. A politikai pártok képviselői sok új szint és egy másfajta gondolkodás- módot hoztak a tanácstestü- lét munkájába. Vajon a polgármesteri székben ülne-e, ha Ráckevén is, mint a többi Pest megyei városban, kétfordulós választást tartanak, ahol a polgármester személyéről, és nem a polgárok közvetlenül, kérdezem. : Dr. Kulcsár István- széttárja karját, látni való, á „mi lett volna, ha” gondolatával ő is eljátszott már. — Igen, Ráckeve város, de lélekszámra sokkal kisebb, mint némely agglomerációs település. Én kévéi vagyok, ha végigmegyek az utcán a múltammal és a jelenemmel szembesülök. Itt nem lehet elszakadni az emberektől, akik ezen a választáson még személyekre, ismerősökre, barátokra vagy éppen azok rokonaira szavaztak. Nyilván ennek köszönhető, hogy nem pártosodon annyira a testület. Két MDF-es, egy keresztény- demokrata és egy SZDSZ-es képviselőnk van. A tizenhár- mas testület többi tagja és jómagam függetlenek vagyunk. Ez az összetétel garantálja, hogy nem kerekedhet felül a döntésekben semmilyen pártérdek. De nagy segítség a munkában, hogy az egyes pártok körül igen jelentős értelmiségi körök állnak, akiknek a szakértelmét nem nélkülözhetjük. Már most látszik, hogy mekkora fálat lesz az önkormányzat a képviselőknek. Dr. Kulcsár István szerint minden fontos kérdés a testület asztalára kell hogy kerüljön, ráadásul Írásban. Időt kell adni a felkészülésre, a helyes döntés érdekében a legjobb megoldás kigondolására. Ehhez viszont egy szakértő, precíz, a testületet kiszolgáló apparátusra van szükség. A polgármester még tanácselnök korában tisztázta a hivatal dolgozóival, hogy valameny- nviük munkáját szakmai szempontból ítéli meg, s ha lesz is átszervezés, csak ilyen meggondolásból. Nyilván ennek is tudható be, hogy a ráckevei szakapparátusból gyakorlatilag nem távozott senki, a, nyugtalanság, bizonytalanság sem lett úrrá. A nyugodt légkörre nagy szükség is van. Hiszen bármennyire zökkenőmentes is volt a tanácsrendszerből az önkormányzatba való átmenet, a rendszerváltás után még rengeteg a bizonytalanság. Ráckeve az idén forráshiányos volt, és úgy tűnik, jövőre sem lesz jobb helyzetben. — Utánanéztem, vajon mire is lenne jussa a városnak, ha megszületik a földtörvény, illetve, ha pontosan tisztába jövünk azzal, mi is tartozik majd az öilkormányzat tulajdonába. Nos a város akkor sem dúskálhatna. A telekkönyvek szerint alig 90 hold erdeje volt a régi Ráckevénak. Az az országos polgármesteri értekezlet óta világos, hogy az önkormányzatokhoz eljutó személyi jövedelemadó aránya is jelentősen csökkenne. Egyfelől érthető, a költségvetés igyekszik úgy elosztani az adóbevételt, hogy azoknak a kistelepüléseknek is jusson, ahol nem képződnek ilyen pénzek. Másfelől azonban — fejti ki véleményét a polgárA Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat Solymáron, a PEMU-Iakótslepen levő, 71. sz., 436 m2-es (a raktárakkal együtt) kis ABC-cruházába azcnal felvesz önkiszolgáló pénztárosokat és eladókat Jelentkezni lehet a (26)-39-247-es telefonon. Felvesz továbbá a budaörsi 1. sz. boltba (Szabadság u. 52—54.) gyakorlott pénztárosokat Jelentkezni lehet a 162-3230-as telefonon. mester — országos méretekben is nagy előnye lenne, ha a személyi jövedelemadó helyben maradna. Nyilván javulna az adózási morál. Any- nyi haszna bizonyosan lenne, hogy nem állnának le a kisiparosok október—november táján, ha azt látnák, befizetett pluszforintjaifcból a ,város gyarapodására ez vagy az épül. Jogászember, tehát ha akarná sem tudná más szemüvegen át nézni az önkormányzati rendszer első lépéseit. Lóg a levegőben a szép elv, amíg nincs feladati és hatásköri jegyzék arról, mi kérhető számon az önkormányzatokon. És persze, ami még ennél is fontosabb, önkormányzatbaráttá kell tenni az egész jogrendszert, sűrű fésűvel végigmenni a paragrafuserdőn, és a törvényekkel is segíteni az új rendszer talpra állását, megerősödését, de legalábbis az egyenlő esélyeket. Móza Katalin Helyi tv Zsámbékon? Bekötik a telefont Megkezdték a héten a telefonhálózat kiépítését Zsámbékon. A négyezer lakost számláló községben 176 előfizető kap telefont — remélhetőleg még idén. A magán-előfizetők 35 ezer forintért juthatnak a hőn áhított fővonalhoz, ugyanakkor hat új, távhívásra alkalmas nyilvános fülkét állítanak üzembe. Szakmai berkeken belül keresik annak a lehetőségét is, ami valóra válthatná a helyi televíziózást is. A Tanítóképző Főiskola alkotná a bázist, mert a technikai feltételek az adáshoz nagyrészben már adottak. Érdemes lenne az illetékeseknek minél előbb egyeztetni az elképzeléseket, hiszen a telefonvonalak fektetéséhez is szükséges földmunkálatokat — kábeltévé esetén — nem kellene megismételni. A helyi tévé mindenesetre egy olyan lehetőség a község lakói számára, amit vétek lenne kihagyni, mert az információáramlás felgyorsul, olyan emberek is figyelemmel kísérhetik a lakóhelyi változásokat, akik a koruknál ragy az egészségi állapotuknál fogva nem mehetnek ki hírekért az utcára. V. M. Gazda küldőit ség Ungváron Kárpátair vegyes vállalat A Magyar Gazdaszövetség szervezésében 35 tagú küldöt- ség utazott szerdán a Szovjetunióba, Ungvárra. Kalocsai András, a Gazdaszövetség elnöke elmondotta : utazásuk célja, hogy szorosra fűzzék a kapcsolatokat a magyar gazdák, valamint az ungvári és az Ungvár környéki parasztok, illetve érdekvédelmi szervezeteik között. A küldöttség négynapos útján — az elmúlt hetekben folytatott előzetes tárgyalások nyomán — konkrét üzletkötés is várható, főként úgynevezett barter formája, vagyis a közvetlen árucsere. A magyarok mezőgazdasági kisgépekért, üzemképes használt, illetve felújítható traktorokért, valamint fáért élelmiszer-ipari termékeket ajánlanak ukrán partnereiknek. A gazdaszövetség ukrajnai testvérszervezeté- vel várhatóan aláírják a Kelet—Nyugat Gazdasági és Kereskedelmi Alapítvány létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Kalocsai András azt is elmondotta, hogy nemrégen Kárpátair elnevezéssel magyar—szovjet—osztrák légi teherszállító vegyes vállalatot hoztak létre. Vásároljon cipőt autóbuszból? Nem szedhetjük szét; mert megvenni sem tudjuk Egy jobb sportcipő ma egy átlagmagyar egyhavi átlagfizetése (Erdősi Ágnes felvételei) Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt szoktuk kérdezni, ha valamit vagy valakit szokatlan helyen találunk. Stílszerű a kérdés esetünkben, nevezetesen: hogy kerül a mohácsi Űj Barázda Mgtsz kereskedelmi igazgatósága éppen Szigetszentmiklósra? Gyanítom, hogy a választ az igazgatóság vezetőjének személyében kell keresni: Lévai Sándor ugyanis szigetszentmilclósi. A nagyközönség figyelmét a kereskedelmi igazgatóság nagyszabású cipőbemutatójára tulajdonképpen a taxisblokád hívta fel. Ekkor hangzott el ugyanis a rádióban, hogy az esemény elmarad. Amikor azután az elmúlt héten megrendezték, mér fokozott érdeklődés kísérte az eseményt. Különösen, hogy Lévai Sándor a Tv-híradóban ország-világ előtt kijelentette, a legszebb, legdivatosabb és legjobb minőségű cipőket a mai bolti áraknál lényegesen olcsóbban tudná kínálni a vásárlóknak. A szigetszentmiklósi új városi könyvtárban rendezett többnapos bemutatón, amely egyébként a szakmának — gyártóknak és kereskedőknek — szólt, be is bizonyította. Amíg a nagybani vevők a jövő évi magyar, svájci, jugoHétmilüárdos beruházás előterve Szupermarke t tizenhat hektáron Az utóbbi időben igencsak megnőtt a külföldiek érdeklődése Budaörs iránt. A főváros tőszomszédságában lévő település környékének telkei olyannyira feliértékelődtek, hogy ennek messze földön hire ment. Az Ml-es és az M7-es autópályák, az MO-s körgyűrű, a 100-as autóút, valamint a virág- és autópiac közelsége úgy vonzza a nyugati vállalkozókat. mint virág a méheket. Az elmúlt hónapokban több cég is felmérte a terepét. Azt — többek között — kereskedelmi szempontból is aranybányának találták. ezért ajánlataikkal elhalmozták a tanácsot. Ki-ki közülük szinte erőszakosan ragaszkodott ahhoz, hogy elképzeléseit fogadják el. A konkurenciaharc időközben elharapódzott, s a vállalkozók attól sem riadtak vissza, hogy egymást névtelen telefonokkal, fenyegető levelekkel zaklassák. A volt tanács végrehajtó bizottságának feszült hansulatú, sértegetésektől sem mentes utolsó ülésén a tagok úgy véljék: az üeyben sürgősen léoni kell. nem maradhat minden döntés az úi önkormányzatra. A bevásárlóközponUok) építésévé] kapcsolatos kérdések természetesen azóta sem kerültek le a napirendről. Budaörs szinte minden lakója feszülten figyelte a fejleményeket egészen mostanáig. A város kép- viselő-testülete negyedik ülésén úgy látszik, most pontot tett az ügy végére. Az újságolvasó jogosan teszi fel magában a kérdést: jó, jó de melyik ügy végére? Az elmúlt év novemberétől ugyanis tíz cég jelentkezett, s közülük néhány többször is elküldte szándéknyilatkozatát a volt tanácsra, A nyár végén az Intermen- tor Bamberger cég ajánlatát tartották a legtöbben elfogadhatónak. Akkor elkészült egy előszerződés-tervezet, melyet az új önkormányzat most mérlegelt. Ezen az ülésen több képviselő-testületi tag sérelmezte, hogy csak a fenti cég ajánlatait ismerhették meg részletesen, s a többi terv az asztalfiókok mélyén maradt, Ök voltak azok, akik úgy vélték: ahhoz, hogy megalapozottan döntsenek s a legjobb ajánlatot válasszák ki, minden elképzelést alaposabban meg kell vizsgálniuk, s mérlegelniük. Feltérképezni a tervek előnyeit, hátrányait. Azt. hogy mennyi pénzébe kerül mindez a városnak, hány embernek jelent munkalehetőséget és milyen kockázattal jár a vállalkozásba belevágni. Végül, dr. Csathó István polgármester szavazásra bocsátotta a kérdést, melynek eredményeként egy ellenszavazattal, három tartózkodás mellett a 17 tagú testület többsége elfogadta az Intermentor Bamberger céggel kötendő előszerződés-tervezetet. A dokumentum, amelyen még nyilvánvalóan némileg módosítani fognak, tartalmazza a Beruházás-megvalósítási Kft. elképzeléseit, mely szerint a. budaörsi Baross utca, Szivárvány utca, valamint az Ml-es és M7-es autópályák által határolt, körülbelül tizenhat hektáros területen egy szupermarketet létesítenek. Mint kiderült, a beruházás becsült összege hétmilliárd forint. Az előzetes tervek szerint két esztendő alatt készülne el az áruház. Jelenleg az építkezéshez szükséges területnek csak egy részét kezeli a város, a többi magánszemélyek tulajdonában van. Az elidegenítéssel kapcsolatos kérdésekben fokozza a bizonytalanságot, hogy még mindig nem született meg a föld- és tulajdontörvény. A képviselő-testület ettől függetlenül bízik abban, hogy a beruházás megvalósul és a város meg a környék lakóinak elnyeri tetszését. A bevásárlóközpont-építés lázának ezzel még koránt sincsen vége. A többi ajánlattevő elképzeléseit, terveit szintén mérlegelni fogják a budaörsiek. Molnár Ildikó A sípoló kis cipő párjának lába kelt a bemutatón szláv, egyiptomi és hongkongi modelleket g asztal haltán, addig a szigetszentmiklósiak az idei kínálatból vásárolhattak, a bolti áraknál 3—4—5Ü0 forinttal olcsóbban. S hogy van igény az elérhető árú láooelik- ra, bizonyítja: naponta 2—300 ezer forintos forgalmat bonyolított — ideálisnak éppen nem nevezhető körülmények között — az alkalmi árusítóhely. A lassan klasszikussá váló kabaré jelenet jutott * eszembe, amikor mondván: „mi kerül ezen a fotelon ötezer forintba?” Márkus László ízekre szedett szét egy kényelmes ülőalkalmatosságot. Vajon miért kerül a gyönyörű és ugyanakkor kényelmes, habkönnyű, tiszta bőrből készült svájci női cipő az üzletekben 4500 forintba, amikor a kereskedőknek 2794 forintért ajánlják? — Ez természetesen áfa nélkül a bruttó nagykereskedelmi árat jelenti. Érre rakódik rá a kiskereskedelmi haszon, illetve az esetleges viszonteladók sápja. Mozgó- bolt-hálózatot akarunk létrehozni — mondja Lévai Sándor. Buszról árulnánk a cipőt olyan helyeken, ahol nincs jelen valamelyik nagykereskedelmi cég. Az agilis igazgató azonban még továbbmegy. Nemcsak vásárolni szeretne a cipőgyáraktól, hanem a saját maga által beszerzett bőrökből gyártatni is. — Ha véletlenül valamelyik kereskedő a drágábbikból rendelne, akkor is az olcsóbbik céggel gyártatnám le a kért mennyiséget. A távlatok tehát igen kecsegtetőek. És a sikerért csak szurkolni tudunk, hiszen elég elidőzni egy-egy cipöbolti kirakat előtt és elszörnyűlködni azon, hogy miként kerülhet egy kamaszgyerek lábára való sportcipő a magyar egyhavi átlagfizetésébe. Csakhogy a választ nem kereshetjük úgy, ahogy azt Márkus László tette az emlékezetes kabaré jelenetben, hiszen a 6000 forintos kö- römciők, a 10—12 ezret kóstáló csizmacsodák nagy többségünk számára elérhetetlenek. ai. is.
