Pest Megyei Hírlap, 1990. november (34. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-16 / 269. szám

2 *ÖߣMan 1990. NOVEMBER 16., PÉNTEK A gyomrői szociális otthon volt vezetőinek pere Tanú a túlvilágról A láthatatlan illemtanár oldalba bök és ballhatatlanul súg­ja: „nem ülik ilyen feltűnően bámulni!” Nem hallgatok rá. Sok­kal erősebb a belső késztetés, hogy jól megnézzem a vádlot­takat. A gyömrői szociális otthon ebédlőtermét, ahol a kihe­lyezett bírósági ülés első napjának első szakaszát töltjük, eny­he főzeléksrag lengi be. Ennek az ételfelhőnek közepén ül egy­más mellett Rigó Mihályné volt igazgatónő. Füstös Andrásné volt főnővér és Hidasi Pálné, a volt Üllői Tanács szociális fő­előadója. Hárman maradtak. Mindenki más bűnét, vétségét el­fújta az amnesztia. Hidasinénak sem kellene itt ülnie, ő ön­ként vállalta, hogy a közkegyelem ellenére is áll elébe az el­járásnak. nyos rendőri közreműködés Szovjet-japán békeszerződés A kidolgozandó szovjetr-ja- pán békeszerződés számos ál­talános vonatkozásában közeli az álláspont, azonban tovább­ra is lényeges nézetkülönbsé­gek vannak a felek között — állapították meg a békeszerző­dés kidolgozására hivatott szovjet—japán állandó mun­kacsoport csütörtöki tokiói megbeszélésein. Az Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes és japán kollégája, Hiszaszi Ova- da vezette tárgyalóküldöttsé­gek minden oldalról megvitat­ták a szerződés tartalmi vo­natkozásait. A tárgyalásokat mindkét részről hasznosnak minősítették és megállapodtak, bogy jövőre Moszkvában foly­Gyújtogatások Bulgáriában A bolgár belügyminisztérium közleménye szerint „a főváros­ban feszült a helyzet, hason­lóan a vegyes etnikumú terü­leteken; szaporodnak a leszá­molással való névtelen fenye­getések, és gyújtogatásokra is sor került”. A közlemény rámutat: növe­li az amúgy is meglevő feszült­séget az ellenzéki demokrati­kus erők szövetsége által a hét végére meghirdetett tömegtün­tetés-sorozat. Ezért a belügy­minisztérium figyelmeztet: mindent elkövet, hogy ne ke­rüljön sor rendbontásra. A gyújtogatások — amelyekre utalás történik — Szófiában és Plovdivban voltak szerdán, olyan egyetemeken, ahol a diá­kok okkupációs sztrájkja ío­Rigóné és Füstösné vajon milyen érzésekkel tért most vissza, nem is oly régi veze­tői dicstelenségének színhe­lyére? Nem lehet leolvasni róluk. Ápoltak, elegánsak. Ri- góné színes sminkjén mintha sápadtság ütne át. Füstösné katonás, összefogott, erélyes asszony benyomását kelti. Egyszer, szinte csak a pillanat töredékére elsírja magát: nem érti, miért szerepel a vádiratban, hogy ő egy bizo­nyos karkötőt ellopott. Ami­kor ő azt még a hetvenes években kapta egy idős gon­dozottól ajándékba. Emlék­szik, szalvétába csomagolva vitte el a lakására. Megható jelenet lehetett. Kár, hogy Füstösnének nem tetszett a karkötő, s rövidesen el is adta egy munkatársának. Hogy Füstösné egyébként nem sí­rás és nem érzelmes alkat, az később, a Kenyeres házaspár ékszerdoboza históriájának taglalásakor megerősítést nyer. Kenyeresék beköltöztek az otthonba és napokig keres­ték a dobozaikat. Mígnem egy ápolónő arra nyitott be az irodába, hogy megvannak a ládikák, épp Füstösné fesze­geti egy ollóval. Hogy került magához? — kérdezi a bíró­nő. — Megőrzésre adták át — mondja Füstösné. Hogy akkor miért feszegette? — Hát meg­néztük. Megmondom őszintén, megnéztük — felel Füstösné és hozzáteszi: de aztán át is adta Rigónénak. Rigóné vi­szont fenntartja a vallomását: ő a dobozokat nem is látta. Fatális véletlen, hogy egy ta­nú, egy volt ápolónő épp az igazgatónő nyakában fedezte fel a madonnás aranyláncot a ládikából, Kenyeres néni ék­szerét. Vagy legalábbis ahhoz megszólalásig hasonlót, Rigó­né viszont határozottan állít­ja: azt ő a férjétől kapta. Az ártatlanság vélelme .., De oly sűrű itt a homály ... Kozarik néni is már csak az égi ítélőszék előtt tanúskod­hatna személyesén. Földi val­lomását videofelvétel és jegy­zőkönyv őrzi. Ebből kéne ki­derülnie annak is, elfogadott-e Hidasiné pénzt azért, hogy el­helyezze őt a szociális otthon­ban. Hidasiné szerint szó sincs erről. Kozarik néni sze­rint viszont igen. öt kérdez­te meg Füstösné a lakásán, amikor költöztették: nem akar-e egy kis pénzt adni Hi­dasinénak? Tízezret méltá­nyos összegnek tartott volna, ámde egy jelen lévő nővér úgy gondolta, a tizennyolcezer még méltányosabb. A védőügyvéd rámutat bizonyos dátumokra, s mint mondja, nem akarja su­gallni — de sugallja hogy Kozarik néni vallomása bizo­eredmenye. Füstösné most, a tárgyaláson kinyilatkoztatja a legújabb igazságot — koráb­ban ő is mást mondott —, mi­szerint az úgy volt, hogy a né­ni kérdezte meg, adjon-e pénzt Hidasinénak. Mire ő: ahogy tetszik gondolni. Erre Kozarikné a táskájába nyúlt, de hogy mennyit adott, azt nem számolta meg senki. Kozarik néninek volt pénze. Eladta a házát 550 ezerért, spórolta és dugdosta az öt­százasokat majd egy életen át. Most a jegyzőkönyvből a bíró­nő tolmácsolásában, holtában panaszolta: „egyszer kértem, hogy mutassák meg a pénze­met. Azt mondták, a páncél- szekrényben van. Aztán mo­sógépvásárlásról írattak alá velem egy papírt, hogy mit, azt nem is tudom, nagyítóval is alig látok olvasni. Egyszer meg a nővéreknek vettek be­lőle ruhákat, hogy nagyon kellett. Kértek megint, hogy írjak alá ...” Füstösné, Rigóné szerint másképp van. Eszerint el kel­lene hinni, hogy az idős asz- szonyok önként és dalolva, az otthon falai között még meg sem melegedve, azt sem tud­va, mi és milyen lesz a sor­suk. első dolguknak érezték szétosztogatni azt az egyetlen és utolsó tartalékot, amihez szorultságukban még fordul­hattak volna. El kellene hinni, hogy ez magától értetődő. Er­re kérdeznek rá a védőügyvé­dek többször is, Füstösné tud­niillik osztott is a pénzből. A nővéreknek például, akik kö­zül akadt, aki illendően meg is köszönte Kozarik néninek a tízezret, Bálint néninek a kétezer forintokat. És nem lepődtek* meg* ezén ?-—*• kértük a védők. .Nem. Nahát akkor teljesen önkéntes volt az ado­mány. Hála. Hálapénz. Hálaszek­rény. Ki hinné, hogy hála­szekrény is van? Hidasiné is kapott egyet Kozarik nénitől. Altorjay doktor is elvitt egyet a szociális otthonból. Rossz, öreg szekrények voltak — mondják. Nem is képezik a per tárgyát. Felmerül a múlt­ból egy lábas is. Rigóné sze­mélyesen ment ki érte bizo­nyos Gizi néni elhagyott la­kásába. Fontos lábas lehetett. A tárgyalás tárgyilagosan és korrekten zajlik. Az „undor” szó is csak egy rendőrségi jegyzőkönyv felolvasásakor hangzik ei. Mégis miért érzem mindvégig a levegőben? ... Délután egy órakor még hét tanú várakozik a folyosón. Van, aki órák óta. De rájuk majd csak a november 23-i tárgyaláson kerül sor, tudni­illik Fdgóné védőügyvédjének ma halaszthatatlan ügy kap­csán távoznia kell. Megesik, hogy ügyvéd utak el foglalt­sága fontosabb, mint hét ta­nú utaztatása. Meg hát egy­szer majd csak befejeződik ez az ügy is. Lesz ítélethirdetés, alighanem fellebbezés is. S majdan senki nem fog em­lékezni rá, mint ahogyan ar­ra sem, hogyan emelték ki mintegy tevékenysége elisme­réséül Rigónét módszertani munkára, s hogy Füstösnének a hálás, megjutalmazott mun­katársak virágokból rakták ki az utat, amikor nyugdíiba vonult. Legfeljebb azokban maradnak érzések a szoron­gásról, a megfélemlítettség- ről, a kiszolgáltatottságról, akik nehezen felejtenek. Meg ■ akikkel mindez megismétlő­dik. Esetleg.'' K. Zs. tátják a megbeszéléseket. ......Tn .1 .. .............................. ' HislfëMI események ~ espy mondat ban- rnrnrnnrnmummumm m .i-.i »...... K oszni Mubarak egyiptomi és Hafez Asszad szíriai elnök da­maszkuszi tárgyalásairól kiadott közleményükben az öbölvál­ság politikai megoldásának meghiúsításával vádolják Irakot. A A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti gaz­dasági és politikai együttműködésről tárgyalt tegnap Göncz Árpád és Ro Te Vu tegnap Szöulban. A Németország kész rendkívüli szállítmányokat küldeni a Szovjetunióba, ha élel­miszerhiány lépne fel a télen, s hasonló lépés megtételére kér­te fel Washingtont és a többi szövetségest is csütörtökön Hel­mut Kohl kancellár. A A Lengyelországban lévő szovjet csa­patok álllomásoztatásának és kivonásának körülményeiről kez­dődtek tegnap Moszkvában szovjet—lengyel tárgyalások. A A francia kormány vendégeként vesznek részt a Párizsban meg­rendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési csúcs- találkozón a három baltikumi köztársaság külügyminiszterei. A Az albán parlament csütörtökön elfogadta a külföldi beru­házások védelméről szóló törvényt, amelyet Tiranában egyko­ron hivatalosan már törvényen kívül helyeztek. A Ezerdíná- ros bankjegyeket bocsátanak ki Jugoszláviában — az újabb ezres megjelenése az ismét magasba szökő infláció egyik meg­nyilvánulása. A Mintegy száz, Zwickauból érkezett dolgozó tüntetett tegnap a drezdai tartományi gyűlés székhelye előtt, mielőbbi pozitív döntést sürgetve a lengyelországi Trabant­export ügyében. A Nagyszabású közös amerikai—szaúdi had­gyakorlat kezdődött csütörtökön a Rerzsa (Arab)-öbölben' és Szaúd-Arábiában. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium páiyásafot hirdeí az Autópálya Igazgatóság ifpcufifitéi munkakörének betöltésére A kinevezés meghatározott időre, legfeljebb öt évre szól, s alkalmasság esetén megújítható. A munkakör január 1-jén tölthető be. Az Autópálya Igazgatóság budapesti székhelyű, költségvetési szervezet. Az ország egész területén ellátja az autópályák és autóutak kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami felada­tokat. , Az alkalmazás feltétele:- felsőfokú műszaki, közgazdaság-tudományi vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség- legalább tízévi, az útügyi igazgatásban, útüzemeltetésben, -fenntartás­ban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlati idő — ötévi, legalább középvezetői gyakorlat — legalább egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismerete — büntetlen előéletet igazoló bizonyítvány. Bérezés: a 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelkezés szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó:- jelenlegi munkahelyének nevét, beosztásának és munkaköri besorolásá­nak megnevezését- iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratainak másolatát — részletes szakmai önéletrajzát — egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát- elképzeléseit az igazgatóság irányítására, az autópályák és autóutak kor­szerű színvonalú kezelésére és üzemeltetésére vonatkozóan. A pályázatokat legkésőbb december 7-én 16 óráig lehet benyújtani a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium személyzeti önálló osztályára, cím: Budapest VII., Dob u. 75—81., levélcím: Budapest, Pf.: 87. 1400. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdet a Budapesti, a Békéscsabai, a Debreceni, az Egri, a Győri, a Kanosvári, a Kecskeméti, a Miskolci, a Nyíregyházi, a Pécsi, a Salgótarjáni, a Szegedi, a Szekszárdi, a Székesfehérvári, a Szolnoki, a Szombathelyi, a Tatabányai, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Közúti Igazgatóság igazgatói munkakörének betöltésére A kinevezés meghatározott időre, legfeljebb öt évre szól, s alkalmasság esetén megújítható. A munkakör január 1-jén tölthefő be. A közúti igazgatóságok költségvetési szervezetek, a székhelyük szerinti me­gye területén az országos közutak kezelésével, üzemeltetésével, fenntartá­sával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat látják el. Az alkalmazás feltétele:- felsőfokú műszaki, közgazdaság-tudományi vagy állam- és jogtudomá­nyi egyetemi végzettség- legalább tízévi, az útügyi igazgatásban, útüzemeltetésben, -fenntartás­ban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlati idő- ötévi, legalább középvezetői gyakorlat- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Bérezés; a 21/183, (XII. 17.) ABMH-rendelkezés szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó:- jelenlegi munkahelyének nevét, beosztásának és munkaköri besorolásá­nak megnevezését- iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratainak másolatát- részletes szakmai önéletrajzát- egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát- elképzeléseit a közúti igazgatóság irányítására, feladatainak maradékta­lan, színvonalas ellátására, a feladatok belső arányaira vonatkozóan, A pályázatokat legkésőbb december 7-én 16 óráig lehet benyújtani a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium személyzeti önálló osztályára, cim: Budapest Vll„ Dob u. 75-81., levélcím: Budapest, Pf.: 87. 1400. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom