Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

PEST MEG YEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ira: forint 1990. OKTÓBER 5., PÉNTEK A KISGAZDAPÁRT ÁLLÁSPONTJA VÁLTOZATLAN Torgyán József derűlátó Az Alkotmánybíróság so­ron kívül vizsgálja meg a föld és egyéb tulajdonok esetében a tulajdonszerzés jogi alapját — ezt szorgal­mazza a Független Kisgaz­dapárt, továbbra is azt az álláspontot képviselve: nem lehet jogilag hibátlan tu­lajdonként kezelni az egy­kor államosított, illetőleg a téeszekbe bevitt földeket. A Kisgazdapárt vezetése és a parlamenti képviselő- csoport tagjai ezeket a kér­déseket vitatták meg csü­törtöki együttes ülésükön, s az ezt követő sajtótájékoz­tatón bejelentették: hétfőn koalíciós partnereikkel tár­gyalásokat kezdenek az Al­kotmánybíróság határozata következtében kialakult WtwQimms Kétórás országos figyelmeztető sztrájkot tartanak ma a bányászok — erről döntött rendkívüli, csütörtöki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Taná­csa. G A magyar katolikus püspöki kar tegnap nyilat­kozatot tett közzé, amelyben a helyhatósági választások második fordulóján való részvételre szólít fel. G Az idén előreláthatóan egyensúllyal zárul a konvertibilis folyó fi­zetési mérleg, a jövő évben esedékes adósságtörlesztések finanszírozására azonban mintegy 2,2 milliárd dollár ösz- szegű külső hitelt kell igénybe vennünk — jelentette ki Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyet­tese. G Közép-Európa mostani szétzilált állapotában — éppen a szétziláltság megszüntetésére — a népek és nem­zetek, a nemzetiségek egymásrautaltságának tudatosításá­ra, az azonos irányú, de másféle szellemi tevékenységek összehangolására nagyon is időszerű egy Közép-európai Nemzetközi Egyetem létrehívása — egyebek közt ezt hangsúlyozta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke csütörtökön, Kecskeméten. G A környezetszennyező anya­gok negyven százalékát hazánkban a közlekedés „terme­li” — hangzott el a tegnap Kaposvárott kezdődött közle­kedéstudományi konferencián, ahol Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára egyebek közt elmondta, hogy a kormáhy dol­gozik az új környezetvédelmi törvényen. G Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Antall József mi­niszterelnökkel folytatott megbeszéléséről elmondta: ígé­retet kapott arra, hogy a kormány a gazdasági átalakítás során figyelembe veszi a kamara által képviselt válla­latok tapasztalatait. Családi pótlék, egyszeri nvugdíi-kiegészítés A kormány e heti ülésén elfogadta a családi pótlékról szóló törvény módosításá­nak tervezetét', és azt az Or­szággyűlés elé terjeszti. A javaslat szerint családi pót­lék a 16 évesnél fiatalabb, a 16 évesnél idősebb, de 20 évesnél fiatalabb, alap- vagy középfokú intézmény nap­pali tagozatán, illetve a dol­gozók általános vagy közép­iskolájában tanuló, továbbá tartósan beteg, illetve testi, értelmi fogyatékos gyermek után jár. Családi pótlék munkaviszonyban álló 16— 29 év. közötti gyermek: után is folyósítható, amennyiben a fiatal keresete nem ha­ladja meg az öregségi nyug­díj legkisebb összegét (4600 forint). A törvényjavaslat elfoga­dása esetén a nevelőszülők­nél elhelyezett gyermek után a nevelőszülő jogosult családi pótlékra, az ideigle­nesén beutalt. Vagy állami ..nevelőintézeti gyermek után a’ gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője jogosult a pótlék felvételére, a javító­intézetben lévő gyermek után a javítóintézet vezetője kapja meg a pótlékot, ame­lyet köteles gyámhatósági, fenntartásos betétben elhe­lyezni. Az egészségügyi gyermekotthonban, szakosí­tott szociális otthonban vagy szociális foglalkoztató inté­zetben elhelyezett személy után — a szülő vagy a gond­viselő hozzájárulásával — az intézményvezető veheti fél a családi pótlékot. A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy a nyugdíjasok a tél beköszön­te előtt egységesen 2400 fo­rint egyszeri nyugdíj-kiegé­szítésben részesüljenek. A jogosultak köre a legalacso­nyabb összegű (4600 forini) nyugdíjtól annak háromszo­rosáig terjed (13 800 forint) ,A kormány törvényben javasolja megerősíteni a rá­dió- és televízió-alapitás ti­lalmát, a frekvenciamorató­riumot. A tervezet nem vo­natkozik az érvényes enge­déllyel rendelkező, már mű­ködő stúdiókra, A morató­rium a leendő, a rádió-, te­levízió-műsorszórást szabá­lyozó törvény megalkotásáig marad érvényben. amit á kormány tavaszig szándéko­zik az Országgyűlés''elé ter­jeszteni. helyzetről és annak megol­dási lehetőségeiről Kiss Gyula tárca nélküli miniszter — a két nappal korábbi kisgazdapárti sajtó- tájékoztatón elhangzottakat megismételve — újra felhív­ta a figyelmet arra: az Al­kotmánybíróság határozata nem a Kisgazdapárt föld­programjára vonatkozik, csupán a kormány földtör­vénytervezetének egyes pontjait értékeli. Ugyanak kor rávilágított, hogy a döntéshozók kizárólag a jo■ gilag hibátlan tulajdont he■ lyezték alkotmányjogi véde­lem alá, márpedig a dikta­tórikus eszközökkel, nem­egyszer erőszakos úton szer­zett tulajdont nem lehet a demokratikus jogállam esz­közrendszerével védeni. Az újabb alkotmánybírósági fe­lülvizsgálat kérelmét Kiss Gyula azzal indokolta, hogy a régi alkotmány sem is­merte el jogszerűnek az erő­szakkal keresztülvitt tulaj­donszerzést. Ebből követke­zően egyértelmű, hogy az egykori tulajdonszerzési jog­címek kifejezetten alkot­mánysértőnek minősülnek, s azokat nem rögzíti a polgá­ri törvénykönyv sem — fog­lalta össze a Kisgazdapárt álláspontját a miniszter. Torgyán József frakció- vezető — aki szerencsétlen­nek minősítette, hogy a dön­tést a két választási fordu­ló között hirdették ki — meglehetősen derűlátóan nyilatkozott e kérdésben a sajtótájékoztatón. Hangoz­tatva, hogy a Kisgazdapárt betartja a földtulajdonnal kapcsolatban választóinak tett ígéretét, kijelentette: „Immár a koalíció fogja keresztülvinni mindazt, amit eredetileg a Kisgazdapárt hirdetett meg, de egyedül nem tudna megvalósítani". (Folytatás a 3. oldalon.) KÖZÖS NYILATKOIAT Hatpárti egyeztető a negatív kampány ellen A negatív kampány konk­rét megnyilvánulásától való elhatárolódásra vállalnak kötelezettséget tegnapi kö­zös nyilatkozataikban a parlamenti pártok. A dokumentum leszögezi: valamennyi párt közös ér­deke, hogy a helyhatósági választások második fordu­lójában lehetőleg ne csök­kenjen a részvétel és az új önkormányzatok minél több állampolgár akaratát kifejezve alakuljanak meg. Közös a felelősség abban is, hogy az önkormányzati tes­tületek működőképességét ne tegyék lehetetlenné a kampány során szerzett se­bek. Az okiratot aláírók — a Fidesz, az FKgP, a KDNP. az MDF, az MSZP és az SZDSZ megbízottai — fel­hívással fordulnak szetve- zeteikhez, tagjaikhoz és a szimpatizánsokhoz, hogy — csatlakozva Göncz Árpád köztársasági elnök nyilat­kozatához —, mind az or­szágos politikai kérdések­ben, mind a helyi ügyekben elvet elvvel, érvet érvvel szegezzenek szembe; tartóz­kodjanak más pártok, illet­ve azok jelöltjeinek, vezetői­nek és tagjainak becsmérlé­sétől, személyek lejáratásá­tól; ne folytassanak olyan propagandát,. amelyben el­lenfeleiknek rossz szándé­kot, rosszhiszeműséget tu­lajdonítanak; azonosítatlan plakátot, szórólapot találva azt helyi szervezeteik közös nyilatkozatban ítéljék el. Az egyeztetőn résztvevők megállapodtak abban is, hogy amennyiben, a doku­mentumot aláíró pártok va­lamelyikének soraiból ke­rülnének nyilvánosságra a fentiekkel összeegyeztethe­tetlen megnyilvánulások, úgy attól az adott párt ne­vében a legfelsőbb szintű vezető testület haladéktala­nul és konkrétan elhatárol­ja magát. Ugyanakkor az érintett párt mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a nyilatkozat elveit sértő cselekmények ne folytatód­janak. A kormányszóvivőt felha­talmazták az alábbiak köz­lésére : A kormány — meghirde­tett programjának megfele­lően — támogatja a magán- tulajdonon alapuló vállal­kozói mezőgazdaság kiala­kulását. Ehhez ösztönzi az ágazat privatizációját, mely­nek felgyorsításához az Al­kotmánybíróság határozatá­val összhangban a Parla­ment elé terjeszti a földtu­lajdon rendezésének törvé­nyét, és a tulajdonosok szö­vetkezését szabályozó tör­vényt. A kormány továbbra sem mond le a korábbi tu­lajdonosok kártalanításáról, s ennek megfelelően új tör­vény keretében kívánja a földtulajdonosok jogos igé­nyét rendezni. A kormány fellép azok ellen, akik az Alkotmánybíróság döntését a mezőgazdaságban vállal­kozni kívánók megfélemlí­tésére akarják kihasználni. Húszezer hongkongi család osztrák közvetítéssel A magyar kormány te­ret ad minden hozzánk ér­kező működő tőkének, szí­vesen támogatja a külföldi befektetéseket — mondta Székely Árpád, a Miniszter- elnöki Hivatal kormányta­nácsosa a hongkongiak be­telepedési szándékával kap­csolatban elterjedt hírekről, de nyomban hozzátette: a letelepedni kívánók képvi­selői mindeddig nem jelent­keztek hivatalos magyar szerveknél. A felröppent hí­rekkel ellentétben nem áll­nak sorba nálunk a betele­pülni szándékozó hongkongi üzletemberek. Eddig mind­össze egy személy kereste csak meg az illetékes ma-' gyár szerveket ilyen kérés­sel. Közvetítők ugyan már több alkalommal jelentkez­tek, de konkrét javaslatot a befektetésekkel kapcsolat­ban ők sem hoztak. Arról, hogy a hongkongi tőke ki­segítené Magyarországot a válságból, a kormánytaná­csos azt mondta: komoly­talan ez az elvárás, nem valószínű, hogy üzletembe­rek tőkéjüket bármelyik or­szág adósságának törleszté­sére fordítanák. Ha azon­ban működő tőke behozata­láról van szó, akkor, termé­szetesen számtalan lehető­ség van hazánkban. A közelmúltban a Lénia— Wawel osztrák—magyar kft. képviselői jelentették be, hogy hongkongi üzletembe­rek egy csoportja megkeres­te az osztrák Wawel tőkés- csoportot azzal a kéréssel, hogy ajánlatukat juttassák el a magyar kormányhoz. Ennek lényege, hogy csak­nem 20 ezer család települ­ne le hazánkban, mérnökök, középfokú műszaki végzett­ségű emberek és magasan kvalifikált szakmunkások. Közvetve számos nagytőkés is jelezte letelepedési szán­dékát, s azt, hogy komoly tőkét akarnak behozni az országba. Székely Árpád szerint ilyen tömegű ember letele­pítése nemcsak kormányza­ti döntésen múlik, hanem a helyi önkormányzatok hoz­záállásán is. Számítani kell arra is, hogy a külföldiek beáramlása, főképp a mun­kanélküliek számának egy­re gyorsabb emelkedése miatt, belső feszültséget okozna. Tisztázásra váró kérdéseket vet fel az is, hogy a befektetési szándék nem jelenti azt. hogy a kül­földi magyar állampolgársá­got is kér, és fordítva, a le­telepedési szándék nem azo­nos a befektetéssel. Ki védi meg a szurkolót a Bulldog Kft.-től? Szerdán este az Újpesti Dózsa—Napoli BEK-futball- mérközés után egy tizenkét év körüli gyerek beszaladt a pályára — nyilván Mara- donáékhoz autogramkérés- scl —, amikor egy sárga mellényes rendező elgán­csolta, és a földre zuhanó fiút gázspray-vel szembe­fújta, aztán vesén, majd pe­dig fejbe rúgta. Ezt látván a felbőszült szurkolók beló- dúltak a fűre, hogy elégté­telt vegyenek a brutális tett elkövetőjén — akit Rihász Róbertnak hívnak —, de ö felhúzta a nyúlcipot, és a rendőröktől kért és kapott menedéket. Azt a tájékoztatást kap­tuk Bereczky Istvántól, az Újpesti Dózsa létesítmény­vezetőjétől, hogy R ihász Róbert tagja annak a Bull­dog Kft.-nek, amelyik 40 ezer forintért hivatott volt a mérkőzés ideje alatt és után a pályáit ellátni a renr det. Az eset után --'a rendi- őrségnek köszönhetően — nem történt lincselés, és nem szenvedett erkölcsi kárt a sportegyesülel hírneve. Az Újpesti Dózsa feljelentést lesz az- elkövető ellen, ' aki visszaélt fizikai adottságai­val, s nemhogy a feladatút, a rend védelmét néni látta el, de. inajdnèm tragédiát okozott. 1A sporiégyesülél a közeljövőben nem kívánja alkalmazni ezt a biztonsági szolgálatot, ■ mást keresnek helyette. Cselek Lajos hadnagy, a IV. Kerületi Rendőrkapi­tányság közrendvédelmi osz­tályáról elmondta, hogy mintegy száz rendőr biztosí­totta a mérkőzési, és ók ak­kor szerezlek tudomást az eseményről, ayiikor a bősz- szára szomjazó szurkolók elől Rihász Róbert közéjük menekült. Rihász a nagy futásban apró sérülésekkel megúszta ugyan a szurkolók haragját, a felelősségre vo­nást viszont ;nem. Még az­nap éjjel előállították a IV kerületi rendőrségen és nyo­mozást. indítottak ellene. ! A Bulldog biztosítási ügy- iiökség magánnyomozó, személy- és vagyonvédelmi betéti társaság telefonszá­mán hiába kerestük Haj­dú]' fy Tibort, aki a kft. vezetője, csak az üzenetrög­zítő volt bekapcsolva. Ezért nem kaptunk választ arra a kérdésre, hpgy rgiért kell egy földön fekvő, tizenkét éves fiúba többször belerúg­ni; hogy a személyvédelmi társaságban pannak-e még Rihász Róberthez hasonló „testőrök”; hogy elhatárol- ják-e magukat e sajnálatos eseménytől. Es , nem kap­tunk választ arra sem, hogy vajon ki védi meg a szur­kolókat a Bulldog Kjl.-tői? Virág Márton Lapzártakor érkezett a Bull­dog Biztonsági Ügynökség ve­zetőjének nyilatkozata: „A Bulldog Biztonsági Ügynökség nevében szeretném kifejezni mélységes felháborodásunkat. Azonnal cselekedtünk; az elkö­vetőt a legsúlyosabb fegyelmi' büntetésben részesítettük, el­bocsátottuk. Szeretnénk nyil­vánosan elnézést kérni a sér­tett kisfiútól. Mindep magya­rázkodás nélkül elismerjük a hibát, s megtettük a megfele­lő intézkedéseket, hogy többet ne fordulhasson elő ilyen eset.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom