Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-01 / 230. szám
1990. OKTÓBER 1., HÉTFŐ jrfaip 3 Csak a falvakban sikerült elsőre! (Folytatás az 1. oldalról.) Annál nagyobb volt a választék Budaörsön, ahol a több mint 14 ezer választppolgár 59 egyéni jelölt és 8 lista közül választhatott. Mégis 10 óráig a választópolgároknak csupán egyhetede élt jogával. A budaörsi részeredmény, a lanyha érdeklődés a többi Pest megyei városra is jellemző volt. A gödöllői 10-es számú választókerület 988 választásra jogosult állampolgárából délig csupán 200-an voksoltak. Nagykörösön különösen a külterületeken volt alacsony a részvételi arány, alig haladta meg a 10 százalékot. Pedig itt — a kisgazdák kérésére — még vándorurnákat is kiadtak. Mire azonban a hivatalos emberek ezekkel a helyszínekre érkeztek, a „szavazni vágyók” már nem voltak otthon... Érdektelenség kísérte az ön- kormányzati választásokat Cegléden is. Az urnák zárása előtt egy órával a választási munkacsoport 'vezetője katasztrofálisnak ítélte a részvételt. A legkisebb választókerületben például az emberek 10 százaléka sem ment el szavazni és a legnagyobb körzetben Kiskunlacházán nemcsak lobogó került a tanácsház falára, hanem — a felújítást követően — az új elnevezés is csupán 39,3 százalékot regisztráltak. Ügy tűnt, a város polgárai kihasználták a szép szeptember végi időt, a hobbitelkekre mentek szüretelni vagy gyümölcsöt szedni. Monoron és környékén a 10 ezernél nagybbb lélekszámú településeken délelőtt 10 óraSóskúlon sokan csak háziruhában szaladtak át a tanácsra, hogy jelöltjük nevét az urnába dobják kor még reményt keltőek voltak az összesítések: Monoron, Gyomron és Vecsésen négy órával a szavazókörök megnyitása,után a lakosság 14 százaléka leadta voksát. A remények azonban hamar szertefoszlottak. Gyömrőn például a 17 órakor rögzített adatok szerint még a 35 százalékot sem haladta meg a részvételi arány. Talán a tradíciók nagyobb tisztelete, talán a több független jelölt vagy éppen az a tény — hogy a lakosság maga közvetlenül választhat polgár- mestert — tette: a 10 ezer lakosnál kisebb településeken lényegesen nagyobb volt a részvételi arány. Az Alsó-Gal- ga mentén, Galgahévízen délelőtt 10 óráig már minden harmadik választópolgár leadta a szavazatát. Itt három polgármesterjelölt neve szerepelt a szavazólapon,, Bggon, lény égésén lanyhább volt az érdeklődés, s ebben lehetett némi szerepe annak, hogy a faluban csak egyetlen polgármesterjelölt indult harcba a választók bizalmáért. A 17 órás adatok szerint végül is a legmagasabb részvételi arány Galgahévízé volt, 68 százalék. A megye északi részén található településeken folyamatosan keresték fel a választó- polgárok a szavazóköröket. Nagymaroson délután 4-kor már 40 százaléknál tartottak, Nagybörzsönyben ebben az időben a szavazásra jogosultak több mint a fele leadta voksát. Bernecebarátitói Verőcéig Váradon viszonylag csendben, vér nélkül folyt le a december 22-i rendszerváltás, az egyetlen komoly atrocitás pont a püspöki rezidenciát érte. A felbőszült tömeg gyalázkodó szavakat írt az épület falára, állítólag behatolt, tört-zúzott, az időben elmenekült püspök helyett a tárgyakon élte ki haragját. Falazott a püspök Mondom: állítólag. Mert bizonyíték nincs, az ismeretlen tettesek elleni feljelentést Vida Edit lelkésznő nyújtotta be a milícián, ám róla köztudott, hogy Papp László egyik kiszolgálója volt. És itt szólaltassuk meg az események egyik részvevőjét, Komendát Jánost. Neki köszönhető, hogy karácsonykor végül is kiszolgáltatták az Úrvacsorát a Várad-olaszi templomban, hogy „hirtelen” előkerült a 400 éves Károlyi Gáspár biblia, valamint néhány hónap késéssel a Lorántfy Zsuzsanna-féle úrasztalterítő is. — Mesebeszéd. Még, hogy betörés? Önbetörés! Az igen. Én december 30-án jelen voltam a püspöki lakásban megejtett kárbecslésen, melyről videofelvétel is történt. Az udvaron találtunk egy összetört, ócska tévét, ami viszont nem azonos azzal a színes tévével, amit nem sokkal a forradalom előtt vásárolt a püspöki hivatal, tehát nem a Papp László személyes tulajdona volt. Ennek a tévének lábakéit, és szerintem néhány festmény is hiányzott, amikre még Búthi idejéből emlékszem. Találtunk ellenben hihetetlen mennyiségű ételt; több tál hideg sültet, vörös káposztát és burgonyát, dinsztel- ve, csokoládétortákat, és üvegszámra a legjobb borokat. Kérdem én, ha valóban csőcselék tört be a lakásba, majd épp az ennivalót és az italt kímélik. s egy rossz tévével vesződnek? Vida Edit ezt legalább olyan jól tudta, mint a bizottság, ám tartva a visszarendeződéstől, falazott a püspöknek. Papp László — ellentétben a híresztelésekkel — nem rögtön, hanem január végén szökött ki Romániából, a Securi- tate jóváhagyásával és segítségével. Kerek egy hónapig pártfogói bújtatták Diószegen, a jelek szerint Vida Edit is tudott a rejtekhelyéről, sőt mindvégig kapcsolatban állt a püspökkel. Kuhelszky segített — Karácsony előtt egy nappal kiderül, se kehely, se biblia, se úrasztalterítő! Erélyes fellépésünkre végül is előkerült a püspöki trezor kulcsa, meg vagyunk győződve, hogy futár ment érte Diószegre. A trezorban megtaláltuk a kely- het és a bibliát, ám a terítő hiányzott. Megdöbbent kérdésemre, hogy hol lehet, Vida Edit sem tudott megválaszolni. Mint már utaltunk rá, Papp Lászlót a Securitáté csempészte ki Romániából, ma már azt is tudják, hogy egy Kuhelszky nevű egyén. Ez a Kuhelszky évekig volt a püspöki Volga sofőrje, valójában a Securitáté titkosügynöke, akit Papp László tudtával építettek be az egyházhoz. Papp László csomagjait nem ellenőrizték a határon, minden előre el volt rendezve, még az útlevelét sem kérték. Az úrasztalterítő eltűnését persze nem nyelték le a vára- diak, a hívek unszolására megindult a nyomozás, állítólag az Interpolt is bevonták. Erről nyilván a határon túl is tudomást szereztek, mert nem rég megjelent Váradon Farkas Pál, a Papp László veje, s vitte a keresett térítőt, mely nála volt. Farkas Pál és családja Váradról települtek át Magyarországra, a családfő zenetanár egy békéscsabai gimnáziumban. A térítőt Borsi Zsigmond esperes vette át, Papp László volt famulusa. Átvette, elismervényt is adott róla, de egyetlen szó magyarázatot sem kért, mikor és ki vitte az értékes relikviát Békéscsabára. Apósuram, az elsőszámú gyanúsított, aligha fog erről nyilatkozni, bűnei megbánása helyett Franciaországból intrikál. A színes tévéről és hiányzó festményekről hallgat a fáma, ezeket már senki sem keresi Váradon. De vajon mit kerestek Tőkéséknél a vámosok? Matula Gy. Oszkár is az állampolgárok több mint fele szavazott már. A Monor környéki kistelepülések lakói is kitettek magukért. A kávaiak hatvan százaléka már a szavazókörök bezárása előtt egy órával leadta voksát. A csévharaszti polgárok 54, a péteriek 44 százaléka járult délután 5-ig az urnákhoz. • Míg Cegléden már délután látszott, hogy érdektelenségbe fullad az önkormányzati választás, a környékbeli településeken lényegesen jobb volt a részvételi arány. Újszilváson például — ahol pedig egyetlen politikai párt sem működik — a választók 55,6 százaléka ment el szavazni. Tápiószőlősön és Ceglédbercelen a választópolgárok több mint fele járult az urnákhoz. Viszont Mikebudán, Albertirsán, Dánszentmiklóson és Csemőn a választás vége előtt egy órával még a 40 százalékos részvételi arány alatt voltak. Mogyoródon a Szent Mihály napi búcsú ellenére a csaknem két és fél ezer választópolgár nagyobb része felkereste a szavazóhelyiségeket. Ügy tűnik, a kirakodóvásárral egybekötött búcsú kimozdította az embereket, hiszen már délután 1/2 4- kor jóval 50 százalék fölött volt a részvételi arány. Talán Kerepestarcsán is elkelt volna egy búcsú, itt ugyanis az 5 órai adatok szerint a szavazópolgárok alig 32 százaléka jelent meg, hogy önkormányzatot válasszon. Már az urnák kinyitása előtt, 17 órakor kiadott helyzetjelentésből kitűnt, Pest megye sok településén sor kerül majd második választási fordulóra, mert a szavazás eredményességéhez szükséges 40 százalékos részvételt nem érték el. A megyében 17 óráig átlagosan a választásra jogosultak 36,9 százaléka szavazott csupán. Am ez a szám csak a kistelepüléseken tapasztalt nagyabb aktivitás miatt közelített ennyire a szükséges 40 százalékhoz. Jellemző, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság lélekszáma 10 ezernél kisebb — és ennek okán a polgármestert is választhattak — viszonylag nagyobb volt a választói kedv. « Elsőként a ráckevei körzetben volt biztos: mind a 14 településen elégséges volt a részvétel. A körzet átlagában 46,5 százalék, de például Szigetcsé- pen — ahol sok év után először választhattak saját önkormányzatot és polgármestert — a szavazók több mint 61 százaléka élt választójogával. A ráckevei példa azért is figyelemre méltó, mert városaink közül egyedül itt rendeztek kislistás, vagyis közvetlen polgármesterválasztást. (A választásokról tudósítottak : Árvái Magdolna. Balázs Gusztáv, Ballai Ottó, Dudás Zoltán, Gér József, Halász Erzsébet, Koblencz Zsuzsa, Pillér Éva. Rozgonyi István, Vasvári G. Pál. Fotók: Vimo- la Károly.) Egyesület mór van, de hol a máJstapiac? Hűtve várhat, míg árán kél el Elmúlt a nyár, s lassan a feledés hományába veszett az idei málnaszezon, amikor egyik napról a másikra felröppent a hír: mozgolódnak Pest és Nógrád megye málna- és bogyósgyümölcs-terme- lői. A jövő évi termésért, a málna biztonságos, minden termelő számára előnyös piaci pozícióinak előkészítéséért, vélik sokan, már most az őszön tenni kell valamit, mert különben elvész a még meglévő kistermelői kedv. Kiszolgáltatott kistermelők Ebben az évben — mint megírtuk — alakult meg az említett két megyében a tizenhárom települést magába foglaló Málna és Bogyós Gyümölcs Termelők Egyesülete. Ez a cégbíróságon bejegyzett egyesület, illetve annak helyi elnökei egyre gyakrabban konzultálnak egymással és tárgyalnak a pártok képviselőivel is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél több szimpatizánsra tegyenek szert. A málnások váci egyesületének elnöke dr. Orosz Kis Sándor, céljaikkal kapcsolatban rendkívül szűkszavúan beszélt. Egyszerűen azért, mert mint mondta, abban egyeztek meg az egyesülés helyi vezetői, hogy csak közös véleményükkel állnak a nyilvánoság elé. Annyit mindenesetre közölt, hogy keresik a málna és bogyós gyümölcsök forgalmazásának külpiaci módozatait. A közelmúltban a Svéd Gazda- szövetség képviselőivél folytattak megbeszélést. A napokban pedig az SZDP váci szervezetének egyik meg nem nevezett közvetítőjével tárgyaltak arról, hogy milyen gazdasági lépéseket lehetne tenni a termelők érdekeinek védelmében? Kedvező áron értékesíteni, hozzájutni a nélkülözhetetlen szaporítóanyagokhoz és növényvédő szerekhez — ragadott ki néhány szempontot igénylistájukból — ezek azok a kérdések, amelyek a tárgyalások és egyesületi ülések napirendjein rendre szerepelnek. És, ami változatlanul elkedvetleníti a kistermelőket, hogy a belföldi piacon kiszolgáltatott helyzetben vannak, s a feldolgozó ipar kénye-kedve érvényesül már hosszú évek óta. Kosdon, Nagy Lajos tanácselnök-helyettes, egyesületi tag reményét fejezte ki, hogy a 13 egyesület belátható időn belül gazdaszövetséggé alakulhat. Szerinte szükség van a mielőbbi szervezeti megerősödésre, mert addig nem fog enyhülni az őstermelők kiszolgáltatottsága. Jómaga egynegyed hektáron foglalkozik málnával. Sajnálkozva említette, hogy Rúdon, Verőcén, Nagymaroson, de helyben, Kosdon is akadnak olyan elkeseredett termesztők, akik kivágták ültetvényüket. A rendkívül előnytelen felvásárlási árak mellett ebben az évben rekeszellátási gondok is közrejátszottak abban, hogy erősen megcsappant a termelői kedv. Rendre olyan magyarázatokkal álltak elő a felvásárlók, hogy a nemzetközi piac telítettsége miatt, rendkívül korlátozottak voltak az értékesítési kontingensek. Nagy Lajos utalt arra is, hogy képviselőik megfordultak a nyugati országokban, s bizony meggyőződhettek arról, hogy a piac valóban totálisan telített. Olyannyira, hogy még Chiléből származó málna is volt az üzletekben. Idén. sajnos az albertirsai Hűtőipari Gazdasági Társaság mélyhűtő üzeme és a Dunakeszi Konzervgyár is mérsékelte málnaigényét. Azzal a magyarázattal álltak elő, hogy az elmúlt évről visszamaradt készlete. A kiszállítás, a már említett külpiaci okok miatt leállt. Most szerencsének mondták, hogy a rekkenő hőség, az aszály éreztette hatását a málnásokban is, a termés erősen megcsappant. Könnyen elképzelhető, az ültetvények olyannyira megsínylették ezt a nyarat, hogy jövőre csak közepes termésre számíthatnak. Ez természetesen csak afféle szürke prognózis, de könnyen ;bejöhet a papírforma. Cél a közvetlen külföldi értékesítés A Málna és Bogyósgyümölcs Termelők Egyesülete szeretne mielőbb olyan hűtőházra szert tenni, amelyben tárolhatnák a gyümölcsöt mindaddig, amíg el nem érkezik a számukra is előnyös piaci mozgás. Cél tehát, a közvetlen külföldi értékesítés megszervezése. Ezzel kapcsolatban tárgyaltak az ismert Linde nevű olasz céggel egy közös hűtőházi komplexum telepítéséről. Nagy Lajos szólt arról is, hogy a közelükben, éppen Vácott, a kötöttárugyár egyik használaton kívül lévő éttermében kínálkozik lehetőség arra, hogy tárolóhelyiséget alakítsanak ki. Tervek és remények. Málnafronton nehezen változnak a hadállások. Mozgolódás, tudtuk meg, valóban tapasztalható, de ez édeskevés ahhoz, hogy a jövő évi termés értékesítését valóban tagjainak előnyére oldja meg az egyesülés (gyócsi) Roszik Gábor fellebbez Hivatalvesztésre ítéltéka lelkészt A Déli Evangélikus Egyház- kerület Bírósága vétkesnek ítélte Roszik Gábor gödöllői lelkészt az egyházi felsőbb- séggel szembeni engedetlenség és tiszteletlenség, valamint hivatalával és hivatásával össze nem egyeztethető magatartás vétsége miatt. Ezért fegyelmi büntetésként hivatalvesztésre ítélte. Roszik Gábor vétke — miként a pénteki tárgyaláson kitűnt — : ez év áprilisában a Gödöllői Lelkészi Hivatalhoz és az egyházkerülethez, Harmati Béla püspökhöz levelében azt írta, hogy elfogadhatatlan a püspöki tevékenysége, irodájában megállt az idő. A lelkész tiltakozott Bar- tha István V. éves teológiai hallgató eltávolítása miatt, s úgy vélte, a püspök eljárása sértő, embertelen, megalázó, s ezért azt ajánlotta, hogy a püspök mondjon le. Ennek a levélnek a másolatát elküldte az egyház valamennyi lelkészének. A tárgyaláson az ügyész hangsúlyozta: Roszik Gábor, az egyház kialakult struktúráját akarja szétverni. Roszik Gábor elmondta: azzal. hogy elküldte a levelet, a2 egyház megújulását akarta elérni. Azt akarta, hogy Bartha István ügyét jogszerűen rendezzék. Hangsúlyozta: egyházában nincsen törvényes rend. Harmati Béla kezében van az egyház vezetése. Az ítélet elhangzása után kijelentette: a koncepciós tárgyalási ítéletet és indoklását nem fogadja el, él a fellebbezési lehetőségével. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón az egyház vezető képviselői elmondták: a fegyelmi eljárás Roszik Gábor lelkész ellen és nem az országgyűlési képviselő ellen indult. Ügye az egyház belső ügye volt.
