Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-27 / 252. szám

2 1990. OKTOBER 21., SZOMBAT 'HÉT VÉG/ VILÁGPOLITIKAI Időnyerési játszma? Találgatások egy Irak elleni katonai akció lehetséges dátumáról r Elénk visszhangot keltett a budapesti VSZ-csúcs elhalasztása Izrael a Biztonsági Tanács újabb határozatát is elutasítja Általános PILLANATKÉP A hét elején a nemzetközi olajpiac még úgy értékelte, hogy az öbölválságban előtérbe került a politikai megoldás. Olyan hírek keltek szárnyra, hogy Bagdad Kuvaitban tar­tózkodó négyszázezer főnyi ka­tonai erőit északi irányba von­ja vissza, s állítólagos szem­tanúk olyan képet festettek, mintha máris bizonyos „senki földje” alakult volna ki az Irak által megszállt öbölország szaúdi határvidékein. Ríjad kormánykörei nyilván erre alapozták Szaddam Husszein­hez intézett felhívásukat, amely szerint Bagdad tekin­télyveszteség nélkül vonulhat ki Kuvaitból, hiszen a közel- keleti fővárosokban megértik, hogy „ez a tette az összarab érdekeket szolgálja”. így az üzleti világ optimistává vált, s a decemberi szállítású kőolaj ára néhány napon át folyama­tosan esett, s alig volt már magasabb, mint az öbölválság augusztusi kirobbanása előtt. Azzal, hogy Szaddam Husszein rendszere több, túszul tartott külföldi távozását engedélyez­te, szintén eleinte olyan be­nyomást keltett, hogy Irak az eddiginél jobban hajlik a Biz­tonsági Tanács határozatának végrehajtására. ... Az események alakulása azonban csakhamar nyilván­valóvá tette, hogy az olajpia­con túlbecsülték az öbölválság gyors, békés rendezésének esé­lyeit. Bagdad ismét kinyilvá­nította, hogy Kuvaitot válto­zatlanul Irak 19. tartományá­nak tekinti. Az amerikai fel­derítés pedig légből kapottnak nyilvánította az állítólagos ki­ürítést előkészítő iráki csapat­mozdulatokat, sőt, mint közöl­ték: Szaddam Husszein újabb katonai erőket küldött Kuvait- ba. Ismertté vált az is, hogy az iraki megszállók a kuvaiti olajkutak nagy részénél rob­banótölteteket helyeztek el, és Bagdad megismételte a vegyi háborúval való korábbi fenye­getését. Cheney amerikai védelmi miniszter ezek után bejelentet­te: a felvonulás az öböl térsé­gébe folytatódik. Jelenleg 210 ezer amerikai és további 100 ezer főnyi európai és arab fegyveres erő áll készen szaúdi sivatagi területeken vagy az öböl vizein cirkáló hadiha­jókon. Cheney szerint még mintegy százezer amerikai ka­tona érkezik a helyszín­re, de a végső számról Bush elnök dönt majd. A katonai megoldás azonban — mint Wa­shingtonban hangsúlyozzák — csakis akkor következhet be, ha a jelenlegi blokádintézke­dések nem képesek Bagdadot a Kuvaitból való kivonulásra kényszeríteni. Az olajpiac vi­szont azonnal felülvizsgálta optimista előrejelzését, s a hét második felében a decemberi szállítású kötések visszarende­ződtek a korábbi magas, 34 dolláros hordónkénti szintre. HATÁRIDŐ február közepéig Megszólalt az ügyben Webs­ter, az Egyesült Államok Köz­ponti Hírszerző Ügynökségé­nek (CIA) igazgatója is. Nyi­latkozatából kitűnt, hogy a CIA kettős tevékenységet foly­tat bagdadi ügynökei révén; egyrészt igyekszik semlegesíte­ni a Szaddam Husszein-rend- szer közel-keleti felforgató, terrorista tevékenységét, más­részt elmozdítani a hatalom éléről azokat a politikusokat, akik szembeszegülnek a Biz­tonsági Tanács határozatával. A londoni rádió 24 óra” cí­mű háttérműsora pénteken elemezte Webster és Cheney megnyilatkoz «ait, s azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy Washington mindinkább a ka­tonai megoldás irányában lát­ja a kibontakozást az öbölbeli válságban. Az időtényező esze­rint úgy vetődik fel, hogy Wa­shington eddig alábecsülte Irak katonai erejét, s ezért van szükség további csapat­szállításokra a térségbe. A már említett londoni háttérműsor megszólaltatott egy amerikai stratégiai szakértőt is, aki ar­ról beszélt, hogy változás kö­vetkezett be a washingtoni ál­láspontban. Eszerint Szaúd- Arábia iraki támadás elleni megvédése immár túlhaladott az amerikai felvonulás láttán, s a mintegy háromszázötven­ezer amerikai—európai—arab erő támadó hadműveletet in­díthat a négyszázezerre becsült iraki csapatok ellen. Bár az of­fenzív erőknek a doktrína sze­rint felül kell múlniuk lét­számban a megtámadottakét, de — mint a szakértő hozzá­tette — a légi fölény kiegyen­líti ezt, s a mérleget átbillenti a Biztonsági Tanács határoza­tát megvalósítani kívánók ol­dalára. A katonai akció azonban sok áldozatot követelne. A már idézett szakértő szerint elkép­zelhető, hogy mintegy negy­venezer lenne az amerikai se­besültek és halottak száma egy elhúzódó, hat hónapig is eltar­tó műveletben. Nem is be­szélve a soknemzetiségű erő európai és arab áldozatairól. Ezért aligha tartják valószínű­nek, hogy azok a híresztelések, amelyek október 25. és novem­ber 5. közé teszik az akció dá­tumát, hitelesek lennének. Sokkal valószínűbb, hogy de­cember eleje és február köze­pe között kerülne sor ilyen háborúra, miután a Biztonsági Tanács blokádintézkedései nem járnának sikerrel. A hely­zet ismerői szerint azonban jö­vő áprilisig a harcoknak min­denképpen véget kellene ér­niük, mert akkor homokviha­rok dúlnak a sivatagokban. A DIPLOMÁCIA ÓHAJ­TOTT MENETRENDJE Primakov, Gorbacsov tanács­adója, aki Bagdadban, majd számos nyugati fővárosban járt, ismét útra kelt az öböl­térségbe. A kiszivárgásokból már világos: az elnöki megbí­zott diplomáciai kiutat keres a válságból, s ilyen irányban próbál közvetíteni. A szovjet tervezet nemzetközi konferen­ciát javasol az öbölválságban, s ha ez eredménytelen volna, nemzetközi bíróság döntene Irak és Kuvait viszályában. Ha Bagdad hajlandó volna a Kuvaitból való kivonulásra, az öböl térségébe katonákat kül­dött országok kötelezettséget vállalnának, hogy nem indíta­nak támadást Irak ellen. Ez­után kerülhetne sor egy másik nemzetközi értekezletre, amely az öbölválság rendezése nyo­mán az arab—izraeli konflik­tust tűzné napirendjére. Egyes hírek szerint a mind türelmetlenebbé váló washing­toni vezetés „zöld fényt” adott volna Primakov további pró­bálkozásaihoz, ha a békés ren­dezésre határidőt szabtak vol­na. Moszíkva azonban a jelek szerint azon a véleményen van, hogy ilyen megkötöttsé­gekkel nem lehet az aprólékos és kényes diplomáciai tevé­kenységet megterhelni. Párizs­nak is — bár nem hajlandó semmiféle különalkura Szad­dam Husszeinnel — hajléko- nyab a véleménye, és Mitter­rand kormányzata szintén nem tartja még kimerítettnek a bé­kés megoldás lehetőségeit. Ugyanakkor felvetődik az is, hogy Szaddam Husszein idő­húzásával éket akar verni a Biztonsági Tanács határozatait megszavazó nagyhatalmak kö­zé, s valójában esze á/tban sincs elhagyni Kuvaitot. I A KENYÉRTÖRÉS I ELMARADT November 3-án kellett volna összeülnie Budapesten a Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének. Az eredeti terv szerint a tagállamok leg­főbb vezetői a november 19-i, párizsi csúcs előtt egyeztették volna elképzeléseiket, és közös álláspontot dolgoztak volna ki. A francia fővárosban 34 ál­lam legmagasabb szintű érte­kezletén a hagyományos fegy­verzet Európában történő csök­kentéséről szóló szerződést ír­nak alá, s leraknák egy új biz­tonsági rendszer alapjait kon­tinensünk megváltozott körül­ményei között. A kész szerződéstervezet az Észak-atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés szám ár? egyenlő kvótákat állapít meg a páncélosok, a tüzérségi esz­közök és harci helikopterek viszonylatában. Ami a VSZ-t illeti, úgy intézkedik például, hogy a páncélosok számát 20 ezerre kell csökkenteni, de eb­ből az alacsonyabb számból kétharmadnyi illeti meg a Szovjetuniót, s a megmaradt mennyiségen kell a többi VSZ-államnak osztozkodnia. A prágai értekezleten a VSZ-or- szágok között vita volt a kvóta elosztásában, de mégsem ez volt a jelek szerint az oka an­nak, hogy a budapesti értekez­letet elhalasztották. Az elnapolás a párizsi érte­kezlet utáni időkre, szovjet kérésre történt, s Moszkva súlyos belpolitikai okokkal ma­gyarázta a dolgot. Nyugati lap- értesülések szerint egyes szov­jet tábornokok még mindig nem tudnak szembenézni az­zal, hogy Németország egye­sülése miatt a VSZ valójában a felbomlás állapotába került, amit tovább tetéz, hogy a tag­államok zöme — köztük Ma­gyarország, Lengyelország és Csehszlovákia — a közös pa­rancsnokság felszámolását, il­letve a jövő év elejéig a kato­nai szervezet megszüntetését követeli. így nem meglepő, ha Moszkvában úgy ítélik meg. hogy a szétziláltság e látvá­nyos megnyilvánulása egy eset­leges budapesti csúcson to­vább gyengítené a szovjet po­zíciókat a november közepi párizsi csúcson. Túl ezen, Gorbacsov azt reméli, hogy a 34 állam értekezletén ki lehet fejteni egy olyan új európai biztonsági rendszert, amely már a megváltozott viszonyok­hoz alkalmazkodna. SZTRÁJK A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN A Biztonsági Tanács hosszú huzavona után egyezett meg a formulában, amely elítéli Iz­raelt azért, amiért nem hajlan­dó együttműködni az október 8-i jeruzsálemi vérengzés ki­vizsgálására kiküldendő világ­szervezeti bizottsággal. Mint emlékezetes, a végzetes napon 21 palesztin áldozata és több száz sebesültje volt annak, hogy az izraeli biztonsági erők sortüzet adtak le az iszlám szent helyek közelében. A BT első, korábbi döntése szerint a világszervezet főtitkárának kell jelentést tennie a küldött­ségnek, hogy milyen viszonyo­kat talált az Izrael által meg­szállt területeken, s Pérez de Cuellar ezután alakítaná ki ál­láspontját. Samir kormánya, amely most katonai erővel elzárta a meg­szállt területeket Izraeltől, el­utasította a Biztonsági Tanács újabb határozatát is, és bírál­ta Washingtont, amiért nem vétózta meg az Izraelt elítélő határozati javaslatot. Közben Gázában, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben az arab lakosság általános sztrájkja bé­nítja meg az életet. Árkus István Für Le jós és M. Worner tárgyalása Kapcsolatépítés a NA A legújabb fejlemények ar­ra utalnak: a Varsói Szerződés katonai szervezete talán ko­rábban megszűnik, mint hogy Magyarország terveivel össz­hangban kilépjen belőle, mon­dotta Für Lajos honvédelmi miniszter a NATO-ban tett lá­togatása után. Magyarország és a NATO között folytatódik a kapcsolatépítés, többek kö­zött katonai téren is. Nagy várakozással és tisztelettel te­kintünk Manfred Wörner fő­titkár magyarországi látogatá­sa elé és bízunk abban, hogy a Budapesten folytatandó ma­gas szintű megbeszélésein konkrét eredmények szület­nek majd — mondotta a mi­niszter. Für Lajos személyében elő­ször kereste fel a Varsói Szer­ződés valamely tagállamának védelmi minisztere a NATO Lehúzták a redőnyt Fizetési nehézségek A magyar—szovjet külke­reskedelemben megszűnt a prompt inkasszó — vagyis az egyik leggyorsabb fizetési megoldás — alkalmazása a Szovjetunió egyoldalú intéz­kedése következtében. A Szovjet Külgazdasági Bank arról értesítette a Magyar Nemzeti Batnkot: a Nemzetkö­zi Gazdasági Együttműködési Banknál október 20-ától visz- szavonta azt a felhatalmazá­sát, hogy az MNB exportköve­teléseit a Szovjet Külgazda­sági Bankkal szemben prompt fizetési módban érvényesítse. Az év végéig más fizetési formákat fognak alkalmazni. Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Bank arra kénysze­rült, hogy a magyar—szovjet külkereskedelemben az export prompt fizetési megbízások tel­jesítését szüneteltesse. Értesítjük kedves devizaszámlás ügyfeleinket, hogy a számítógépes számlakezelésre való átállás miatt október 29-étéi november 1-jéig szünetel az ügyfél- forgalmunk Szíves megértésüket kérjük! OTP váci fiók A gyógynövényvilág nagykövete, Bogumi ajánlja. Próbálja ki On is a fogyasztó, epe-, vese-, gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő, hashajtó és nyugtató gyógyteákat. Instant gyógy növény kivonatok. Kapható: gyógyszertárban, fitotékában, Herbáriában és drogériában. főtitkárát. A több mint egy­órás találkozó mindkét politi­kus szerint igen gyümölcsöző, baráti volt. A főtitkár összefoglalta a román miniszterelnök, a szov­jet vezérkari főnök'és a ma­gyar honvédelmi miniszter e heti látogatásaiból levont kö­vetkeztetéseit. Az első az, mondotta, hogy a Varsói Szer­ződés katonai szervezetként meg fog szűnni. A másik: va­lamennyi tagállama érdekelt a NATO-val való kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésé­ben. A harmadik: valamennyi VSZ-tagállam tudomásul veszi, hogy a NATO továbbra is fennmarad. Magyarországgal, mondta egy másik kérdésre válaszol­va, a NATO-nak már vannak diplomáciai kapcsolatai, infor­mációkat cserél vele, katonai érintkezés is kialakult. Mindezt folytatni és fejleszteni kell. Magyarország fontos szerepet játszik Közép-Európában és része lesz az európai biztonsá­gi és együttműködési folya­matra alapuló új európai struktúrának, fejtette ki. TV-vita a nyehríörvényről Járhatatlan úton Pénteken reggel ismét több százan gyűltek össze a szlovák parlament épülete előtt, hogy folytassák tiltakozásukat a nyelvtörvény elfogadott szö­vege ellen. A jelenlevők zöme középiskolás. Csütörtökön este a szlovák televízió kamerája előtt Vla­dimir Meciar szlovák minisz­terelnök és Jozef Markus, a magát hazafiasnak tartó Ma- tíca Slovenska nevű mozga­lom vezetője folytatott nyilvá­nos vitát. Meciar utalt arra, hogy o Matica és a Szlovák Nemzeti Párt felelőtlenül élezte ki a nemzeti feszültségeket a nyelv- törvényvita kapcsán. A mi­niszterelnök utalt arra, hogy a konfrontáció útja semmi­képpen sem járható Szlová­kiában. „Az alaphibát akkor követtétek el — fordult Meciar tegeződve a Matica Slovenska vezetőjéhez —, amikor politi­kát akartatok csinálni a nyelvtörvényből, és arra fel­pakoltátok a magyar—szlovák kapcsolatok teljes probléma­körét. Ezt egyszerűen nem le­het a nyelvtörvénnyel meg­oldani.” A szovjet hadsereg beavatkozása Rendkívüli állapot Moldáviában Rendkívüli állapotot veze­tett be pénteken a moldovai parlament a köztársaság ga- gauzak lakta területein. A nagy szótöbbséggel elfogadott döntés értelmében három dé­li járásban, továbbá egy ne­gyedik járás néhány települé­sén — e területeken él a nyár elején függetlenségét dekla­rált török eredetű, csaknem 150 ezres népcsoport — két hónapig felfüggesztik a helyi hatalmi szervek mandátumát, s az ügyeket egy különleges Taízötíság' irányítja majd. A „Gagauz Köztársaság" te­rületén tilos a gyűlésezés, fel­vonulás, korlátozzák az ál­lampolgárok szabad mozgá­sát, ki- és beutazását, s tilt­ják a sokszorosító és nyomda­gépek használatát is. A moldavai parlament meg­vitatta a déli járásokba kül­dött több ezer „önkéntes" problémáját is. A helyi nép­front által a gagauz válasz­tások megakadályozására a térségbe küldött „aktivisták" Csemislia településnél reked­tek. ahova a belügyi alaku­latok tucatnyi páncélozott jár­művet irányítottak, hogy meg­akadályozzák az összetűzése­ket. A kisinyovi képviselők várhatóan a köztársaság bel­ügyi alakulataira bízzák a rendfenntartást a gagauz te­rületeken, s valószínűleg ké­rik, hogy a szovjet belügy­minisztérium parancsnoksága alá tartozó csapatok is részt vegyenek ezekben az akciók­ban. A moldavai parlamentben pénteken mondott beszédében Mircea Snégur köztársasági elnök azzal vádolta a szovjet hadseregei, hogy beavatko­zik a köztársaság belügyeibe, mivel az események kapcsán Komratba (a gagauzok fővá­rosa) katonai egységeket ve­zényeltek. A moldavai elnök szerint Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter nem tar­totta be ígéretét, miszerint a katonák nem vesznek részt az eseményekben. Gomba, Bénye községek önkormányzatai pályázatot hird ü • • © /y® koriegyzoi anas betöltésére Feltétel: államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi karon szerzett végzettség, valamint kétévi államigazgatási gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Szolgálati lakásra jelenleg nincs lehetőség. A pályázatokat november 10-éig, részletes önéletrajzzal lehet benyújtani a polgármesteri hivatal címére: Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. 2217. * Ír

Next

/
Oldalképek
Tartalom