Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-25 / 250. szám
4 1990. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁT MEGBUKTATÁSUKÉRT DOLGOZTAK Keserű vb-tíikárok Pénteken délelőtt utolsó találkozóra gyűltek össze a vb- titkárok a megye 146 településéről, a Pest Megyei Tanács nagytermében. Az ülés baráti légkörben kezdődött, habár némi bizonytalanság már a kezdet kezdetén érezhető volt a megjelentek körében. Hogyan tovább, mi lesz velünk ezután? A megjelentek zöme természetesen pályázatot nyújt be a jegyzői posztra, hiszen úgy vélik, szakértelmüket, gyakorlatukat a jövőben is hasznosítani tudják az újonnan alakult önkormányzatok. Egyikük- másikuk helye már biztosnak látszik, ugyanakkor sokan félelemmel tekintenek a közeljövő elé. Van, akire a munkanélküliség vár. Igaz, szóba került az utóbbi hónapokban, hogy a leköszönök méltányos felmondási időt vagy végkielégítést kapnak majd, ám ezt a közszolgálati törvénynek kell szabályoznia, de ez a törvény késik. „Vajon miért késik? Netán szándékosan késik?” — tették fel a kérdést a széksorok között itt is, ott is. „Hiszen tudták, hogy önkormányzati választások lesznek, tudták, hogy rendszerváltás lesz, miért nincsenek még mindig jogszabályok? Kinek a hibája mindez?” Az értekezlet egyébként a választások lebonyolításának értékelésével kezdődött. A jelenlevőknek dr. Petrik János vb-titkár megköszönte önfeláldozó, nagy szakértelemmel végrehajtott szervezőmunkájukat, mondván: büszkék lehetünk, hogy tudásunk legjavát adva részesei lehettünk a békés rendszerváltásnak. A közeljövőt illetően utalt rá, hogy sok önkormányzat akad, ahol nem akarnak jegyzői pályázatot kiírni, hanem választani szeretnék a jegyzőt, hiszen ők úgymond önkormányzat. A pályázat útján történő jegyzői kinevezést azonban az új törvény írja elő, és az ön- kormányzatok is csak akkor működnek jól, ha ennek szellemében dolgoznak. A békésnek induló búcsú során — különösen a szünet után, amikor a megjelentek kértek szót — a hangulat kezdett elmérgesedni. A felszólalók csalódottságuknak adtak hangot. A már megválasztott új polgármesterek sok helyen megkezdték a tisztogatást. Nem egy új vezető a saját „slepp- jét” hozza magával, útjában vannak a régi, bevált szakemberek. Azelőtt — mondták a felszólalók — nem lehetett elküldePÉNZÜGYI TERVEZÉS KÉRDŐJELEKKEL A színvonal már nem csökkenhet Az általános bizonytalanság a gazdasági tervezésre is rányomja a bélyegét. A helyi önkormányzatoknak tudniuk kell, hogy miből gazdálkodhatnak az elkövetkezendő időszakban, el kellene kezdeniük a jövő évi költségvetési terv készítését. Stáhly István ráckevei vb- titkár elmondta, hogy a megye legkisebb városában — Ráckeve ugyanis 10 ezer lakos alatti település — most kezdték el a felkészülést. Pénteken lesz az önkormányzat alakulása után az első ülés. amelynek fő napirendje a pénzügyi helyzetről való tájékozódás. A testületnek ugyanis informálódnia kell ahhoz, hogy a következő évre pénzügyi tervet készíthessen. A választások idején minden egyes jelöltnek volt egy programja. Ezek összesítéséből most egy négy évre szóló, valamint egy 1991-re szóló konkrét tervet készítenek, amely egyúttal a jövő évi pénzügyi terv alapját képezné. Vannak bizonyos kötelezettségek, amelyek áttolódnak a következő évre — elsősorban fejlesztések, folyamatban lévő beruházások, felújítások —, vannak olyan működési kiadások, amelyakre az állam nem ad pénzt. Azonban mégis meg kell oldani, hiszen az eddig megszokott szolgáltatások körét nem akarják szűkíteni. A bizonytalanságot leginkább az okozza, hogy nem ismert, milyen szabályozók alapján kap támogatást az ön- kormányzat. A kötelezően ellátandó feladatokat a költségvetés normatív módon szabályozza majd, ide tartozik többek között az oktatás, az egészségügy, a közvilágítás. A helybéliek azonban nem tudhatják, hogy intézményeik ezeket a feladatokat az átlagosnál olcsóbban vagy drágábban látják el. Ha drágábban, akkor ezt saját forrásokból kell majd pótolni, hiszen a színvonalból jobban visszavenni már nem lehet. Ugyanakkor a közművelődést és egyéb más kötelező feladatokat saját bevételeikre kell alapozni, ezeket azonban lehetetlen előre kiszámolni, hiszen az adók, az üdülőhelyi díjak és egyéb bevételek változásai egyelőre nem ismeretesek. Bizonytalan még az is, hogy milyen lesz az együttműködés az eddig társközségként szereplő három településsel. Nekik ugyanis november 30-ig kell eldönteniük, hogy milyen formában működnek tovább. Ha önállósodni akarnak, legalább olyan színvonalat kell a továbbiakban is biztosítaniuk, mint amilyet eddig, társközségként nyújtottak Az első probléma a pénztelenséggel együtt jelentkezik. Hiszen nem lehet s nem is életcélja egyetlen önkormányzatnak sem, hogy a korábbinál alacsonyabb színvonalat biztosítsanak az adott településen élőknek. Márpedig ebijen a „nadrágszíj-összehúzó periódusban”, ha valamit nehezen tűrnek az emberek, az a lemondás a megszokott „kötelező” szolgáltatásokról. Az cMal a Pest Msjyei Taries támogatásával készült írta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly ni senkit állásából, ha legalább 4-5 elrontott, elhibázott ügyiratot fel nem tudtak mutatni ellene. Most pedig, ok nélkül az utcára tesznek szakembereket. A Parlament is minden mással foglalkozik, de a köz- szolgálati törvényt nem tárgyalják. Dr. Szabó Lajos, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályvezetője megkísérelte csillapítani a kedélyeket, válaszaival azonban csak olajat öntött a tűzre. — Ha tudtuk volna előre, hogy ilyen cinikusan kezelik majd sorsunkat, nem törjük magunkat annyira, hogy a választásokat mint saját megbuktatásunk eszközét ennyire jól végrehajtsuk — mondta az egyik felszólaló, hivatkozva dr. Horváth Balázs belügyminiszternek nemrégiben a vb-titkárokhoz intézett biztató szavaira. — Hiszen mi voltunk azok, akik emberfeletti munkával hajtottuk végre a rendszerváltást, tettük sínre a leendő önkormányzatokat. A jelenlevők végül is abban állapodtak meg, Valicskó Ilona pilisszentiváni vb-titkár javaslatára, hogy nyílt levelet fogalmaznak a Parlamenthez. Ebben szinte létbizonytalansággal határos helyzetük okán megkísérlik sürgetni az új köz- szolgálati törvény mielőbbi elfogadását, habár helyzetükön ebben a stádiumban — úgy tűnik — már ez sem segít. A törvény mielőbbi megjelenésére azonban az önkormányzatok működésének, indulásának szempontjából változatlanul elengedhetetlenül nagy szükség van. Centiben vagy kilóban? A szavazatok súlya Száz forintnak ötven a fele, mondja a nóta, de vajon menynyi a fele a 19-nek? Hogy miért ennyire jeles szám manapság a 19? Egyszerű, hiszen sok településen ennyi tagból áll a képviselő-testület. A fele pedig a szavazásnál lesz fontos, mert tudni kell, mennyi a többség. Az alakuló testületek, vezetőségek, egyesületek mindig arra törekedtek — amióta világ a világ —, hogy lehetőleg páratlan számú tagból álljanak, hiszen a szavazás így nem lehet döntetlen. A 19 tehát szerencsés szám, hiszen a józan ész szerint tíz bizony több, mint kilenc. Akadt azonban a megyében több olyan pihent testület, amely bebizonyította, hogy többségnek a 11-et kell tekinteni! Hogy miért? Mert 19-nek 9 és fél a fele. A 10 szavazat ennél csak fél szavazattal több, márpedig fél szavazat nem létezik. Csak fél képviselő. Nem veszélytelen poszt ez manapság! E matematikai képtelenség hallatán a jelen lévő megyei előadó így fakadt ki: „Uraim, talán mérjék meg a képviselők testsúlyát vagy testmagasságát, és számolják az általuk leadott szavazatot kilóban vagy centiméterben. így nem lesz vitás, hogy mennyi a többség.” Jó játék a demokrácia! El lehet vitatkozgatni ilyen és hasonló kérdéseken órákon át. Már látom a jövőt, amint testületi ülés előtt mázsálásra várnak a képviselők, akár a zsokék. Hiszen vigyázni kell! El ne hízzon az ellenzék! ftüAGÁtiÜGY-E A SZAKSZERVEZETI TAGSÁG? A bányász aduja a szén — Magánügy, hogy tagja-e valaki a szakszervezetnek, vagy sem. Magánügy az is, hogy ki lép ki, és ki marad továbbra is tag. Azonban az ok, amely kiváltotta, hogy a Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osztályának dolgozói egyszerre és közösen felmondták tagságukat, már közügynek számít, ezért nagyon is a nyilvánosságra tartozik — mondotta dr. Erdélyi László megbízott osztályvezető, amikor egyöntetű kilépésükről érdeklődtem tőle. — Döntésükhöz valószínűleg még további osztályok is csatlakozni fognak, annak ellenére, hogy mi semmiféle ilyen irányú szervezést nem folytattunk. © Mégis mi ez a bizonyos kiváltó ok, amely erre a döntésre késztette önöket? — Szakszervezetre vagy valamiféle érdekvédelmi szervre szükség van, de csak olyanra, amelyik tenni is tud az érdekükben. Mi azonban úgy érezzük, hogy az államigazgatási apparátusnak valójában nincsen igazi gazdája. A közvélemény szerint igen nagy szükség van ránk, de ezt mindenki csak a szavakkal jelzi és nem tettekkel. Mi konkrétan elsősorban két dolgot sérelmezünk. Az egyik, hogy nincsen közszolgálad törvény, annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot kidolgozták, és benyújtották a Parlamentnek. Az Országgyűlés azonban nem mutat hajlandóságot megtárgyalására, holott a kormány szeptember 30-i határidőt ígért nekünk. Márpedig az államigazgatási dolgozóknak csak ez a törvény biztosítana védelmet. Ettől éreznék, hogy egy szervezethez tartoznak, ahová nehéz ugyan bekerülni, de ahol biztonságban lehetnek, mert nem tehetik ki őket önkényesen az állásukból. A kormány ígérete szerint mindenképpen még a választásokra meg kellett volna a törvénynek születnie, ám úgy tűnik, a Parlament ebben az évben már aligha fog vele foglalkozni. És a szakszervezet tétlenül szemlélte mindezt, nem tett, vagy nem tudott tenni az érdekünkben semmit. # S a másik sérelem? — Habár a rendszerváltás megtörtént, az önkormányzati törvényt kivéve, nincsenek ehhez igazodó, új jogszabályok, így eszközök nélkül vagyunk kénytelenek dolgozni. Egy kézi vezérléses időszak alakult ki, amelyben megmondják nekünk, hogy mit csináljunk, az önkormányzatok pedig csináljanak, amit akarnak. Gyakorlatban azonban ha egy településen a vb-titkár régi jogszabályokra hivatkozik — újak nem lévén —, akkor közellenségnek kiáltják ki. Nem csoda, ha ilyen hangulatban az emberek nem is merik a munkájukat végezni. • Más szakszervezetek talán jobb eredményeket képesek elérni? — A bányászok minden évben fel tudnak lépni érdekeikért. Igaz. komoly adu a kezükben, hogy nem lesz szenünk, ha nem teljesítik követeléseiket. A bírák két hónappal későbben nyújtották be a helyzetük javítását célzó csomagot, és lám, máris nagy eredményeket, többek közölt százszázalékos béremelést értek el... — Mi nem kényszeríthetjük, nem támadhatjuk a kormányt. Ez a szakszervezet dolga lenne. Mivel azonban ők képtelenek bármit is tenni, nem látjuk értelmét a tagságnak. Ügy gondoljuk, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben még annak a 2-300 forintnak is jobb helye van. amit tagdíjként mostanáig fizetnünk kellett © Mit szól mindehhez a szakszervezet? — Nem vesznek tudomást elhatározásunk testületi jellegéről, Azt .ngondjàk, mindenkinek joga van eldönteni, akar-e tag lenni vagy sem. MA MÉG NEM TUDNI, HÁNY LESZ A kórházak biztosan „maradnak" a megyei intézmények száma növekedni jog, éspedig körülbelül az eddiginek több mint duplájára. □ Hogyan alakul majd a helyzet az egészségügyi intézményeknél? — Sajátos helyzetben vannak, mert egyidejűleg jelenik meg esetükben az önkormányzati tulajdon és a társadalom- biztosítási finanszírozás. A társadalombiztosítás részéről a ..pénzellátás” csupán a működtetésére, üzemeltetésére vonatkozik. A felújítási és beruházási feladatok fedezetének előteremtése az önkormányzatokra vár. Megnyugtató ezért, hogy a Semmelweis-kórház rekonstrukciója lényegében már befejeződött, ugyanis a négy megyei kórház irányítása várhatóan nem változik. Nem tisztázódott viszont a ceglédi és a váci kórház sorsa, ehhez a Népjóléti Minisztérium álláspontját kellene ismernünk. A kórház megnyugtató rendezését mielőbb biztosítani kellene. a jövő évi költségvetés tervezésének előkészítése érdekében is. Sokakat érdekel, hogy az új önkormányzati törvény életbelépésével vajon mi lesz a megyei önkormányzatok sorsa, egyáltalán, melyek maradnak ilyen irányításúak a jövőben. Erről kérdeztük dr. Schmidt Gézát, a Pest Megyei Tanács közgazdasági osztályának vezetőjét. — A törvény szerint egyértelmű, hogy a megye is önkormányzat, igaz, sajátos önkormányzat, hiszen tevékenysége, felügyeleti rendszere kiterjedhet a megye egészére, ugyanakkor a helyi önkormányzatok vonatkozásában semmilyen irányítási, ellenőrzési vagy felügyeleti hatáskört nem gyakorolhat. A megyei önkormányzatnak is lesz vagyona, lesznek intézményei, amelyek alapítása, felügyelete, irányítása és ellenőrzése a hatáskörébe tartozik majd. □ Milyen változások várhatók az eddigi megyei intézmények számát, jellegét tekintve? — Jelenleg körülbelül 30 intézmény tartozik a Pest Megyei Tanács felügyelete alá, döntő többségük továbbra is a megyei önkormányzat része marad. Néhány azonban közülük központi szervek irányítása alá kerül, például a Köjál, a közlekedési felügyelet. Ugyanakkor erőteljesen növekszik majd a megyei irányításba kerülő intézmények száma, ezek elsősorban szociális otthonok, kollégiumok és középfokú oktatási intézmények köréből kerülnek majd ki. Ezek pontos nevét és számát nem tudhatjuk, mert ugyan az í önkormányzati törvény tartalMegnyugtató, hogy a Semmelweis-kórház rekonstrukciója lényegében befejeződött. Képünkön a felújított szárny látható máz ismérveket, de a végső : döntés a helyi testületek kézé- í ben van. □ Milyen esetekben kerül- i hét egy intézmény megyei irányítás alá? — A törvény úgy intézkedik, hogy mindazon intézmények, amelyek esetében négy év átlagában az ellátottak körének 50 százaléka nem a székhely szerinti település lakosságából kerül ki, az megyei irányítás- ■ ba adható. Azonban más esetekben is dönthet úgy a helyi testület, hogy a térségi felada- , tot ellátó intézményt nem kívánja működtetni, ezért megyei irányításba adja. A helyi döntésekben meghatározó lesz, miként alakul majd a Parlament által biztosításra kerülő normatív állami támogatás az adott térségi feladathoz. Ha az intézmény működtetése ennél többe kerül, úgy nagyon valószínű, hogy a kérdéses intézményt megyei hatáskörbe adják át. Kivételt feltehetőleg az adott helyen nagy hagyományokkal rendelkező intézmények képeznek majd. Feltételezhető, hogy egy nagykőrösi Arany János Gimnáziumot vagy egy ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumot akkor sem fognak átadni a helyi önkormányzatok, ha működésük többe kerül majd, mint a normatív támogatás összege. Mindent összevetve azonban.
