Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-25 / 250. szám

1990. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK ^£Mao 5 Tizenhatan buktak meg egy menetben Véletlenül nem lopott kocsin jár ön? Tudja ön egyáltalán, hogy milyen autón jár? No, nem a márkájára gondolok, hanem a származására. Még a gyár­tó cégre, országra sem. Nevez­zük nevén a gyereket: vélet­lenül nem lopott kocsin jár ön? A kérdés mögött nem a gyanúsítgatás húzódik meg, hanem annak felvetése, ha a használt autók piacán vásá­rolt, ez a bevásárlás nem pá­rosult-e az olcsósággal? Tu­dom, nehéz a felkínált lehe­tőséget visszautasítani, ami­kor például a nehezen össze- kuporgatott kis pénzért, a nyolcvanezerért egy kétszáz­ezer forintos kocsi cserélhet gazdát. Hát bolondgombát et­tem, hogy visszautasítsam? — kérdezheti bárki. Márpedig a jelek szerint olykor nem árt elgondolkodni azon: amit áron alul kínálnak, annak eredete önmagában is gyanús lehet. Szerelem és vágyakozás Persze csak akkor, ha a kellemetlen gondolatokat az alkalmi vásárlás során az em­ber nem hessegeti el önmagá­tól. mondván, az olcsóság mö­gött a szorult helyzet húzó­dik meg... De persze, ha észen vagyunk, ott a kisör­dög: egy termetét tekintve nem kiskorú, de tejfeles képű kamasz birtokában hogyan le­het egy kétszázezer forint ér­tékű kocsi? Persze az emberek nemigen gondolkodnak, hanem kapva kapnak az alkalmon. S ebben egyetértek a nyomozás veze­tőjével, az Érdi Városi Rend­őrkapitányság bűnüldözési alosztályának megbízott veze­tőjével, Szabó Jenövei. De ve­gyük sorba, mi történt. Ti­zenhat fiatalkorú verődött össze a városban. Nemcsak a közös szakma — többség az autószerelést tanulta, egy ré­sze lakatos vagy fényező — hozta őket össze, hanem az autók iránti olthatatlan szere­lem. s a saját autó utáni vá­gyakozás. Kirándultak Velen­cére. Százhalombattára, Bu­dapestre, bár a főhadiszállás Érden volt. Összetartott a csapat, hiszen tizenöten Ér­den laknak, mindössze egy, csak egy legény akadt, ki a fővárosból ingázott az agglo­merációba. No, de nem távol­ság leugrani Érdre a haverok­hoz, s együtt dolgozni, dolgoz­gatni. Miközben a szülők csak azt látták, fényeznek, szerel­nek a szorgalmas Tónik, meg a Józsik — persze nem ez a nevük, hisz kiskorúak — min­dig fáradoznak. Bagóért dobták piacra S fáradozásuknak meglett a gyümölcse. Egész jó recep­tet — külföldön ismertet, erre­felé még nem gyakorlottat — alkalmaztak. Sűrűn felkeres­ték a roncstelepeket. Vettek bagóért egy roncsautót, kasz- nit, motort s forgalmi enge­délyt. Mondván otthon: eb­ből csillogó-villogó csoda lesz. S lett is — de nem a roncs­ból, hanem az elkötött, ello­pott ragyogó állapotban lévő kocsikból. Ahogy a nyomozás már bizonyította: átfényezték a lopott autót, kivágták az eredeti motorszámot, helyére ragasztották a roncsból leope­ráltat. Ragasztották, s itt van a turpisság. Hiszen azt már mindenki tudja — ahogy a nyomozás vezetője, Szabó Jenő is rámutatott — íelhegeszte- ni nemcsak gyanús, hanem kockázatos is. Hiszen különö­sebb vizsgálódás nékül, ta­pintásra fellelhető a manő­ver, s gyorsan leesik a húsz­filléres: lopott az autó. így hát ragasztottak. S adták, vették a lopott kocsikat jó motor­számmal, megfelelő forgalmi engedéllyel. S nem is kértek sokat. Egy Renault 5-öst százezerért ad­tak el, miközben lopáskor a vámrendszámot viselő kocsi tényleges értéke négyszázezer volt. Ez a kocsi nem került még elő, most is keresi a rendőrség. De lehetett náluk százötven, kétszázezer he­lyett 80 ezerért is kocsit kap­ni. Áron alul, s gvorsan ... Azt hinné az ember, hogy a bandán belül élt a betyárbe­csület. Hát hogy ez mekkora tévedés. Ha el kellett kötni egy kocsit, vagy valamelyi­küknek a másik jószágára tá­madt kedve, akkor betyárbe­csületről szó sem lehetett. Egyikük a másiktól egy Tra­bantot fújt meg. S az már az arcátlanság teteje, hogy a meglopott tolvaj meg sem állt az érdi kapitányságig. Bejelentést tett ismeretlen ko­csitolvaj ellen... Az érdi kapitányság eddig négy kocsit foglalt le a bűn­ügy felgöngyölítése során. S a többi is elő fog kerülni, ab­ban a banda tagjai biztosak le­hetnek. Ott, ahol a határozott intézkedésekkel átmenetileg megtorpant a bűnözés. Egy ismeretlen tettes ügyében legutóbb például harminc bű­nözőt gyűjtöttek be, hallgat­tak ki. S ennek a lépésnek a hatása: naponta csak egy-két helyszínre kellett kivonulni­uk. Egymást is kiforgatták Persze, ahogy a kapitány­ságon mondják, „sajnos min­den visszaáll a régi kerékvá­gásba kis idő múlva'’. S ez a régi kerékvágás: október 20- ig a városban 2 ezer 440 ik­tatott bűnesetet tartottak szá­mon. Míg 1989 egész évében 2 ezer 115-öt. 1990. szeptem­ber 18-án a bűnözők elérték az egész előző évi „teljesít­ményüket.”. Míg viszont öt­ven százalékkal lehet számol­ni év végéig a bűnesetek szá­mának emelkedésével, a felde­rítési mutatók a megye egyik legnagyobb városában 57-60 százalék között ingadoznak. Szemben az ORFK nyár vé­gén közreadott statisztikájá­val, melyből számomra vilá­gossá vált: a felderített ese­tek mutatója 30 százalék. így aztán ott, ahol ilyen ered­ménnyel dolgoznak — ötven­ezer lakos mellett, agglome­rációban, s nem az Isten há­ta mögött — nyugodtabban alhat a polgár, zaklatottabb az álma, éjszakai körsétája a bűnözőknek.., Varga Edit Pénz a fcsimt és a vifrin&en Hány dinár a tízezer dinár? Könnyűnek tűnik a kérdés, bár mégsem az. A jugoszlá­viai turistaúton rájöttünk, nem annyit ér a pénz, ameny- nyinek látszik. Sokkal keve­sebb. A novemberi stabilizá­ció óta is forgalomban van­nak ugyanis déli szomszéda­inknál a régi bankjegyek — négy nulla levonásával. Így az 50 000-es öt, a 20 000-es ket­tő, a címben említett 10 000- es pedig csak egy dinárt ér. A pénztáraknál mindenütt ott látható az útmutató: fel­ragasztott bankjegyek, mel­lettük jelenlegi értékük. Vál­tozatosságként igazi 100, illet­ve 50 dináros is van. Ezek újabb keletűek, akárcsak a fémpénzek. Láttunk jugoszláv bankó­kat útmutató nélkül is. Vit­rinben díszelegtek a nemzet­közi bankjegygyűjtemény ré­szeként. Természetesen a fo­rint sem hiányzott a kosljuni kis múzeum kollekciójából. A sok érdekesség mellett — egy­soros kotta, 400 esztendős ha­lászbárka, szamárbőrre festett ikon, 30 000 kötetes könyvtár ősnyomtatványokkal — a helyszín sem mindennapos. Krk-sziget punati öblében legmagasabb pontján hat mé­terre emelkedik ki a tenger­ből a 6500 négyzetméteres Kosljun szigetecske. S bár csöppnyi a terület, több mint 400 növény, illetve 131 gom­bafajta gazdagítja. Hét ferences barát él itt, egyebek között a gyűjtemé­nyek bemutatásában segéd­keznek. Sőt páter Ivó Peran kis orgonakoncertre is vállal­kozott. Először úgy tűnt, nem lesz zenematiné rövidzárlat miatt. Aztán elhárult az aka­dály, s felcsendült a több száz éves templom falai között a Bach-fúga. A régi és régebbi templom, valamint a kolostor mellett egy temetőt is rejt a Krk szí­vének nevezett Kosljun sziget. Férfiak, szerzetesek nyugsza­nak itt, egy kivétellel; az egyik pap édesanyját is ide temették. A templom kriptájában is láttunk női sírt. Frangepán Katalinét. Az volt a kívánsá­ga, hogy halála után „ősei földjében” nyugodhassék. Ezerötszázhúszban hunyt el, hamvait Velendéből 1529-ben hozták a szigetre. A nálunk is jól ismert horvátországi fő­nemesi Frangepán famíliát — Ferenc 1538-tól egri püspök volt, Ferenc Kristóf grófot a Habsburg-ellenes Wesselényi- összeesküvés részeseként 1671- ben kivégezték — az olaszok és a horvátok is magukénak vallják. Szent Ferenc sziluettje a farkassal fogadja a látogatót a szigeten, arra utalva: bárki is vagy, testvérünk vagy. Eső pásztázta visszafelé me­net hajónk fedélzetét, s emi­att kissé becsapva éreztük magunkat. Nem ezt jelezte ugyanis a prognózis. Krk vá­ros dómjának tetején harso­nás angyal szobra magaso­dik. Ez jósolja az időt. Ami­kor a tenger felé fordul, rossz, ha a szárazföld, azaz a sziget irányában tartja hang­szerét, jó idő várható. Indu­láskor az utóbbit láttuk. Olyan rosszmájú magyará­zatot is hallottunk, hogy nem a légnyomás- és páratarta- lcmmérő elektronikus beren­dezés forgatja, hanem kézi vezérlés. Száz dinárba kerül egy irányváltoztatás. S hogy mennyi ez az összeg? Hazánk­ban nem jegyzik a jugoszláv pénz árfolyamát, erről csak kint, a valuta beváltásakor ér­tesültünk. Sportnyelven szól­va 6-1 a plávik javára, azaz 6 forint hozzávetőlegesen 1 dinárt ér. ök a német pénzt tartják etalonnak, 7 dinárt adnak 1 márkáért. A 4200 di­náros havi átlagfizetést 600 DM-ként értékelik. Herédi Zsuzsanna, aki az idényt a Krk szigeten tölti az A Vöröskeresztnél is vállalkoznak A szolidaritás nem lehet üzlet Nem a boltba nyitok be, mégis vásárlókkal találkozom: irodában cserél gazdát a pénz és a használt ruha. Meglep Molnár Sándornénak, a Ma­gyar Vöröskereszt dunakeszi szervezete titkárának a tájé­koztatása. Vállalkozni kell ah­hoz, hogy fenn tudják magukat tartani. A vöröskeresztesek havi tag­díja még mindig húsz forint. Nem is célszerű emelni, mert o tagok negyven százaléka nyugdíjas. Ebből a pénzből csak nyolc forint marad a he­lyi szervezetnél. Adnak, vesznek, osztanak A körzet három településén, a városon kívül Fótról és Göd­ről 4 ezer 800-szor nyolc fo­rintra lehetne számítani. Ebből a pénzből ki kell fizetni az iro­dabérletet, a telefonszámlát, a takarítási díjat. Mindent, ami egy hivatal fenntartásával jár. Az országos központ kiadvá­nyainak terjesztéséért az el­adási ár tizenöt százalékát kapja meg a helyi csoport. Ez régebben elég sokat jelentett. Ma már nem meghatározó té­tel. Azonkívül a pénzszűke miatt nem azokhoz jut el az egészségügyi témájú könyv, akikhez kellene. A ruhaakció úgy bonyolódik, hogy az országos központból érkezett, tisztított holmikat egyharmad értékkel adják el. Az így szerzett pénzt szociális célokra fordítják. • Kiket és hogyan segít a helyi Vöröskereszt? — Tüzelőakciót indítottunk idős embereknek. Aktivistáink, körzeti titkáraink derítik fel, hol, milyen körülmények kö­zött élnek azok, akikhez a té- lirevalót kell küldeni. A másik formával, a ruhasegéllyel főleg a nagycsaládosokat célozzuk meg. Gyűjtünk a számukra és kapunk használt bútorokat és háztartási gépeket. A központ országos alapítványt hozott lét­re a váratlanul valamilyen bajba kerültek számára. Erre májusig sokan jelentős össze­geket fizettek be. • Ezek szerint még mindig élénk a szervezeti élet. — Jó szándékú emberek ma is vannak. Ám az anyagiak nélkül ez kevés. Az a baj ná­lunk, hogy nem jut elég pénz rendezvényekre, akciókra, egészségügyi felvilágosításra. A korszerűség követelménye az élet sok területén szenved csorbát. Ilyen például a táplál­kozás. Nem elég, ha tudja a háziasszony, hogy milyen len­ne a heti modern menü, ha mást diktál a családi kassza tartalma. Kapni jó, de adni még jobb — vallják sokan, de rögtön utánateszik: főleg, ha van mi­ből adni. A vállalatok régen sokat segítettek a különféle humánus célok megvalósításá­ban — említem. Molnár Sándorné szerint ez is ritkuló jelenség. A legtöb­ben örülnek, ha a saját mun­katársaik szociális igényét ki­elégíthetik. Például a mozgás- sérült gyerekek... Az utóbbi években rendszeresen megszer­vezték a nyaralásukat, a cégek hozzájárultak a költségekhez. Ma már ott tartunk — közli a titkár —, hogy a levelünkre több helyről elmarad a válasz. A szerény lehetőségekhez képest azért még mindig akad, akit érdemes felsorolni a pél­daadás listáján. Ilyen az Alagi Állami Tangazdaság, a Bőripa­ri Kisszövetkezet, a MÁV Jár­műjavító Üzem, a Dunakeszi Konzervgyár, a Dukát Mű­anyag- és Papíripari Kisszö­vetkezet, a Tranzit Kft., a fóti PIÉRT-raktár, a Vác és Vidéke Vízmű Társulat. Tiltják a véradást? Kellene hogy támogassák a véradó mozgalmat is, mert a kórházak, véradó állomások rendre jelzik a hiányt. Fogy­nak a vérkészítmények. Gya­kori eset, hogy a vállalat fel­ső szintű vezetőivel sikerül megállapodni az akcióban, de a középszinten irányító műsza­kiak, művezetők, technikusok nem engedik el az embereket. Pedig ebből baj lehet Adakozó kispénzűnk Egy nagyon kedves, többszö­rös véradó mondta azt Mol­nár Sándornénak: az édes­anyát meg a vért semmivel sem lehet pótolni. Nem jó jel, hogy az emberek elidegened­nek egymástól, nem éreznek felelősséget. Az országban nem lesz megújulás, a humánum helyébe közöny vagy ^ mint sokszor tapasztaljuk, gyűlölkö­dés lopja be magát. Nemcsak vállalkozási, ha­nem lépéskényszer is az, ami a dunakeszi vezetőséget többféle cselekvésre serkenti. Tárgyal­nak a pártokkal, beszélnek egyházi vezetőkkel. A jelenlegi tapasztalatok szerint a ruhá­kat, egyéb adományokat beho­zok nyolcvan százaléka bérből és fizetésből élő. A véradásra is többen jönnek a munkapad mellől, mint az irodákból. Vért adni lehetne négyórás munkaidő-kedvezménnyel, ahogy ez ma is szabályos. így biztosan többen is jelentkez­nének minden munkahelyen és hivatalban. Sajnos, ma már egyre gyakoribb, hogy erre csak munkaidő után lehet sort keríteni. Pedig az ilyen ese­mény nem a sportköri gyűlé­sek fontossági sorrendjébe tar­tozik. Kovács T. István Dunakeszi, Rákóczi. Okt. 25-én s/’.iG és 8: Vaklárma (színes, mb. am. film): 26-án 3 * * 6/,6 és 8: A pos­tás mindig . kétszer csenget (szí­nes, mb. am. krimi), 27-28-an * 2 3 * * 6,6 és 8: Kalapáesfejű (színes olasz krimi): 29-én 3.6 és 8: A háború áldozatai (színes am. film) ; 30- 31-én -■ ,6 és 8: Testörbörben (szí­nes, mb. am. krimi). Erd, műv. ház: okt. 25-én ''6: A philadelphiai zsaru (színes, mb. am. krimi); 28-án V26: Saigon — A tiltott zóna (színes, mb., am. háborús krimi) ; 29-én V26 : Fur­fangos gályarabok (színes olasz kalandfilm); 30-án 1.6: Legénybú- csú (színes, mb., am. vígjáték). Gyál, Dózsa. Okt. 25-én V26: Szörnyecskék 2. (színes, mb., am. horror) ; 26-án V26 : Magányos erő (színes, mb., am. krimi) ; 27-28- án y.6: A kalapácsfejű (színes olasz krimi) ; 29-én 1 -.6 : Cry-baby (színes, zenés am. vígjáték). Nagykáta, Rákóczi. Okt. 25-26- án 6: Legénybúcsú (színes, mb., am. vígjáték); 27-28-án 6 és 8: Vadászat a Vörös Októberre (szí­nes, mb., am. kalandfilm) ; 29-én 6 és 8: Titkok háza (színes, mb., am. krimi). öesa, műv. ház. Okt. 26-án r 6 : Robotzsaru 2. (Színes, mb., am. sci-fi); 27-én ‘/26: Segítség, fel­nőttem! (színes, mb., am. vígjá­ték) ; 29-én V56 : ölve vagy halva (színes, mb., am. krimi). Pomáz, Szabadság. Okt. 26-án 6: Robotzsaru 1. (színes, mb., am. sci-fi); 27-én 6: Baseball- bikák (színes, mb., am. film) ; 28- án 6: Valami vadság (színes, mb., am. film) ; 29-én 6 : Robotzsaru 2. (színes, mb., am. sci-fi). Ráckeve, Szabadság. Okt. 25-26- án V-a: Metamorfózis : (színes olasz horror) ; 27-28-án1 1.8 : Hó­bortos hétvége (színes, mb., am. vígjáték); 29—31-én 1 2 „8: Mint a villám (színes, mb., am.). Ráckeve, Szabadság. Okt. 27-28- án V26: Az emlékmás (színes, mb., am. sci-fi) ; 29-én : 6 : Túl a csúcson (színes, mb., am. ka­land) ; 30-án 7,-6 : A tengeralattjá­ró (színes NSZK-kalandfilm). Szentendre, autós. Okt. 25-26-án V.8: Családi ügy (színes, mb., am. krimi); 27-28-án */-8: Metamorfózis (színes olasz horror) ; 29—31-én 1 „8 : Hóbortos hétvége (színes, mb., am. bűnügyi vígjáték). Szentendre, Duna-korzó. Okt. 25-26-án 5 és 7; Porsche-tolvajok (színes, mb., am. krimi) ; 27-28- án 6 és 7: Robotzsaru 2. (színes, mb., am. sci-fi) ; 29-30-án 5 és 7 : A kalapácsfejű (színes olasz kri­mi) ; 31.-nov. 1-én 5 és 7: A phi­ladelphiai zsaru (színes, mb., am. krimi). Százhalombatta, műv. ház. Okt. 25- én 6: A kalapácsfejű (színes olasz krimi); 26-án 6: Metamor­fózis (színes olasz horror) ; 27- 28-án 6: Családi ügy (színes, mb., am. krimi); 29-30-án 6: A phila­delphiai zsaru (színes, mb., am. krimi). Szigetszentmiklós, Kossuth. Okt. 26- án 6 és 8: Vadászat a Vörös Októberre (színes, mb., am. ka­land) ; 27-én 6 és 8, 28-án 6 ; Lfe- génybúcsú (színes, mb., am. víg­játék) ; 29-én 6 és 8, 30-án 6 ; Mint a villám (színes, mb., am. film). Gyakori (basset IBUSZ megbízottjaként, vala­mint dr. Vasváry Artúr cso­portvezetőnk nemcsak a törté­nelmi és földrajzi nevezetes­ségekről, hanem az árakról is beszélt. Mivel a hazainak többszörösébe kerülnek a dol­gok, érthetően óvatosan ren­deltünk, így például az étte­remben kávét. S amiért itt 8 dinárt — hozzávetőlegesen 48 forintot fizettünk, az áruház­ban 5,50-ért kaptuk. Aki a sö­rön akart spórolni, a nagyke­reskedelmi lerakatban 10,70 dinéért megkaphatta a dobo­zos Karlovacot. Nem sokkal olcsóbb a szel­lemi táplálék. Így például 10 dinár a szabadkai Napló. E szabadelvű magánhetiíap a 20. számnál tart, s a fejléc alatti kis megjegyzés: „Sza­badka a királyválasztás ide­jén" is jelzi: déli szomszéda­ink is a változások korát élik. A privatizáció s a reprivati­záció szó a jugoszláv újsá­gok címlapján is állandóan szerepel. Az olajtémával köz­vetlenül is találkoztunk. Krk sziget északi oldalán a tenger­öböl mellett tartályok maga­sodnak. Itt, Rijekától nem messze van az Adria-kőolaj- vezeték starthelye, olykor in­nen érkezik hozzánk a feke­te arany. A magyarországi nyitóállo­máson, azaz a letenyei határ- állomáson a vámos hamar végzett velünk. — Olaszországból vagy Ju­goszláviából jöttek? — kér­dezte. Amikor meghallotta a választ, tréfásan legyintett, s gyorsan leszállt... Keitter László ' ' r szinte menetrendszerű: baleset a 70-es és a 6-os f őútvonal érdi találkozásánál. Az els5bbséga:Tás kötelezi tábla, úgy lát­szik, nem elegendő ahhoz, hogy a Nagytétény felől érkezők tu domásul íyék a főútvonal megszűnését. Ezúttal két Trabant gépkocsi ütközött, s a vétkes TR 10-93 ron^sz^snú szabályosan széthullott. Vajon hány balesetnek és ! ? - » - - tt I- -11 bekövetkez­nie, hogy a közlekedésért felelős sz • e erek hatékonyabban jelezzék a két főútvonal találkozását? (Vimola Károly felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom