Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-16 / 243. szám

%%»yggp 1990. OKTÓBER 16., KEDD A tantestület előzetes egyetértésével Szilárd széket az iskolaigazgatók alá Kinek a joga kinevezni az iskolaigazgatókat, kinek meg­erősíteni őket pozíciójukban, alkalomadtán megvétózni ki­nevezésüket? E kérdés idősze­rűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az egyre élesedő, mondhatni késhegyig menő viták, harcok a pártok között az igazgatók kinevezési jog­köréről. A szeptember 29-i helyha­tósági választásokat követően a kormány és a kulturális-ok­tatási tárca egyetértésével a kinevezések jogkörét nagy va­lószínűséggel a tanácsok he­lyébe lépő önkormányzatok veszik át. Legitimitásukról a kormány természetesen idő­ben gondoskodik. Addig a je­lenleg érvényes, 27/1986. VIII. 31. MN számú rendelet szab­ja meg az igazgatók kineve­zési jogkörét. (Ez csak az óvodákra, az általános és kö­zépiskolákra vonatkozik.) A rendelet kimondja, hogy . .o tanácsi intézmény... a kine­vezési hatáskör gyakorlója ...” Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy a tanácsok (önkor­mányzatok) önhatalmúlag a kedvük szerint kinevezhetnek vagy leválthatnak iskolaigaz­gatókat. Éppen ellenkezőleg, s ezt ugyancsak a fenti rendel­kezés tartalmazza: „Az in­tézményvezető megbízásához a nevelőtestület előzetes bele­egyezése szükséges.” Tehát a tanács (önkormányzat) csak azt az iskolaigazgatót nevez­heti ki, akinek személyével a tantestület előzetes titkos sza­vazással legalább 51 százalé­kos arányban egyetért. Ugyan­ez érvényes az iskola igazgat tők pozíciója megerősítésére is. A kinevezések valódi de­mokratizálása érdekében ép­pen ezért már idén nyáron elengedhetetlenné vált, hogy a tantestületekbe olyan fele­lős személyek kerüljenek be vagy maradjanak meg ben­nük, akik nemcsak szakmai­lag kiválóak és feddhetetle­nek, hanem egyúttal az ön- kormányzati, demokratikus szellemiséget is képviselik. A kinevezések, megerősíté­sek, visszavonások tétje óriá­si, hiszen az iskolaigazgatók megbízása öt évre szól. A legutóbbi, 1986-os oktatási re­form rendelkezései óta a leg­több iskolaigazgató megbízá­sa éppen mostanában jár le, tehát megerősítésük is nap­jainkban esedékes. A megerő­sítés nem azt jelenti, hogy a helyhatósági választások után minden egyes tantestületnek újra kell tárgyalnia az igazga­tók kinevezését, sőt éppen el­lenkezőleg, ezt tenni csők ak­kor jogos, ha az oktatási in­tézmény vezetőjének öt évre szóló mandátuma éppen ak­kor jár le, vagy ha áz igaz­gatók felkészületlensége, az irányítómunkájukkal kapcsola­tos elégedetlenség ezt elke­rülhetetlenné teszi. A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium év eleji kör­levelében leszögezte, hogy eb­ben a tanévben csak azo­kon a helyeken kerüljön sor a vezetőkkel kapcsolatos bi­zalmi szavazásra, ahol ezt a fentiek indokolják. Ugyancsak hasonló állásfoglalást adott ki nemrég a Pest megyei peda­góguskamara is, hozzátéve, hogy semmiféle kampánysze­Nyugdijasok a porondon Dalverseny A szentendrei Duna-parti Művelődési Házban október 25-re nóta- és dalversenyt hirdettek nyugdíjasoknak. A most első alkalommal meg­rendezett Pest megyei ese­ményre huszonnégyen jelent­keztek, többek között Nagykő­rösről, Felsőpakonyból, Leány­faluról és Sülysápról. Három­tagú zsűri bírálja majd el a produkciókat, s az emlékla­pok mellett ötezer forint ér­tékben osztanak jutalmakat: könyveket és lemezeket. rű vagy politikai kampány- szerű igazgatói kinevezést, megerősítést vagy visszavonást nem tart helyesnek, hiszen a vezetők törvényes pályázattal, majd a nyomában tantestületi szavazással kerültek beosz­tásukba. Ügy tűnik tehát, a helyhatósági választások az igazgatók kinevezését nem be­folyásolják, csupán a meg­erősítés ad feladatokat a tan­testületeknek, de csak ott, ahol akár az ötéves mandá­tum lejárása, akár az igazgató személye elleni kifogások ezt indokolttá teszik. A Pest megyei igazgatók hivatalos kinevezése a jog­szabályoknak megfelelően augusztus 15-éig szinte teljes egészében befejeződött. Né­hány, a kötelező határidőn túli eset ugyan előfordult, de egyik se amiatt, mert a tan­testület megvétózta volna az igazgató kinevezését, hanem mert a vezetők időközben más iskolába mentek dolgozni, vagy határidőn túl léptek be oda. A megyében háromszáz óvodavezető közül mindössze egynek a kinevezése várat magára. A kétszázhatvan ál­talános iskolai igazgatóból szintén egyet, a tizenhat zene­iskolai vezetőből ugyancsak egyet és a huszonhárom gim­náziumigazgatóból kettőt nem neveztek még ki. A tizenkilenc szakmunkásképző-vezető kö­zül pedig három kinevezése kétséges. Kocsis Klára Életének 72. évében New York-i lakásán vasárnap el­hunyt a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője és karmestere, Leonard Bern­stein. A nagyszerű karmester ha­lála sajnos nem érte várat­lanul a világ zeneszerető köz­véleményét, mivel az utóbbi napokban mind több hír érkezett súlyos betegségéről. Múlt kedden a zeneszerző kénytelen volt bejelenteni, hogy megromlott egészségi ál­lapota miatt többé nem lép a karmesteri emelvényre. Bernstein mellhártyadaga- nattaí súlyosbított tüdőtágu­lásban szenvedett, ám halá­lának közvetlen oka végül a szív leállása volt. A világhírű zeneszerző 1918- ban az amerikai Massachusetts állambeli Lawrence-ben látta meg a napvilágot egy orosz országi zsidó bevándorló gyer­mekeként. Már fiatal korában rendkívül sokoldalú zenei zseninek bizonyult. Kiváló zongorista és karmester volt s számos szimfóniát, kamara­darabot, balettzenét kompo­nált. Legismertebb műve a West Side Story című musical. A New York-i szimfonikusok karmestereként lemezfelvéte­lek sora tanúskodik zseniális művészetéről. Jogi tanácsokms Az apaság megállapítása © ültetési tá­volság © A haszonélvezet illetéke © Behajt' hatatlan tartozás volt a meglepetése, amikor mégis megállapították a fizeté­si Kóteezeaséget. A korábbi illetéktörvény rendelkezéseit betű szerint ér­telmezve kialakult egy olyan helyzet, hogy húszévi haszon- élvezet kikötésével illetékmen­tesen cseréltek gazdát az in­gatlanok. Ezt az egyenlőtlen­séget az 1930. január 1-jétől hatályos törvény megváltoztat­ta. A módosítás kimondta, hogy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet, hasz­nálati jog esetén a jog értéke a dolog forgalmi értékének egyhuszad részének tekintett egyévi értéknek a jogosult életkora szerint meghatáro­zott többszörösét nem halad­hatja meg. Ez a többszörös tehát attól függ, hogy a jogo­sult személy hány éves. Ha például 25 évnél fiatalabb, az egyévi mérték tizenkétszeresét veszik számításul. 25—44 év között kilenc, 45—59 év kö­zött nyolc, 60—69 között hat, 70—74 között öt, 75—80 között négy, míg az ezt meghaladó korúaknái háromszoros a szor­zószám. Az ellenérték fejében meg­szerzett vagyonra alapított haszonélvezet — használat esetén a vásárló — az előbbiek szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti meg a va­gyonátruházási illetéket, míg a haszonélvező, használó pe­dig az életkora szerint kiszá­mított érték után teljesíti áz állammal szembeni kötelezett­séget. • R. V. szodligeti olvasónk egy autót adott el részletre. A vevő azonban a hátralékot nem fizette meg, ezért bírósá­gi, majd végrehajtási eljárást kezdeményezett ellene az el­adó. olvasónk sajnos mind ez ideig nem jutott a pénzéhez, mert a vevő állandó lakcímen nem található. A leírt eset igen gyakori manapság. A bírósági végre­hajtó csak az esetben tudja a tartozást behajtani, ha isme­retes előtte az adós tartózko­dási helye, illetve munka­helye. Ezeket az adatokat azonban a végrehajtást kérő­nek kell az iroda rendelkezé­sére bocsátani, hiszen a ható­ság nyomozással nem foglal­kozhat. Az állampolgárnak szintén végesek az eszközei, hiszen legfeljebb lakcímkuta­tást, kérhet, dé ha az adós nem tartózkodik bejelentett lakcí­mén vagy ilyen nincs, a vég­rehajtást fel kell függeszteni. A megoldást egyedül az je­lentheti, ha a jövőbeli üzlet­felek tanulnak ezekből a szo­morú példákból, és a szerző­dések megkötésekor a lehető legnagyobb körültekintéssel járnak el. Ismeretlen vagy bi­zonytalan anyagi helyzetű vá­sárlóval csak teljes vételár ki­fizetése esetén ajánlatos üzle­tet kötni. Dr. Sinka Imre § Tíz nap o rendeietei h A helyi önkormányzatok tu­lajdonába kerülő vagyon át­adásával összefüggő feladatok ellátására a 63/1990. (X. 4.) kormányrendelet alapján me­gyei vagyonátadó bizottságot kell létrehozni. Módosította a művelődési és közoktatási miniszter 11/1990. (X. 4.) MKM sz. ren­deletével az állami nyelv­vizsga szabályait. A jogsza­bály-változtatás következté­ben A, B, C típusú vizsga te­hető, és a korábbi állami nyelvvizsga-bizonyítvány ér­tékeléséről is előírásokat tar­talmaz a rendelet. A Magyar Közlöny 1990. évi 99. száma tartalmazza a 201990. (X. 5.) PM-rendeletet amely megtiltja, hogy külföl­diek tápot és takarmányt vi­gyenek ki az országból. Sok gépjárművezetőt érint a 64,1990. (X. 9.) kormányren­delet, amely előírja, hogy 1990-től a háztartási tüzelő­olajat motorikus célú felhasz­nálásra alkalmatlanná tevő és színező adalékkal szabad csak a fogyasztók részére ki­adni. Az adalék égésterméke a környezetet nem károsíthatja. O A pest Megyei Hírlap 1990. október ü-i számában egy oiyau asszonynak adtak vá­laszt, aki nem vált el az elő­ző ferjétöi, ue elei társától var gyermeket. Hogyan . ismerheti el az apa a gyermeket'.’ — kér­dezte az oivaso. A válaszoa hiba került, a tényleges helyzet ugyanis a következő: Abban az esetben, ha az anya a gyermek születésétől visszafele számított 182-dik nap és 300 nap közötti idő vagy annak legalább egy része alatt házassági köteiéKpen ál­lott, a születendő gyermeket a férj nevére kell anyakönyvez­ni. Ezt a bejegyzést azonban nem lehet elkerülni a teljes hatályú apai elismerő nyilatko­zattal. Amivel elkerülhető len­ne, az kizárólag csak az anya korábbi házasságának meg­szűnését követően kötött új házassága. Ebben az esetben ugyanis az új házasság fenn­állása alatt született gyermek apjanak az új férjet kell te­kinteni akkor is, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése között há­romszáz nap nem telt el. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tevő férfit ak­kor kell a gyermek apjának tekinteni, ha az anya a fo­gamzása idő kezdetétől a gyer­mek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házastársi kötelékben. Ha tehát az anya akár csak egyet­len napig is házassági kötelék­ben élt, a gyermek apjának akkor is a volt férjet kell te­kinteni. Ezzel a gyermek csa­ládi jogállása rendezett, tehát apai elismerő nyilatkozat nem tehető. ,Ahhoz, hogy,.?, .nyil^UhV-atat meg lehessen 'tenni, kztziíK- ségés, tíőgy azt’., a .tőfVényi vé­lelmet/ hogy a'"gyerméti rWp]'a a volt férj, meg kell dönteni. Ennek érdekében pert kell in­dítani. A per indítására jogo­sult a gyermek, az, akit a vé­lelem alapján a gyermek ap­jának kell tekinteni, a gyer­mek halála után leszármazó ja, ilyenek hiányában az ügyész. Látszólag tehát nincs kiút, mivel a gyermek él, tehát a leszármazó és az ügyész, mint perindításra jogosult, kiesik. A volt férj esetleg nem foglalko­zik az üggyel, a gyermek pe­dig még kiskorú, tehát perin­dítási jogával élni nem tud. Mi az eljárás? Az anya és a vér szerinti apa keresse fel a gyámhatóságot. (Felesleges a gyermek születése előtt, hiszen Kisvárosi Taigetosz A Mamát nem sajnálja senki A közmondás szerint halottakról vagy jót, vagy semmit. .. Ám úgy látszik, ezek az örök igazságok mégsem általános ér­vényűek. Mindenki csak rosszat mondott szegény Mamára, aki hetvennyolc évet számlált, mielőtt tragikus körülmények kö­zött elhunyt. S halála után nyomban megkezdődött a rendőr­ségi vizsgálat arról, hogyan élt utolsó esztendeiben, és mi okoz­hatta a halálát? A vizsgálat azzal zárult, hogy átadták a do­kumentumokat a Pest Megyei Főügyészségnek, ahol halált oko­zó testi sértés bűntette miatt vádat emeltek az elhunyt asz- szony fia ellen. A tárgyalás néhány napja kezdődött meg a Pest Megyei Bíróságon. A Mama fia, aki ilyen súlyosan megszegte a tízparancsolatot, középkorú ember. A bíróság előtt meg­próbálta a lehetetlent: bi­zonygatni az igazát, hogy ő jo­gosan ütötte-verte a Mamát, hiszen annyi sérelem érte tő­le egész életében. Például? A tárgyalást végig­hallgatva megtudtam, hogy a vádlott gyermekkorában — lehetett annak már legalább negyven esztendeje — csak el­vétve kapott főtt ételt ebédre. A Mama nem tartotta tisztán a házat, hangyák mászkáltak a konyhában. (Ezt egyébként az egyik tanú mondta, egy ro­kon öregasszony, aki szerint az elhunyt ugyan főzött olykor, de nem elég jóízűt. Azért járt a fia mindig a rokonokhoz kosztolni.) Azután egyszer, ez is már vágj' huszonöt-harminc esz­tendeje lehetett, a Mama elfe­lejtette bezárni az ajtót, és a tolvajok mindent elvittek. Ak­kor verte meg először úgy ala­posan a fia, de hát ki nem ha­ragudott volna ilyesmiért... Röviddel később az asszony el is költözött otthonról, összeállt egy férfival, együtt élt vele nyolc esztendeig, ebhiten. Köz­ben jussolt is a szülei után, de a fiúnak nem adott belőle egy fillért sem. Elköltött mindent. Azután mégis a gyerekére szo­rult öregségére, de ez már egy külön történet. A Mama megbetegedett és kórházba került, ahonnan a mentők szállították haza. Illet­ve elvitték oda. ahol korábban lakott, de ott nem fogadták be. A fia szerint kirúgták, s ilyen előzmények után érke­zett meg, mentővel, teljesen lerongyolódva, a fiához. Ott élt hat éven keresztül, egé­szen a haláláig. Ahogy telt-múlt az idő, fo­kozatosan romlott az öregasz- szony állapota. Eleinte még jó időben botra támaszkodva ki­botorkált az udvarra és kiült a napra. Később már az ágy­ból sem kelt fel, s a legutóbbi hónapokban a WC-re sem volt hajlandó kimenni. A fia sze­rint elhagyta magát, pedig más öregasszonyok az ő korá­ban még főznek, takarítanak, de legalábbis ellátják magu­kat. A legnagyobb baj az volt, hogy mindig összepiszkította magát, tisztába kellett tenni. Igaz, hogy már kezdettől kü­lön lakott a családtól, egy be­tonpadozatú helyiségben, de így is érezni lehetett a rossz szagot mindenütt. Hát azért kapott különösen sok verést, mert nem fogadott szót a tisz­taságot illetően. A bíró kérdéseire — pél­dául, hogy miért nem hívtak orvost — a vádlott csak vo- nogatta a vállát. Nem tartot­ták szükségesnek, és a Mama sem akarta. A vádlott nem ta­gadta. hogy ütötte-verte az anyját, tenyérre], ököllel —- ahogy éppen a keze ügyébe esett. Egyébként ezt tagadni sem lehetett, hiszen amikor — már élettelen állapotban — elvitték a mentők, tele volt a teste kék-zöld folttal, töröttek voltak a bordái, és koponya- törést, agyzúzódást szenvedett. S a korábbi sérülések marad­ványaként látszott, hogy már évekkel előbb is vala­mennyi bordája el volt törve a szerencsétlen asszonynak. Az előző nyomozási eljárás során a tanúk — néhány szomszédasszony — arról be­széltek, hogy a férfi — foglal­kozása szerint kőműves — iszákos, agresszív ember. Na­gyon sajnálták az anyját, be­széltek is róla, hogy jelente­ni kellene a dolgot a rendőr­ségnek, de erre azután még­sem került sor. Egy levelet azonban írtak a körzeti orvos­nak, hogy meg kéne nézni az öregasszonyt — de már ak­kor késő volt... A bíróság előtt azonban a tanúk nem akartak emlékezni arra, amit korábban mondtak. A vádlott szabadlábon vé­dekezik, tárgyalás után haza­megy. Naponta találkoznak vele, hiszen szomszéd. Hát megissza a magáét — mond­ták róla —, de inkább elnézően, hozzátéve, hogy ezzel más férfiember is így van. Verte-e az anyját? Nem látták, nem tudják. Mindenki azt csinál a zárt ajtók mögött, amit akar. A bíró felolvasta a korábbi vallomásokat, figyelmeztetett a hamis tanúzás következmé­nyeire, míg lassan vállaltak valamit a korábbi vallomások­ból. Legalább annyit, hogy na­gyon rossz sora volt a néni­nek ... Az ókorban a Taige­tosz hegyéről taszították le a gyengéket, a betegeket, azo­kat, akiket a család nem tu­dott, vagy nem akart vállalni. De az legalább gyors halált jelentett az áldozatnak. A tárgyalást elnapolták, leg­közelebb az igazságügyi orvos­szakértő meghallgatására ke­rül sor. Ga. J. a pert ugyan meg lehet indí­tani, de azt tel kell függeszte­ni a gyermek megszületéséig.) A gyámhatóságon jegyző­könyvbe mondják a per indí­tásához szükséges adatokat és körülményeket (mióta ismerik egymást, mikor létesítettek ne­mi kapcsolatot stb.), valamint a vér szerinti apa nyilatkoza­tát, hogy amennyiben a bíró­ság az apaság vélelmét meg­dönti, úgy hajlandó teljes hatályú apai elismerő nyilat­kozatot tenni. A gyámhatóság csak ezen nyilatkozat birtokában rendel eseti gondnokot a kiskorú mellé, s bízza meg a per le­folytatásával. Lényeg tehát, hogy apai elismerő nyilatkoza­tot csak rendezetlen családi jogállású gyermek esetében lehet tenni. Az adott esetben a családi jogállás rendezett, tehát a teljes hatályú apai el­ismerő nyilatkozat sem a gyer­mek születése előtt, sem ezt követően nem tehető. A gyer­meket a volt férj nevére anyakönyvezik. Ezt követően lehet megindítani a gyámható­sági eljárást és a vélelem meg­döntésére irányuló pert. A procedúra elkerülésére a lap­ban adott válasszal szemben nincs lehetőség. Dr. Hajas István vb-titkár, Dunakeszi ★ • O. J. Örkényi nyugdíjas azt szeretné megtudni, hogy a szomszédja telekhatárától mi­lyen távolságra ültethet szőlő- lugast, almafákat, diófát. A telepítési távolságok elté­rőek, attól függően, hogy az ingatlan belterületen, illetve zártkerten belül vagy külterü- •létnek á"íártKéttén' kívül eső részén található. Az első eset­ben szőlő, valamint három méternél magasabbra nem nö­vő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében a telek­határtól 50 cm, míg három méternél magasabbra nem nö­vő gyümölcs- és egyéb fa ese­tében egy méter az ültetési távolság. Három méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén két méter ez a távolság. Diófa ültetésekor nyolcméteres távolsággal kell számolni. Az almafára pedig 3,5—4 m telepítési távolságot határoz meg a jogszabály. • J. T. ráckevei nyugdíjas gyermeke nevére ingatlant vá­sárolt haszonélvezete fenntar­tásával. Azt szerette volna el­érni, hogy ne kelljen illetéket fizetni, mert több ismerőse is így szerzett ingatlant. Nagy Meghalt Leonard Bernstein

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom