Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-16 / 243. szám

fAf MH4. rtc, 1090. OKTÓ BEU 16., KEDD Üdü/őtulajdonosok az elkövetők HÉTVÉGÉN .Ifin A SZEMÉT A fővároshoz vezető utak mentén egy-egy nyári vasár­napot követően egymás után sorakoznak a szeméttel teli műanyag zsáko-k. A közutakról lehajtva pedig lépten-nyomon illegális szemétlerakó helyek­be botlunk. Erre hívta fel a fi­gyelmet a Közép-Duna-vidék Intéző Bizottság sziget szent- miklósi terüieti bizottságának legutóbbi ülésén Stuka Pál, e bizottság elnöke. — Szigetszentmiklós és a? MO-s csomópontja között a. árokba dobálják a szemetet. A város északi és déli üdülőkör­zetéből rendszeresen elszállít­ják a szemetet, ezért valószínű hogy az árokba szórt hulladék nagy része nem innen szárma­zik. Vannak azonban horgász­tavak a környéken, ahova már nem járnak a szemetes­autók, ezért feltételezzük, hogy a horgásztanyákat használók rakják le ide a szemetet. Ha az üdülőtelkeken is komposz­tálórészt és tűzrakó helyei alakítanának ki, akkor a hul­ladék mennyisége nagyság­rendekkel csökkenthető lenne A Ráckevei-Duna egyik ki« szigetén, a Duna-szigeten közel 130 hétvégi ház van. Kuliga István, a Duna-sziget Termé­szetvédő és Üdülőszépítő Egye­sület titkára elmondotta, hogy nekik a szemételhelyezés so­sem okozott gondot. — Korábban közösen lovas kocsit fogadtunk, és hetente egyszer el'hordattuk az össze­gyűlt hulladékot. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ez saját érdeke is. Ma -már há­rom 5 köbméteres teont énei van elhelyezve a szigeten. A szemétszállítás költségeire évente — üdülőnként — 350 forintot-fizetünk be. A termé­szetes hulladékot a sziget vé­gén, havonta., egyszer.ikőgíjsen elégetjük. Azt 1988-tól bejegy­zett' egyesületünknek tagja minden. üdülőtula.jdonos. A tagdíj évente ezer forint. Ezen­felül a Pestvidéki Gépgyár sporttelepe, valamint a Gere­cse Tsz üdülője után húszezer, illetve hatezer fo-tínt hozzáiá- rulást kap egyesületünk. Kö­zös elképzeléseink megváló­BEIKTATTÁK A POLGÁRMESTERT Félezren képviselő nélkül... tartozó önálló községrész, Jász- falu három képviselőjelöltje közül egy sem futott be. Ezért a három jelölt részvételével egy részönkormányzatot hoz­nak létre Jászfalun, s vezető­jük a szavazati joggal bíró pol­gármester lesz.. Szauter Rudolf országgyű­lési képviselő s Kasza Péter ígéretet tettek arra, hogy a törvényalkotóknak jelzik Jász­falu lakosságának sajátos problémáját. Ott ugyanis a három jelölt azért nem került a testületbe, mert a mintegy félezer választásra jogosult ál­lampolgár voksainak száma annyi sem volt, mint amennyi a tizenharmadik képviselő megválasztását lehetővé tette. Azaz, ha Jászfalu minden vá­lasztópolgára egyetlen jelöltre szavazott volna, akkor sem lenne most képviselőjük. Ugyancsak megoldásra vár a társközség, Tínnyé polgár­mesteri hivatalának kialakítá­sa. mivel a kis településen eh­hez ma még nincsenek meg a feltételek. Valószínűleg pilis­csabai székhellyel tevékeny­kedik majd a két testület, a két polgármester, s egy. kör­jegyző, legalábbis addig, amíg T Ínnyé ténylegesen önállósod­hat. Szokatlanul sokan gyűltek össze vasárnap délután a pilis­csabai művelődési házban, a „Betonban”. Több százán vol­tak kíváncsiak az önkormány­zati választások első forduló­jából győztesen kikerülő tizen­három képviselő bemutaíko­Földosztás és kárbecslés Alsónémedin elkelt a kukorica A kiépített öntözőhálózatnak köszönhetően Alsónémedin, a Közös Üt Mezőgazdasági Szak­szövetkezetben elfogadható, hektáronként 75—80 mázsás kukoricatermésre van kilátás. Szabó László, a szövetkezet elnöke elégedetten közölhette, hogy jószerivel teljesíteni tud­ják a megyei gabona és ma­lomipari vállalat számára szánt tengeri leszállítását. Re­mény van arra, hogy a tagok is megkapják a szövetkezetben eltöltött éveik után járó sze­mes kukoricát. Mivel az alsó- némediek jelentős állattartása nagy mennyiségű takarmányt igényel, ezért a megtermelt kukorica némi túlzással, az utolsó szemig fogyasztókra ta­lál. Szerencsésen alakult a napraforgótermés is. Az ezévi termést összesítő adatok még nincsenek meg, de minden valószínűség szerint az orszá­gos átlagnál jobb, hektáron­kénti 18-19 mázsás termést sikerült elérni. Eddig közel 200 tagnak osz­tottak ki termőföldet, összesen mintegy 300 hektárt. Előrelát­hatólag még várhatóak továb­bi jelentkezők, akik az igé­nyelt szántóföldön kertészked­ni szándékoznak. Megtörtént a nyári aszálykár újrafelmérése az FM ösztön­zésére. A megyei Teszöv mun­katársa ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy a nyári 1,5 mil­liárdos becsült kár a megyé­ben nagyobb, s eléri a két­milliárdot. Nemcsak a szán­tóföldi kultúrákat, de a gyü­mölcsösöket, sőt az erdőket is megviselte a szokatlan hőség. A különösen aszály sújtotta gazdaságok közé sorolható a pátyi Zsámbéki Medence Tsz, ahol 72, a ceglédi Lenin, ahol 93 millió forintos az aszály kö­vetkeztében keletkezett kár. Ezek a tények is jelzik, hogy jó lenne minél előbb rendezni az ágazatnak megígért cél­hiteleket, mivel a jövő évi termést ezen az őszön illik megalapozni. (gyóesi) Közvetlen riasztás A betörőt ugyan nem fogja meg, de határozott riasztással jelzi, hogy hol, mikor, melyik ajtón hatolt be a fosztogató, miközben az illetéktelen láto­gató észre sem veszi, hogy a rendőrségi ügyeletest értesí­tette a berendezés látogatásá­ról. A váci írisz Kisszövetke­zet adta ajándékba a városi rendőrségnek ezt a központi berendezést, amelynek a lelke egyébként egy számítógépköz­pont, azzal a céllal, hogy ar­ra mintegy 100 riasztóval ellá­tott objektumot lehet majd kötni. A riasztólánc másik ol­dala egyébként nem olcsó, mintegy négyszázezer forint. Azonban ha azt vesszük, egy hívatlan látogatás alkalmával ennél többet is elvisznek a be­török. akkor érdemes ilyen köldökzsinórral összeköttetést létesíteni a rendőrséggel. (Vimola Károly felvétele) A folytatás kérdőjeles Az ingyenkonyha vendégei Vácott a Vöröskereszt által finanszírozott ingyenkonyha június közepe óta létezik, s úgy tűnik: nagy igény van e jótékony szolgáltatásra. Na­ponta huszonöten-harmincan étkeznek ott. Vannak állandó rászorulók, s akadnak, akik csak esetenként, pillanatnyi anyagi zavarukban keresik fel a konyhát. Idősek, többgyer­mekes és cigánycsaládok az állandó segélykérő vendégek, de a felmérések szerint töb­ben is lennének, akik ott ebé­delnének. A Vöröskeresztnek naponta 45 forintba kerül egy személy étkeztetése, a jelenlegi anyagi háttérrel azonban csupán év végéig képesek fenntartani a konyhát. Sok mindenbe fog­tak bele pedig, hogy pénzhez jussanak: a BNV-n saját ki­adványokat árusítottak, tízfo­rintos jegyekért zsákbamacs­kát kínáltak, mindez azonban kevés. Az igazi megoldást az jelentené, ha központi intézke­dések segítenék a Vöröskereszt üzleti tevékenységét; sikeres volt például a használtruha­vásáruk. Bizonyos forgalom után azonban — az adózás miatt — lehetetlenné válik a kereskedés, nincsen semmiféle kedvezmény. Pedig kellene a pénz, az ingyenkonyha sorsa is ettől függ: ha a források el­apadnak, a jövő évben már nem lesz folytatás. — vé — Még tart a betakarítás Nem leányálom manapság a porosodó mezőn a betakarítás. Kóka és Sülysáp között dolgoznak a Ramadan Kft. négyszázhektáros földjén a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelő- szövetkezet munkagépei, aratják a napraforgót (Erdősi Ágnes felvétele) zására, illetve Kasza Péter pol­gármester beiktatására. A rö­vid ünnepi ceremónia után dr. Csizmadia László, a képviselő- testület korelnöke átadta a polgármesternek az űj hivatal jelképes kulcsát. Ezt követően rögtönzött fa­lugyűléssé alakult át az ün­neplés. Azaz. az önkormány­zati törvény értelmében éven­te kétszer megtartandó állam- polgári meghallgatás révén most először szereztek ebben a formában új tapasztalatokat a képviselők és a választópolgá­rok. Több fontos kérdést tettek fel a helybeliek. Azokra vála­szolva elmondta Kasza Péter polgármester, hogy Pilisesabán környezetvédelmi okokból megtiltották a szennyvízszip- pantó kocsik ürítését. Erre a célra ma már csakis a Pilis- vörösvárott üzembe állított Biomodul szennyvíztisztító te­lepet szabad használni. A helyi közbiztonság gyors javulását többek között a pol­gárőrség felállításában látják a képviselők. Az önvédelmi szervezet létrehozását az elő­zetes tárgyalások szerint tá­mogatja a Belügyminisztérium. Másik nagy gondja polgármes­teri hivatalnak, hogy a föld­rajzilag elkülönülő, de köz­igazgatásilag Piliscsabához A. L. A. Érettségizettek átképzése Farmeroktatás Örkényben Budapest környékén gondot jelent az érettségizett fiatalok elhelyezkedése. A , létszám- leépítésre törekvő vállalatok, üzemek nemhogy újakat nem vesznek fel, hanem gyakran már a régi, jói képzett. tapasz­talt munkaerőtől is megvál­nak. Az elhelyezkedési gon­dokkal párhuzamosan azonban még mindig vannak hiány­szakmák. A Pest Megyei Fog­lalkoztatási Központ máris összegyűjtötte a listájukat, és másfél éves tanfolyamokat szervez az állás nélkül ma­radt érettségizetteknek e szak­mák elsajátítására. A Munka­ügyi Minisztérium 7,5 millió forintot utalt át a központnak e célra. Néhány héten belül kezdődik az oktatás, egyebek NEMCSAK PÉNZZEL Népművelők végveszélyben A népművelők, a művelődési házak dolgozói az utóbbi év­tizedben egyre inkább szűkölködtek az anyagi eszközökben. A kultúra áruvá lett. Évről évre rettegniük kellett attól, mire telik a költségvetésből, miből lehet pénzt teremteni úgy, hogy igényeikből se kelljen sokat engedniük. Vajon az új társadal­mi változások, az önkormányzatok sejthetően gazdasági kény­szerpályán történő gazdálkodása megszünteti-e az évtizedes rettegést, kuporgatást? Egyelőre csak reménykedünk, találga­tunk ... Megkerestük a korábban me­gyei, sőt országos hírnevet szerzett zsámbéki művelődési ház vezetőjét, Mátyás Irént: mivel várja az idén a község lakóit? — Létünket veszélyeztető anyagi gondjaink ellenére ok­tóbertől 17 program közül vá­logathatnak az érdeklődők. Na­gyon olcsó tanfolyamok kere­tében kezdő és haladó fokon angol, német nyelvtanfolya­mok, szabás-varrás, dzsessz- balett, társastánc, karate, női kondicionáló torna, illetve ter­hestorna — ez utóbbi ingye­nes! — várja a helybelieket. A művészeti vezető, Bicskei Gá­bor az idén ismét próbál a szép sikereket elért színjátszó körrel. A népdalkor, amely országos aranyfokozatú és megyei kiváló minősítést szer­zett, új karnaggyal készül a november 4-én megrendezés­re kerülő országos versenyre. A muzsikálással közösséggé vált sváb anyanyelvű dalkör­ben 10-től 80 éves korig min­den korosztály képviselve van. A formációs társastáncklub öt éve alakult. Miskolcon, az országos táncbajnokságon ez a csoport eredményesen kép­viselte Zsámbékot, hatodik he­lyezést ért el. A Győrben megrendezett tánc világbaj­nokság nyitó táncát is ők mu­tatták be. Az erről készült filmfelvételeket az osztrák és a magyar televízió rövidesen bemutatja. Zsámbék lakóinak, kisközös­ségeinek fontosak ezek az eredmények, megtartó erejűek. Veszteséget jelentene mind­annyiunk számára ezen tevé­kenységi formák elsorvasztása, elhalása. A szakkör- és cso­portvezetők nagyon alacsony tiszteletdíjért dolgoznak, szé­gyen lenne bevallani, meny­nyiért — mondta gondterhel­ten Mátyás Irén —, mégis cso­dálatra méltóan lelkesek. Er­re a lelkesedésre építettek ed­dig is. Bár évtizede hallatszik a se­gélykiáltás: aminőséghez pénz kell, pénz kell... Î Most való­ban végveszélyben vannak a művelődés végvárai és közka­tonái. A zsámbéki üzemek le­hetőségeikhez képest az eddi­giekben mindent megtettek, hogy támogassák a művelődé­si ház tevékenységét. A pénz­ügyi eszközök azonban rend­kívül . korlátozottak voltak, s ha tovább csökkennének, ne­talán megszűnnének .. akkor hogyan tovább? — ők sem tudják. V. M. között külkereskedelmi leve­lező, árueladó, marketing és kisvállalkozói ügyihtéző szak­mákban. Hamarosan megindul a farmerképzés is, melyre olyan, fiatalokat yárnak, akik.. líedvet-éreznek a gazdálkodás-, hoz. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tematikája alap­ján az Örkényi mezőgazdasá­gi iskolában rendezkednek be a leendő farmerek oktatására. A tanfolyamok időtartama alatt a fiatalok átképzési se­gélyt — havi 5-6000 forintot — kapnak, hogy a megélhetés leg­szükségesebb anyagi hátte­rét megteremtsék. A felvételi vizsgáknál nem annyira a tár­gyi tudást, mint inkább az al­kalmasságot veszik figyelem­be. sításához szükséges anyagiakat ezek a oevéieiek többé-kevés- bé megteremtik. A Csepel-sziget alsó részé­ről Tükö.ön keresztül halad az út a főváros felé. Hoffman Pál, a község volt tanácselnöke és választott új polgármestere tájékoztatott minket az ottani köztisztasági helyzetről. — A költségvetési üzem kommunális részlege a nagy­községen kívül Szigetszent- márton és Szigetcsáp szemét­szállítását látja el, de Sziget­halom közületi szemétszállítá­sa is hozzánk tartozik. Tököl térségében illegális szemé ele«- rakó helyek alakultak ki. Kü­lönösen rossz a helyzet a Tö­köl és Szigeíesép közötti terü­leten. A településen kukákból, az üdülőrészeken konténerek­ből rendszeresen elszállítjuk a hulladékot. Sajnos az üdü­lők közül sokan nem fizetik be a 378 forintos éves szemétdí­jat. A hulladékot sem a kon­ténerekbe. hanem előtte vagy utána az árokba rakják. Igaz, ha tele vannak a kukák, a falu lakói se tesznek másként. A környezetért felelősséget érzők — mintegy negyvenen — má­jusban társadalmi munka ke­retében hetven teherautó sze­metet szállítottak el a határ­ból, felszámolva így az illegá­lis szemétlerakó helyek egyne­gyedét. Ezt októberben az üdülőtulajdonosokat is bevon­va megismételni tervezzük. A Pest megyei közutak kül­területi részének és az azokhoz tartozó árkoknak tisztán tartá­sa a Budapesti Közúti Igazga­tóság feladata. A fenntartási osztály vezetőjével, Holnapi Lászlóval beszélve ismertük meg az idegenforgalmi fősze­zonban tapasztaltakat. —, A Dunakanyarban a Bu­da ges t—ßjzen t e nd/'-e ikÖzjitö, ü$ és annak is az Omszki parkîre- $ze okozta a legtöbb gondot. A Ráckevei (Soroksári)-Duna térségében ehhez hasonló szennyezett gócot nem tapasz­taltunk. A megye leginkább szemetes útjai Biatorbágy és a 4-es főútnál, Katalin-csárda környékén voltak. Az egyna­pos kirándulók kevés szeme­t tét hagynak maguk után, s az ■ i$ általában a parkolók hulla­dékgyűjtőiben és annak kör­■ nyékén található, ötmillió ío- ; rintunkba kerül évente a me­■ gyei közutak tisztán tartása. « Gábriel Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom