Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

4 ^ßMap 1990. OKTÓBER 2., KEDD Az igazgató szereti a töltött káposztát A koncepciós perek recept- je-forgatókönyve jól ismert. Kell hozzá egy koholt vád, néhány fals bizonyíték, egy­két hamis tanú (megfélemlí­tett vagy lepénzelt), s egy ke­nyérre kenhető bíróság. Minek ma már erről beszél­ni — kérdi az olvasó. — Ma­napság nincsenek koncepciós perek Magyarországon. De mennyire, hogy vannak! Aki részt vett a Gyálon lefolyta­tott Fülöp Sándorné kontra Eötvös József Szakközépisko­la munkaügyi döntőbizott­sági tárgyalásokon, az már <Cz első pillanatban érzékelhet­te; az egész ügy nem más, mint egy rosszul felépített ár­mánykodás, leszámolási és le- járatási igyekezet egy reni- tenskedö asszony ellen, aki vette a bátorságot, és szem­beszállt az iskola mindenható urával, ELŐZMÉNYEK Fülöp Sándorné húsz év óta dolgozik az élelmiszer-kereske­delemben és a közétkeztetés­ben. 1984-ben került a gyáli iskolába mint élelmezésveze­tő. Közvetlen munkáltatója a gamesz volt, tehát elvileg nem fűzte alárendelt viszony az iskola vezetéséhez. Ezt azért lényeges kihangsúlyozni, mert mint az az egykori igazgatónő vallomásából kiderült, Fülöpné nagyon ügyelt arra, munkájá­val ne csak a főnökei, de az iskola is elégedett legyen. Ami viszont eleve ellentmond egy későbbi állításnak, miszerint nem volt „alkalmazkodó”. Alkalmazkodni sokfélekép­pen lehet. Jó ízűt és eleget főzni, betartani és betartatni a higiénia szabályait az előírt normákban. De az is alkalmaz­kodás, ha szemet hunyunk bi­zonyos dolgok felett, ha nem kérjük az ellenértékét az igaz­gatói vendégeknek felszolgált ebédnek, vagy ha a konyháról spóroljuk el a hozzávalót a tanári karra ráerőszakolt eszem-iszomhoz, dajdajozás- hoz. Fiilöpnét az alkalmazkodá­si képességeiért dicsérték meg és jutalmazták évekig. Alkal­masságának megkérdőjelezé­se akkor kezdődött el, ami­kor Kovalik Józsefnét Beré- nyi Ede váltotta fel az igaz­gatói stallumban. De erről be­széljen maga az érdekelt. — 1988 őszéig nem volt még vitám sem, nemhogy a mun­kámat kifogásolja bárki is! Berényi igazgatóval viszont már a legelején összekülön­böztünk, de nyílt kenyértörés­re csak akkor került sor, mi­nekutána az étkeztetés kike­rült a gamesz hatásköréből, s ez év január 1-jétől az is­kola lett a felügyelőnk és munkáltatónk is. — A legelső szóváltásunk egy „elvtársi összejövetel" miatt történt, amikor is én megtagadtam, hogy a vacsora a raktári készlet terhére ké­szüljön. „Márpedig úgy lesz, ahogy én akarom! — kiabál­ta dühösen Berényi. — Ek­kora töltött káposztát főzes­sen!” —-parancsolta, és mu­tatta a kezével. A vacsora végül is elkészült, én vettem meg a hozzávalót a saját pénzemből. Másnap Se­rényi megdicsért és elővette a tárcáját: „Mondja meg, meny­nyibe került, kifizetem, Mar- gócska. Mikor meghallotta az összeget, mást gondolt.” Tudja mit? Hogy mindketten jól jár­junk, jutalmat utalok ki ma­gának.” — Egy másik összetűzésünk akkor volt, amikor két idegen jelent meg az aulában, és szendvicseket árultak szünet­ben. Hétfői nap volt, a szend­vics pedig párizsis. Aki jártas a szakmában, az tudja, hét elején soha nem szállítanak friss felvágottfélét. Ezt a szendvics külleme is jól tük­rözte, amiért is felkértem a két „büfést”, hogy távozzon. Nem mentek, arra hivatkoz­tak, működésüket az igazgató engedélyezte. Mentem Beré- nyihez, és hangot adtam a nemtetszésemnek. — Ha vala­ki gyomormérgezést kap a szendvicstől, a Köjál minde­nekelőtt rajtam veri el a port. Mire ő: „Ne okvetetlen- kedjen mindig! Én megen­gedtem, és kész!” Nem hagy­tam annyiban, felhívtam a ta­nács illetékes osztályát. „Ma­ga engemet szándékosan lejá­rat mindenütt!” — esett ne­kem, miután a tanácstól át­szóltak. Pedig nem volt szán­dékom lejáratni,, lejáratta ő magát az ivással. Akkoriban már úton-útfélen suttogták, a megyei tanácsnál is a „tü­tü” miatt telt ki a becsület, azért száműzték Gyálra. (Ha igaz, felette furcsa döntés: adminisztratív munkakörben nem megfelelő, mert iszik, ám megfelel egy iskola élén ...) BOTRÁNYOK — Berényivel az italozás is beköltözött az iskolába, az igazgatói iroda melletti irat­tárban rendezett be magának „söntést”. Számtalan esetben találtam itt teli konyakos-, bo­ros- és sörösüveget, amiről tájékoztattam Héver Béláné gazdasági vezetőt, aki viszont Herényit figyelmeztette. Hogy milyen sikerrel? Valamikor májusban Berényi szobájából eltűnt öt liter bor. Olyan nyo­mozást rendezett, mint egy Colombo. Kérdem én, miért volt az irodájában, ha nem azért, hogy megigya? (Nánási József igazgató-helyettestől kérdeztem: igaz, hogy Berényi alkoholista? A nem éppen egyértelmű válasz így hang­zott: az iskolában nem iszik...) Az összképhez — és az is­kolai fegyelemhez — tartozik a téli disznótor. Berényi hízó­ját az egyik karbantartó mun­kás vágta le hét közben. Erre a napra szünnapot rendelt el az igazgató úr, a konyhát vi­szont elmulasztotta értesíteni, amiért is 75 ebédet főztünk le potyára. Mondanom sem kell, hogy ezért is botrány volt! FELMENTÉS A fentiek alapján nem két­séges, Berényi igazgatót irri­tálták a Fülöpné okvetetlen- kedései, az ez év elején kiug­ró kerettúllépés kapóra jött a leszámoláshoz. Pedig a bo­lond is tudta, az élelmezés­vezető nem hibás, amiért nem jött ki az előírt „kosztpénz­ből”, a naponként változó árak mellett az Isten sem ké­pes csodákra. A kerettúllépés „bűne” nem jött bq, a tanács szó nél­kül átvállalta a pluszköltsé- geket.Vfel sem merült, hogy Fülöpnét elmarasztalják. Erre villámrevíziók, raktárleltá­rak és Köjál-ellenőrzések kö­vetkeztek olyan időzítéssel, melyekről nehéz elhinni:.nem mi kezdeményeztük, és főleg nem koncepciós szándékkal — állítja Nánási József igazgató- helyettes. Hibát könnyű találni, piámé ha sugallják, s még könnyebb a bolhából elefántot csinálni. Amikor Berényi Ede úgy érez­te, hogy a „bűnlajstrom” tel­jes, alkalmatlanság címén fel­mondott Fülöpnének, és azon­nali hatállyal kitiltotta a konyhából. Fülöpné viszont — igaza tudatában — azonnr! fellebbezett a gyáli munka­ügyi döntőbizottságnál, kér­ve a felmondás hatályon kí­vül helyezését. Ez a „per” csak az indíté­kai és a vád miatt nevezhető koncepciósnak. Hamis tanúk nem voltak, sőt, Bay József és Kovalik Józsefné állításai szögesen ellentmondtak a Be- rényi-féle állításoknak. A ta­rákról is csak elismerőleg le­het szólni, Gergely Mihály mindvégig a korrektség és törvénytisztelet jegyében ve­zette az ülést. Íme a verdikt: Fülöp Sándorné élelmezésve­zető kérelmének a munka­ügyi döntőbizottság egészben helyt ad, és egyben kötelezi a munkáltatót, hogy a felmon­dást helyezze hatályon kí­vül. A dolgozó ezzel jogot nyer eredeti munkakörének elfog­lalására változatlan munkabér mellett. Indoklás: a bizonyítási el­járás során a meghallgatott tanúk, valamint a rendelke­zésre álló bizonyítékok azt igazolják, hogy a munkáltató jogtalanul járt el. a felmondás nem volt megalapozott. Fülöpné helyzete tehát ren­deződött, felemelt fejjel vo­nulhat a konyhára. De vajon milyen következtetést von le a történtekről a közvélemény, s mit tart a másik fél alkal­masságáról, aki nem egy konyhát, hanem egy iskolát irányít... Matula Gy. Oszkár Jogi tanácsok Telfes hatályú apai elismerő nyilatkozat Házépítés és a tulajdoni arány • Haszonbér­let megszüntetése O Egy magát megnevezni nem kívánó szigetszentmiklósi fiatalasszony anyai örömök elé néz. Sajnos, a férjétől vagyon­jogi vita miatt eddig nem tu­dott elválni és erre a gyer­mek születéséig tfjalószínűleg; nem is kerülhet sor. Mit kell tennünk, hogy a születendő gyermeket élettársam nevére anyakönyvezzék? — kérdezi. Amennyiben az anya a gyermek születését megelőző 300-182 nap alatt házasság­ban éh vagy élt, a születendő gyermek apjának minden eset. ben a férjet kell tekinteni, és ennek megfelelően a gyerme­ket is az ő nevére kell anya­könyvezni. Ezt az eljárást el lehet kerülni akkor, ha a gyermek apja teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz. Ha az apaságot megál­lapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek szü­letése előtt teszik, a fogamzás és a születés feltételezett idő­pontját szakorvosi bizonyít- vánnyal kell igazolni. Az anya által megjelölt fér­fit a gyámhatóság a gyermek születése előtt nyilatkozattétel­re megidézheti, amennyiben az , anya bemutatta a szakor­vosi igazolást. Természetesen előfordulhat, hogy az apa élet­kora vagy elmebeli állapota miatt korlátozottan cselekvő- képes. Ilyen esetben elismerő nyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. A teljes hatályú apai elis­merő nyilatkozatban a® férfi a gyermeket magáénak ismeri el. Az elismerésről a gyámha­tóság jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyekből meg­állapítható az elismerés ténye. A gyámhatóság a jegyző­könyvbe foglalja az anya. a kiskorú gyermek és a törvé­nyes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyer­mek családi nevére vonatkozó bejelentését. Az anyát és tör­vényes képviselőt, illetőleg az aoaként megjelölt férfit lehe­tőleg együtt kell meghallgat­ni. 9 „Egy vecsési olvasó” jel­igéjű levelezőnk családi házá­hoz gyermeke és annak élet­társa hozzáépített égy lakrészt. A hozzáépítés megváltoztatta a tulajdonviszonyokat, és ezt az ingatlan-nyilvántartásba is át­vezették. A fiataloknak utóbb terhessé vált a szülő jelenléte, és arra való hivatkozással, hogy az építkezés következté­ben őket terheli az építési köl­csön fizetése, el akarják öt tá­volítani a lakásból. A mai lakáshelyzetben a fia­talok a lakásgondjaikat gyak­ran csak a szülők segítségével tudják megoldani. Ennek egyik formája, hogy a meglévő in­gatlanhoz hozzáépítenek. A hozzáépítéssel természetesen megváltoznak az ingatlan tu­lajdoni arányai, attól függő­en, hogy milyen értéket kép­visel az újonnan létesített épü­letrész. A tulajdoni arányok változását az ingatlan-nyilván­tartásba is be kell vezetni, és fel kell tüntetni az esetleges terhek miatti kötelezettsége­ket (pl. jelzálogjog, terhelési A töméntelen napi politikai esemény, a kavargó és felka­varó gazdasági-társadalmi problémák egy kissé háttérbe szorították azokat a rendezvé­nyeket, amelyeket Mátyás ki­rály halálának 500. esztende­jében szerveztek. Igaz, az év végére már el is fogynak ezek, legfeljebb néhány tudós törté­nészt foglalkoztatnak a tanács­kozásokon, kiállításokon látót* tak-hallottak. A diákok azonban valame­lyest mentesülnek a felnőttek gondjaitól, fantáziájukat könnyebben elragadja, s a me­se felé viszi a nagy uralkodó legendás alakjának emléke. Ezt az állítást azonnal bizonyí­tani tudom azzal, hogy a me­gyei általános iskolások közül sokban a nyáron sem pihentek. A Pest Megyei Pedagógiai In­tézet, a TIT, a Magyar Törté­nelmi Társulat megyei szerve­zetei az úttörőelnökséggel egyetemben pályázatot hirdet­tek a Mátyás-évforduló alkal­mából. Tíz témakörben írhattak dől­MÁTYÁS VISSZATÉRT VISEGRÁDRA Tudós tinik hétvégéje gozatot a hetedikes és a nyol­cadikos tanulók, Száztíz érté­kes munka érkezett be az első forduló határidejére. Szép számmal akadtak, akik nem­csak valós adatokkal megtűz­delt írásokat adtak ki a kezük­ből, hanem a kerek fogalma­zásokat mutatóssá tették raj­zokkal, képekkel. Közülük 24-en jutottak to­vább, akiknek nagyjából ha­sonló volt tudásuk és munká­juk. Nem volt tehát könnyű dolga a zsűrinek, amikor ki kellett választani a legjobba­kat. A döntőre természetesen Visegrádon került sor a hét végén. A diákoknak még az időjárás is kedvezett: szép, napsütéses időben sétálgathat­tak a műemléki romok között. Igaz, nem azért, mert kirán­duláshoz támadt kedvük, ha­nem, mert. ez is hozzátartozott a versenyhez. Jékely Endre, a visegrádi Mátyás Király Mú­zeum pedagógusa beszélt a résztvevőknek a hajdani kö­zépkori királyi udvartartásról és a kutatások újabb eredmé­nyeiről. Bőven akadt tehát megje­gyezni való, hiszen a Salamon- toronyban — amely az alsó várhoz tartozott. — és a kirá­lyi palotában szépen haladnak a feltárások, mindig újabb és újabb eredményekkel gazdag­szik a régészet, a művészet­történet és a történelemtudo­mány. . Ezek után a diákoknak írás­beli feladatokat kellett meg­oldani, ezeknek védése viszont szóban történt. A hetedikesek közül a legsikeresebbek voltak: Kende Anikó inárcsi, Depinyi Judit vecsési, Rácz Péter és M edgy esi Szilvia nagykőrösi tanulók. A nyolcadikosok kö­zül az első négy helyre kerül­tek: Bárány Rita nagykőrösi. Pályi Katalin újlengyeli. Papp Szilvia vecsési és Horváth Dó­ra nagijkátai diákok. A döntő valamennyi résztve­vője emléklapot és Mátyás- plakettet kapott. A rendezők a sikererl felbuzdulva úgy dön­tőitek. hogy az idei tanévben Széchenyi István tiszteletére írnak ki pályázatot. Remélik, az is Ilyen eredményes lesz. V. A. és elidegenítési tilalom stb.). Előfordulhat, hogy a hozzáépí­tés következtében a korábbi tulajdonos tulajdoni hányada jelentősen lecsökken, mivel az új épület értéke esetleg több­szörösen meghaladja a régi házrészt. Mindebből az következik, hogy a jelentősebb tulajdoni hányad miatt az új gazdákat nagyobb arányú rendelkezési jog illeti meg, illetve nagyobb mértékű kötelezettség terheli, mint a .régi tulajdonost. Ez azonban nem jelenti azt, hogy levélírónk rendelkezési jogai megszűntek volna, hiszen az ingatlan tulajdonjogának megváltozásához, további meg­terheléséhez az ő beleegyezése is szükséges. A hozzáépítés nem változtatta meg a hasz­nálati jogosultságát arra az ingatlanrészre, amelyet ko­rábban birtokolt, így az új tu­lajdonosok nem akadályozhat­ják a lakáshasználatot. Ameny- nyiben ezt mégis megtennék, úgv birtokháborítási eljárást lehet indítani ellenük. 9 H. I. ceglédi nyugdíjas 12 évvel ezelőtt megállapodott szomszédjával, hogy annak el­hanyagolt telkét megműveli, gondozza. Amikor keserves munkával végre eredményt ért el, a szomszéd meghalt, és az örökös kitiltotta olvasónkat a telekről. Az adott esetben a felek között nagy valószínűség, sze­rint haszonbérleti szerződés jött létre. E, megállapodás alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használa­tára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fe­jében természetben vagy pénz­ben haszonbért fizetni. A ha­szonbérlő a megállapodás alapján a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jo­gosult a dolog használatára és hasznainak szedésére. Ameny- nyiben földterületet adnak ha­szonbérbe. gondoskodni bell a termőképesség megőrzéséről is. Ebből következően tehát a fenntartás költségei a haszon­bérlőt illetik meg, a haszon­bérbe adót csak a rendkívüli kiadások terhelik. Mivel a ha­szonbért utólag kell megfizet­ni. elemi csapás vagy más rendkívüli esemény következ­tében a haszonbérlő kérheti a méltányos haszonbérmérsék­lést. vagy annak elengedését is. Ezt a kedvezményt azon­ban a következő évek bősé­ges terméséből nem kell pó­tolni. A határozatlan időre kötött haszonbérletet a gazdasági év végére hat hónapi felmondás­sal meg lehet szüntetni. Amennyiben más dolog ha­szonbérletére kötnek a felek megállapodást, a felmondási idő egy hónap. A törvény külön rendelke­zik arról, hogy a haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági ha­szonbérletet .a gazdasági év végére akkor is felmondhat­ják, ha az örökhagyó a gaz­dasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. E jo­gukat azonban csak a hagya­téki eljárás jogerős befejezé­sének időpontjától számított 30 napon belül gyakorolhat­ják. Amennyiben az örökösök e 30 napon túl mondták fel a megállapodást, azt erre a gaz­dasági évre érvénytelennek kell tekinteni, és csak a jövő évre lehet azt megszüntetni. Ha a felek között nem ha­szonbérleti szerződés jött lét­re, mivel egy majdan termő­re forduló gyümölcsös kiala­kítása érdekében végzett ol­vasónk munkát, költségeinek megtérítését kérheti az örö­kösöktől. Arra azonban az örö­kösök nem kötelezhetők, hogy időtlen ideig fenntartsák a haszonbérletet, hanem azt a törvény szerint megszüntethe­tik. Dr. Sinka Imre Gyere papes, ion az autó ! Fekvő ember az úttesten Amikor közlekedési baleset történik, és helyszínre sietnek a mentők, a rendőrök — a sérültek ellátása után — megszon­dáztatják a járművezetőket. A továbbiakban vérvételre is sor kerül, s mindez azért, hogy megállapítsák, ittas volt-e az, aki a balesetet okozta, s ha igen, milyen mértékben. Mindenki tudja, hogy az it­tas járművezető felelőssége — ha balesetet okoz — hatvá­nyozott mértékben megnő, de büntetik akkor is, ha szeren­csére nem történt közlekedési esemény, ám ellenőrzéskor ki­derült, hogy alkoholt fogyasz­tott. De arról csak elvétve esik szó, hogy a gyalogos is súlyos veszélybe sodorja magát, ha az elfogyasztott pálinkától, bortól vagy más hasonlótól el­veszti az ítélőképességét, és nem számol a veszélyhelyze­tekkel. Szeptemberben, a dabasi körzetben egy idős ember az életével, egy fiatal a testi ép­ségével fizetett azért, mert nagy mennyiségű szeszes ital el­fogyasztása után lefeküdtek az úttestre, s az arra haladó gép- járművezető — nem számítva a váratlan szituációra — el­gázolta őket. Ulicski Antal hadnagy, a Dabasi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának ve­zetője mondta el a két meg­döbbentő eseményt. Szeptember 4-én éjfél után három órával súlyos közleke­dési baleset történt az Öcsa és Bugyi községeket összekö­tő út kereszteződésében. Ka- nyik István, aki a Hernádi Március 15-e Termelőszövet­kezet járműszerelvényét ve­zette, elütött egy földön fek­vő fiatalembert. A huszonkét esztendős gép- laka'ost. akinek súlyos láb- szársérülése volt, azonnal kór­házba szállították, s amikor a rendőrök az állapotáról ér­deklődtek, azt a választ kap­ták, hogy valószínűleg csak a lábának az amputálásával le­het megmenteni az életét. Ez a fiatalember egyébként már régi ismerőse a dabasi rendőröknek. Idén tavasszal ugyanis az 5-ös úton, Alsóné- medinél hasonló természetű baleset érte, amit akkor szin­te csodával határos módon, sérülés nélkül megúszott. Ez esetben azonban nem volt iiyen szerencséje. S még két hét sem telt el a baleset után, amikor szeptem­ber 16-án ismét földön fekvő, ittas embert gázolt el egy gép­kocsi, amelyet Sándor Gyula dabasi lakos vezetett. A gépkocsivezető vallomá­sában szerepel, hogy látott egy fehér hajú, idős hölgyet az úttesten, akit ki is került, ám a sötétben nem vette észre — nem számított rá —, hogy a földön fekszik valaki. Elso­dorta a szerencsétlen embert, akinek koponyatörése lett, és azonnal meghalt. A továbbiakban az derült ki, hogy az áldozat, aki az unokája lakodalmát ünnepel­te, egyébként is szereti a bort, de a tragédiát megelő­zően különösen sokat ivott. A feleségével igyekezett hazafe­lé, de a szesz hatására lefe­küdt az úttestre. A felesége próbálta elvon­szolni, mondta is neki. hogy gyere papa, jön az autó —. de hiába. Ö is későn vette ész­re a közeledő kocsit, amely­nek vezetője már csak az ott tooorgó asszonyt tudta kike­rülni. Természetesen ezekben az esetekben is vizsgálják a gép­kocsivezető felelősségét, de kétségtelen, hogv a szerencsét­lenül járt gyalogosok olyan helyzetet teremtettek, amely­ben nehéz — talán nem is lehetséges — elkerülni a bal­esetet. A két szomorú história fi­gyelmeztető, hogy ittas álla­potban még gyalogosan sem tanácsos útra kelni, Ga. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom