Pest Megyei Hírlap, 1990. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

1990. OKTÓBER 2., KEDD ?ÊP£ùVan 3 Szervizbe várják a Trabaniosokat A kis hibából nagy baj lehet Ő MONDTA Alaptalanul Kilenc gyorsinterjúban temeti a tanácsokat, biztat voksolásra a Reform (90/ 38.), kitől-kittl azt kérdez­ve, mit vár. A Szabad De­mokraták Szövetsége parla­menti frakciójának a veze­tője, dr. Tölgyessy Péter is a megkérdezettek között van. Mert szakmánk, tud­juk: a gyorsinterjúb'an nem éppen veretes a fogalma­zás. Nem is ezzel van a baj. A baj sokkal nagyobb. T. P. ugyanis olyasmit mond, ami egy liberálisnak, egy demokratának (és még inkább: egy szabaddemok­ratának) aligha lehet a megalapozott véleménye. A részvétel miatt aggód­va ugyanis azt mondta T. P.: „Akár tetszik, akár nem, arról van szó, hogy akik távolmaradnak, lemonda­nak arról, hogy beleszólja­nak a helyi közélet fontos intézményeinek a működé­sébe.” T. P. államjogász, az­az nálunk sokkal jobban tudja: a nem szavazás is szavazás, s a nem szavazó csupán egy valamiről mon­dott le, arról, hogy éljen szavazati jogával, ám más­ról nem! Esze ágában sincs lemondani arról, hogy be­leszóljon „a helyi közélet fontos intézményeinek a működésébe”, hiszen a jog­gal nem élés nem vonhat maga után semmiféle jog- korlátozást, s jogmegvonást végképp nem. Ráadásul a helyi közéletnek ugyan fon­tos, de nem egyetlen intéz­ménye a képviselő-testü­let... Ennél is meghökkentöbb azonban, ahogyan az előbb idézetteket T. P. folytatta. Azt mondta: „Erről lemon­daniuk pedig annyit jelent, hogy ezután már nem lesz alapjuk kritizálni önkor­mányzatuk irányítását.” Ki kell jelentenünk: teljesen alaptalanul, mert minden­féle jogalap nélkül véleke­dik igy a jqlieqlcgi alkot­mány megformálásában nagy émM&fct Mffetlaí- lamjogász.. S különben is, kik, hol tartják majd szá­mon, ki voksolt és ki nem, azaz kinek „van” alapja a kritikára, kinek „nincs”?! Bizony, mindenkinek alap­ja van a kritikára: állam- polgári jogként. Amit sen­ki sem vonhat meg tőle, csakis jogerős bírói ítélet! Annak híján se politikus, se párt, se Parlament. Ez utóbbi csak akkor, ha mó­dosítja, és így módosítja az alkotmányt. T. P. talán tud valamit...?! KLIENS Mind gyakrabban találko­zunk az utakon az új típusú, négyütemű, VW Polo motorral hajtott Trabantokkal, amelye­ket a németországi gyár kizá­rólag Magyarországra expor­tál. A Trabanthoz szokott au­tósok élvezik a fürge, gyors motort, hajtanak az utakon, mintha versenypályán lenné­nek. Lendületük azonban megtorpant valamelyest, ami­kor a Merkur múlt héten egy igazításra kérte vissza az ed­dig eladott gépkocsikat. Erről a hibáról kérdeztük Hellner Károlyt, a Merkur vezérigaz­gatóját. — A gépkocsiban található egy keresztstabilizátor, amely a mellső futómű karosszériá­hoz való alkalmazkodását biz­tosítja, ez tartja stabilan a fu­tóművet. A stabilizátornak a Zajos a határ, dübörögnek a munkagépek. Az évszaknak megfelelő, kellemes idő lehe­tővé teszi a szántóföldi mun­kák folyamatosságát. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek többségében már végeztek a silány kukorica silózásával, il­letve ahol érdemes volt, ott hozzáláttak a termés kombáj­nolásához. Szemestakarmány­ra az utóbbi évtizedben talán nem volt még olyan nagy szükség, mint mostanság, mert az amúgy is drága takarmány egyre költségesebbé teszi az állattartást. Tahitótfaluban, a Kék Duna Szakszövetkezetben, miként azt Hansági Dénes, a szövet­kezet elnöke elmondta, zavar­talan az őszi betakarítás. Már csak a tagok »00 hektárnyi ku­koricája várja, hogy biztos helyre kerüljön. Leszüretelték a szőlőnek több mint a felét, s az jó közepes terméssel hálál­ta meg a gondoskodást. A szakszövetkezet 2300 hektáros földterületén is jelentős káro­kat okozott az idei aszály, de a veszteségek ellenére nyugod­tan készülnek a jövő évi mun­kákra. A bernecebaráti Börzsöny Tsz kertészeti ágazatának dol­gozói a gyümölcsösökben, a málna- és ribizliültetvények- ben serénykednek. Balogh Ti­bor, az ágazat vezetője az ala­rúdhoz való kapcsolását egy csavaranyával rögzítették, ezek az anyák azonban — amint az használat közben ki­derült — rövid idő után meg­lazulnak. Ez ellen kétféle vé­dekezési mód képzelhető el, vagy önrpgzítős anyák hasz­nálata, vágy kontraanya al­kalmazása. H Az előző típusoknál, tehát a hagyományos két­ütemű Trabantoknál sosem merült fel ilyen probléma? — Nem. ott egy más konst­rukcióval oldották meg ezt. ■ Hogyan vették észre a rendellenességet? Volt ta­lán már baleset emiatt? — Két autón észleltük, az egyik a saját próbakocsink volt, a másikat pedig a tulaj­donosa hozta be a garanciá­lis szervizbe, mivel rendelle­pos talajápolás jelzőt használ­ta, amikor arról beszélt, hogy az idejében beszerzett műtrá­gyát és növényvédő szereket maximálisan illik felhasznál­ni. A talaj tápértékének meg­őrzése és továbbjavítása mel­lett a gombabetegségek elleni hatékony őszi védekezés az, amire a szakembereknek külö­nösen oda kell figyelniük. Folyamatos a málna kiszál­lítása a tsz hatvanvagonos hű­tőházából. Ha kiürül a tároló, akkor sor kerülhet bértárolás­ra, de csak a szövetkezet szá­mára is előnyös díjért, említet­te az ágazatvezető. Balogh Ti­bor szólt arról is. hogy bár mostanában, a magángazdálko­dást. a kistermelést szorgal­mazzák. de szerinte például a m&Rát .és a, ribizljt csijk nagy­üzemi körülmények között le­het a haszon reményében ter­melni. A kistermelőknek idén is szembe kellett nézniük a bel- és külpiaci telítettséggel. Nem rendelkeztek olyan szer­ződésekkel. amelyek garantál­ták volna termékeik tisztessé­ges áron való átvételét A bernecebaráti tsz-ben az aszály ellenére is megtermett, mintegy 60 vagonnyi málna és a háromfajta ribizliből is piacra jutott, egyebek között a Hungarofruct révén 150 va­gonnyi. Gy. L. MÁR A JÖVŐRE GONDOL A KERTÉSZ Ősz a határban Mi ffssx veiesi, emberke ? A jó szakma sem biztos kenyér Az ősz beköszöntővel az életbe kilépő fiatalok is fel­cserélik a tanulópadot a munkapaddal. Legalábbis azok, akik már találtak mun­kát. Sajnos, egyre többen van­nak olyanok, akiknek ez csak nehezen vagy egyáltalán nem sikerül. A Pest Megyei Tanács Fog­lalkoztatási Központjában el­mondták, hogy minden eddi­ginél több a problémás ese­tük. Jelenleg közel 500 olyan fiatal adatait tartják nyilván, akik segítségért fordultak a hivatalhoz, de még semmilyen munkalehetőséget nem tudtak ajánlani nekik. Az elhelyez­kedni nem tudók száma azon­ban a becslések szerint ennél jóval több lehet, hiszen sokan a család, az ismerősök közre­működésével próbálnak mun­kát találni. Az álláskeresők nyolcvan százaléka csak az általános is­kola nyolc osztályát végezte el, s semmilyen szakképzettsé­ge nincs. Amíg a 10. életévü­ket nem töltik be, addig há­rom műszakban sem foglal­koztathatók, s legfeljebb se­gédmunkásnak mehetnek el — az utóbbi időben azonban utánuk sem kapkodnak. Nin­csenek sokkal kedvezőbb hely­zetben a gimnáziumban érett­ségizettek sem, s Vdc és Nagy- káta környékén a közgazdasá­gi, illetve kertészeti szakkö­zépiskolát végzettek iránt is csökkent a kereslet. Azok a szülők, akiknek gyerekei pá­lyaválasztás előtt állnak, jó, ha figyelembe veszik, hogy a gyors- és gépíró iskolán szer­zett bizonyítvány bizony nap­jainkban már nem sokat ér. Igaz, hogy a különböző cégek keresnek gépírókat, de egyre inkább olyanokat alkalmazná­nak, akiknek érettségije, s egy nyelvből alapfokú vizsgája van. A diplomások közül egye­lőre csak a Gödöllőn végzett arármérnököknek vannak el­helyezkedési gondjaik. S hogy mit tud segíteni a foglalkoztatási központ? Is­meretségük révén próbálnak állást keresni a szorult hely­zetben levőknek, s ami sokkal hatékonyabb, szakmásító tan­folyamokat is szerveznek. Ok­tóberben szociális asszisztens, pszichiátriai ápoló, valamint áruforgalmi és idegennyelvi ügyintéző képesítést nyújtó tanfolyamokat indítanak. Az általános iskolát végzettek­nek elsősorban az ívhegesztő­éi a nöiruhakészítö-tanfo- lygmokat ajánlják. Ezekre már megkapták az engedélyt a Munkaügyi Minisztériumtól. Az év utolsó hónapjaiban még a szobafestö-mázoló képzést is szeretnék elindítani. A fia­talokat olyan szakmák felé orientálják, amelyek mű­velőire a közeljövőben a me­gye vállalatai is igényt tarta­nak. A foglalkoztatási központ tervei között szerepel, hogy a nyolcadik osztályt befejező, továbbtanulni nem tudó fia­taloknak úgynevezett esély ja­vító, felzárkóztató tanfolyamo­kat szerveznek, amelyeken át- ismétlik az általánosban ta­nultakat, felfrissítik a részve­vők matematikai tudását. Az ide jelentkezőket majdan bol­ti eladónak szeretnék átképez­ni. Elképzelhető, hogy a priva­tizáció után a kereskedelmi pálya presztízse is növekszik. Arra nem számíthatunk, hogy a pályakezdők gondjai önmaguktól megoldódnak, hi­szen 1992-re tetőzik a demog­ráfiai hullám. A foglalkoztatá­si alapból is több pénzt kell majd fordítani problémáik enyhítésére. II. É. A piaci viszonyokhoz igazodó illetéktörvény «ességeket tapasztalt. Könnyű egyébként észrevenni a hibát, mivel előzőleg labilissá válik az autó eleje, és megváltozik az első futómű hangja is. Így akár gyakorlatlanabb autós is észreveszi, hogy valami nincs rendben. Baleset szerencsére még nem fordult elő. B Mit tettek, miután észlelték a hibát? — Jeleztük a Kerminek, és a gyárnak is. Éppen Magyar- országon tartózkodott a ke­reskedelmi igazgatójuk, aki azonnal magukra vállalt min­den költséget. Megállapod­tunk velük, hogy a két előbb említett módszer közül a kontraanyás megoldást alkal­mazzák a továbbiakban. A már itt lévő autókat is ellát­ják. Magyarországra jöttek a gyár szerelői, és az itt kész­leten lévő kocsikon elvégezték a javítást. Az ezután szállí- tandólcat pedig külön jelzés­sel látják majd el, amelyből megtudjuk, hogy már ezzel a javított technológiával készül­tek. Az új kocsik tulajdono­sainak pedig expressz ajánlott levélben felhívtuk a figyelmét, hogy szervizeink felkészültek. A garanciajegyen megjelölt műhelyekben félórás norma­idővel, soron kívül elvégzik a behozott autókon a módosítást. Sz. K. Várhatóan január 1-jén lép hatályba az új illetéktörvény. A jogszabály tervezetét a kor­mány szeptember végén meg­tárgyalta és elfogadta — je­lentették be a Pénzügyminisz­tériumban hétfőn tartott saj­tótájékoztatón. Az új illetéktörvény alap­vetően a piaci viszonyokhoz igazodva szabályozza az ille­ték mértékét, szakít azzal a korábbi alapelvvel, miszerint csak a munkából származó jö­vedelem tisztességes, és ezért magas progresszív adóval kell sújtani az öröklött, illetőleg ajándékozott vagyontárgyak átruházását. Jövőre e körben az illeték terhe átlagosan 30- 40 százalékkal csökken. Elő­nyös a lakosság szempontjából az is, hogy a vagyonszerzési ügyekben a lakás öröklése esetén az egyébként járó il­leték felét kell a jövőben fi­zetni, míg a lakásállomány gyarapítását segítő telekszer­zés illetékmentes. Nem vál­tozik a lakásvásárlás illeté­ke, továbbra is csupán 2 százalék. A visszterhes va­gyonátruházások illetéke ugyancsak csökken, az eddigi 8 százalékról 6 százalékra mérséklődik a különböző adásvételek esetében. Alacso­nyabb lesz a jövőben a sze­mélygépkocsik úgynevezett átírási illetéke, nem a hen­gerűrtartalom szerint kell azt fizetni, hanem egységes, ala­csony összegű díjtétel lesz. Kedvező változás az is, hogy nem kell illetéket fizetni ér­tékpapír, takarékbetét örök­lése, ajándékozása esetén. A megváltozott értékviszo­nyokhoz igazodva emelked­nek viszont az államigazgatá­si eljárási illetékek, ami az eddigi átlagosan 100 forintos díj 200 forintra való emelé­sét jelenti. Nő, költségará­nyos lesz a bírósági eljárások illetéke is. A sajtótájékoztatón a helyi adózási rendszerről szóló jogszabály tervezetét is is­mertették. Elmondták: ez — amennyiben az Országgyűlés» elfogadja — ugyancsak ja­nuárban lép hatályba. A helyi adók váltják fel az immár el­avult tanácsi adókat, illetőleg adójellegű kötelezettségeket. A helyi adókról szóló törvény csupán az adóztatás lehetősé­gét határozza meg, és a tele­pülési önkormányzatra bízza annak eldöntését: a törvény­adta keretek között milyen mértékben él adóztatási jogá­val. Az előzetes számítások szerint a helyi adók differen­ciáltan, elsősorban a vagyoni helyzet függvényében terhe­lik a lakosságot és a vállal­kozókat. CSAK TÍZEZERBE JÖN Kit véd a védjegy? A piacgazdaságokban igen fontos szerepe van a termé­keket, termékcsoportokat óvó védjegyeknek,'1 hiszen azok egy­fajta minőségi garanciát is je­lentenek a vásárlók szemében. .A védjegyek hazai szerepéről kérdeztük dr. Szentpétcri /Idá­mat, a Nemzetközi Szabadalmi Iroda helyettes vezetőjét. □ Mibe kerül ma védjegy- oltalmat kérni valamely ter­mékre Magyarországon? — Ha valaki az általa elő­állított termékre, szolgáltatás­ra védjegyoltalmat kér a Ta­lálmányi Hivatalban, s az lajstromba veszi a védjegyet, akkor az abban meghatározott termékkörre kizárólagos jo­got szerez a védjegy tulajdo­nosa. Vagyis, ha hasonló ter­méket, emblémát használ va­laki más, az ellen jogilag is felléphet. Az alapilleték 3 ezer forint. Az oltalmazható termé­keket 34 osztályba sorolják, és van még ezen kívül 8 szolgál­tatási osztály is. Ha egy vál­lalkozó mondjuk nyolc osztály­ban kér védjegyoltalmat, ak­kor az 10 ezer forintjába ke­rül. Az alapilletékkel egy ol­talmi osztályra szerez kizáró­lagos jogot, s ezen felül min­den további osztály illetéke ezer forint. □ Mi a haszna még a véd­jegyeknek a gyártó számára? — A névtelen cégeket álta­lában nem szeretik sem a fo­gyasztók, sem az üzleti part­nerek. Ha pedig védjeggyel rendelkezik egy cég, akkor elemi érdeke a jó minőségű termék előállítása, hiszen, ha a fogyasztó bizalmatlanná vá­lik a rossz minőséget takaró védjegy miatt, annak végzetes következményei lehetnek a vállalkozás számára. Mosta­nában egyébként a magyar vállalatok és vállalkozók által benyújtott védjegykérelmek száma egyre jobban növek­szik. □ Nemzetközi oltalmat ho­gyan szerezhet egy vállalkozó, gyártó a termékeire? — Ez külön eljárást kíván. Az úgynevezett Madridi Unió keretében a genfi nemzetközi irodához nyújtható be a ma­gyar lajstromozás alapján a kérelem, és az irodán keresz­tül a tagországok azt meg­kapják. Ha a kérelem az egyes országok előírásainak megfelel, akkor egyetlen be­jelentés alapján a termék ol­talmat szerez több országban is. Az uniónak nem tagjai azonban: USA, Kanada, Ang­lia, Japán, Svédország, Finn­ország és Dánia, itt külön-kü- , lön bejelentést kell tenni. □ Milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a védjegybitor­lók, a termékhamisítók ellen? — Sajnos, a mai magyar joggyakorlat az ilyen eseteket nagyon enyhén bünteti. Ezen sürgősen változtatni kellene, ugyanis a nemzetközi tőke azt is figyeli, hogy egy ország mi­képpen lép fel a védj egy bitor­lók, -hamisítók ellen. Ez is szerepet játszik abban, hogy egy ország megtarthatja-e a mű­ködő tőke hitelét, bizalmát. A nagy multinacionális vállala­tok igen kényesek a jó hírük­re, így a védjegyükkel kapcso­latos hírnévrontásra is. A Co- ca-Cola-cégnek például olyan ellenőrei is vannak, akik azt figyelik, hogy egy adott étte­remben a megfelelő hőfokra hűtve árulják-e az italt, mert ha nem, megvonják tőle a forgalmazás jogát. □ Milyen magyar vonatko­zású, védjegyekkel kapcsolatos ügyet tudna megemlíteni? Sokan, akik szerettek volna az úgynevezett Fehér Könyv­ből, azaz a kormány három­éves programjából vásárolni, csalódottan tapasztalhatták, hogy az újságárusoknál, illet­ve az egyes, erre kijelölt könyvterjesztők pultjainál már nem lehetett kapni. — Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük Ferenc Csabát, a miniszterelnöki tanácsadó testület •kormánytanácsosát. — Túl nagy volt az érdeklő­dés, vagy túl kevés példány készült? — Először ötezret nyomtak belőle. Kétezer került a stan­dokra. háromezer pedig belső használatra. A parlamenti dol­gozók, a szerkesztőségek és újságírók vásárolhattak belő­le. A második lépcsőben ké­szült 20 ezer darabból két­ezret tartottunk meg belső használatra, 18 ezer példány pedig szombat reggel az utcá­ra, az újságárusokhoz került. A standok között a kiadvá­nyokat a posta számítógépes rendszere osztotta el, ugyanis — Részben a védjeggyel, részben á tisztességtelen ver­sennyel függ össze a sok ha­mis 50-es Leni Strauss farmer forgalmazása az országban. Győrben több ezer hamis, Ca- succi védjeggyel ellátott ter­méket találtak. Még egyszer hangsúlyozom, ha ilyen ese­tekben nem büntet keményen a magyar jog, a külföldiek bi­zalmát elveszítjük. □ Alakulhat ma kifejezet­ten védjegykészítésre, oltalom szerzésére szakosodó szolgál­tató vállalkozás? — Jó lenne, ha minél több ilyen alakulna. A magyar gya­korlat korábban az volt, hogy a vállalat vezetője azt mond­ta, kell egy védjegy, s le is ír­ta, mi legyen a védjegyben. Holott jobb, ha csak a profilt adja meg, és mondjuk kiír egy pályázatot a védjegy kitalálá­sára. Arra azonban figyelniük kell, hogy ellenőrizzék, az ál­taluk kitalált védjegy vagy ahhoz hasonló nem szerepel-e már a védjegylajstromban. B. I. a terjesztést a Magyar Postá­ra bíztuk. — Mit tegyen az, akinek a szombaton forgalomba került példányokból már nem sike­rült szereznie? Mikor lesz kapható legközelebb? — A Pallas Lapkiadó Vál­lalattal úgy szól a megállapo­dásunk, hogy amennyiben az eddig megjelent mennyiség gyorsan fogyna, akkor a Szik­ra Lapnyomdában még továb­bi 50 ezer példány készül. Ha minden jól megy, rövidesen már ezek is kikerülnek az ut­cára. Ahhoz azonban, hogy a nyomdagépeket újra beindít­tassuk, meg kell várnunk a hivatalos visszajelzést a Ma­gyar Postától: valóban olyan mértékű-e a kereslet minde­nütt, ahogyan azt egyébként a mi információink is jelzik. A posta számítógépes értékelő­hálózata kedd reggelre ígérte az eredményt. Ha ez befut, azonnal kezdődhet a további példányok nyomása. (Szegő) Keresik a kormányprogramot lóvá tűnt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom