Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám

1990. SZEPTEMBER 12., SZERDA Felvételi vizsgák KGB-sajtóközpont Román nyelven Ismét megsértik a nemzeti­ségek jogait Romániában: el­rendelték, hogy a líceumok utáni hároméves képzést biz­tosító szakintézményekben a nemzetiségi diákoknak is ro­mán nyelven kell felvételiz- niük. Az oktatásügyi minisz­ter hétfőn késő este kiadott utasítása nagy felháborodást váltott ki a magyar nemzeti­ségű diákok körében. A ren­delkezés ellentmond egy ko­rábbi határozatnak is. Résnyire nyitott kapuk Ha nem is tágra, de legalább résnyire nyitotta ka­puit a szovjet és a külföldi sajtó képviselői előtt kedden a szovjet állambiztonsági bi­zottság a KGB központi épü­letében rendezett sajtóérte­kezletével. Az épületbe belé­pő újságírókat az igazolvá­nyok ellenőrzését követően nagyon kedvesen fogadták, igaz, árgus szemek figyeltek arra. hogy a sajtó képviselői Oroszországi parlament Elfogadott gazdasági program Az oroszországi parlament kedden elfogadta a piaci viszo­nyokra való átmenetet célzó gazdasági programot, amelyet a Sztanyiszlav Satalin vezette szakértői csoport dolgozott ki. ,.A gazdasági stabilizáció, il­letve a piacgazdasági viszo­nyokra való átmenet program­ja”,címet viselő tervezet az Európai Parlament oroszországi parlamentben mindössze egy ellenszavazatot kapott. Az oroszországi parlament keddi ülésén felhívást intézett a szövetségi legfelsőbb tanács­hoz. illetve az egyes köztársa­ságok parlamentjeihez, azt szorgalmazva, hogy az orosz példát követve mihamarabb fogadják el a Satalin-féle programot. nehogy kitévedjenek a szá­mukra kijelölt 3. emeleti „zó­nából”, ahol egyébként a kémeszközök egy nagyon is figyelemre méltó kis házi ki­állítása és „ingyenbüfé” várta a meghívottakat. Alekszandr Karbainov, a KGB főosztályvezetője utalt arra, hogy a testület üdvözli azokat a törekvéseket, hogy törvény szabályozza az állam- biztonsági szervek tevékeny­ségét, felváltva ezzel a mai napig érvényes belső és tit­kos utasítások rendszerét. Karbainov tájékoztatójából kiderült, hogy a KGB igyek­szik messzemenően hozzájá­rulni a sztálini korszak bűn- cselekményei felderítéséhez, az ártatlanul elítéltek rehabili­tálásához. A testület — a ko­rábbi esztendők hibás gya­korlatával ellentétben — nem kíván a „barikád túlsó ol­dalán állni”, „állam lenni az államban”, ehhez viszont a közvéleményben kialakult sablonok leküzdésére van szükség, szélesebb körű tá­jékoztatásra. Német egység Mozgalmas ülésszakkal kezd­te meg őszi szezonját az Európai Közösségek 12 orszá­gában választott, elsősorban konzultatív jogkörű, de a kö­zösség intézményei között mindinkább növekvő befolyá­sú Európai Parlament. Az 518 képviselő kedden és csütörtökön — tehát két ol­vasásban — tárgyalja a né­met egységgel kapcsolatban a közösség bizottsága által augusztusban kidolgozott rész­letes dokumentumot, amely pontosan meghatározza a kö­zösség és az egyik tagállamá­val, az NSZK-val egyesülő és ily módon a közösségnek is részévé váló NDK közötti vi­szonyt. Külföldi események — egy mondatban ■ ■ , - -------'--------------------------------------------------------­I zraelbe az idén eddig százezer bevándorló érkezett, a százezrediket épp kedden köszöntötték a tel-avivi repülő­téren. A Svédországban négyévi börtönbüntetéssel sújtot­tak egy szovjet légikalózt, közölték svéd igazságügyi források. A Japánban magas szinten fogadták azt a szovjet ifjúsági cso­portot. amely kedden érkezett Tokióba. A Egyiptom tegnap megkezdte az Arab Liga főtitkárságának Kairóba való visz- szaköltöztetéséhez szükséges intézkedéseket. A Egyre „ér­tékesebb” a jugoszláv dinár a nemzetközi valutapiacokon, s megkezdte/ útját a külső konvertibilitás felé a jugoszláv bank alkormányzója szerint. A Mihail Gorbacsov is részt vesz a német egység kérdését tárgyaló kettő plusz négyes tárgya­lások szerdán Moszkvában kezdődő negyedik fordulóján. A Bonn 12 milliárd márkával járul hozzá 1994 végéig a Kelet- Németorsz^g területén, maradó, onnan fokozatosan kivonuló szovjet katonaság fenntartási költségeihez. iJegyzet— EGYÉRTELMŰ JELZÉS BAGDADNAK AMIKOR HÉTÓRÁS hel­sinki eszmecseréje után Bush és Gorbacsov válaszolgatott a világsajtó megjelent képvise­lőinek kérdéseire, egyikük sem szolgált szenzációval. Megfon­tolt, az alapállásban teljésen egyező véleményt fejtettek ki az öbölbeli válságról. Ez nem is volt meglepő, hiszen mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok a Biztonsági Ta­nács ülésein a többi másik há­rom nagyhatalommal egyetér­tésben szavazott az Irak elleni szankciókra. S ha a helsinki csúcs erélyes szavakkal szólít­ja fel Bagdadot a Kuvaitból Való kivonulásra, a túszul tar­tott külföldiek szabadon bo­csátására, az emír kormányza­tának helyreállítására, ez vár­ható volt, ha Bush és Gorba­csov megvitatja az öbölbeli helyzetet. Már a Biztonsági Tanács szavazásai során kitűnt, az iraki agresszió miatt keletke­zett veszélyes válságban mind Washington, mind Moszkva ugyanazon az oldalon áll, s kész együttműködni, hogy a támadó elszigetelésével és a közösen elhatározott gazdasá­gi embargóintézkedésekkel kényszerítse a bagdadi veze­tést a Kuvaitból való kivonu­lásra. Most a helsinki csúcs megerősítette ezt az együttmű­ködési szándékot. Először for­dult elő, hogy esv ilyen talál­kozó nyomán, látványosan tá­rult a világ elé. hogv a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között immár megszűnt a korábbi hidegháborús szem­benállás, s egy harmadik fél által kirobbantott helyi veszé­lyes válságot azonos alapállás­ból közelítenek mes. s közösen törekednek megoldására. Bagdad számára, amely arra számított, hogy sikerül a naev- hatalmakat megosztania, így egyértelmű és világos a jelzés: számítási hibát követett el. Pedig Szaddam Husszein még az utolsó pillanatokban is, a helsinki tárgyalások előesté­jén, külügyminiszterének Moszkvába küldésével megkí­sérelte befolyásolni egykori szovjet szövetségesét, amely­nek korábbi fegyverszállításai alkotják az iraki hadi arzenál tetemes részét. A bagdadi ve­zetésnek azonban be kell lát­nia, hogy Moszkva nem haj­landó alku tárgyává tenni a Biztonsági Tanács általa is el­fogadott határozatait, s azt kö­veteli, hogy Szaddam Husszein kormányzata feltétel nélkül teljesítse azokat. A helsinki csúcson megmu­tatkozott az is, hogy a két el­nök között az alapállás azo­nossága mellett vannak nézet- különbségek is. Így például Bush elnöknek nagyobb kéte­lyei vannak, mint Gorbacsov - nak abban, hogy a gazdasági embargó Irak ellen hatékony lesz, s nem kell-e végül is „más eszközökkel”, így kato­nai erő bevetésével arra kény­szeríteni Bagdadot, hogy tel­jesítse a Biztonsági Tanács ha­tározatait. A csúcstalálkozó után elhangzott megnyilatko­zásában a szovjet elnök sem zárta ki ezt az eshetőséget, de hangsúlyozta, hogy előbb ki kell meríteni az embargó lehe­tőségeit, s békés, nem katonai módszerekkel kell rábírni Ira- kot a Kuvaitból való kivonu­lásra. S ha a jelenlegi blokád csődöt mond, akkor a Bizton­sági Tanácsnak kell újabb döntést hoznia, s Moszkva akkor ennek megfelelően, a világszervezet határozata alap­ján cselekszik. Ez a szovjet álláspont egyébként a csúcs előtt már is­mert volt, minthogy az a wa­shingtoni hivatalos nézet is, hogv a Szaúd-Aráhiába és az öböl térségébe küldött csapa­tok, hadihajók és repülőgépek a további iraki agresszió elle­ni védelemre, illetve az em­bargó megtartására vannak a térségben, s így egyelőre a Biztonsági Tanács eddigi hatá­rozatain nem túllépve kell el­érni a válság rendezését. Washingtonban a helsinki csúcs előestéjén többször el­hangzott az az óhaj, hogy a Szovjetunió hívja vissza Irak­ból katonai tanácsadóit, akik a korábban szállított szovjet fegyverek használatára képe­zik ki a katonákat. Ezek szá­mát — mint Gorbacsov a saj­tóértekezleten közölte — csök­kentették) s ahogy szerződé­ses köte'ezettségük lejár, úgy térnek vissza hazájukba. Bush ehhez a sajtó nyilvánossága előtt nem fűzött megjegyzést. Nem lehet véletlen, hogy Baker külügyminiszter éppen a helsinki csúcs után utazik Szíriába, amellyel Moszkvának jó kapcsolatai vannak, s amely közel-keleti ország szerepet játszhat a válság békés meg­oldásában. Washingtonban azért keltett feltűnést a hír, mert Szíria egyike annak a hét országnak, amelyet az amerikai politika, az állami szinten folytatott terrorizmus vádjával illetett, és emiatt im­már nyolc éve minimális vi­szonyt tart fenn. Baker ugvan hangsúlvozta. hogv látogatása nem jelent változást az ame­rikai politikában, de meofiove. lök nem veszik komolyan ezt a magyarázkodást. AMI AZ IRAKI vezetést illeti, a helsinki, egyértelmű jelzés súlyosan érintette. Szad­dam Husszein nyilatkozatában hevesen bírálta Bush elnököt, de tartózkodott a Gorbacsov el­leni fellépéstől, mei’t nem akarja tovább mérgesíteni vi­szonyát Moszkvával. A helyzet ismerői Bagdad kétségbeesett lépésének tüntetik fel azt a bejelentést, hogy Irak a har­madik világ országainak kész ingyen olajat adni, ha elszál­lítják onnan. A nemzetközi embargó megtartására felsora­kozott hadihajók blokádját aligha kísérli meg bármelv harmadik világbeli tartálvhajó áttörni, s Szaddam Husszein e megosztó kísérlete is nyilván a többi mesterkedése soi'sára jut. Árkus István VÄSS ISTVÁN EÖBI KÉPVISELŐ SZERINT Volt rendőrtisztek bomlasztják a Szolidaritást ^ A hétfői Népszabadság adta hírül, hogy Vass Istvánt, $ az SZDSZ Pest megyei képviselőjét a Szolidaritás Szak- $ szervezet elnöksége megfosztotta tagságától. Mivel a § Népszabadságban főképpen a Szolidaritás elnöke kapott ^ szót, ezért a Parlament folyosóján a képviselőt kérdez- N tűk, tulajdonképpen mi is történt. — Még egy augusztusi in­terpellációban tettem szóvá, hogy a Szolidaritásba beépül­tek olyan emberek, akik eset­leg a múlt rendszer kiszolgálói voltak, például rendőrtisztek voltak a Belügyminisztérium belbiztonsági osztályán. Ne­veket azonban csak a szak- szervezeti tagoknak küldött körlevélben tettünk közzé. A szakszervezet vezetői viszont most ezeket nyilvánosságra hozták, így már nekem sincs okom, hogy tovább titkolóz­zam. Gácsor László, a Szolida­ritás elnökségének tagja pél­dául, a Fővárosi Csatornázási Művek rendészeti osztályának vezetője előzőleg rendőrszá­zados volt. Ez önmagában nem minősít, se nem bűn, se nem erény. De az emberek visel­kedése már minősíthető. He­lyettese, Simon Edit a bünte­tés-végrehajtásban dolgozott, a régi rendszer egy másik fegyveres testületénél. — Azt mondja, a pozíció ön­magában nem számít. — Így is van, de a viselke- désü.k igen. Ök mint a Szoli­daritás vezető tisztségviselői, nem mutatják a változás je­leit. Viselkedésük mindenki­vel és minden szervezettel szemben ellenséges. A Füg­getlen Szakszervezetek De­mokratikus . Ligájával éppúgy, mint a demokratikus pártok­kal. A Szolidaritás alapelvei­vel szöges ellentétben je vő nyilatkozatokat tesznek. Ä va- gyonlvétdésről van szó: mi tá­mogattuk, hogy a Parlament kezdeményezzen elszámolta­tást a szakszervezeti vagyon­ról. s egyetértettünk azzal a tö­rekvéssel, hogy minden szak­szervegei az esélyegyenlőség jegyében tiszta lappal indul­hasson. ezután. A Parlament döntése alapján a szakszerve­zetek anyagi helyzete már va­lóban a belügyük lenne. Eddig a Szolidaritás ebben a szel­lemben gondolkodott és nyi­latkozott. Most viszont ezek a vezetők kijelentették, hogy a szakszervezeti vagyon már az elszámolás előtt is a szakszer­vezet belügye, vagyis hogy Nagy Sándorék monopolhely­zete törvényes. Kaptak is tő­le egy irodát a SZOT-szék- házban, nem csoda, hogy meg­változott a véleményük. Ez azt hiszem, már elég a minősíté­sükhöz. — Volt munkahelyén létezik a Szolidaritás Szakszervezet? — Igen. De valószínűleg nem sokáig. Ha mostanában nem sikerül egy országos kül­döttértekezletet összehívatni és ezeket a vezetőket leváltat­ni, akkor kilépünk, és inkább a Ligához csatlakozunk. — önnek már nem kell ki­lépni, hiszen kizárták. — Furcsa, mert én nem tu­dom, hogy kik, mikor és miért zártak ki. A legkevesebb az lenne, ha meghallgatnának en­gem is, és velem is közölnék a tényt. Az elnöki tisztségem­ről már korábban lemond­tam, mert minden erőfeszíté­sem hiábavaló volt, az együtt­működés teljes reménytelen­Tételes — Magyarország a megegye­zésre törekedett eddig is, de nem engedheti meg magának a nagymarosi beruházással kapcsolatban, hogy ellenőriz­hetetlen követeléseket teljesít­sen — ezt Sámsodi-Kiss György, a Dunái Vízlépcső kormánybiztosa mondotta, mi­után a Donaukraftwerke kép­viselője az APA ósztrák hír- ügynökségnek adott nyilatko­zatában bejelentette: a zürichi döntőbírósághoz fordulnak kö­veteléseik érvényesítése érde­kében. Az, hogy tételes elszámolást kérünk, nem bizalmatlanság részünkről — hangsúlyozta a kormánybiztos. Egy ilyen nagyságrendű összeg kellő mérlegelés nélküli, azonnali kifizetése esetén azok a hazai bírálóink is a kormányt tá­madták volna, akik most idő­húzásnak nevezik magatartá­sunkat. Igaz, hogy azonnali teljesítés esetén az osztrákok több mint 0,8 milliárd schil­sége miatt. Azóta már csak az alapszervezetem delegáltja vagyok a választmányban. Azonban az augusztus 25-i vá- lsztmányi ülésről — amelyen állítólag kizártak — sem a gö­di szervezet, sem én nem tud­tunk, semmiféle tájékoztatást nem kaptunk még arról sem, hogy kizártak volna. — És most mi lesz? — Nem tudom, mit csinál­jak. Perrel fenyegetőznek, kér­ték mentelmi jogom fölfüg- gesztését, de én ,nem sok ér­telmét látom, hogy összeakasz­kodjunk. Ha nem sikerül őket leváltani, a gödi alapszervezet — ez nem sok, mindössze 28 ember — a Ligához fog csat­lakozni. Ügy tudom, több vi­déki szervezet is ezen gondol­kozik. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem az a célom, hogy előző pozíciójuk miatt befeketítsek egyes Szo­lidaritás-vezetőket, de amit el­mondtam, abból látható, hogy ezek az emberek azért férkőz­tek be a független szakszer­vezetbe, hogy bomlasszák azt. — jakubovits — számlát ling engedményre vállaltak kötelezettséget, de Magyaror­szágon sokan megkérdezik: milyen elszámolás az, ahol ilyen nagyságrendű enged­mény adható? Többek. között ezért is ragaszkodnunk kell a részletesebb, a követelést pon­tosabban tisztázó szántakhoz. . fi.7. osçtrék fővállalkozó a szerződés alapján valóban pem köteles elszámolást adni, bár egy januári munkamegbeszé­lésen hajlandónak mutatkozott erre. Mi csák annyit kértünk eddig is — hangsúlyozta’ a kormánybiztos —. hogy egy részletesebb elszámolás alap­ján adhassuk meg a választ a követelt összegre vonatkozóan. Ha egy ilyen kimutatást ka­punk. igen gyorsan befejezhet­nénk ezt az ügyet, megegyezve a mindkét fél számára elfogad­ható összegben. Amennyiben az osztrák fővállalkozó mégis bírósághoz fordul, még akkor is lehetőség van a peren kívü­li megállapodásra. A magyarok megegyezésre törekednek Csak ielíü&&esztet£ék, nem iörölíék Riport a siralomházból s Negyeves koromban végignéztem egy kivégzést. Nem mozi­^ ban, hanem valóságban, méghozzá premier plánban. Nagybá- s tyám a váradi börtön kulesárja volt, s mint ilyennek, szolgálati ^ lakása volt az intézetben. Azon a nyári napon — ’43 júliusában S — egy apagyilkost akasztott Báli Mihály, az akkori idők hírcs- s hírhedt hóhérja, a kivégzés publikum előtt zajlott, két pengőbe S került egy belépő. Bennüket, gyerekeket bezártak a szuterén- ^ lakásba, nénikém csupán azzal nem számolt, hogy a szobaablak $ egy szinten van a járdával, ráadásul arra az udvarra nyílott, ^ ahol az akasztás zajlott. Mi, kölykök, kimásztunk az ablakon, i majd felmásztunk egy fára. Szemben a bitófával. Az ezt követő húsz-harminc perces élmény mozaikszerben maradt meg bennem. Hallom a fanfárt, a dobpergést, de nincs bennem kép a zenészek­ről. Emlékszem a. gvalulatlan deszkából ácsolt padokra, de nem ugrik be egyetlen kép sem a nézőkről. Magáról az akasz­tásról is csak az a kén ma­radt meg bennem, amikor az elítéltet felvezeti két smasszer, s a pap odatartja a keresztet az apagyilkos ajkához. Az élmény így, foghíjasán is egy életen keresztül elkísért. ma is beleborzongok. ha eszembe .jut. Hosszú évekig, ha kivégzésről, halálos ítéletről hallottam, az első ösztönös ref­lexem az ellenkezés volt. — Ez barbárság! A halálos ítéletet az egész világon meg kell szüntetni! — hirdettem útón- útfélen. Aztán hirtelen meg­változott a véleményem Egv «•vámomra isen kedves család­hoz éjjel betörtek. Barátom nem volt otthon, éjjeli váltás-' ban dolgozott. Az asszony fel­riadt. a beijedt rabló beledöf­te a kését, majd végzett az öt­éves kisfiúval is. Ráadásul az asszony terhes volt. az ügyész szerint hármas gyilkosság tör­tént. Azóta nem ágálok a kö­tél ellen, és nem vitatom az ősi törvény jogosságát: fogat fogért, szemet szemért. Uat méter széles, tíz méter hosszú betonkoporsó. ab­laka nincs, csak két szellőző­nyílása. Középen függöny vá­lasztja ketté, a hátsó rész pá­dimentumában hat négyszög­letes lyuk két sorban Ezekbe ékelik bele a 20X20 centi vas­tag. három méter magas tölev- fagerendát. a bitófát. 1958 óta egyetlen alkalommal állítottak kettőt, a Soós-féle kivégzés­nél. A terem elejében hosszú asztal, rajta fehér terítővei. Ma már csak sejteni lehet, hogy egvkor fehér volt. most ekrüszínü. Az időtől. Két évvel ezelőtt állt-rajta az utolsó ki­végzett aktája, ezen készült az utolsó kivégzési jegyzőkönyv. Balra szűk. alacsony, ajtó. Ez vezet a siralomházba, itt tölti el. az elitéit az utolsó tizenhat óráját. Két tégla alakú ceüa, berendezésük négy tárgyból áll. Egy WC-kagyló, egy laticel derékalj — ez az ágy —, és két tölgyfalap beépítve a falba. Egyik a szék. a másik az asz­tal. Az asztalon irópapir és borítékok. Itt írták a végren­deletüket és a búcsúleveleket a halálra várók. Mindent vastag por borít, minden úgy maradt, mint ahogy akkor volt. amikor az utolsó „lakó” kivonult. Sivár, siralmas lát­vány. Ha ez a két cella beszélni tudna! De nem túd És itt a falakra sem írnak feljegyzést, megjegyzést. trágárságát, mint a fosdák ■ falára. Pedig ió volna tudni’ mire gondolhat egv halálraítélt az utolsó órákban és mit érezhet oda­kint. amikor elhúzzák a füg­gönyt. amikor elhangzik az utolsó mondat: Hájtsák végre p- '‘Getet! T1 ’aidnnképpen csak idáig * nehéz az út ezt követően még fél percig él az egész procedúra legfeljebb hatvan másodpercig tart Szakértők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom