Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-12 / 214. szám

1999. SZEPTEMBER 12., SZERDA &£Man 3 O IRTA (A)Politikus Jogász, költő, politikus. Furmann Imre, a Magyar Demokrata Fórum alelnö- ke, de természetesen a ver­seket, amelyeket a Kapu (999.) közölt, írói munkás­ságnak fogjuk fel. Amint azokat a jegyzeteket szin­tén, melyek ugyancsak a Kapuban találhatók Egy állampolgár diszkrét fel­jegyzései címmel. Mi ugyan nem tennénk közzé diszkrét sorainkat, F. I. azonban megtette. Közötte például ezeket a sorokat is: „Most sok-sok ember hisztériázik. Munkanélküliségről fecseg és fröcsög az előadó, a fő­előadó, a titoknak, a fó­tit oknok. Igen. A helyükben én is félnék a munkanél­küliségtől. De nem riogat­nék saját érdekemben má­sokat.” Nicsak, mit tesz a vélet­len? Azon a napon, amikor a Kapu megjelent, tájékoz­tatót tartott László Ba­lázs, a kormány szóvivője a kormány csütörtöki ülé­séről. Amint az például a Népszabadságban (szept. 8., 1. oldal) olvasható, a kor­mány megállapította, „A foglalkoztatottak száma az első félévhez képest nyolc százalékkal csökkent, és g munkanélküliek száma az év végére elérheti a 80-100 ezret." A glosszaírás klasszikus szabályai szerint most an­nak kellene következnie, hogy megkérdezzük: va­jon László Balázs (és a kormány, amelynek megál­lapítását a szóvivő tolmá­csolta) hová sorolható? Elöadó-e, titoknok-e, avagy főelőadó, fötitoknok? S folytassuk ezt a gondolati láncot... ám nem folytat­juk, nem kérdezzük meg az említetteket, mert túl­ságosan kézenfekvő a vá­lasz, annyira képtelen hely­zetet teremtett az alelnök írói munkásságának ide átemelt néhány sora, bár tagadhatatlan, az ilyen „írói munkásságnak” az MDF-ben vannak hagyomá­nyai ... Egyvalamit azonban el­kerülhetetlen megkérdez­nünk. Ez pedig az, vajon illik-e ilyen fájdalmas kér­déskörhöz, mint a munka- nélküliség, F. l.-hez ha­sonlóan közelíteni, s ha nem illik (mert más nem lehet a válasz), akkor va­jon ki „fecseg és fröcsög” itt?! KLIENS Ne w Yorkban megírták A polgármester jogállása Aszály és viszály a Parlamentben \ Ügy tűnt, a keddi nap nem lesz viharos a Parla­^ mentben, a nap első felében nem történt semmi szokat- ^ lan, s nem hangzott el olyan törvényjavaslat, mely sors- ^ döntő lenne az elkövetkezendő időkben. Aztán mégis tör- ^ tént valami. Ahogy erről lapunk első oldalán beszámo- ^ lünk, az ellenzék „fellázadt”, lemondásra szólította fel ^ Jeszenszky Géza külügymnisztert. Bomba a Dob utcában Olyan, mint a legtöbb kis cukrászda a környéken: presszógép, fagylaltospult, üveg alatt habos meg cso­kis sütik, s az italosrekeszben az Unicum zöld, pohos fiaskói. Azt csak a bennfentesek tudják, hogy ez a cuk­rászda mégis más, itt flaudnit, kindhit és lékaht kínál­nak, s a pvc-táblácskák nemcsak magyarul hirdetik a sütemény árát és nevét, hanem jiddis nyelven is. Azok, akik augusztus 21-én füstbombát dobtak a kis Dob utcai cukrászdába, azok na­gyon is jól tudták, hogy kié, kik járnak ide, s hogy ebben az időszakban bonyolódik a legnagyobb forgalom. Délelőtt tíz óra volt. Egy világos színű kocsi blokkolt a szűk utcá­ban, hogy a vezető mellett ülő személy kiszállt, vagy csak az ajtót nyitotta ki és úgy dobott, ezt nem tudni. Dobott, de rosszul. A bomba megakadt a küszöbön és azon­nal robbant. A dörrenéstől a vendégek percekre meg- süketültek, s a füsttől nem látták egymást. Mire a tulaj menye kirohant, a kocsifan­tom eltűnt az utcából. Talán soha nem derül ki, milyen rendszáma volt. Magyar vagy külföldi. A jüstbomba ron­csaiból viszont a szakértők megállapították: az NSZK- ban gyártották. S a hatásfo­kából következtetve nem szil­veszteri célokra készült egy­szerű petárda. A FELDERÍTÉS ÉRDEKÉBEM A provokáció után a tu­lajdonosok azonnal értesítet­ték a VII. Kerületi Rendőrka­pitányságot, azok pedig az államvédelmi szerveket. A nyomozást annak rendje és módja szerint elkezdték, s még ma sincs lezárva. Ez azért lényeges, mert egyes külföldi médiák azt állítják, a magyar belügyminiszter megpróbálta az ügyet agyon­hallgatni, ezen belül arra kér­te a zsidó vezetőket, hogy ne szellőztessék ők se, lévén, hogy kínos a kormánynak. Tény; az ügyről egyetlen ma­gyarországi lap sem tett em­lítést, viszont szalagcímmel hozta az izraeli Maariv (Este) szeptember -4-ei szá­ma, s a Naftali Krausz által jegyzett tudósítást átvették a New York-i lapok is. — Senki nem kérte tőlünk, hogy hallgassunk — állítja Frölich Györgyné, a cégtulaj­donos felesége. — Szerintem a rendőrség is megtett a fel­derítés érdekében mindent, az eltussolási szándék nem igaz. A Maarivot nem mi tájékoz­tattuk. Erre nem is volt szük­ség. A kérdéses időben teli volt a cukrászda izraeli vendégek­kel. Azon még mi is megle- lődtünk, amikor az aggódó ro­konok, barátok felhívtak New Yorkból, érdeklődtek, hogy mi történt. NEM Ö A BŰNÖS Frölichék cukrászdája az egyedüli kóser cukrászda a ke­leti tömb országaiban, 1956 óta üzemel. Az eltelt 34 év álatt nem fordult elő hasonló me­rénylet, provokáció, 1944 előtt viszont igen, amikor valódi bomba robbant a szomszédos, Dohány utcai ' zsinagógában. — Minek erről írni? — le­gyint Frölichné fáradt-keserű mosollyal. Ügy tűnik, nem óhajt az ügyről többet monda­ni, aztán mégis kitárulkozik, megnyitja az emlékek zsilip­jét. Elmeséli, miként hurcol­ták el a családját, miként élte át ő is egy koncentrációs tábor minden borzalmát. Gyerek volt, abban a korban, amikor egy emberpalánta először cso­dálkozik rá a környező világ­ra. — Hazajöttünk, sokan azt hitték közülünk, hogy a zsidó­gyűlölet, a kiközösítés örökre megszűnt Magyarországon. Nem igaz az, hogy 1945 után nem volt antiszemitizmus eb­ben az országban. De mennyi­re, hogy volt! Van egv közvet­len emlékem a Rákosi-időkböl. Az iskolánkban valami rongy­gyűjtési akciót rendeztek, en­nek során olyan régi ruhákat szortíroztunk, amiket egykor zsidók viseltek. Az egyiken még a sárga csillag is megvolt. Osztálytársam lecibálta, s gú­nyosan a mellemre tűzte. — Nesze, Vera, ez téged illet meg — mondta röhögve, s a töb­biek vele röhögtek. Akkor na­gyon fájt és nagyon haragud­tam arra a kislányra. Pedig aligha ő volt a bűnös, otthon, a szüleitől hallhatott zsidóel­lenes dolgokat. — Különben nemcsak a Frö- lich-cukrászdát tisztelték meg az ébredő antiszemiták — mondja egy szakállas vendég az asztaltól. — A Wesselényi utcában újra indított zsidó is­kolát naponta érik atrocitások. És mennyi van, amiről nem is tudunk! Mert egymás előtt is titkoljuk, hogy ne keltsünk magunk közt pánikot. Pedig ... Ma füstbomba, holnap fejbe kólintanak. Aztán jön a gettó, Auschwitz, meg a B-ciklon a gázkamrákban. A GETTÓ MELLETT Azért ennyire nem súlyos a helyzet, egy kisszámú, szélső­séges antiszemita csoportosu­lás túlkapásai nem minősíthe­tik az egész országot. A Dob utca és környékén húzódó egy­kori gettóra még sokan emlé­keznek, s nemcsak a benne sínylődő zsidók, de a jóérzésű keresztények is. És a halálvo­natokra is emlékszünk, a mar­havagonok oldalára mésszel felírt két szóra: Auschwitz— Jidis. A történelem nem ismé­telheti meg magát. Sem a Dob utcában, sem máshol Magyar- országon. A Dob utcában csend van, a kedélyek megnyugodtak. Nyár végi csend van, szeptemberi csend. A tortákon égetett cu­korból glazúr barnállik, a kré- mesen hófehér porcukor, melyre rásüt a nap. Békés időket idéző idillkép. Csak a füstbomba ne robbant volna. (— matula —) Mindössze két percet vett igénybe az az államtitkári elő­terjesztés, amely a polgármes­terek jogállásáról szóló tör­vény módosításával volt össze­függésben. Ismeretes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete fogadta el ezt a törvényt, alap­vető hibával: két eltérő kon­cepciójú, egymást jogilag kizá­ró passzust szavaztak meg, el­sősorban a kormánykoalíció képviselői. Ezért volt most szükség arra, hogy a kormány sürgősséggel beterjessze mó­dosító törvényjavaslatát. Az említett paragrafusok a pol­gármesterek korábbi munka- viszonyával kapcsolatban ren­delkeznek. A kormány a két ellentmondó változat közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a polgár- mesterek megbízatásuk ide­jén munkaviszonyban állhat­nak, kereső foglalkozást foly­tathatnak. Ezt követően a képviselők a korábban beterjesztett inter­pellációkkal foglalkoztak. Da­nis György (SZDSZ) a kor­mány mezőgazdasági politiká­ja tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez, érdeklődve a kormány föld­programja felől. A képviselő megítélése szerint a mezőgaz­daságot nem annyira az aszály, mint a kormánypár­tok közti viszály sújtja. Nagy Ferenc József földmű­velésügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány megkü­lönböztetett szerepet szánt a földtulajdonreform végrehaj­tásának, a tulajdonrendezést célzó javaslatát azonban csak alapos gazdasági, pénzügyi és jogi előkészítés után kívánja benyújtani. A piacgazdaságra való átté­réshez nélkülözhetetlen a je­lenlegi adó- és támogatási rendszer átalakítása. A mi­niszter közölte: 1991-től egysé­gessé válik a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek földadózá­si rendszere, a mezőgazdasági tevékenységet mentesítik, a vállalkozó nyereségadó fizeté­se alól. Szelényi Zsuzsa (Fidesz) a külföldi állampolgárságú ma­gyar fiatalok magyarországi egyetemi felvételek tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. Az ellenzéki képviselők felveté­seire adott választ a kormány- párti képviselők jóváhagyták, így biztosítva a többségi sza­vazást. A plénum egy rend­hagyó esetnek is tanúja lehe­tett: a kereszténydemokrata Tóth Sándor és a szocialista párti Vitányi Iván közös inter­pellációt nyújtott be a műve­lődési és közoktatási minisz­terhez a művelődési otthonok hálózata ügyében. Bár még sok interpelláció és kérdés várt válaszra, megvita­tásra. ezeket elnapolták, az elnöklő Dörnbach Alajos a ko­ra esti órákban berekesztette a plénum munkáját. Legközelebb hétfőn, szeptember 17-én ül­nek össze a honatyák. ### járt €sx APÓ Gesenáhóí Startolhat a biospárga? Az élelmiszerek nemzetközi piacán szélesedik a korlátozot­tan vegyszerrel kezelt termé­keket vásárlók tábora. Kör­nyezetvédők, s az egészség­ügyben dolgozók szerte a vi­lágon szorgalmazzák, hogy a zöldség- és gyümölcsfélesége­ket termelők a lehető legmi­szerint az akasztás a leggyor­sabb és legkíméletesebb halál­nem — szerintem a legmegalá- zóbb. Nem véletlen, hogy emelkedettebb kultúrájú or­szágokban a politikai elítélte­ket csak golyó általi halálra ítélik, régebben fővesztésre. — önnek mi a véleménye a halálos ítéletekről? — kérdem a Budapesti Fegyház és Bör­tön parancsnokihelyettesétől, aki végigkísért a börtönön, utolsónak hagyva a siralomhá­zat A kérdést aligha tehetném fel „stílszerűbb” környezet­ben, mindketten a bitófák he­lyén állunk. — Ha mint embert kérdez, leszavaznám. Beosztásomnál fogva jelen kell legyek, sőt rám hárul az előkészület meg­szervezése. Az akasztás látvá­nyát nem lehet megszokni, valamennyi megrázott, napo­kig tart, míg megnyugszom. Pedig higgye el, én annyi min­dent átéltem már e falak közt, az ember hozzászokik, hozzá­edződik a bűnhöz. Jogi, szociológiai szempont­ból nézve szükséges rossznak tartom. Egyfajta fék, visszafo­gó erő a bűnözés ellen. A ha­lálos ítéletet még a legszigo­rúbb bíró is százszor megfon­tolja, ám vannak esetek, ami­kor nem lehet nem kimonda­ni, nincs helye a szánalomnak. Egyrészt mert az elkövetett bűncselekmény olyan súlyos, másrészt mert ezt várja el a társadalom is. Gondoljon csak a Varga Béla esetére, aki egy tízéves leánykát a saját kisko­rú gyerekei előtt megerősza­költ, majd kivitt egy szalma- kazalhoz, s oly módon végzett vele, hogy az áldozat haláltu­sája jó óráig tartott. Ez az ember nem volt aberrált, el­mebeteg, csupán egy szadista állat. Joggal ítélték halálra. Az más kérdés, hogy ezt megúsz­ta — int körül az őrnagy a ki- végzőteremben. Igen, Varga megúszta, és Ladányi János is, a csongrádi benzines gyilkos, összesen 12 halálos ítéletet változtattak életfogytiglan tartó fegyház- ra, miután dr. Kulcsár Kál­mán, a volt igazságügy-mi­niszter meghirdette a kivégzé­si moratóriumot Az Elnöki Tanács elnökéhez írt levelében azt kérte, függetlenül a bíró­ság ítéletétől, az Elnöki Ta­nács mindenkor gyakoroljon kegyelmet. Magyarországon az életfogy­tiglan alatt húsz év fegyház értendő. Ha az elítélt ez idő alatt kielégítő magatartást ta­núsít, megnyílik előtte a cella ajtaja. Vajon húsz évvel meg­fizet Varga a maffiózó mód­szerrel megfojtott kislányért, vagy Ladányi a négy kioltott életért? Ifik támogatják a Kulcsár- féle moratóriumot? Több­nyire egyházi személyek, mű­vészek és az elméleti jogászok. Dr. Kulcsár Kálmán is ezek közé tartozik, hisz jogi pro­fesszor, nem találkozik nap mint nap annyi szennyel, bor­zalommal, mint egy törvény- széki gyakorló bíró. A Halál- büntetés Elleni Liga egyik oszlopos tagja Jancsó Miklói filmrendező. — Vajon ért-e valakit gyilkos merénylet a közvetlen környezetéből? — teszi fel a kérdést a parancs­nokhelyettes érthető ellenve­téssel. — Azzal egyetértek, hogy a politikai bűncselekmé­nyekért ne mondjanak ki ha­lálos ítéletet. Az elmúlt negy­ven év számos példája igazol­ta, hogy e téren jóvátehetetlen hibák történtek. Am mindezt nem tartom ésszerűnek kiter­jeszteni az elvetemült gyilko­sokra is. — Azt mondják, jogállam­ban élünk, melyben a polgár­nak joga van a biztonsághoz, s ezt a biztonságot el is várja az adott államhatalomtól. Biz­tonság viszont csak akkor lesz, ha a törvény következe­tes szigorral sújt le a bűnösök­re. Az Európához való felzár­kózásunk nem attól függ, hogy hány gyilkoson gyakorlunk kegyelmet. Különben meg va­gyok győződve, ha népszavazás döntene ez ügyben, a lakosság 70-75 százaléka a halálbünte­tés mellett voksolna. 'T'évedések elkerülése végett, a halálbüntetést csak fel­függesztették, de nem törölték a Btk.-ból, s még az sem biz­tos, hogy a most készülő új törvénykönyvből végleg kiik­tatják. A Kozma utcai Gyűj­tőben mindenesetre nem ha- markodják el a dolgot. Az íté­let-végrehajtó még státusban van. kapja a fizetését, s a bi­tófákat sem vágták fel tüzelő­nek, leltári tárgyként egy szer­tárban őrzik. Matula Gy. Oszkár teremtésre szakmailag és gya­korlatilag egyaránt fel kell ké­szülniük. Ha sikerülne beépül­ni az APÓ hálózatába, akkor két év múlva megnyílna az út a magyar agrártermékek EGK- piaca előtt. Pest megye mező- gazdasági üzemei, illetve egyes vállalkozó kistermelők adnák a hazai modellt ahhoz, hogy aztán fokozatosan, valamennyi megye mezőgazdasága a Közös Piac országaiban termékeivel jelentkezzen. A Teszöv és az APÓ aláírta azt a megállapodást, amely­nek értelmében megkezdődött az érdemi munka, Ennek első fázisában 600 órás képzésben vennének részt azok a kerté­szeti és agrár szakemberek és vállalkozók, akik az APÓ kép­zési-termesztési módszereit, technológiáját sajátíthatnák el. Az előadó tanárokat a Bo­lognában működő és kertészeti fakultással rendelkező egye­tem, valamint a budapesti Kertészeti Egyetem biztosíta­Faipari vásár Ausztriában A fűrészüzemtől a végtermékig nimálisabbra csökkentsék a növényvédő szerek és műtrá­gyafélék használatát. A bio­kertészetekben és -farmokon előállított élelmiszerek ráadá­sul a termelők számára ked­vező áron találnak vevőkre. A közelmúltban a Pest Me­gyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének vendége volt az olaszországi Emilia Romagna tartománybeli Cesenában mű­ködő kertészeti termelést in­tegráló szervezet, az APÓ kül­döttsége, Romeo Lombardinak, a cég elnökének a vezetésével. Ez a szervezet, szövetkezet hatezer termelőt integrál, mcrz- gósít arra, hogy lehetőleg vegyszermentesen termelje­nek. Az APÛ Olaszország leg­nagyobb zöldség- és gyümölcs- forgalmazója. Termékei a leg­különbözőbb külkereskedelmi csatornák révén Nyugat-Euró- pa szinte valamennyi orszá­gába eljutnak. Az élénk üzle­ti vérkeringésre jellemző, hogy a tengeren túl is kiépítették kereskedelmi hídfőállásai­kat. Az APÓ küldöttsége felke­reste Pest megye néhány me­zőgazdasági nagyüzemét. Nagy­kőrösön és Dánszentmiklóson közelről tanulmányozhatták, éppen a növénytermesztési és agrokémiai szakemberek be­számolói révén azt, hogy mi­lyen nagyságrendű a nem ter­mészetes anyagok használata a magyar mezőgazdaságban. Megnézték az Albertirsán évekkel ezelőtt telepített 870 hektáros bogyós gyümölcsöst. Találkoztak tsz-elnökökkel, ag- ronómusokkal, s magánvállal­kozóval. Felkeresték a Bos- nyák téri piacot, valamint a Nagyvásárcsarnokot is. Dr. Gyovai Pál, a megyei Te­szöv titkára, aki már járt az APO-nál, elmondta, hogy az olasz szakemberek rendkívül kritikusan szemlélték a látot­takat. Hajlandók az együtt­működésre, de a valóban gyü­mölcsöző gazdasági kapcsoiat­ná. Három hónap áll rendel­kezésre, hogy az indításhoz a szükséges anyagi feltételek, valamint az ezeket átfogó vál­lalkozási forma — kft., vegyes vállalat — rendelkezésre áll­jon. A magyarországi tanárok átképzésére a már említett bolognai egyetem vállalkozik. A biotermesztés és -kultúra, valamint az APÓ révén ha­zánkban is meghonosítható korlátozottan vegyszermentes zöldség- és gyümölcstermesz­tés tehát elérhető közelségbe kerülhet. A már vázolt szak­mai képzéshez szükséges anya­gi fedezetet a magyarországi vállalkozóknak beígért nyu­gati dollártámogatásból lehet biztosítani. Az APO-nak a vi- lágpicon bevezetett márkaje­gye van. A termékek piacra kerülése előtt az adott labora­tórium elvégzi a szigorú vegy­szer-ellenőrzési méréseket. Mi­vel együttműködnek kutató- intézetekkel, szervezetekkel, így egy jól kiépített háttérbá­zis közreműködésével valóban kereskedésre kész és maximá­lisan megfelelő áruval léphet­nek a nemzetközi porondra. A Pest Megyei Teszöv ebben a kapcsolatteremtésben méltó partner kíván lenni, a témá­ban érdekelt gazdaságok köz­reműködésével. Gyócsi László ipart vásár után egy további faipari vásárt Ausztriában — mondta Werner J. Horn vásár­igazgató. — A válasz kézen­fekvő. A karintiai rendez­vényei szemben, amely első­sorban fakitermeléssel, és a termék fűrészüzemben történő további feldolgozásával foglal­kozik, az oberwarti exportvá­sár feladata a fafeldolgozás be­mutatása a fűrészüzemtől a végtermékig. A két téma tehát egymásra épül. Az utóbbihoz szükséges gépeket, berendezé­seket és tartozékokat, mutat­ják be, és kínálják megvételre a látogatóknak. Sz. K. Oberwart tradicionális vá­sárváros Kelet-Ausztriában. igen közel a magyar határhoz. Szombathelytől körülbelül 30 kilométerre. A város és a Bur- gerlandi Vásár vezetősége úgy döntött, hogy Oberwartban két új vásárcsarnokot épít, amely­ben az első rendezvényt októ­ber 4. és 7. között tartják, Holz- Maschinen-Werkzeuge Szakvá- : sár címmel. A kiállításon el­sősorban fafeldolgozó gépek, hulladékhasznosító és környe­zetvédő technikák, faipari szerszámok, erdőgazdasági kis- szerszámok láthatók majd — Sokszor megkérdeznek bennünket, hogy miért rende­zünk két héttel a karintiai fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom