Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-11 / 213. szám
4 1990. SZEPTEMBER 11., KEDD Száműzni a kaszárnya jelleget Nem kidobott pénz Pest megyében ma mintegy 2400 állami gondozott gyermek él, különböző nevelőotthonokban, illetve intézetekben. Az otthonokba általában szociális, anyagi problémákkal küszködő családokból, intézetekbe pedig bűncselekmények elkövetéséért kerülnek be a gyerekek. Sa.inos számtalan esetben az árvákat ösz- szezárják a bűnözőkkel, ami újabb későbbi konfliktusok forrása lesz. Pomázon működik a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, ahol 2400 állami gondozott gyerek sorsának alakulását, emberré válását segítik, kísérik figyelemmel. Ennek az intézménynek az igazgatója Sima Antal, aki 18 éve foglalkozik gyermekvédelmi munkával. Határozott, kemény ember benyomását kelti, de mély ember- és gyerekszeretet jellemzi. Munkájában a biztos családi háttér elengedhetetlen. Célja a gyermekvédelem egyszerűsítése, életszerűvé tétele, hogy a gyerekek ne mesterségesen kreált, hanem valódi családi közösségbe kerüljenek. — Milyen esélye van az intézetnek az állami gondozott réteg újrateremtődése ellen? — kérdeztük az igazgatót. — Hollandiából módszertani segítséget kaptunk, az ő metodikájukat a helyi viszonyokra alkalmazva kiválasztottunk 106 nevelőszülőt. Továbbá kidolgoztuk és megvalósítottuk egy új típusú lakásotthon koncepcióját. Ez any- nyit jelent, hogy 11 családi ház mindegyikében 5-8 gyerek heterogén csoportot alkotva önállóan, de nevelői felügyelet mellett éli mindennapjait. — Milyen szempontok alapján választják ki a nevelőszülőt? — Alapos helyi vizsgálat során egy team, melynek tagja jogász, pszichológus, orvos és gyermekvédelmi szakember is. Ezután azt vizsgáltuk, hogy a nevelőszülő-jelöltek rendelkeznek-e az élethez nélkülözhetetlen praktikus ismeretekkel, és mennyiben képesek átadni azokat. Régen a társadalmi és anyagi elismerés hiánya távol tartotta az erre a hivatásra jelentkezőket, de ma már megnőtt a pálya presztízse. Eljutottunk oda, hogy több jelentkező van, mint kiadható gyerek. — ön szerint mi az oka annak, hogy a világháború vége óta nem csökkent, hanem folyamatosan emelkedett az állami gondozásba kerülők száma? — Ez elsősorban a gazdasági problémákhoz vezethető vissza. A másod-, harmadállású szülők elhanyagolják a gyerek nevelését, akik az utcákon felnőve sodródnak az eseményekkel. — A másik réteget az árvák és a szociális problémák miatt bekerülő gyerekek alkotják. Mi lenne a megoldás hosszú távon, hogy az intézetekbe kevesebb gyerek kerüljön? — Csak az, ha a kihelyezhető kiskorú gyerekeket nevelőszülőkhöz adjuk. Meg kell szüntetni a kaszárnya jellegű épületeket, s helyettük 1-2 szobás családias jellegű lakásokat kell létrehozni, nyugat-európai minta alapján. Anyagilag sem lebecsülendő a következő példa: egy kisgyermek csecsemőotthoni elhelyezésének költsége A sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával Magyarországon vízügyi szakemberekkel tárgyalt Jacques-Yves Cousteau, népszerűbb és ismertebb nevén Cousteau kapitány, a francia Oceanográfiai Társama 320 ezer forint egy évre. Ugyanez a csecsemő nevelőszülőnél maximum 120 ezer forintba kerül. A számok is magukért beszélnek. — Szeretném kiemelni, hogy a Pest Megyei Tanács az idén előirányzott költségvetésen felül plusz ötmillió forintot adott a kikerülő gyerekek támogatására. Ez a pénz júliusig elfogyott, most újabb tízmillió forint pótigényt nyújtottak be, mert ebből száz család lakhatását tudnánk megoldani. Talán eljut egyszer ez a társadalom arra a szintre, hogy felismerje: nem kidobott pén-, amit a gyermekvédelemre áldoz. Bár ma a gyermekvédelem jövőjét bizonytalannak látom, mégis hiszem, hogy itt, Pomázon, összejött szakembergárdánkkal a munkánk sikeres és eredményes lesz. ság elnöke, a monacói Oceanográfiai Intézet igazgatója. Az idén 80 esztendős egykori tengerésztiszt — mint tudjuk — számos tenger alatti kutatóexpedíciót vezetett. A saját maga által tervezet tengeralattjáró segítségével rengeteg páratlanul érdekes fény- képfelvételt és tengermélyi filmet készített, A népszerű francia óceánkutató érdeklődése ezúttal a Duna felé fordult, azt tervezi, hogy még ebben az évben filmet készítene a folyóról. A népművészettől a biológiáig, mindenről szó esne abban, ami az ember és a víz, az ember és a nagy folyam kapcsolatát és kölcsönhatását tükrözi. Cousteau kapitány helikopterével végigrepült a Duna felett, a forrástól a torkolatig. Minden érintett országban megállt, és természettudósokkal, kutatókkal tárgyalt. Magyarországon egy napot töltött, és a Hotel Intercontinentálban találkozott dr. Jolánkai Gézával, a VITUK1 vezető munkatársával, dr. Bérezik Árpáddal. az MTA Vácrátóti Ökológiai é§ Botanikai Kutatóintézetének igazgatójával, Vargha Jánossal, a Dunakor egyik vezetőjével és Puky Miklóssal, a gödi Duna- kutató Állomás munkatársával. Cousteau kapitány Pozsony felől érkezett hazánkba és hosszabb időt töltött a magyar részről már félbehagyott bős— nagymarosi építkezés felett. Több ízben oda-vissza repült az épülő új meder és a folyó közötti szakaszon. A szakemberekkel folytatott megbeszélés után az idős — bár szellemileg és fizikailag irigylésre méltóan friss — tudós, tíztagú kíséretével együtt tovább folytatja ezúttal nem víz alatti, hanem víz feletti útját. Mint említette. nagyon kíváncsi Cemencre. ezért felszálló helikopterének ez lett soron következő állomása. Szegő Krisztina Kinek a zsebére? Évek óta tudjuk, hogy a magyar pedagógia válságban van. Körülbelül ennyi ideje érzi is ezt a szülő a gyereke és a saját bőrén. A gyerekéén azért, mert nem tanult meg írni-olvasni, mert használhatatlanok voltak — s sokszor ma is azok — a tankönyvei, a magáén pedig azért, mert hol ez hiányzik, hol az, s mert mindig akadtak pluszigények. Nos, az idén már minden másként van. Ez egy rendszerváltó tanévkezdés, amitől napról napra idegesebb lesz az ember. Például azért, mert van olyan — nem felekezeti — iskola, ahol a tantestület — vagy csak néhány tanár? — elmaradt egy brosúrával, s kötelezőnek hirdeti a hittanoktatást. Az sem semmi, hogy nem lehet füzeteket kapni — még abszolút hagyományosat sem. De ez még csak hagyján! Eddig az volt a divat, hogy bizonyos tankönyvek csak késve készültek el, vagy pedig nem nyomtak eleget belőlük. Most cifrább a helyzet. A pedagógus szabadon választhat ugyanis, hogy melyik tankönyvből óhajt tanítani, ami rendjén van. Az viszont már annál kevésbé, hogy a döntést szeptemberre halasztja. így az iskola megrendel valamit, azt a kedves szülő kifizeti, majd órás sorban állás után megvásárol egy teljesen más, új sorozatot. Mert nem az az angolkönyv kell, mert a szakközépben jobban tudják használni a gimnazista magyarkönyvet, míg a gimnáziumban a szakközepes matematikát és így tovább ... A Tankönyvkiadó fölpanaszolja: ráfizet az oktatásra, mert olyan olcsón adja a tankönyveket. De vajon ki tudja, hogy- hány háztartásban vannak a fent említett okok miatt fölösleges kötetek? Talán föl kellene mérni, hogy adott szerzőtől melyik iskola hány könyvet igényel. Persze lehet, hogy nyitott kapukat döngetek, s így tesznek, ám a látszat nem erre utal. Bizony mondom, nem ártana a jobb szervezés! Részben, mert az idő is sokba kerül, részben, mert a jelen helyzetben a száz-kétszáz forintos fölösleges pluszkiadás senkinek nem közömbös, s nem utolsósorban azért, mert azt csiripelik a verebek, hogy a tankönyvek ára sem marad változatlan. Ám akár így, akár úgy, ne csak a saját pénztárcánkra gondoljunk egy-egy döntésnél, hanem a másikéra — mindannyiunkéra — is! (körmendi) Virág Márton Nem volt titok, mégsem tudták Cousteau kapitány N agymarosnál JOCI TANÁCSOK Bedolgozó költségtérítése • Ki építette a kerítést • Meghibásodott használt autó Felmentett szövetkezeti tisztségviselő • R. S. gyálí bedolgozó saját gépén végzi a munkáját, ezért alkalmazója költségtérítést állapított meg a részére. Azt szeretné megtudni, hogyan kell ezen összeg után személyi jövedelemadót fizetni. A bedolgozó jövedelme a személyi jövedelemadó fizetésének általános szabályai szerint, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebből az következne, hogy a munkaviszonyból származó bevételre költségeket nem lehet elszámolni. A munkába járással, a munkavégzéssel kapcsolatosan felmerült költséget a törvény szerint havi 1000 forint összegű alkalmazotti kedvezménnyel lehet elismerni. Azonban sajátos helyzeténél fogva a bedolgozó jövedelme alapvetően két részből áll. Egyrészt a munkabérből, másrészt a költségtérítésből. A munkadíj a munkaviszonyából származó jövedelemnek minősül. A költségtérítés azonban — a kifizetett összeg nagyságától függően — lehet adómentes vagy a bedolgozó egyéb, nem munkaviszonyból származó jövedelem is. Adómentes a bedolgozó költségtérítése akkor is, ha annak éves összege nem haladja meg az évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát. Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a bedolgozó e jogviszonyával összefüggésben egyéb adómentes költségtérítésben nem részesült és költséget sem számolt el az adott évben. Ha azonban a bedolgozó költségtérítése az éves munkabér 30 százalékát meghaladja, akkor az a bedolgozó egyéb jövedelmének minősül. Az ilyen költségtérítésnek csak az a része adómentes, amelynek a bedolgozó a ténylegesen felmerült és kifizetett költségeit igazolni tudja. E költségtérítésnek akkor is csak az igazolt költségek összegéig terjedő része adómentes, ha ez az összeg nem éri el az éves munkadíj 30 százalékát. Ez utóbbi esetben ugyanis a felmerült költségeket az egész összeggel szemben kell igazolni. • Vidéki üdülőtelken kerítést épített egy péceli gépkocsivezető. Az építéshez a szomszéd is hozzájárult, amikor azonban a költségeket kellett viselni, a fizetéstől arra hivatkozva elzárkózott, hogy a kerítés építésére olvasónk köteles. A kerítést a tulajdonos a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalháttól mért fele hosszában köteles megépíteni és fenntartani. Amennyiben a telek két közút között található, a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között — a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetve a szomszédos telek megosztása hiányában az oldalhatárok felezőpontjainál meg volna osztva. Abban az esetben, ha az épület már korábban létesült a tulajdonos a ház oldalán köteles keríteni. Saroktelek esetén az építési telek homlokvonalával szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalszéleinek számít. Természetesen előfordulhatnak olyan különleges esetek, amikor a jogszabály alapján nem állapítható meg, hogy kit terhel a kerítésállítás kötelezettsége. Ilyenkor a helyileg kialakult építési szabályok figyelembevételével, a térület építési hatósága határoz. • H. G. alsógödi nyugdíjas használt autót vásárolt. Kipróbálták a gépkocsit, de azon két nap után olvan súlyos hibák mutatkoztak, amelyből megállapítható, hogy olvasónkat becsapták. Az eladó a kipróbálásra hivatkozva nem veszi vissza a kocsit, egyébként is elköltötte a pénzt. A használt dolog adásvétele során nem hasznavehetetlen tárgyak cserélnek gazdát, ezért a vevő jogosan igényelheti, hogy a személygépkocsit még hosszú ideig használhassa. A természetes elhasználódás miatt a vásárolt autó gyakrabban meghibásodhat, de az eladó az általa ismert hibákról köteles a vásárlót tájékoztatni. Ezenkívül arról is információkat kell adnia, ha az autó például többször súlyosan karambolozott. Az eladó tehát csak akkor hivatkozhat jogszerűen a vevő felelősségére, ha a szerződés megkötésekor az új tulajdonos ismerte a gépkocsi hibáit és azok ismeretében is aláírta a megállapodást. Ha tehát a szerződést hibásan teljesítették, a vevő árleszállítást kérhet vagy igényelheti a költségei megtérítését és minden olyan kárát, amely az eladó magatartása miatt érte. Az autó visszavásárlását azonban csak kivételes esetben, akkor kérheti, ha már nem áll érdekében a vásárlás. Például, ha a hiba nem javítható ki, vagy az rövid időn belül nem lehetséges, és mindez a vásárlónak érdeksérelmet és értékcsökkenést okoz. O Szövetkezeti elnökhelyettesként dolgozott egy nagykőrösi építész. Vitája támadt a vezetéssel és kérte, hogy a közgyűlés fentse fel munkaköréből. A közgyűlés hozzájárult kéréséhez. Milyen követelései lehetnek ezek után — kérdezi. A szövetkezeti tisztségviselők megbízatása a választási ciklus lejárta előtt felmentéssel és visszahívással is meg* szűnhet. Tekintettel arra, hogy a felmentés nem büntető jellegű intézkedés, a dolgozó helyzetét ez esetben megnyugtatóan rendezni kell. A tisztségviselői megbízatás megszűnését követően továbbra is megmarad a tagsági viszonya a dolgozónak. Az új munkakör elfoglalása esetén a volt tisztségviselő három hónapig jogosult a régi és az új munkaköre közötti alapmun- kadij-különbözetre. Előfordulhat, hogy a felmentett tiszt- ségivselő nem kíván tovább szövetkezeti tag lenni, ilyen esetben 3 havi alapmunkadíj összegre jogosult. Dr. Sinka Imre Magcselfa éEelíárséi, ha az nem szúrja le A nagy kaland balul végződött Egyetlen éjszaka alatt — néhány óra különbséggel — kétszer sebesítette meg élettársát egy harcias és részeg menyecske. Első alkalommal az ügyeletes orvos látta el a sebet, de másodszor már a mentők vitték el az erősen vérző férfit. A színhely egy gyáli ház. ahol Kerkápoly Erzsébet lakott az élet-társával immár nyolc esztendeje. ÉigeEi vendégség Az asszony vallomása szerint az állandó veszekedésekkel tarkított kapcsolatuk eddig jó volt. — Néha megszaggattuk egymást, de késelés eddig még nem volt. Soha nem féltem tőle, mindig visszaadtam, ha tartoztam valamivel! Nehogy a nyúl vigye ám a puskát! Lehordott engem állandóan kurvának, pedig ő csinálta azt a szemétséget. Nem én kezdtem, ő kezdte... Azon a bizonyos napon, augusztus 26-án, a szurkáló asszony és az élettársa is egész nap ivott. A mennyiségre nem emlékeznek, csak arra. hogy tele voltak már itallal rendesen. Azután látogatóba jött hozzájuk este egy másik pá- .rocska, akikkel együtt folytatták a mulatozást. Amikor elfáradtak, a házigazda felajánlotta nekik, hogy maradjanak ott éjszakára. Kerkápoly Erzsébet megágyazott maguknak a konyhában, a vendégeknek odabent. Am az ugyancsak illuminált állapotban levő férfi vendég kiment a verandára. asszonyát egyedül hagyva a szobában. Rövid idő múltán a házigazda ezekkel a szavakkal örvendeztette meg élettársát: anyukám, én kimegyek az Edithez... A menyecske ekkor még rábeszéléssel próbálta visszatartani, mondván, ne égess engem, miért vagy ilyen szemét? Azután megfenyegette, hogy szól a vendég férfiúnak. Meg is próbálta, ám az olyan részeg volt, hogy nem bírta felébreszteni. lüöügy vosviSSúvcl Ekkor már komolyra fordult a dolog, és megjelent a harcias asszony a szerelmeske- dök mellett a vasvillával. Szúrni akart vele, mire a férfi elkapta a szerszámot, de megsebesült a kezén. Ekkor már az alvó vendég is felébredt. és kihívta az ügyeletes orvosnőt, aki ellátta a sebet. Az első véres incidens után ki-ki ágyába vonult, s aludtak néhány órát. A házigazda álmából ébredve azonban nem az élettársa, hanem a vendég hölgy alvóhelye felé indult. Végre sor kerülhetett volna már a szerelmeskedésre, ám a konyhában pihenő asszony résen volt. Megjelent a konyhakéssel, melyet a férfi hátába szúrt. Vallomása szerint, a do« log a következőképpen zajlott: Másodszor késsel — Ott feküdt az élettársam az Edittel, amikor bementem a szobába, és belevágtam a hátába a konyhakést. Annyira dühös voltam, hogy ilyen mocskos módon csal meg a szemem láttára, hogy leszúrtam. Ha meghalt volna, akkor sajnáltam volna, de így nem sajnálom. Mondtam is neki, hogy tudod, miért kaptad, mert kellett neked mással. Amikor megláttam a piros vérét, hogy csak úgy jött belőle, akkor bementem lefeküdni a konyhába és bebugyoláltam magam. Ö kiabált, hogy gyilkos, megöltél, gyilkos! Jött megint a doktornő, jöttek a szomszédok is. Akkor megfogtam egy üveget, és azzal is jól fejbe vágtam. Ezt meg azért kapta, mert azt mondta, hogy gyilkos vagyok! A férfinak szerencséje volt, életben maradt A rendőrségen már őt is kihallgatták. Elmondta, hogy korábban is voltak összetűzéseik, de nem igaz, hogy verekedés közben eltörött volna a bordája, mint ahogy azt a szomszédok állítják, Lehet, hogy megbocsát? Az ügyben folytatódik a büntetőeljárás. Ga. J. f
