Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-29 / 229. szám
2 1990. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] Fordulópont előtt az öbölben? Mind több szó esik a katonai megoldás elksrüihetethnségéről Közeliek az álláspontoka hagyományos fegyverzet csökkentésében Gorbacsov rendelete a különleges elnöki hatalom tsherpróhaja Általános PILLANATKÉP Ügy látszik, a világnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy az alapvetően megváltozott helyzet nyomán váratlan fordulatok következnek be. Gorbacsov és Bush helsinki találkozóján a szovjet államfő még láthatóan idegenkedett attól, hogy egyértelműen elkötelezze magát a katonai megoldások mellett, ha a gazdasági blokád és a diplomáciai elszigetelés nem jár sikerrel Irak ellen. A moszkvai vezető ekkor még nyomatékosan hangoztatta, hogy mindent meg kell tenni a békés megoldások kutatására, és olyan benyomást keltett, hogy véleménye szerint az ezek által biztosított lehetőségeket még korántsem merítették ki. A hét elején viszont külügyminisztere, Sevardnadze, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsában soros elnökként nyilatkozhatott, a blokádnak a légi szállításokra való kiterjesztésében, oly messze ment el, mint eddig a szovjet diplomácia sohasem. Irak egykori szövetségeseként figyelmeztette ultimátumszerűén a bagdadi vezetést, hogy vége a nemzetközi közösség türelmének. A légi blokád az utolsó békés szankció, s ha Szaddam Husz- szein rendszere ennek nyomán sem tér jobb belátásra, és nem vonul ki Kuvaitból, nem marad más hátra, mint a katonai megoldás. Ha erről a Kéke biztosítására hivatott, világ- szervezeti testület dönt, akkor a Szovjetunió részt vész az akcióban. Sőt, Sevardnadze azzal lepte meg a világot, hogy felvetette az ENSZ alapokmányában eddig csak holt előírásként szereplő, a megalakítandó világszervezeti vezérkar alá rendelt állandó fegyveres erők megteremtésének szükségességét. Korábban a mindenkori moszkvai vezetés egyike volt azoknak, akik a leghangosabban tiltakoztak az olyan próbálkozások ellen, hogy létrehozzák ezeket az erőket. Baker amerikai külügyminiszter ezek után csak arra szorítkozott, hogy helyeselje Sevardnadze kijelentéseit. A nagy tekintélyű testület, amely rendkívüli módon, a külügyminiszterek részvételével ülésezett, Kuba kivételével megszavazta a Bagdad elleni légi blokádot is. Ezzel teljessé vált Irak elszigetelése. Sevardnadze megnyilatkozása arra késztette a Szaddam Husszein-vezetést, hogy most már a Szovjetunióra is kiterjessze rágalom- és hisztériahadjáratát. Bagdad mind idegesebbé válik, mivel nyilvánvaló, hogy számítási hibák egész sorát követte el, s agressziója miatt csaknem teljesen egyedül áll a nemzetközi porondon. A héten első ízben lehetett tapasztalni, hogy Szaddam Husszein rendszere elbizonytalanodik emiatt. A bagdadi vezetés például váratlanul bocsánatot kért azért, hogy katonái korábban behatoltak a francia nagykövetségre, s onnan elhurcoltak embereket. RIOGATÓ FENYEGETÉSEK A megingásokat és a belső zűrzavart a blokád miatt, a várható elégedetlenséget a növekvő élelmiszerhiány hatására, a Szaddam Husszein kormányzat propagandahadjárata fokozásával, és az embargóban részt vevő országok elleni fenyegetések egesz sorával kívánja most egyúttal ellensúlyozni. Mivel Bagdadban jól érzékelik, hogy a nemzetközi közösség türelme fogytán van, s az Irak elleni katonai fellépés napirendre kerüléséről mind több cikk' jelenik meg a világsajtóban, a Szaddam Husszein-kormányzat mindent megtesz, hogy elriassza ettől a térségben haderőket összevont országokat, elsősorban az Egyesült Államokat. Bagdad ezért újabb 70 ezer főnyi csa- paterősitést küldött a megszállt Kuvaitba, és a további átcsoportosításokkal 430 ezer főnyire emelte a Kuvaitban és Irak déli részében állomásoz- tatott haderőinek létszámát. Az „elriasztó hadművelet” része volt az is, hogy Szaddam Husszein kormányzata kilátásba helyezte, hogy a háború kitörése esetén bombázza és elpusztítja az öbölbeli országok olajkútjait és finomítóit. Bagdad azt is érzékeltette, hogy a támadás veszélye esetén is ehhez folyamodik, ha „kritikusnak” ítéli meg a helyzetet. Változatlanul azzal fenyegetőznek, hogy ha országuk ellen katonai akció bontakozik ki, Irak terrorcselekményeket hajt végre mindazon államokban, amelyek részt vesznek a hadműveletekben. Szaddam Husszein egyébként megismételte, hogy Kuvait bekebelezése „visszafordíthatatlan”. Arra hivatkozott, hogy csupán „történelmi igazságot” szolgáltatott országának, mivel Anglia, amely a térség ura volt akkoriban, 1930-ban önkényesen elszakította Kuvaitot Iraktól, amelyhez addig e terület tartozott. AZ ESETLEGES HÁBORÚ FORGATÓKÖNYVE ^ Bagdad azt állítja, hogy egy .esetleges háború ellene, mérhetetlenül nagyobb áldozatokkal járna az. Egyesült Államokra és szövetségeseire, mint annak idején a vietnami vérontás. Mint washingtoni újságközlemények kiszellőztették, Bush elnök asztalán már ott van a katonai akció terve. Eszerint a túlnyomórészt amerikai katonákból álló soknemzetiségű haderő, egyszerre támadna a szárazföld és a tenger felől. A csapatok Szaúd- Arábiából, Jordániából és Törökországból indulnának ki és ezzel egy időben a tenger felől is megkezdődne a hadművelet. Hogy ezek a tervek mennyire komolyak, arra nézve sokat mond Quayle alelnök nyilatkozata. Az amerikai végrehajtó hatalom „második számú embere” azt bizonygatta, hogy a sivatagi hadszíntér katonailag könnyebb terep, mint a dzsungeles Vietnam volt. S ha kitör a háború, Irak hátrányosabb helyzetben lesz, mint annak idején Észak-Vietnam volt. Hanoit ugyanis segítette annak idején a Szovjetunió és vele együtt más államok. Moszkva viszont most a sok- nemzetiségű fellépés oldalán áll majd, és Bagdad elszigetelten lesz kénytelen szembenézni egy esetleges hadművelettel — fejtegette Quayle. Sok kommentár szerint csupán az a kérdéses, hogy mikor kerül sor az Irak elleni katonai akcióra. A múlt héten, amikor Bush szemleútját bejelentették, ennek időpontját nem hivatalosan a hálaadás napja amerikai ünnep körülire időzítették. Ez november utolsó csütörtöki napjára esik. A több mint negyven dolláros hordónkénti olajárakat tekintve — amelyek a válság előttieknek immár több mint dupláját jelentik —, a világgazdaság lassanként kifut az időből, s ha gyorsan nem történik fordulat, a recesszió réme nem hárítható el. Baker és Brady pénzügyi körútjai és a nemzetközi pénzügyi intézmények döntései azt sugallják, hogy az Irak elleni gazdasági blokád elhúzódására készülnek a nyugati kormánykörökben. A bizonytalanság tehát nagy az ügyben. Ezt mutatja, hogy Tokióban pénteken elterjedt egy hióbhír arról, hogy a londoni rádió közölte: a háború már kirobbant az öböl térségében. A híresztelésnek a pénzügyi körök azonnal hitelt adtak, s a tőzsdei árfolyamok rögtön jelentősen zuhantak. A BBC tokiói irodájában szüntelenül csengett a telefon, s a japán üzletemberek csak nehezen akarták elhinni, hogy rémhír alapján dobták piacra tömegesen részvényeiket ... Áttörés NEW YORKBAN Az öbölbeli válság nyomán már-már úgy tűnt, hogy az európai hagyományos haderő- és fegyverzetcsökkentő szerződés ügye háttérbe került, s a november 19-re tervezett Helsinki—2 értekezletet is — amelyet ezúttal csúcsszinten Párizsban terveznek megtartani —, el kell halasztani. Sevardnadze és Baker az ENSZ- közgyűlésen való részvételüket azonban arra használták fel, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat. Az új amerikai—szovjet viszonyra jellemző, hogy csütörtökön rekordgyorsasággal oldottak meg olyan problémákat, amelyek eddig hónapokig fő akadályai voltak a megegyezésnek. Bár a konkrét megállapodásokról nem tettek közzé részleteket, annyi nyilvánvalóvá vált, hogy a katonai repülőgépek számának korlátozásán kívül minden egyéb vitás kérdésben kész az alku. Így nincs akadálya annak, hogy novemberben Párizsban csúcsszinten a 34.állam képviselői aláírják a szerződést. A hírek szerint a katonai repülőgépek csökkentéséről külön nyilatkozatban fejtik ki az álláspontokat. Az ügyben egyébként kedden New Yorkban összeülnek a Helsinki egyezményt 1975-ben aláírt államok külügyminiszterei, hogy ők is szentesítsék az amerikai—szovjet megállapodást, s elvégezzék az utolsó simításokat a szerződés tervezetén. VAN-E PUCCSVESZÉLY? Gorbacsov haladékot kapott az Orosz Föderációban. Jelcin és támogatói október 1-jéről november 1-jére halasztották az 500 napos Satalin-reform megkezdését a Szovjetunió legnagyobb köztársaságában, miután az össz-szövetségi legfelsőbb tanács csak október 15. után dönt arról, hogy milyen kibontakozási programot fogad el. A konfrontáció elnapolása lélegzetvételi szünetet jelent Gorbacsovnak, akire rendkívüli nyomás nehezedik, annak ellenére, hogy különleges hatalommal ruházták fel. Az elnök a héten élt is e felhatalmazásával, és első rendeletével utasította a Szovjetunió minden vállalatát, hogy tegyen eleget szerződéses kötelezettségének. A helyi hatóságok ugyanis visszatartják az élelmiszereket, nyersanyagokat és termékeket, hogy így javítsák a területükön levő városok és községek katasztrofális közellátási helyzetét, nem törődve azzal, hogy ezzel szétzilálják az össz-szovjet gazdasági életet. Hírmagyarázók szerint Gorbacsov rendkívüli hatalmának próbája lesz e rendelet teljesítése vagy szabotálása. Bár a hadsereg vezetői cáfolják, Moszkvában tovább élnek a híresztelések egy készülő puccsról. Mint megjegyzik, a hadsereg számos főtisztje vádolja azzal a Gorbacsov- kormányzatot, hogy „könnyelműen feladta a kelet-európai szocialista országokat”, és szét'oomlasztja politikájával a Szovjetuniót. A peresztrojka hívei viszont úgy vélik: a fejlődés visszafordíthatatlan, a realitások megkövetelik a piacgazdaság gyors bevezetését és a reformokat. Árkus István Göncz Árpád Ukrajnában Szerb alkotmány Elnöki intézmény Négy hónapos vita után péti teken ünnepélyesen kihirdették a Szerb Köztársaság új alkotmányát, amely törli az alaptörvényből a köztársaság eddigi szocialista jelzőjét, az eddigi államelnökség helyett bevezeti az elnöki intézményt, s leszögezi, hogy Szerbia minden területén élő polgárának szabad, demokratikus állama. Az új alkotmány megvitatásában nem vehettek részt az ellenzéki pártok és a koszovói tartományi parlament sem, mivel a pristinai képviselőházat feloszlatták. Mindez előrevetíti annak veszélyét, hogy az új alkotmány a decemberben esedékes választások után nem marad fenn változatlan formában, hiszen az ellenzéki pártok minden valószínűség szerint már a parlamenten belül követelhetik majd a változtatásokat. Az. új ^alkotmány lehetővé teszi a piacgazdálkodást, egyenlő elbírálásban részesíti a különböző tulajdonformákat. Bevezeti a többpárti politikai rendszert, ami már a Szerbiában is létrejött politikai viszonyok utólagos kodifikációját jelenti csupán. (Szerbiában a csetnik mozgalom kivételével bejegyeztek minden ellenzéki csoportosulást.) Veszélyes jelenségek Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásának második napján, pénteken, ukrán írókkal, költőkkel találkozott a köztársaság írószövetségében. Az oldott hangulatú találkozón a magyar írók szövetségének elnöki tisztéről a közelmúltban leköszönt Göncz nem is annyira államfőként, mint inkább írótársként vitatta meg vendéglátóival azokat a — szavai szerint — kísértetiesen hasonlatos problémákat, amelyek a magyar és ukrán szellemi élet képviselőit egyaránt foglalkoztatják. Göncz a demokratizálódás magyar tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet arra, hogy következetesen fel kell lépni az átalakulást veszélyeztető jelenségek ellen. Ilyen például az antiszemitizmus, illetve a nacionalizmus újjáéledése. A vendéglátók hangsúlyozták, hogy az ukrán ellenzéki erők már első nyilatkozataikban deklarálták az antiszemitizmus, illetve a szélsőséges nacionalizmus elleni harcukat. Ungváron a magyar államfőt meleg fogadtatásban részesítették a kárpátaljai magyarok kulturális szövetségének képviselői. Göncz Árpád fogadtatására megjelentek a terület és a város vezetői. A repülőtéren összegyűlt lelkes tömeg „Isten hozta, elnök úr!" transzparenst emelt a magasba. A magas rangú vendéget köszöntötte Horváth Ágoston plébános is. A repülőtéri fogadtatás után a területi tanács székházában Kárpátalja és Ungvár vezetőivel találkozott a magyar köztársasági elnök. Izraeli-orosz kapcsolatok Megkerülték " Moszkvát rr* Izraeli és oroszországi törvényhozók szerint az Orosz Föderáció kormánya a központi Védelmet a demokratikus jogoknak A csetnikeket nem hívták A szélsőséges szerbiai mozgalom, a Szerb Csetnik Mozgalom tagjai kilátásba helyezték, hogy megjelennek a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) szombatra összehívott kongresszusán. A szervezet vezetői ezzel kapcsolatban leszögezték, hogy a csetnik mozgalom híveinek nem küldtek meghípót, s kérik, hogy a belügyi szervek lépjenek fel á hiVatlán'vendégekkel szemben. „Meggyőződésünk, hogy a szerb jogállam hatékonyan lép fel akkor is, amikor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tagjai, s a közösség első kongresszusán részt vevő vendégek demokratikus jogainak megvédéséről van szó” — szögezte le Ágoston András elnök, s a közösség két alelnöke, dr. .Hódi, Sándor és Vékás János a “VMDK''közleményében. Tízezer neonáci az NDK-ban Az életkor nem akadály moszkvai vezetést megkerülve az orosz—izraeli szoros gazdasági kapcsolatok mielőbbi kiépítésére kérte a zsidó államot. Az izraeli parlament védelmi és külügyi bizottságának elnöke, Elijahu Ben-Elisszár kijelentette, izraeli részről fontolóra veszik a kérést, de a zsidó állam nem engedheti meg, hogy veszélybe kerüljön a központi szovjet vezetéssel kialakított viszony. Gorbacsov izraeli beruházásokat szeretne a gondokkal küszködő szovjet gazdaságba, és valószínűleg zokon venné, ha Izrael külön megállapodásokat kötne a fő riválisa, Borisz Jelcin-vezette Orosz Föderációval. A kérést Vlagyimir Lukin, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke. Jelcin politikai szövetségese intézte Ben-Elisszárhoz. Az üzenet szerint szükséges lenne à két parlamenti bizottság közötti „szoros munikaíkapcsolat” kiépítése is. Az NDK belügyminisztériumának illetékese szerint több mint tízezer neonáci van ma Kelet-Németországban. Bernd Wagner, a szélsőséges csoportokat felügyelő osztály vezetője a neonáci szervezetekben tevénykenykedők életkorát zömével 18 és 25 év között állapítja meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az újfasiszták az alacsonyabb korosztályokra is kiterjesztik csápjaikat. Toborzó akcióik során gyakran vesznek föl tagjaik közé 12-13 éves gyerekeket, akiket úgyszólván „ágyútöltelék” gyanánt használnak fel utcai rendbontó megmozdulásaik, féktelen garázdálkodásaik során. A neonáci szervezetek közül Wagner szerint a Berlin keleti szektoraiban alapított „Nemzeti Alternatíva” a legerősebb. A 700 főt számláló csoport hamarosan ki akarja terjeszteni tevékenységét Nyu- gat-Berlinre is. További neonáci csoportok működnek vidéken, így Cottbusban a „Német Alternatíva”, valamint egyéb térségekben — így Szászországban — a „Német Népi Unió (DVU)” és a Nemzeti Demokrata Párt (NPD). Az Interpol csütörtökön Ottawában megkezdődött közgyűlésén felvették a több Lukin az izraeli rádiónak adott interjújában kifejtette, Oroszországnak van mit felajánlania Izraelnek, amelytől viszont modern technoíójgiát vár. Az orosz törvényhozó szerint Izraelnek előnye van más országokkal szemben, mivel sok izraeli szakember anyanyelve az orosz, és az országot is jól ismeri. mint 150 ország bűnügyi rendőrségét tömörítő szervezet soraiba a Szovjetuniót, Lengyel- országot, Csehszlovákiát és a Marshalí-szigeteket. (Magyar- ország 1981 óta tagja a szervezetnek.) Vagyim Bakatyin Ottawában a TASZSZ tudósítójának elmondta, hogy a Szovjetunió számára szükség- szerűvé vált a belépés, mivel enélkül elképzelhetetlen lenne a szabad piac megteremtése és a jogállam felépítése. Az Interpol egyrészt 150 ország felmérhetetlen értékű kollektív tapasztalatát nyújtja a belépőknek, másrészt kiépített mechanizmust kínál a bűnözők felkutatásához — mondta a szovjet belügyminiszter. Most itt a lehetőség! A BETA LINE Építőipari Betéti Részvénytársaság kiváló minőségű, szép munkát végző, összeszokott, megbízható kőmüvesbrigád felvételét tervezi Jelentkezni lehet Boris János cégvezetőnél, cím: Gyömrő, Petőfi u. 11. 2230. Müifëliii események — egw mondatban Jeszenszky Géza az ENSZ-ben az ukrán, a belga, a dél-koreai, az indiai, a kanadai külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. A Az észak-indiai városokban a kormány foglalkoztatási politikája ellen irányuló zavargásokban eddig 53-an vesztették életüket. A A negyvennégy év után újra egyesült Német Szociáldemokrata Párf (SPD) nyugat-berlini kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel megerősítették kancellárjelölti minőségében Oskar Lafontaine-t. A Egy héten belül a második kísérleti atomrobbantást hajtották végre a hét végén az USA- ban, a Nevada sivatagban lévő kísérleti telepen. A Több ezi’en tüntettek Pozsonyban Andrej Hlinka születésének 126. évfordulóján, aki haláláig küzdött mindenféle magyarbarát és „cseh- . szlovákista” politikai irányzat ellen. A A szovjet hatóságok börtönbüntetésük lejárta előtt szabadon engedik a csernobili atomerőmű volt vezetőit, akiket a bíróság vétkesnek talált az 1986-ban történt katasztrófában. A Az amerikai kormány biztosította Izraelt arról, hogy ha iraki részről támadás éri, az Egyesült Államok „erőteljes választ” fog adni. A Kazimiera Prunskiene litván kormányfő a vilniusi televízióban nyilatkozva kedvezően értékelte Rizskov szövetségi miniszterrel folytatott megbeszéléseit. A Washingtonban befejeződött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlése. A Vita alakult ki a radikális reformpárti Borisz Jelcin vezette orosz- országi parlament és a konzervatív Ivan Polozkov vezette Oroszországi Kommunista Párt Politikai Bizottsága között a köztársasági sajtó ügyében. A A Független Lengyelország Konföderációja nevű lengyel jobboldali párt aktivistái pénteken több, mint három órán át megszállták a rádió és a televízió elnökének szobáját — jelképes tv-foglalásként. Szovjetunió az Interpolhan Szükségszerű a belépés
