Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
1990. SZEPTEMBER 1„ SZOMBAT A biostandon minden minőségi (Folytatás az 1. oldalról.) A 'tsz vevőszolgálatának vezetője, Kéri István elmondta, hogy már az elmúlt évben foglalkoztatta őket a partner- keresés gondolata. Ezen a kiállításon a nagyközönség meggyőződhet arról, hogy milyen ragasztásbiztos anyaggal bővül majd a hazai választék. A 36-os jurtapavilonban mutatkozik be a hazai halászat. A szigetszentmiklósi Hal- Inno Agrárfejlesztő Kft. sokoldalú tevékenységét repre- zentálóan mutatkozik be. A cég részt vesz egyebek között tengerihal-exportban és -importban, halászati berendezések készítésében, a ven- déghorgásztatásban. A tő- szomszédságában lévő százhalombattai Temperáltvizű Halgazdaság is bemutatta gazdag kínálatát és szemet gyönyörködtető díszhalakváriumát. A Gödöllői Állattenyésztési és Takarmány<3zási Kutató Központ szerencsére nemcsak a szőkébb szakmának, de a nagyközönségnek is szolgál meglepetésekkel. A csigatenyésztésben fantáziát látóknak a Pannon-Helix Gödöllő Kft. szakemberei nyújtanak szakmai felvilágosítást. A kiállítás látogatói az „A” pavilonban találhatnak rájuk. Mondhatni azt is, hogy minden út az „A” pavilonba vezet, hiszen számos megyei kiállító itt talált hajlékra. Köztük található az Öcsön működő Hybar Takarmány ciroktermesztési és -Hasznosítási Betéti Társaság. Még reggeliidőben válthattunk néhány szót ár. Bács Barnáné genetikussal és Radies Zsuzsanna szak- tanácsadóval. Megtudtuk, hogy a takarmánycirok jelentősége, sokoldalú felhasználhatósága alapján mind több gazdaságot késztet arra, hogy termesztésével foglalkozzon. A szárazságot jól tűri. Termelésköltsége lényegesen alacsonyabb a kukoricáénál. A 6zemes cirok a takarmányárpávai egyenértékű. A Hybar szolgáltatásai szerteágazók. Így kialakítja az igények szerinti fajtaválasztékot. Saját előállítású vetőmagot biztosít jó minőségben. A 23-as pavilonban a kertészeti ágazat legkiválóbb termékeiben gyönyörködhetnek a látogatók. Olyan nagyságú, minőségű és zamatú gyümölcsfélékkel és zöldségfajtákkal, amelyeket csak elvétve lehet a hazai piacon fellelni. Itt állított ki a dánszentmiklósi és albertirsai Micsurin Tsz, ez a megye déli részén hatezer hektáron gazdálkodó nagyüzem. A vásár alatt szolgálatot teljesítő kertészmérnök, Elekes Péter érthető szakmai büszkeséggel kalauzolja vendégeit termékeik között. A szövetkezet által meghonosított dánszentmiklósi gyümölcstermelési rendszer határainkon kívül is elismert. A kertészmérnök a közelmúltban tért vissza Abu-Dzabiból, ahol a Liva nevű oázisban lévő ültetvényt vezette, illetve irányította az ott folyó munká„TcrülJ asztalkám” húskészítményekből, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet élelmiszer-ágazatától kát. Említette: a homoksivatagban is lehet eredményeket elérni. A szövetkezet nevéhez fűződik a víz- és energiatakarékos csepegtető öntözés hazai elterjesztése és külföldi megkedveltetése. Az Egyesült Arab Emírségekben, ebben a sivatagi országban összesen 3 ezer 100 hektáron nyolc darab csepegtető öntözőtelep létesült a tsz szakembereinek irányítása mellett. A 23-as pavilonban találhatók az albertirsai Szabadság Tsz kiállítói. A szövetkezet jó nevű Bioklubját már a nyitás első órájában többen is felkeresték. Az ünnepélyes megnyitás előtt találkoztunk dr. Tisza Andrással, a dunavarsányi Petőfi és Nagy Gáborral, az albertirsai Szabadság Tsz elnökével. Érthetően tájékozódni kívántak arról, hogy startra készen állnak-e munkatársaik a standokon. No, és a megnyitó napja számukra és a többi gazdasági vezető számára is egyfajta szakmai jellegű találkozót jelentett. Ag rárkérdésben, különösen a közelgő földtörvény vitája előtt, minden bizonnyal volt mit közölniük és megbeszélniük egymással. Tegnap számos sajtótájékoztatót is tartottak. Különösen tartalmas volt az Állami Biztosító Rt.-nek az új mezőgazdasági és vagyonbiztosítási rendszerről szóló közlendője. Ezen megtudtuk, hogy 1991. január 1-jétől kezdődően 29-féle mezőgazdasági biztosítást ajánlanak, s ezekből 24 kimondottan új módozat. Az ügyfél meghatározhatja a biztosítási védelem értékét és teherviselési képességének megfelelő térítési önrészesedést vállalhat. Gyócsi László A környezet ártalmai Az ember és környezete ezernyi módon kapcsolódik egymáshoz. S ha az ember szennyezi környezetét, azzal magának, társainak is ártalmat okoz. Nem véletlen, hogy éppen a civilizációs ártalmak megelőzése, diagnosztikája és terápiája lett o XII. Pest megyei orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók napjának témája. A tanácskozás, mely kétnapos, péntek délelőtt kezdődött a százhalombattai Barátság Művelődési Központban. Négyszázan jelezték részvételüket, s közülük a nyitó ünnepségen megjelenteket Szekeres József, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a megyei egészségvédelmi tanács nevében is megnyitotta a tudományos ülést, Ezután Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke tudományos és oktatómunkájáért Semmelweis lgnác- emlékérmet nyújtott át dr. Tengelyi Vilmosnak, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet igazgató főorvosának, Arányi La- jos-emlékérmet dr. Konyár Évának, a Semmelweis Kórház osztályvezető főorvosának és Flór Ferenc-emlékérmet dr. Farkas Ivánnak, a Kere- pestarcsai Kórház belgyógyász másodfőorvosának. A tudományos pályázat díjait dr. Vörösmarthy Dániel professzor, a Pest Megyei Tudományos Bizottság elnöke adta át, majd kezdetét vette — plenáris üléssel — az érdemi munka. (A tanácskozásról hétfői lapunkban részletesebben is beszámolunk.) A legérdekeltebb látogatókból, a parasztemberekből az első napon nem sokan jöttek (Yimola Károly felvételei) r Útban a határtalan határ tété Rendészeti határőrséget A nemzetközi viszonyok változása, az európai egyesülési törekvések és a magyar- országi átalakulások miatt határőrségünk is alapvető szemléleti, gyakorlati változáson megy át az elkövetkezendő időszakban — jelentette ki Noválcy Balázs vezérőrnagy, a BM határőrség megbízott országos parancsnoka tegnap tartott sajtóértekezletén. A szervezet átalakulásáról elmondta, hogy olyan megújuló, korszerű határőrséget kívánnak kialakítani, amely kardcsörtető fegyveres szervezet helyett határrendészeti, vagy ha jobban tetszik, határrendőrségi szerepet tölt be. E cél érdekében 1995. december 31-éig a határőrséget fokozatosan határrendőrséggé alakítják át, amelynek feladata a maiakhoz képest bővül. Ezek az új feladatok ne tévesszenek meg senkit — fűzte hozzá magyarázatképp a határőrség parancsnoka —, mi ugyanis ma sem avatkozunk és ezután sincs szándékunkban beavatkozni se a pénzügyőrség, se a rendőrség munkájába, még kevésbé szándékozunk kivenni a kezükből a saját munkakörüket, szervezetileg se kívánjuk bekebelezni őket. Pusztán arról van szó — folytatta —, határrendészeti jellegünk növekedésével rendfenntartói, sőt egyenesen szolgáltatói jellegűvé szeretnénk tenni működésünket. Úgy vélem — tette hozzá —, mindez a korszerű, merev határok nélküli Európa felé egy korántsem jelentéktelen lépés. A határőrség jelenlegi munkájáról elmondta, az idei év első hét hónapjában ösz- szesen 60 millió 303 ezer 321 személy és 17 millió 108 ezer 555 jármű lépte át a határunkat, ez a tavalyihoz képest 28 százalékos személy- és járműforgalmi növekedést jelent. Ezen belül 30 százalékkal nőtt a „nem szocialista”, és 103 százalékkal a „szocialista” országokból érkezők száma. Ausztriából 24 százalékkal, az NSZK-ból 23 százalékkal, az VSA-ból 50 százalékkal — erre eddig nem volt példa! — többen érkeztek, mint tavaly. Bulgáriából 68 százalékkal, Jugoszláviából 131 százalékkal többen jöttek át a múlt évihez képest. Ugyanakkor a Szovjetunióból érkezők száma 26 százalékkal esett vissza. Ezres nagyságrendűek az osztrák, a román viszonylatú határsértések, ugyanakkor összesen alig háromszázan kíséreltek meg tiltott határátlépést Csehszlovákiából, Jugoszláviából és a Szovjetunióból. Üj jelenség, hogy nőtt a Románia felől hozzánk illegálisan érkező törökök száma, és albán határsértőket is elfogtak. Továbbra is komoly gondot okoz határőreinknek a virágzó embercsempészet, amely Magyarországot átmenőállomásnak tekinti. Az embercsempészet és a bűnözés, a határsértés kérdéseiben hazánk a környező országok egy részével érvényes együttműködési szerződések, a Genfi Konvenció alapján közösen jár el. Ebben az évben valamelyest csökkentette létszámát a határőrség. További demilitari- zációs lépésük az lesz, hogy hamarosan megszüntetik a jelenlegi 145 magyar határőrs egy részét, 1995-re csak 86-ot tartanak meg. A megszüntetett őrsöket lakásokká alakítják át, és más cégeknek értékesítik. A megmaradó őrsöket pedig olyan lakott helyekre telepítik, amelyeken az ott szolgáló határőrök normális családi életüket élhetik, nem kell szeretteiktől elszakítva, évekig külön, elhagyatva élniük. — Ügy véljük — mondta Nováky Balázs vezérőrnagy —, hogy ez a lépésünk is az európaiság egyik megnyilvánulása. K. K. A HÉT HÍRE PARASZTPINAX Budapest volt a helyszíne a Biogazdálkodók Világszervezete VIII. kongresszusának. 9 Pécsett ötnapos magyar—amerikai konferencia témáját adta a gazdasági rendszerváltás hazánkban. 0 Fővárosunkban rendezték meg az Európai Fogorvosképzö Egyesület kongresszusát. 9 Kecskemét fogadta a nemzetközi agrárfilm- és videoszemle résztvevőit. # A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát adott otthont az országos szója fajtabemutatónak. # Nemzetközi szőlőművelési kollokvium kezdte meg munkáját a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. # A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeumban, Mezőgazdaság a képzőművészetben címmel. tossággal megállapítható az akkor tartott, tenyésztett fajták sokasága éppúgy, mint az a környezet, amely terepül szolgált a gazdálkodó embernek. Ilyen természetű hazai vagyonunk sem szegényes. A visegrádi múzeumban például tárgyak százai segítségével követhetjük nyomon az évszázadokkal előrehaladó mezőgazdasági kultúrát, s persze, kimondottan képzőművészeti alkotások is seregestül ott vannak a múlt emlékei között. A parasztpinaxok, a paraszti életet bemutató táblaképek tehát átvitt értelemben és kimeríthetetlen témát kínáltak, kínálnak a szemlélődőknek. Hollósy Simon műve, a Parasztudvar szekérrel éppúgy ebbe a sorba tartozik, mint a gödöllői festőiskola legna- gvobbjának, Körösfői-Kriesch Aladárnak jó néhány alkotása. Létező, és mégis, már-már titokzatosnak tűnhető szálak kötik össze az 1593-ban született Louis Le Naint — aki például Visszatérés a széna- gyűjtésből című képén olyan parasztarcokat örökített meg, amilyeneket ma hónapokig keresnek a szociofotósok, a dokumentumfilmesek — azzal az ismeretlen művésszel, aki ;őle, a franciától több ezer kilométerre, ugyanabban az időben az azték kukoricatermelők arcvonásait figyelte meg és rögzítette csodálatos falfestményeken. A művészi ihlet a közös fonál, avagy a parasztarc a megunhatatlan örök csoda?! Hajlok rá, mindkettő. Mégis, elsőbbséget az utóbbinak, az arcnak adok. Nevét nem őrizte meg az emlékezet, Paradicsomkert mestere, így tartja számon az 1410 körül élt művészt a művészettörténet. A felső-rajnai festő táblaképe — Paradi- csomkertecske, Frankfurt am Main, Städelsches Institut — ember és természet örök ösz- szetartozását úgy tárja elénk, hogy abból sugárzik a hit, a holnap is felkél a nap, lesz termés, lesz virág reménye. Be kell látnunk, erre a reményre, erre a hitre, azaz optimizmusra mindig is szüksége volt az embernek. Ma sem nélkülözheti. Sőt! Nagy szüksége van rá. hogy higgyen a holnapban1 önmagában. Mészáros Ottó Hatalmas megszakíthatatlan áradó folyam ez. Mint maga az élet. Nem tehet tehát más ennek az életnek az ábrázolása sem. A földet művelő, az állataival foglalatoskodó ember több ezer esztendeje modellje a művészetnek. Mint annyi más dologban, ebben sem tudhatni, hol és ki kezdte. Ezeknek a kezdeteknek olyan kincsei maradtak fenn, mint például az a négyezer esztendős sumer pecsételőhenger, amelyen az állatait etető ember mozdulatsorozatát rögzítette az ismeretlen készítő, s amely a berlini Vorderasiatisches Museum féltett darabja. Utalhatunk a bagdadi Iraq Museum kőedényére, amelyen az alkotó szinte pontos képi ábrázolását adja a vetés-aratás-étkezés hármasának. S persze nem csak Mezopotámia művészete kínálja fel a munka és a művészet csodálatos testvériségére a bizonyítékokat, hanem például Kína is. Ami pedig a folytatást illeti, már-már zavarba ejthet bennünket az a gazdagság, amelyet messzi eleink hagytak reánk. Az ókori görög művészet jellegzetes formája, a pinax alakok, mozdulatok ez. reit őrizte meg a kései utó- i dóknak. Ezeken a faragott vagy (és) festett kő-, agyagtáblákon, azaz táblaképeken ott sorakoznak a kor parasztjai, pásztorai, a földművelés eszközei, az állatok csapatai. Ezek a parasztpinaxok, ahogyan ma rögzítheti egy videofilm, akkor úgy örökítették meg kőben, agyagban, ritkán fában azt, amit jellemzőnek tartottak megalkotóik a lét alapjából: a mezőgazdaságból. Szakemberek szerint a valaha élt alkotók döntő többsége hihetetlen érzékkel választotta ki a valóban jellemző mozzanatokat a gabona- termesztés, a szőlő- és gyümölcsültetvények gondozásának teendői közül, amint ugyanez a helyzet akkor is, amikor a háziasított állatok körében cselekszik megörökített ősünk. Az 1600-as években élt holland Paulus Potter például — néhány szép alkotása a budapesti Szépművészeti Múzeumban is fellelhető — olyan állat- és általában, természetmegfigyeléseket hagyott reánk, amelyek segítségével szinte tudományos ponMEGKÉRDEZTÜK A KÉPVISELŐT Az állásfoglalás hátieréről Kéri Kálmán országgyűlési képviselő parlamenti felszólalásával és az ezzel kapcsolatos — a Népszabadság augusztus 27-i számában megjelent — Végh Antal-cikkel összefüggésben látott napvilágot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében dr. Kónya Imre frakció- vezető nyilatkozata ugyancsak a Népszabadságban, augusztus 30-án. Mint ebben áll, a parlamenti képviselőcsoport a leghatározottabban visszautasítja Végh Antal cikkének „képviselőtársunkat sértő” kitételét. A nyilatkozattal kapcsolatban érdeklődtünk dr. Kulin Sándor MDF-képviselőtől (Nagykőrös) fogadóóráján. — Mikor vitatta meg a képviselőcsoport a Kéri-felszóla- lást és Végh Antal cikkét? — A kérdéses felszólalás utáni egyik képvisejőcsoporti ülésen volt szó a témáról. Arra, hogy szavaztunk volna a kérdésben, nem emlékszem, szavazati arányról sem tudok nyilatkozni. A képviselőcsoport egyébként hétfőn és kedden egy-másfél órát ülésezik és nincs szó arról, hogy ilyen kérdésekben szavazunk. De állítom, a képviselőcsoport zöme azonosul azzal az állásfoglalással, amit Antall József a Parlamentben nyilatkozott. Én is úgy tartom: Kéri Kálmán — aki 90. évében jár — erős indulati töltésű beszédet mondott. Megengedem, ez szabadon előadott szöveg volt, akadt félremagyarázható dolog, ami annak, aki őt és életútját nem ismeri, úgy tűnhet, hogy szembeállítható a Kéri Kálmánt egész életében vezérlő elvekkel. — Rosszindulatú szenzációhajhászásnak tartom azt, ha valaki Kéri Kálmán vagy az MDF ellen ebből „ügyet” kovácsol. Ha ezt tenné, egyébként nemcsak pártomnak és a kormánynak ártana, hanem az országnak, nemzetközi elismertségünknek is . — A nyilatkozatban, amit dr. Kónya Imre adott, szerepel az alábbi részlet: „Kéri Kálmán országgyűlési képviselő sokat vitatott parlamenti felszólalásának történeti utalásaival kapcsolatban már nyilatkozott képviselő söpörtünk, mely azonosítja magát Antall miniszterelnök idevágó állásfoglalásával is,” Ezzel a legutóbbi szócskával kapcsolatos szerkesztőségünk kérdése: Még mivel ért egyet az MDF-frakció? Mit takar az „is”? — Ezt nem tudom... Ezt Kónya Imrétől kellene megkérdeznie ... De hadd kérdezzek most én! Miért tartják felszínen a Kéri-ügyet? Mi érdekük fűződik ehhez? — De kérem, az MDF-frakció adta ki a nyilatkozatot! Egészen friss, augusztus 29-i dátummal... Nem mi tartjuk felszínen. A közéletben, annak levegőjében van ... Mi csak szeretnénk az ügy hátterére is tájékoztatni az olvasót. — Köszönöm. — Szerkesztőségünk köszöni önnek a beszélgetést. V. G. P.
