Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

1990. SZEPTEMBER 1„ SZOMBAT A biostandon minden minőségi (Folytatás az 1. oldalról.) A 'tsz vevőszolgálatának ve­zetője, Kéri István elmondta, hogy már az elmúlt évben foglalkoztatta őket a partner- keresés gondolata. Ezen a ki­állításon a nagyközönség meggyőződhet arról, hogy milyen ragasztásbiztos anyag­gal bővül majd a hazai vá­laszték. A 36-os jurtapavilonban mutatkozik be a hazai halá­szat. A szigetszentmiklósi Hal- Inno Agrárfejlesztő Kft. sok­oldalú tevékenységét repre- zentálóan mutatkozik be. A cég részt vesz egyebek kö­zött tengerihal-exportban és -importban, halászati beren­dezések készítésében, a ven- déghorgásztatásban. A tő- szomszédságában lévő száz­halombattai Temperáltvizű Halgazdaság is bemutatta gaz­dag kínálatát és szemet gyö­nyörködtető díszhalakváriu­mát. A Gödöllői Állattenyész­tési és Takarmány<3zási Ku­tató Központ szerencsére nem­csak a szőkébb szakmának, de a nagyközönségnek is szol­gál meglepetésekkel. A csiga­tenyésztésben fantáziát látók­nak a Pannon-Helix Gödöllő Kft. szakemberei nyújtanak szakmai felvilágosítást. A ki­állítás látogatói az „A” pavi­lonban találhatnak rájuk. Mondhatni azt is, hogy min­den út az „A” pavilonba ve­zet, hiszen számos megyei ki­állító itt talált hajlékra. Köz­tük található az Öcsön műkö­dő Hybar Takarmány cirok­termesztési és -Hasznosítási Be­téti Társaság. Még reggeliidő­ben válthattunk néhány szót ár. Bács Barnáné genetikus­sal és Radies Zsuzsanna szak- tanácsadóval. Megtudtuk, hogy a takarmánycirok je­lentősége, sokoldalú felhasz­nálhatósága alapján mind több gazdaságot késztet arra, hogy termesztésével foglalkoz­zon. A szárazságot jól tűri. Termelésköltsége lényegesen alacsonyabb a kukoricáénál. A 6zemes cirok a takarmányár­pávai egyenértékű. A Hybar szolgáltatásai szerteágazók. Így kialakítja az igények sze­rinti fajtaválasztékot. Saját előállítású vetőmagot biztosít jó minőségben. A 23-as pavilonban a ker­tészeti ágazat legkiválóbb ter­mékeiben gyönyörködhetnek a látogatók. Olyan nagyságú, minőségű és zamatú gyümölcs­félékkel és zöldségfajtákkal, amelyeket csak elvétve lehet a hazai piacon fellelni. Itt ál­lított ki a dánszentmiklósi és albertirsai Micsurin Tsz, ez a megye déli részén hatezer hektáron gazdálkodó nagy­üzem. A vásár alatt szolgála­tot teljesítő kertészmérnök, Elekes Péter érthető szakmai büszkeséggel kalauzolja ven­dégeit termékeik között. A szövetkezet által meghonosí­tott dánszentmiklósi gyümölcs­termelési rendszer határain­kon kívül is elismert. A ker­tészmérnök a közelmúltban tért vissza Abu-Dzabiból, ahol a Liva nevű oázisban lévő ültetvényt vezette, illetve irá­nyította az ott folyó munká­„TcrülJ asztalkám” húskészítményekből, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet élelmiszer-ágazatától kát. Említette: a homoksiva­tagban is lehet eredményeket elérni. A szövetkezet nevéhez fűződik a víz- és energiata­karékos csepegtető öntözés ha­zai elterjesztése és külföldi megkedveltetése. Az Egyesült Arab Emírségekben, ebben a sivatagi országban összesen 3 ezer 100 hektáron nyolc da­rab csepegtető öntözőtelep lé­tesült a tsz szakembereinek irányítása mellett. A 23-as pavilonban talál­hatók az albertirsai Szabad­ság Tsz kiállítói. A szövetke­zet jó nevű Bioklubját már a nyitás első órájában többen is felkeresték. Az ünnepélyes megnyitás előtt találkoztunk dr. Tisza Andrással, a dunavarsányi Pe­tőfi és Nagy Gáborral, az al­bertirsai Szabadság Tsz el­nökével. Érthetően tájékozód­ni kívántak arról, hogy start­ra készen állnak-e munkatár­saik a standokon. No, és a megnyitó napja számukra és a többi gazdasági vezető szá­mára is egyfajta szakmai jel­legű találkozót jelentett. Ag rárkérdésben, különösen a közelgő földtörvény vitája előtt, minden bizonnyal volt mit közölniük és megbeszél­niük egymással. Tegnap számos sajtótájé­koztatót is tartottak. Különö­sen tartalmas volt az Állami Biztosító Rt.-nek az új me­zőgazdasági és vagyonbiztosí­tási rendszerről szóló közlen­dője. Ezen megtudtuk, hogy 1991. január 1-jétől kezdődően 29-féle mezőgazdasági biztosí­tást ajánlanak, s ezekből 24 kimondottan új módozat. Az ügyfél meghatározhatja a biz­tosítási védelem értékét és teherviselési képességének megfelelő térítési önrészese­dést vállalhat. Gyócsi László A környezet ártalmai Az ember és környezete ezernyi módon kapcsolódik egymáshoz. S ha az ember szennyezi környezetét, azzal magának, társainak is ártal­mat okoz. Nem véletlen, hogy éppen a civilizációs ártalmak megelőzése, diagnosztikája és terápiája lett o XII. Pest me­gyei orvosok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók nap­jának témája. A tanácskozás, mely kétnapos, péntek dél­előtt kezdődött a százhalom­battai Barátság Művelődési Központban. Négyszázan jelezték részvé­telüket, s közülük a nyitó ün­nepségen megjelenteket Sze­keres József, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Ba­lázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a me­gyei egészségvédelmi tanács nevében is megnyitotta a tudo­mányos ülést, Ezután Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke tudományos és oktatómun­kájáért Semmelweis lgnác- emlékérmet nyújtott át dr. Tengelyi Vilmosnak, a Török­bálinti Tüdőgyógyintézet igaz­gató főorvosának, Arányi La- jos-emlékérmet dr. Konyár Évának, a Semmelweis Kór­ház osztályvezető főorvosának és Flór Ferenc-emlékérmet dr. Farkas Ivánnak, a Kere- pestarcsai Kórház belgyógyász másodfőorvosának. A tudományos pályázat dí­jait dr. Vörösmarthy Dániel professzor, a Pest Megyei Tu­dományos Bizottság elnöke adta át, majd kezdetét vette — plenáris üléssel — az érde­mi munka. (A tanácskozásról hétfői la­punkban részletesebben is be­számolunk.) A legérdekeltebb látogatókból, a parasztemberekből az első napon nem sokan jöttek (Yimola Károly felvételei) r Útban a határtalan határ tété Rendészeti határőrséget A nemzetközi viszonyok változása, az európai egyesü­lési törekvések és a magyar- országi átalakulások miatt határőrségünk is alapvető szemléleti, gyakorlati változá­son megy át az elkövetkezen­dő időszakban — jelentette ki Noválcy Balázs vezérőrnagy, a BM határőrség megbízott or­szágos parancsnoka tegnap tartott sajtóértekezletén. A szervezet átalakulásáról el­mondta, hogy olyan megújuló, korszerű határőrséget kíván­nak kialakítani, amely kard­csörtető fegyveres szervezet helyett határrendészeti, vagy ha jobban tetszik, határrend­őrségi szerepet tölt be. E cél érdekében 1995. december 31-éig a határőrséget fokoza­tosan határrendőrséggé ala­kítják át, amelynek feladata a maiakhoz képest bővül. Ezek az új feladatok ne té­vesszenek meg senkit — fűz­te hozzá magyarázatképp a határőrség parancsnoka —, mi ugyanis ma sem avatko­zunk és ezután sincs szándé­kunkban beavatkozni se a pénzügyőrség, se a rendőrség munkájába, még kevésbé szándékozunk kivenni a ke­zükből a saját munkakörü­ket, szervezetileg se kívánjuk bekebelezni őket. Pusztán ar­ról van szó — folytatta —, határrendészeti jellegünk nö­vekedésével rendfenntartói, sőt egyenesen szolgáltatói jel­legűvé szeretnénk tenni mű­ködésünket. Úgy vélem — tet­te hozzá —, mindez a korsze­rű, merev határok nélküli Európa felé egy korántsem je­lentéktelen lépés. A határőrség jelenlegi munkájáról elmondta, az idei év első hét hónapjában ösz- szesen 60 millió 303 ezer 321 személy és 17 millió 108 ezer 555 jármű lépte át a hatá­runkat, ez a tavalyihoz képest 28 százalékos személy- és jár­műforgalmi növekedést je­lent. Ezen belül 30 százalék­kal nőtt a „nem szocialista”, és 103 százalékkal a „szocia­lista” országokból érkezők száma. Ausztriából 24 száza­lékkal, az NSZK-ból 23 száza­lékkal, az VSA-ból 50 száza­lékkal — erre eddig nem volt példa! — többen érkeztek, mint tavaly. Bulgáriából 68 százalékkal, Jugoszláviából 131 százalékkal többen jöttek át a múlt évihez képest. Ugyanakkor a Szovjetunióból érkezők száma 26 százalékkal esett vissza. Ezres nagyságrendűek az osztrák, a román viszonylatú határsértések, ugyanakkor összesen alig háromszázan kí­séreltek meg tiltott határátlé­pést Csehszlovákiából, Jugo­szláviából és a Szovjetunió­ból. Üj jelenség, hogy nőtt a Románia felől hozzánk illegá­lisan érkező törökök száma, és albán határsértőket is el­fogtak. Továbbra is komoly gondot okoz határőreinknek a virágzó embercsempészet, amely Magyarországot átme­nőállomásnak tekinti. Az em­bercsempészet és a bűnözés, a határsértés kérdéseiben ha­zánk a környező országok egy részével érvényes együttmű­ködési szerződések, a Genfi Konvenció alapján közösen jár el. Ebben az évben valamelyest csökkentette létszámát a ha­tárőrség. További demilitari- zációs lépésük az lesz, hogy hamarosan megszüntetik a je­lenlegi 145 magyar határőrs egy részét, 1995-re csak 86-ot tartanak meg. A megszünte­tett őrsöket lakásokká alakít­ják át, és más cégeknek érté­kesítik. A megmaradó őrsöket pedig olyan lakott helyekre telepítik, amelyeken az ott szolgáló határőrök normális családi életüket élhetik, nem kell szeretteiktől elszakítva, évekig külön, elhagyatva él­niük. — Ügy véljük — mond­ta Nováky Balázs vezérőr­nagy —, hogy ez a lépésünk is az európaiság egyik meg­nyilvánulása. K. K. A HÉT HÍRE PARASZTPINAX Budapest volt a helyszíne a Biogazdálkodók Vi­lágszervezete VIII. kongresszusának. 9 Pécsett ötna­pos magyar—amerikai konferencia témáját adta a gaz­dasági rendszerváltás hazánkban. 0 Fővárosunkban rendezték meg az Európai Fogorvosképzö Egyesület kongresszusát. 9 Kecskemét fogadta a nemzetközi ag­rárfilm- és videoszemle résztvevőit. # A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát adott otthont az országos szója fajtabemutatónak. # Nemzetközi szőlőművelési kol­lokvium kezdte meg munkáját a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetemen. # A hét híre az is, hogy kiállí­tás nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeumban, Mezőgaz­daság a képzőművészetben címmel. tossággal megállapítható az akkor tartott, tenyésztett faj­ták sokasága éppúgy, mint az a környezet, amely terepül szolgált a gazdálkodó ember­nek. Ilyen természetű hazai va­gyonunk sem szegényes. A visegrádi múzeumban például tárgyak százai segítségével kö­vethetjük nyomon az évszáza­dokkal előrehaladó mezőgaz­dasági kultúrát, s persze, ki­mondottan képzőművészeti al­kotások is seregestül ott van­nak a múlt emlékei között. A parasztpinaxok, a paraszti életet bemutató táblaképek te­hát átvitt értelemben és ki­meríthetetlen témát kínáltak, kínálnak a szemlélődőknek. Hollósy Simon műve, a Pa­rasztudvar szekérrel éppúgy ebbe a sorba tartozik, mint a gödöllői festőiskola legna- gvobbjának, Körösfői-Kriesch Aladárnak jó néhány alkotása. Létező, és mégis, már-már titokzatosnak tűnhető szálak kötik össze az 1593-ban szüle­tett Louis Le Naint — aki például Visszatérés a széna- gyűjtésből című képén olyan parasztarcokat örökített meg, amilyeneket ma hónapokig ke­resnek a szociofotósok, a do­kumentumfilmesek — azzal az ismeretlen művésszel, aki ;őle, a franciától több ezer ki­lométerre, ugyanabban az idő­ben az azték kukoricaterme­lők arcvonásait figyelte meg és rögzítette csodálatos fal­festményeken. A művészi ih­let a közös fonál, avagy a pa­rasztarc a megunhatatlan örök csoda?! Hajlok rá, mindkettő. Mégis, elsőbbséget az utóbbi­nak, az arcnak adok. Nevét nem őrizte meg az emlékezet, Paradicsomkert mestere, így tartja számon az 1410 körül élt művészt a mű­vészettörténet. A felső-rajnai festő táblaképe — Paradi- csomkertecske, Frankfurt am Main, Städelsches Institut — ember és természet örök ösz- szetartozását úgy tárja elénk, hogy abból sugárzik a hit, a holnap is felkél a nap, lesz termés, lesz virág reménye. Be kell látnunk, erre a re­ményre, erre a hitre, azaz op­timizmusra mindig is szüksé­ge volt az embernek. Ma sem nélkülözheti. Sőt! Nagy szük­sége van rá. hogy higgyen a holnapban1 önmagában. Mészáros Ottó Hatalmas megszakíthatat­lan áradó folyam ez. Mint maga az élet. Nem tehet te­hát más ennek az életnek az ábrázolása sem. A földet mű­velő, az állataival foglalatos­kodó ember több ezer eszten­deje modellje a művészet­nek. Mint annyi más dolog­ban, ebben sem tudhatni, hol és ki kezdte. Ezeknek a kez­deteknek olyan kincsei marad­tak fenn, mint például az a négyezer esztendős sumer pe­csételőhenger, amelyen az ál­latait etető ember mozdulat­sorozatát rögzítette az isme­retlen készítő, s amely a ber­lini Vorderasiatisches Museum féltett darabja. Utalhatunk a bagdadi Iraq Museum kőedé­nyére, amelyen az alkotó szin­te pontos képi ábrázolását ad­ja a vetés-aratás-étkezés hár­masának. S persze nem csak Mezopotámia művészete kí­nálja fel a munka és a művé­szet csodálatos testvériségére a bizonyítékokat, hanem pél­dául Kína is. Ami pedig a folytatást ille­ti, már-már zavarba ejthet bennünket az a gazdagság, amelyet messzi eleink hagytak reánk. Az ókori görög művé­szet jellegzetes formája, a pinax alakok, mozdulatok ez. reit őrizte meg a kései utó- i dóknak. Ezeken a faragott vagy (és) festett kő-, agyag­táblákon, azaz táblaképeken ott sorakoznak a kor paraszt­jai, pásztorai, a földművelés eszközei, az állatok csapatai. Ezek a parasztpinaxok, aho­gyan ma rögzítheti egy video­film, akkor úgy örökítették meg kőben, agyagban, ritkán fában azt, amit jellemzőnek tartottak megalkotóik a lét alapjából: a mezőgazdaságból. Szakemberek szerint a va­laha élt alkotók döntő több­sége hihetetlen érzékkel vá­lasztotta ki a valóban jellem­ző mozzanatokat a gabona- termesztés, a szőlő- és gyü­mölcsültetvények gondozásá­nak teendői közül, amint ugyanez a helyzet akkor is, amikor a háziasított állatok körében cselekszik megörökí­tett ősünk. Az 1600-as évek­ben élt holland Paulus Potter például — néhány szép alko­tása a budapesti Szépművé­szeti Múzeumban is fellelhető — olyan állat- és általában, természetmegfigyeléseket ha­gyott reánk, amelyek segítsé­gével szinte tudományos pon­MEGKÉRDEZTÜK A KÉPVISELŐT Az állásfoglalás hátieréről Kéri Kálmán országgyűlési képviselő parlamenti felszóla­lásával és az ezzel kapcso­latos — a Népszabadság augusztus 27-i számában meg­jelent — Végh Antal-cikkel összefüggésben látott napvilá­got a Magyar Demokrata Fó­rum képviselőcsoportja nevé­ben dr. Kónya Imre frakció- vezető nyilatkozata ugyancsak a Népszabadságban, augusz­tus 30-án. Mint ebben áll, a parlamen­ti képviselőcsoport a legha­tározottabban visszautasítja Végh Antal cikkének „képvi­selőtársunkat sértő” kitételét. A nyilatkozattal kapcsolat­ban érdeklődtünk dr. Kulin Sándor MDF-képviselőtől (Nagykőrös) fogadóóráján. — Mikor vitatta meg a kép­viselőcsoport a Kéri-felszóla- lást és Végh Antal cikkét? — A kérdéses felszólalás utáni egyik képvisejőcsoporti ülésen volt szó a témáról. Ar­ra, hogy szavaztunk volna a kérdésben, nem emlékszem, szavazati arányról sem tudok nyilatkozni. A képviselőcso­port egyébként hétfőn és kedden egy-másfél órát ülé­sezik és nincs szó arról, hogy ilyen kérdésekben szavazunk. De állítom, a képviselőcso­port zöme azonosul azzal az állásfoglalással, amit Antall József a Parlamentben nyilat­kozott. Én is úgy tartom: Ké­ri Kálmán — aki 90. évében jár — erős indulati töltésű beszédet mondott. Megenge­dem, ez szabadon előadott szö­veg volt, akadt félremagya­rázható dolog, ami annak, aki őt és életútját nem ismeri, úgy tűnhet, hogy szembeál­lítható a Kéri Kálmánt egész életében vezérlő elvekkel. — Rosszindulatú szenzáció­hajhászásnak tartom azt, ha valaki Kéri Kálmán vagy az MDF ellen ebből „ügyet” ko­vácsol. Ha ezt tenné, egyéb­ként nemcsak pártomnak és a kormánynak ártana, hanem az országnak, nemzetközi el­ismertségünknek is . — A nyilatkozatban, amit dr. Kónya Imre adott, szere­pel az alábbi részlet: „Kéri Kálmán országgyűlési képvi­selő sokat vitatott parlamenti felszólalásának történeti uta­lásaival kapcsolatban már nyilatkozott képviselő söpör­tünk, mely azonosítja magát Antall miniszterelnök idevágó állásfoglalásával is,” Ezzel a legutóbbi szócskával kapcsolatos szerkesztőségünk kérdése: Még mivel ért egyet az MDF-frakció? Mit takar az „is”? — Ezt nem tudom... Ezt Kónya Imrétől kellene meg­kérdeznie ... De hadd kérdez­zek most én! Miért tartják felszínen a Kéri-ügyet? Mi ér­dekük fűződik ehhez? — De kérem, az MDF-frak­ció adta ki a nyilatkozatot! Egészen friss, augusztus 29-i dátummal... Nem mi tartjuk felszínen. A közéletben, annak levegőjében van ... Mi csak szeretnénk az ügy hátterére is tájékoztatni az olvasót. — Köszönöm. — Szerkesztőségünk köszöni önnek a beszélgetést. V. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom