Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

4 1990. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Újabb Cimborák a láthatáron Képernyőn, papíron és vízen A jó munkához idő és hangulat kell Zárt ajtók a disco előtt A televízió közkedvelt iro­dalmi gyermekműsora, a Cim­bora hamarosan kilép a kép­ernyőről, és más, érdekes vál­lalkozásokkal bővíti profilját. Rövidesen folyóiratként is megjelenik, amelynek célja a televíziós adáshoz hasonlóan, az irodalom, a zene és a kép­zőművészet népszerűsítése lesz, sok játékkal és rejtvény­nyel. Első száma szeptember 8-án jelenik meg, amelyben Széchy Margit Eszem a gesztenyét című verses krimijét közük képekkel. A gyermekek által rajzolt képekkel, folytatások­ban jelenik meg Lázár Ervin Baba Marci című meséje. A várak sorozatban elsőként Vajdahunyadvárról esik szó, szerepel benne Hunyadi Já­nos, az ifjú Hunyadi Mátyás és az erdélyi Drakula gróf. Sebő Ferenc népdalokat tanít az új Nemrégiben adtunk hírt ar­ról, hogy amíg a budapesti iskolás gyerekek szülei 240 fo­rintos tanszercsekket kaptak gyermekenként, addig a vidé­ken élő iskolások hasonló anyagi támogatásban nem ré­szesülnek. Azóta azonban kiderült, hogy a helyzet nem ennyire szomorú, mert bár a főváros­ban adnak anyagi támogatást, de az üzletekben füzetet nem. Pest megyében viszont nincs se csekk, se kedvezményes vásár, de legalább van füzet. — Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük Benkő Györgynét, a Pest Megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Részvénytársaság áruforgalmi főosztályvezető­jét. — Nem voltak különösebb problémáink a füzetekkel, mindent időre megkaptunk. A spirálfüzetekkel volt csak gond, mert a papírgyár későn szállította, de végül ez is megoldódott, sikerült az egy­ségcsomagokat összeállíta­nunk. Hiányok persze még adódhatnak. A jövő héten megkezdődik az iskolákban az oktatás, és kiderülhet még, hogy a tanárok esetleg egyéb más füzeteket kérnek a gye­rekektől. Tapasztalataink sze­rint ez évről évre így törté­nik. folyóirat lapjain, és helyet kapnak a G YIK-műhely raj­zai is. Kardos Ferenc, a televíziós változat rendezője ugyancsak állandó rovattal jelentkezik az újságban. Kedvenc rende­zőiről és filmjeiről szóló írá­sai a Bem mozihoz kapcsolód­nak majd, mivel ezt a film­színházat nevezték ki a hét­végenként! Cimbora mozinak. Ott a gyerekek egy hónapon keresztül megtekinthetik a filmrovatban említett alkotá­sokat. Ugyancsak hétvégi progra­mot kínál a legfiatalabbaknak a Cimbora hajó, amely a Vi­gadó térről indul a Dunaka­nyar felé minden szombaton és vasárnap. Útközben érde­kes kulturális és ismeretter­jesztő műsorokkal szórakoz­tatják a gyerekeket. — Elképzelhető, hogy a me­gyében azért nincs füzet­hiány, mert a vidéken élő la­kosság kedvezményt sem ka­pott? — Ez nem valószínű. Mi azért nem adtunk a fővárosi­hoz hasonló kedvezményt, mert úgy véltük, nem a füzet az, ami igazán drága. Az is­kolatáskákra tudtunk 10 szá­zalék árkedvezményt adni. Ügy gondoltuk, hogy most, amikor minden ilyen drága — egy radír 40 forint is lehet •—, akkor nem az 50 forintos füzetcsomag fogja földhöz vágni az embereket. Bencsik József, a PIÉRT fóti raktáráruházának igaz­gatója elmondta, hogy az elő­ző évek gyakorlatának meg­felelően már júniusban meg­kezdték a tanszerek kiszállí­tását a boltokba. — Fizetéskönnyítést is ad­tunk, mivel várható volt, hogy a júniusban kiszállított füzetek zömét ők csak augusz­tusban tudják eladni. Ezért nem a szokásos 15 napon, ha­nem 30 napon belül fizethet­ték ki a számlát. Ez nekünk is kedvező volt, mert addig sem nálunk, a raktárban állt az áru. A megyei üzletek tehát megkaptak mindent, úgy, mint Szeptember 1-jé tői: Agrotévé A kettesen a vidéknek Űj vállalkozással, az MTV szegedi stúdiója és az Agro Tv Kft. közös műsorával je­lentkezik szeptember 1-jén, szombaton a televízió. Dél­előtt 9 órától 13 óráig a ket­tes csatornán — a hazai tö­megtájékoztatás Budapest- centrikusságát oldandó — a vidéken élő nézőknek szól el­sősorban az új televíziós program. Készítői figyelem­mel kísérik — s szombat dél­előttönként bemutatják — a falusi, kisvárosi önkormány­zati intézmények újjászületé­sét, a szétzilált hagyományos közösségek önszerveződéseit. Az első adásokban gyakorta szerepel majd a sorsdöntőnek is tekinthető földkérdés. Lát­hatnak riportot, beszámolót kulturális örökségünk legin­kább veszendőbe hagyott te­rületeiről; a határainkon túli magyarság sorsáról, a (pusz­tuló) természeti környezetről. A szolgáltató rovatok között kap < helyet egyebek között a mezőgazdasági szakemberek számítógépes adatbörzéje, jó­tékonysági akciók szervezése. az előző években. A fűzfői papírgyár pedig szeptember 10-ig minden további igé­nyünket is teljesíti. A fővá­rosban feltehetőleg azért ala­kult ki a füzethiány, mert híre terjedt, hogy áremelés lesz, ezért az emberek dupla mennyiséget vásárolnak. — Mit lehet tudni az ár­emelésről? — A papíripar már augusz­tustól emelni akart, de mi ezt nem fogadtuk el. Ezért kompromisszum született, amely szerint csak szeptem­ber 17-től lesz drágább a pa­píráru. — Ez a szeptember 17-i ár­emelés az utolsó lesz? Hallot­tuk ugyanis, hogy a Szovjet­unióból eddig importált cellu­lóz már csak idén fedezi a termelést. Mi lesz, ha ez el­fogy? Űjabb áremelésre is számíthatunk? — A cellulóz egy része va­lóban szovjet, import volt. A jövőben a cellulóz sem rubel- elszámolású lesz, így feltehe­tően e fontos papíripari alap­anyagot drágábban tudják majd beszerezni. Hogy ez ma­ga után vonja-e majd a fü­zetek újabb áremelkedését? Ezt nem állítom, de nincs ki­zárva. Szegő Krisztina Az kétségtelen, hogy a fó­ti főtér legnagyobb épülete, a Vörösmarty Művelődési Ház öregedni látszik. Belülről sem tekinthető a századvég szín­vonalához illőnek a környe­zet. Az öreg falak közt azért sok minden történik. Csinosí­tották, javítgatták, ahogy le­hetett. Az már nagy előnyt jelentett, hogy az ifjúsági és szolgáltatóház felépítése után szép környezetbe vonul­hatott ki a maga terepét itt átadó könyvtár. Maguk a könyvtárosok mondták öröm­mel, hogy a huszonnegyedik órában jutottak modern kö­rülmények közé. Mert a közel­jövőben, vagy még sokáig, ilyen célra nem nagyon lehet majd pénzt szerezni. VÁLLALKOZÓ MŰVELŐDÉSI LIÁZ V Foton főleg a népművészet­nek vannak erős hagyomá­nyai. Számon tartani is nehéz, hányféle néptánc és kórus mű­ködik a nagyközségben, s me­lyik a művelődési házé, a gyermekvárosé. Melléjük sora­koznak a nagy múltú egyházi énekkarok. Jórészt a népművészet for­rásaiból táplálkoznak, kifeje­zőeszközeiket abból merítik a szövő szakkörök. Miczinger Margit és Daróczi Éva gazda­sági vezető pedig most éppen új, ilyesfajta tanfolyamok szervezésén buzgólkodik. Itt jelenleg gazdasági okok ját­szanak közre. Aggasztja ugyanis az embereket, hogy az újpesti nagyüzemben, vagyis a Tungsramban igen határo­zott létszámcsökkentés tapasz­talható. Márpedig a fótiak igen nagy csoportja található ott a munkapadoknál, a gép­sorok mellett. Ha elküldik őket, valamihez kezdeni kell. A szőttesek, ha szépek, tanult és ügyes kezek, jó ízlésű em­berek a készítői, talán még ér­tékesíthetők is lesznek. LÉLEKTANI KÖRÜLMÉNY Valamilyen tudásnak és szakismeretnek mindig meg­van a maga konjunktúrája. Manapság a nyelvtanárok, rangsor szerint főként az an­golt és a németet ismerők ke­restetnek égen-földön. A ta­valyi oktatóval nagyon meg voltak elégedve a hallgatók és a ház vezetői. Jelenlétünk al­kalmával is csengett a tele­fon, írták a jelentkezők ada­tait. Annyian akarnak idegen nyelvet tanulni, hogy azt kell hinnünk, talán nem is győzik majd az oktatók egy-két évig. Amíg meg nem jelennek a friss erők, akik ma még hall­gatókként birkóznak más népek fogalmaival, nyelvtanával, gondolkodásmódjának elsajá­tításával. Bábosok, citerások, a divat­ba jött természetgyógyászat, amivel vagy százan akarnak az idén mélyebben megismer­kedni. Találhatnánk még per­sze hézagokat, ugyanúgy, mint bármely más településen, me­lyekre azt mondhatnánk: ezek még nincsenek betöltve. Sok­féle az igény, ilyen is, olyan is, amit ki kellene elégíteni. Ehhez azonban feltételek kel­lenek. Részben pénz, amit a ház vezetői kevésnek tartanak. Két és fél millióról, van szó, de ebből 110 ezer az a saját bevétel, amit terembérekből szednek össze. Jól jönne eh­hez még többféle vállalkozás, de hát ki kell hogy forrja az idő azokat az ötleteket, amik a nem éppen jó adottságok közt megvalósíthatók. A mai energiaárak, működési kiadá­sok mellett kevés jut igazán művelődési célokra. Van egy nehezen konkreti­zálható serkentője a munká­nak. amit nem lehet másnak, csak hangulatnak nevezni. Ez a lélektani körülmény most nem kedvez. Sem a fenntartó helyi tanácsnál, sem a mű­velődési házban nem csinál­nak titkot abból, hogy valami van a levegőben, ami zavar­ja az együttműködést. NEM LÁTJÁK A JÖVÓ.T Más településeken azért duzzognak a művelődési há­zak igazgatói, hogy elvették tőlük az önálló gazdálkodás jogát. Helyettük a gamesz mondja meg, mirt van pénz, mire nincs. Ez bizonyíthatóan természetellenes állapot. Fo­ton úgy lehet kivenni a szakigazgatás vezetőinek sza­vából, hogy inkább ők eről­tetnék az önálló gazdálkodást, de a népművelőknek nincs ínyére. Legalábbis a javasolt feltételek szerint. Nem neve­zi meg ugyan az igazgató, hogy kiknek nem tetszik, de mondja, hogy egyesek harag­szanak rá, mert nem engedi be a discoműsorokat a ház­ba. — Minek? — kérdezi. — Szemközt csinálja ugyanezt a Dózsa vendéglő. Ezt a rossz ál­lapotban lévő öreg házat csak tönkretennék vele. Füstölögnek is a házbeliek, ők itt vannak reggel, itt van­nak este, míg a kultúra és közoktatás más szféráiban mégiscsak van egy meghatá­rozott, kiegyensúlyozott mun­kaidő. És lám! Jött az augusz­tus húszadika. Szinte minden­ki kapott valahány forint ju­talmat, csak a népművelők nem. Foglaljon állást az újságíró? Nem teheti. Csupán a ténye­ket írja le akkor is, amikor bizonytalanságérzetet nevez meg a fejlődés gátjaként. Nem nagyon érti, miért mondja Miczinger Margit szüntelenül: — Mi csak szeptember 30-ig gondolkozhatunk. Ki tudja, hogy lesz az új önkormány­zat választása után? Hátha még valami régi tulajdonos ezt a házat is visszaköveteli magának! Az igazgatónő nincs valami jó hangulatban. Kovács T. István Sok hazai és külföldi szereplés sikerén túl még mindig együtt. A fóti menyecskekórus tagjai Sz. K. Papírmizéria áremelés előtt Nincs csekk, de füzet van SZOMBATI KBIMI Már négy nő száradt a gyilkos lelkén, de a Scotland Yardnak fogalma sem volt, hogy hol keresse. Legtöbbször megfojtotta az áldozatait. Már 20 ezer fontra emelték a vér­díjat. Betty az újságot lapozta, amikor rátalált a négy fiatal nő képére. Alacsony, karcsú, valószínűen sötét hajú nők vol­tak. Az egyik nagyon hasonlított rá. Arra gondolt, hogy a sa­ját neve is állhatna a kép alatt. Beleborzongott a gondolat­ba is. A busz a régi téglagyárnál állt meg. Az utasok sietősen szálltak ki, mert szakadt az eső. Rajta kívül még egy férfi maradt a kocsiban, eddig többnyire egyedül utazott a végál­lomásig. A férfi az ablaknak dőlve aludni látszott. Betty nyomasztó érzéssel gondolt a leszállásra, még egy fél mérföldet kell gyalogolnia a sötétben. És ha ezt az embert keresi a rendőrség? Aztán elhessegette a gondolatot. A fojto­gató különben isxa lakásokon támadta meg áldozatait, és nem is ebben a városban. Az út lejtősre fordult, és már látszottak a fények. Eltette az újságot, készenlétbe helyezte az ernyőjét és a vezető mögé állt. — Micsoda időnk van! — mondta a sofőr. — Maga legalább a kocsiban marad, uram, nekem azon­ban nincs más lehetőségem, mint nekivágni az esőnek. — Frank nem jön maga elé ma este? — kérdezte. Betty nem válaszolt azonnal, a fejével intett nemet. — Már nem a vőlegényem. — Sajnálom. De talán jobb is. A fickó nem volt magához való. Nem jól végzi. Betty tudta, hogy a sofőr rendes ember, de ez a téma zavarta. — Nem tudja, ki az ott hátul? — Sosem láttam. A végállomásig váltott jegyet. — Hátra is szólt: Végállomás, uram! — Jó éjszakát, mister Mercier — mondta a lány és ki­szállt. Nem is vette észre az autót, amely világítás nélkül állt az út szélén. Frank Morgan parancsoló hangjára figyelt fel. — Szállj be, bébi! Egy pillanatig habozott. A busz már elindult vissza. — Hagyj békén — mondta végül, és elindult. G. F. Webb: VÉG­ÁLLOMÁS — Várj! — szólt utána Frank, hozzálépett és megfogta a vállát. — Hagyj békén, mondtam. Lerázta magáról a férfi kezét. — Legalább hallgass meg, Betty. — Értsd meg, hogy vége. — Ha elhagysz, öngyilkos leszek. — Ugyan, ne beszélj hülyeséget.. . — Nem hiszed? Itt a pisztoly és végzek magammal, elöl­ted. — Zsarolsz? Értsd meg, hogy már nem szeretlek. — Ez nem igaz. — Akkor ne hidd el. — Van valakid? A lánynak elment a kedve a vitától. — Van — mondta határozottan. — Most jobb? Frank szó nélkül megfordult és elment. Betty megkönnyebbülten ment tovább. Az ajtó előtt a széllel és az esővel küszködve kotorta elő a kulcsokat, a cso­mó azonban kiesett a kezéből. Amint a keresgélésből felegye­nesedett, egy sötét árnyék állt előtte. — Mit akarsz még? — kérdezte dühösen. Az idegen nem felelt, majd hirtelen megfogta a lány nya­— Ne hülyéskedj. Frank — mondta a levegő után kap­kodva. — Nem vagyok Frank — válaszolta egy mély hangú férfi. — Nyiss ajtót. — Kicsoda maga? — kérdezte suttogva, majd átvillant előtte, valószínű, hogy a magányos férfi a buszról. Biztosan követte — Mit akar tőlem? — Majd bent megmondom, nyiss már ajtót! — Leejtettem a kulcsot. — Akkor keresd meg. A földre hajolva érezte, hogy valami az oldalához szo­rul. Megvillant a penge. Reszkető ujjakkal tapogatta az utat. A férfi a másik kezével a haját markolta. Amikor meghallot­ta a kulcszörgést, az ajtóhoz lökte a lányt. Egy közeledő autó fénye látszott. A férfi az ajtóhoz szo­rította. — Csak semmi jel, vagy leszúrlak. Az autó megállt, és hallani lehetett az ajtó csapódását. — Ki ez? — Nem tudom — hazudta a lány. Ekkor Frank ironikus hangja hallatszott: — De sietős ... Betty villámgyorsan döntött. — Tűnj el, Frank, nincs rád szükségünk. Az idegen lazított a szorításon, Betty ezt kihasználva ki­szakította magát. — Te nyavalyás! — üvöltötte Frank. — Elvetted tőlem a lányt? És alig fejezte be. máris lövés dördült. Az első. Aztán még öt. Alit még néhány pillanatig, majd az autóhoz ment és el­hajtott. Betty némi tétovázás után, még mindig reszketve a fér­fihoz ment, kivette a kezéből a kulcsokat, ajtót nyitott, és a telefonhoz botorkált. — Halló, rendőrség? ! Gyorsan jöjjenek. A kertemben fek­szik egy hulla. A fojtogató ... És az átélt izgalmak miatt elájult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom