Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
4 1990. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Újabb Cimborák a láthatáron Képernyőn, papíron és vízen A jó munkához idő és hangulat kell Zárt ajtók a disco előtt A televízió közkedvelt irodalmi gyermekműsora, a Cimbora hamarosan kilép a képernyőről, és más, érdekes vállalkozásokkal bővíti profilját. Rövidesen folyóiratként is megjelenik, amelynek célja a televíziós adáshoz hasonlóan, az irodalom, a zene és a képzőművészet népszerűsítése lesz, sok játékkal és rejtvénynyel. Első száma szeptember 8-án jelenik meg, amelyben Széchy Margit Eszem a gesztenyét című verses krimijét közük képekkel. A gyermekek által rajzolt képekkel, folytatásokban jelenik meg Lázár Ervin Baba Marci című meséje. A várak sorozatban elsőként Vajdahunyadvárról esik szó, szerepel benne Hunyadi János, az ifjú Hunyadi Mátyás és az erdélyi Drakula gróf. Sebő Ferenc népdalokat tanít az új Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy amíg a budapesti iskolás gyerekek szülei 240 forintos tanszercsekket kaptak gyermekenként, addig a vidéken élő iskolások hasonló anyagi támogatásban nem részesülnek. Azóta azonban kiderült, hogy a helyzet nem ennyire szomorú, mert bár a fővárosban adnak anyagi támogatást, de az üzletekben füzetet nem. Pest megyében viszont nincs se csekk, se kedvezményes vásár, de legalább van füzet. — Hogyan lehetséges ez? — kérdeztük Benkő Györgynét, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Részvénytársaság áruforgalmi főosztályvezetőjét. — Nem voltak különösebb problémáink a füzetekkel, mindent időre megkaptunk. A spirálfüzetekkel volt csak gond, mert a papírgyár későn szállította, de végül ez is megoldódott, sikerült az egységcsomagokat összeállítanunk. Hiányok persze még adódhatnak. A jövő héten megkezdődik az iskolákban az oktatás, és kiderülhet még, hogy a tanárok esetleg egyéb más füzeteket kérnek a gyerekektől. Tapasztalataink szerint ez évről évre így történik. folyóirat lapjain, és helyet kapnak a G YIK-műhely rajzai is. Kardos Ferenc, a televíziós változat rendezője ugyancsak állandó rovattal jelentkezik az újságban. Kedvenc rendezőiről és filmjeiről szóló írásai a Bem mozihoz kapcsolódnak majd, mivel ezt a filmszínházat nevezték ki a hétvégenként! Cimbora mozinak. Ott a gyerekek egy hónapon keresztül megtekinthetik a filmrovatban említett alkotásokat. Ugyancsak hétvégi programot kínál a legfiatalabbaknak a Cimbora hajó, amely a Vigadó térről indul a Dunakanyar felé minden szombaton és vasárnap. Útközben érdekes kulturális és ismeretterjesztő műsorokkal szórakoztatják a gyerekeket. — Elképzelhető, hogy a megyében azért nincs füzethiány, mert a vidéken élő lakosság kedvezményt sem kapott? — Ez nem valószínű. Mi azért nem adtunk a fővárosihoz hasonló kedvezményt, mert úgy véltük, nem a füzet az, ami igazán drága. Az iskolatáskákra tudtunk 10 százalék árkedvezményt adni. Ügy gondoltuk, hogy most, amikor minden ilyen drága — egy radír 40 forint is lehet •—, akkor nem az 50 forintos füzetcsomag fogja földhöz vágni az embereket. Bencsik József, a PIÉRT fóti raktáráruházának igazgatója elmondta, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően már júniusban megkezdték a tanszerek kiszállítását a boltokba. — Fizetéskönnyítést is adtunk, mivel várható volt, hogy a júniusban kiszállított füzetek zömét ők csak augusztusban tudják eladni. Ezért nem a szokásos 15 napon, hanem 30 napon belül fizethették ki a számlát. Ez nekünk is kedvező volt, mert addig sem nálunk, a raktárban állt az áru. A megyei üzletek tehát megkaptak mindent, úgy, mint Szeptember 1-jé tői: Agrotévé A kettesen a vidéknek Űj vállalkozással, az MTV szegedi stúdiója és az Agro Tv Kft. közös műsorával jelentkezik szeptember 1-jén, szombaton a televízió. Délelőtt 9 órától 13 óráig a kettes csatornán — a hazai tömegtájékoztatás Budapest- centrikusságát oldandó — a vidéken élő nézőknek szól elsősorban az új televíziós program. Készítői figyelemmel kísérik — s szombat délelőttönként bemutatják — a falusi, kisvárosi önkormányzati intézmények újjászületését, a szétzilált hagyományos közösségek önszerveződéseit. Az első adásokban gyakorta szerepel majd a sorsdöntőnek is tekinthető földkérdés. Láthatnak riportot, beszámolót kulturális örökségünk leginkább veszendőbe hagyott területeiről; a határainkon túli magyarság sorsáról, a (pusztuló) természeti környezetről. A szolgáltató rovatok között kap < helyet egyebek között a mezőgazdasági szakemberek számítógépes adatbörzéje, jótékonysági akciók szervezése. az előző években. A fűzfői papírgyár pedig szeptember 10-ig minden további igényünket is teljesíti. A fővárosban feltehetőleg azért alakult ki a füzethiány, mert híre terjedt, hogy áremelés lesz, ezért az emberek dupla mennyiséget vásárolnak. — Mit lehet tudni az áremelésről? — A papíripar már augusztustól emelni akart, de mi ezt nem fogadtuk el. Ezért kompromisszum született, amely szerint csak szeptember 17-től lesz drágább a papíráru. — Ez a szeptember 17-i áremelés az utolsó lesz? Hallottuk ugyanis, hogy a Szovjetunióból eddig importált cellulóz már csak idén fedezi a termelést. Mi lesz, ha ez elfogy? Űjabb áremelésre is számíthatunk? — A cellulóz egy része valóban szovjet, import volt. A jövőben a cellulóz sem rubel- elszámolású lesz, így feltehetően e fontos papíripari alapanyagot drágábban tudják majd beszerezni. Hogy ez maga után vonja-e majd a füzetek újabb áremelkedését? Ezt nem állítom, de nincs kizárva. Szegő Krisztina Az kétségtelen, hogy a fóti főtér legnagyobb épülete, a Vörösmarty Művelődési Ház öregedni látszik. Belülről sem tekinthető a századvég színvonalához illőnek a környezet. Az öreg falak közt azért sok minden történik. Csinosították, javítgatták, ahogy lehetett. Az már nagy előnyt jelentett, hogy az ifjúsági és szolgáltatóház felépítése után szép környezetbe vonulhatott ki a maga terepét itt átadó könyvtár. Maguk a könyvtárosok mondták örömmel, hogy a huszonnegyedik órában jutottak modern körülmények közé. Mert a közeljövőben, vagy még sokáig, ilyen célra nem nagyon lehet majd pénzt szerezni. VÁLLALKOZÓ MŰVELŐDÉSI LIÁZ V Foton főleg a népművészetnek vannak erős hagyományai. Számon tartani is nehéz, hányféle néptánc és kórus működik a nagyközségben, s melyik a művelődési házé, a gyermekvárosé. Melléjük sorakoznak a nagy múltú egyházi énekkarok. Jórészt a népművészet forrásaiból táplálkoznak, kifejezőeszközeiket abból merítik a szövő szakkörök. Miczinger Margit és Daróczi Éva gazdasági vezető pedig most éppen új, ilyesfajta tanfolyamok szervezésén buzgólkodik. Itt jelenleg gazdasági okok játszanak közre. Aggasztja ugyanis az embereket, hogy az újpesti nagyüzemben, vagyis a Tungsramban igen határozott létszámcsökkentés tapasztalható. Márpedig a fótiak igen nagy csoportja található ott a munkapadoknál, a gépsorok mellett. Ha elküldik őket, valamihez kezdeni kell. A szőttesek, ha szépek, tanult és ügyes kezek, jó ízlésű emberek a készítői, talán még értékesíthetők is lesznek. LÉLEKTANI KÖRÜLMÉNY Valamilyen tudásnak és szakismeretnek mindig megvan a maga konjunktúrája. Manapság a nyelvtanárok, rangsor szerint főként az angolt és a németet ismerők kerestetnek égen-földön. A tavalyi oktatóval nagyon meg voltak elégedve a hallgatók és a ház vezetői. Jelenlétünk alkalmával is csengett a telefon, írták a jelentkezők adatait. Annyian akarnak idegen nyelvet tanulni, hogy azt kell hinnünk, talán nem is győzik majd az oktatók egy-két évig. Amíg meg nem jelennek a friss erők, akik ma még hallgatókként birkóznak más népek fogalmaival, nyelvtanával, gondolkodásmódjának elsajátításával. Bábosok, citerások, a divatba jött természetgyógyászat, amivel vagy százan akarnak az idén mélyebben megismerkedni. Találhatnánk még persze hézagokat, ugyanúgy, mint bármely más településen, melyekre azt mondhatnánk: ezek még nincsenek betöltve. Sokféle az igény, ilyen is, olyan is, amit ki kellene elégíteni. Ehhez azonban feltételek kellenek. Részben pénz, amit a ház vezetői kevésnek tartanak. Két és fél millióról, van szó, de ebből 110 ezer az a saját bevétel, amit terembérekből szednek össze. Jól jönne ehhez még többféle vállalkozás, de hát ki kell hogy forrja az idő azokat az ötleteket, amik a nem éppen jó adottságok közt megvalósíthatók. A mai energiaárak, működési kiadások mellett kevés jut igazán művelődési célokra. Van egy nehezen konkretizálható serkentője a munkának. amit nem lehet másnak, csak hangulatnak nevezni. Ez a lélektani körülmény most nem kedvez. Sem a fenntartó helyi tanácsnál, sem a művelődési házban nem csinálnak titkot abból, hogy valami van a levegőben, ami zavarja az együttműködést. NEM LÁTJÁK A JÖVÓ.T Más településeken azért duzzognak a művelődési házak igazgatói, hogy elvették tőlük az önálló gazdálkodás jogát. Helyettük a gamesz mondja meg, mirt van pénz, mire nincs. Ez bizonyíthatóan természetellenes állapot. Foton úgy lehet kivenni a szakigazgatás vezetőinek szavából, hogy inkább ők erőltetnék az önálló gazdálkodást, de a népművelőknek nincs ínyére. Legalábbis a javasolt feltételek szerint. Nem nevezi meg ugyan az igazgató, hogy kiknek nem tetszik, de mondja, hogy egyesek haragszanak rá, mert nem engedi be a discoműsorokat a házba. — Minek? — kérdezi. — Szemközt csinálja ugyanezt a Dózsa vendéglő. Ezt a rossz állapotban lévő öreg házat csak tönkretennék vele. Füstölögnek is a házbeliek, ők itt vannak reggel, itt vannak este, míg a kultúra és közoktatás más szféráiban mégiscsak van egy meghatározott, kiegyensúlyozott munkaidő. És lám! Jött az augusztus húszadika. Szinte mindenki kapott valahány forint jutalmat, csak a népművelők nem. Foglaljon állást az újságíró? Nem teheti. Csupán a tényeket írja le akkor is, amikor bizonytalanságérzetet nevez meg a fejlődés gátjaként. Nem nagyon érti, miért mondja Miczinger Margit szüntelenül: — Mi csak szeptember 30-ig gondolkozhatunk. Ki tudja, hogy lesz az új önkormányzat választása után? Hátha még valami régi tulajdonos ezt a házat is visszaköveteli magának! Az igazgatónő nincs valami jó hangulatban. Kovács T. István Sok hazai és külföldi szereplés sikerén túl még mindig együtt. A fóti menyecskekórus tagjai Sz. K. Papírmizéria áremelés előtt Nincs csekk, de füzet van SZOMBATI KBIMI Már négy nő száradt a gyilkos lelkén, de a Scotland Yardnak fogalma sem volt, hogy hol keresse. Legtöbbször megfojtotta az áldozatait. Már 20 ezer fontra emelték a vérdíjat. Betty az újságot lapozta, amikor rátalált a négy fiatal nő képére. Alacsony, karcsú, valószínűen sötét hajú nők voltak. Az egyik nagyon hasonlított rá. Arra gondolt, hogy a saját neve is állhatna a kép alatt. Beleborzongott a gondolatba is. A busz a régi téglagyárnál állt meg. Az utasok sietősen szálltak ki, mert szakadt az eső. Rajta kívül még egy férfi maradt a kocsiban, eddig többnyire egyedül utazott a végállomásig. A férfi az ablaknak dőlve aludni látszott. Betty nyomasztó érzéssel gondolt a leszállásra, még egy fél mérföldet kell gyalogolnia a sötétben. És ha ezt az embert keresi a rendőrség? Aztán elhessegette a gondolatot. A fojtogató különben isxa lakásokon támadta meg áldozatait, és nem is ebben a városban. Az út lejtősre fordult, és már látszottak a fények. Eltette az újságot, készenlétbe helyezte az ernyőjét és a vezető mögé állt. — Micsoda időnk van! — mondta a sofőr. — Maga legalább a kocsiban marad, uram, nekem azonban nincs más lehetőségem, mint nekivágni az esőnek. — Frank nem jön maga elé ma este? — kérdezte. Betty nem válaszolt azonnal, a fejével intett nemet. — Már nem a vőlegényem. — Sajnálom. De talán jobb is. A fickó nem volt magához való. Nem jól végzi. Betty tudta, hogy a sofőr rendes ember, de ez a téma zavarta. — Nem tudja, ki az ott hátul? — Sosem láttam. A végállomásig váltott jegyet. — Hátra is szólt: Végállomás, uram! — Jó éjszakát, mister Mercier — mondta a lány és kiszállt. Nem is vette észre az autót, amely világítás nélkül állt az út szélén. Frank Morgan parancsoló hangjára figyelt fel. — Szállj be, bébi! Egy pillanatig habozott. A busz már elindult vissza. — Hagyj békén — mondta végül, és elindult. G. F. Webb: VÉGÁLLOMÁS — Várj! — szólt utána Frank, hozzálépett és megfogta a vállát. — Hagyj békén, mondtam. Lerázta magáról a férfi kezét. — Legalább hallgass meg, Betty. — Értsd meg, hogy vége. — Ha elhagysz, öngyilkos leszek. — Ugyan, ne beszélj hülyeséget.. . — Nem hiszed? Itt a pisztoly és végzek magammal, elölted. — Zsarolsz? Értsd meg, hogy már nem szeretlek. — Ez nem igaz. — Akkor ne hidd el. — Van valakid? A lánynak elment a kedve a vitától. — Van — mondta határozottan. — Most jobb? Frank szó nélkül megfordult és elment. Betty megkönnyebbülten ment tovább. Az ajtó előtt a széllel és az esővel küszködve kotorta elő a kulcsokat, a csomó azonban kiesett a kezéből. Amint a keresgélésből felegyenesedett, egy sötét árnyék állt előtte. — Mit akarsz még? — kérdezte dühösen. Az idegen nem felelt, majd hirtelen megfogta a lány nya— Ne hülyéskedj. Frank — mondta a levegő után kapkodva. — Nem vagyok Frank — válaszolta egy mély hangú férfi. — Nyiss ajtót. — Kicsoda maga? — kérdezte suttogva, majd átvillant előtte, valószínű, hogy a magányos férfi a buszról. Biztosan követte — Mit akar tőlem? — Majd bent megmondom, nyiss már ajtót! — Leejtettem a kulcsot. — Akkor keresd meg. A földre hajolva érezte, hogy valami az oldalához szorul. Megvillant a penge. Reszkető ujjakkal tapogatta az utat. A férfi a másik kezével a haját markolta. Amikor meghallotta a kulcszörgést, az ajtóhoz lökte a lányt. Egy közeledő autó fénye látszott. A férfi az ajtóhoz szorította. — Csak semmi jel, vagy leszúrlak. Az autó megállt, és hallani lehetett az ajtó csapódását. — Ki ez? — Nem tudom — hazudta a lány. Ekkor Frank ironikus hangja hallatszott: — De sietős ... Betty villámgyorsan döntött. — Tűnj el, Frank, nincs rád szükségünk. Az idegen lazított a szorításon, Betty ezt kihasználva kiszakította magát. — Te nyavalyás! — üvöltötte Frank. — Elvetted tőlem a lányt? És alig fejezte be. máris lövés dördült. Az első. Aztán még öt. Alit még néhány pillanatig, majd az autóhoz ment és elhajtott. Betty némi tétovázás után, még mindig reszketve a férfihoz ment, kivette a kezéből a kulcsokat, ajtót nyitott, és a telefonhoz botorkált. — Halló, rendőrség? ! Gyorsan jöjjenek. A kertemben fekszik egy hulla. A fojtogató ... És az átélt izgalmak miatt elájult.
