Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-21 / 222. szám
1930. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK 3 Valamennyi cukor azért lesz. A sarkadi cukorgyárban az idén a szokásosnál jóval hamarabb kezdték cl a cukorrépa feldolgozását. A meleg miatt hamarabb megérett répa cukortartalma a várakozással ellentétben jónak mondható, mennyisége azonban elmarad az elmúlt évi mögött. Az idén 330 ezer tonna cukorrépát terveznek feldolgozni, a kampány a becslések szerint 110 napos lesz. Felvételünkön a cukorgyár laboratóriumában ellenőrzik a répa cukortartalmát. A mérések 12,4-12,6%- os cukortartalmat mutatnak. Ipartestületek megyei szövetsége A vagyonra várnak Mozgalmas napokat, heteket élnek át szeptemberben a kis- iparosoCr. Alig egy bő hete, szeptember 10-én, alakította meg 209 ipartestület az IPOSZ-t, s máris készülnek a jövő heti küldöttgyűlésükre. Ezek után cseppet sem meglepő, hogy a hét elején a KIOSZ Pest megyei titkársága is megtartotta Érden küldöttgyűlését. Mint utóbb kiderült, ez egyben alakuló ülés is volt, hiszen a huszonnyolc működő ipartestületből tizennyolc úgy döntött, továbbra is szükség van egy megyei szervezetre. A jogutód az Ipartestületek Pest Megyei Területi Szövetsége nevet kapta. Megválasztották a tisztségviselőket is. Az elnök Szikriszt József visegrádi építési vállalkozó lett, az alelnökök pedig Rom- sics Sándor és Pataki János budaörsi, illetve érdi iparosok. Ök társadalmi munkában teljesítik megbizatásukat. Bizalmat kapott Urban László volt titkár is, aki hétfőtől már az ügyvezető igazgató. A régi-új igazgató elmondta, hogy alaposan megfogyatkozott központi létszámmal — tizenöt helyett már csak öten maradtak — vágnak neki a feladatoknak. Arra számítanak, hogy sok munkájuk lesz, így egy-két jól képzett szakemberre még szükségük volna. Ingyenes és térítésmentes szolgáltatásokat nyújtanak majd a hozzájuk forduló iparosoknak. A szövetséghez tartozó ipartestületeknek térítés- mentesen adnak segítséget a különböző adminisztrációs munkák elvégzéséhez, a könyvvitel, adóbevallás, költségvetés elkészítéséhez, az anyagbeszerzéshez. Fizetniük kell viszont a hirdetések, a kül- és belföldi tanulmányutak szervezéséért, az oktatásért, a gépi könyvelésért. A szövetség fenntartásához a befolyt tagdíjból az iparostestületek is hozzájárulnak. Hogy hány százalékot szánnak erre, ezt még nem döntötték el. Az igazgató elmondta, elsősorban nem ebből, hanem a marketing tevékenységükből kívánnak megélni. Jelenleg is több külföldi céggel tárgyalnak, amelyek a magyar iparosoknak kínálnak megrendeléseket. Az érdi összejövetelen is szóba került a KIOSZ vagyonának felmérése. Romsics Sándor budaörsi kötőkisiparos maga is részt vett a bizottság munkájában. Egyelőre hivatalos végeredmény nincs, talán a jövő heti országos küldött- gyűlésen már konkrétumokat is hallhatnak az iparosok. Bár sokan ebben sem bíznak, mondván, a felmérés munkájában sok hozzá nem értő ember is résztvett. Egy biztos: az ipartestületek még nem kapták vissza vagyonukat. H. É. A légynek nem árt, de az intézetnek igen Kőfaragó „gyerekfaragó" Két napja hiába próbálok kapcsolatot teremteni a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőivel. A főorvos úr és helyettese aranyhalként siklik ki a nem neki font hálómból, üzenetemet, hogy a pomázi GYIVi és az igazgató. Sima Antal ügyében keresem őket, átadta a titkárnő, de amióta tudják, milyen ügyben járok, mintha még inkább nem akaródzna a beszélgetés. Nem így Kertész Péterrel, a Magyar Nemzet újságírójával, aki éppen akkor ült ez ügyben a főorvos úrnál, amikor engem még idöpcntegyeztetés miatt sem kapcsoltak be hozzá telefonon. így számomra nem marad más, mint hogy a sajtó nyilvánosságát segítségül híva tegyem fel kérdéseimet, amiket amúgy is az olvasók elé akartam tárni. Igaz-e, hogy már 1988 májusában Kerekes András igazgatóhelyettessé történt kinevezésének idején Kerekes úr olyan hiányosan és rendetlenül adta át Pomáz nagyközség pártfogol tjainak anyagát, hogy ezzel Utódja, Kulcsár János pártfogó nyolc hónapon keresztül nem tudott mit kezdeni? Igaz-e, hogy a Kulcsár János segítségére siető Rutkay Imre nyugdíjas vezetőtanár ellen az akkor még megbízott igazgató. Sima Antal retorzióhadjáratot indított, majd amikor Rutkay Imre 25 pártfogolt anyagát átvizsgálva észveszejtő hiányosságokat tárt fel, az intézet megbízott igazgatója nem hosszabbította meg szerződését? Igaz-e, hogy amikor Rutkay Imre a pomázi pártfogói munka gyakorlatában észlelt hibákról tájékoztatta Sima Antalt, ő így válaszolt: teljes mértékben megbízik Kerekes Andrásban, mert az olyan ember, aki a légynek sem árt. Igaz-e, hogy Sima Antal kötelességének érezte az intézetet és a gyermekvédelmet megvédeni Rutkay Imrétől, aki úgy egyébként számos magas szakmai kitüntetést kapott, többek között éppen az intézetvezető javaslatára? Igaz-e, hogy Kerekes Andrásból — nyomban a GYIVI- hez kerülése után — 25 hivatásos pártfogó munkájának irányításával, ellenőrzésével megbízott csoportvezető (később igazgatóhelyettes) lett, és Sima Antal javaslatai alapján kapott sorozatosan magas jutalmakat, rendkívüli fizetés- emeléseket? Igaz-e, hogy Gyurmán Tibor éveken keresztül az orruknál fogva vezette feletteseit, munkaköri kötelezettségeit vétkesen megszegte, de Sima Antal javaslatára mindezek után miniszteri ktüntetésben részesült? Szeretném megtudni azt is, hogy a Rutkay Imre által 1989 januárjában papírra vetett hiápyosságok (elégtelen adatkezelés, a pártfogói jelentések hiánya, új pártfogók kinevezésének elmulasztása, a pártfogói tartalmi, módszertani munka rögzítésének elhagyása, a minden jogalapot nélkülöző, tehát törvénysértő gyakorlat) után mit tett Sima Antal, azon kívül, hogy a bíráló elemzést készítőt eltávolította az intézetből? És mit tett a megyei tanács egészségügyet felügyelő elnökhelyettese azon kívül, hogy Sima Antalból kinevezett igazgató lett? Mikor vizsgálták utoljára és milyen eredménnyel a Pomázi Tanács gyámügyi, szociálpolitikai csoportjának tevékenységét? Milyen szakmai segítséget adtak a GYIVI-nek azon a mintegy 800 ezer forinton kívül, amelyet az intézet a társadalmi pártfogók jutalmazására fordíthat megyeszerte? Tudomásom szerint az eredetileg kőfaragó szakmunkásból a GYIVI igazgatójává avanzsált férfiú az elmúlt héten lemondott az igazgatói beosztásáról: mondván, nem akar szívinfarktust kapni. Igaz-e, hogy ő és kis csapata a gyermekvédelmi munkát tanulmányozandó Izraelben és Dániában járt, de vajon e tanulmányúton tapasztaltakból milyen, valóban célravezető módszereket honosítottak meg az intézetben? Elképzelhető-e, hogy Sima Antal azért állt fel oly hirtelen a székéből, mert nem volt valami eredményes a „gyermekfaragás”, s forrónak ítéltetett a talaj a talpa alatt? Lehet-e rossz a közérzete Sima Antalnak azért is, mert az intézet nevében furcsa üzleteket kötött egy építőipari kisszövetkezettel, amelynek vezető beosztású emberéhez rokoni szálak fűzik? Szerettem volna továbbá arra is választ kapni, hogy sikerült-e a közös megegyezés alapján új helyet találni az intézetnek, merthogy a pomázi Teleki-kastély egyöntetű vélemény szerint nem alkalmas épület a GYIVI számára? S végül: megtörténhetett-e, hogy a Pomázi Tanácson 1989 elején mégtartott kerekasztal- megbeszélés írásos megállapodása ellenére, az eleddig állami tulajdonú, tanácsi kezelésű Teleki-kastélyt — amelyre igényt tart az új önkormányzat —, nemrégiben átjátszottak a Pest Megyei Tanács tulajdonába? Annak ellenére, hogy az emlékeztetőt, miszerint nem lesz változás a kezelői jogban, dr. Cink József, Pomáz vb-titkára, Balázs Gézemé, a megye egykori elnök- helyettese és a részt vevő pártok képviselői is aláírták? Tudom, hogy az itt feltett kérdésekre vélhetően nehéz a válasz, hiszen sem Felmérei. sem Ajtay doktor urak nem voltak még akkoriban a megyei tanácsnál vezető pozícióban. De a kocka forgandó, az egészségügyet egykor felügyelő tanácselnök-helyettes már nem dolgozik a hivatal, kötelékében. Ügyiratainak java része tehát csak az egészségügyi osztályon lelhető fel, netán az irattárban. A tanácsi munka szolgálat. Az újságírás is az. De miért tesznek különbséget a doktor urak a szolgáló és szolgálóleány között? Fazekas Eszter A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély udvarán mutatták be az első vállalkozók, Pajor Kálmán és Kocsmár Attila vadonatúj járművét (Erdősi Ágnes felvétele) A TERVEZETTNÉL NÉGYSZER TÖBBE KERÜLT Kudarcaink a Hungaroringen Az elmúlt egy-két évben sokkal inkább az állami vagyon átrendeződése, illetve szétaprózódása következett be, mintsem az ipari privatizáció: e folyamat érdemi kiteljesedéséhez még meg kell teremteni a jogi és infrastrukturális hátteret. E megállapítás az Állami Számvevőszék tájékoztatóján hangzott el, ahol elsőként a vállalatok társaságalapítási tevékenységéről számoltak be az illetékesek. Mint vizsgálatuk során megállapítást nyert: a közel ezer társaságalapítás céljai és indítékai nem térnek el jelentősen a minisztériumi, illetve tanácsi alapítású vállalati körben. Általában a pénzügyi válság, az életképtelcnség felismerése s a pótlólagos források keresése jelenti az okokat. Jellemző az is: mivel a vállalatok számára előnyösebb volt, az átalakulási törvény hatályba lépését követően is a társasági törvény alapján módosították szervezetüket. S hogy az ellenőrzés tapasztalatait összegezve, mi az, amit kifejezetten hangsúlyozni kell? Mindenekelőtt azt, hogy az állami tulajdon lebontása nem történik egyik napról a másikra, annál is inkább, mert törvényi előfeltételek garantálják e folyamatok fel- gyorsulását. A mai helyzetre jellemző ugyan némi pozitív elmozdulás, vannak kibontakozást biztosító feltételek, de mindez még nem hozta meg a termelésben s annak produktumában a várt eredményt. Ehhez mindenekelőtt egy átfogó, a jogi és a közgazdasági szemléletet ötvöző törvény megalkotására lesz szükség. Elmarasztalható az a felületesség is, ahogyan a Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrásokat kezelték az elmúlt időszakban: a számvevőszék ellenőrzése — kiemelten a közadakozásból és nyilvánosan meghirdetett gyűjtésekből származó forrásokra összpontosítva — egy sor gondatlanságot tárt fel. Itt is hiányzott a megbízható irányítás és ellenőrzés, az eljárás során gyakran megszegték az alapvető állami előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A tapasztalt hiányosságok miatt az Állami Számvevőszék a személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezte. Ugyancsak befejeződött a Hungaroring építéséhez és üzemeltetéséhez felhasznált költségvetési pénzforrások ellenőrzése is. A komor tény: 1990 végéig több mint egymil- liárd forintot fordítanak e célra, amiből a költségvetési források 800 millió forintot tesznek ki — a tervezettnek több mint négyszeresét. Az okok feltárását illetően a számvevőszék megállapította: a többletráfordításokat a beruházás megfelelő előkészítésének hiánya, a költségek alultervezése s az ellenőrzés hiányosságai Manapság naponta értesülünk arról, hogy új vegyes vállalat vagy kft. alakul. Remélhetőleg ezek az újdonsült házasságok hasznosak is lesznek hazánknak, export és import tekintetében is. Csütörtökön délelőtt Versegen a Chemolimpex vendégházában sajtótájékoztatót tartott az Intersilo Kft. A vegyes vállalat tagjai: az NSZK-beli Kari Schmidt cég ötven százalékban, a Chemolimpex negyvenkilenc és a Chemoldansas egy százalékban. A Karl Schmidt cég Európa egyik legnagyobb ömlesztettáru-szállítója. Több mint 450 speciális kocsival rendelkezik. Magyarországon két évvel ezelőtt nyitott irodát, Barceloidézték elő. Igen sok szabálytalanság történt; az állami költségvetésből igénybe vett pénzforrások közel hetven százaléka szabálytalan volt, a ráfordítások kimutatását 1989- ig nem is követelték meg. Sajnos a Hungaroringbe fektetett nagy értékű állami vagyon megtérülésének feltételei bizonytalanok, az üzemeltetése mindeddig veszteséges volt. Végső soron a tagvállalatok érdektelensége, a szabályozatlanság, a parciális érdekek előtérbe kerülése, s a vállalkozói tevékenység kezdetlegessége az. amely tényezőknek betudható a kudarc. Mert egyelőre nem úgy tűnik, hogy a ráfordítások megtérülnének. s nem jelentős az ország idesenforgalmában jelentkező közvetett haszna sem — ezt csupán becsléssel lehetne valószínűsíteni. V. Ê. na, Milánó, Bécs, Antwerpen, Dower és Lyon után. És hogy eredményesen dolgoztak és fuvaroztak, az is bizonyítja, hogy 1988-ban, a nyitás évében 150, 1989-ben 400 és ebben az évben, most szeptember közepéig számítva máris 400 különböző export- és importfuvart bonyolítottak le magyar és külföldi cégektől. Elsősorban különböző mű- anyagipari termékeket szállítanak, de a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnak is fuvaroznak. Magyarországon már a magánfuvarozók is szerződést kötöttek a Kari Schmidt céggel, hogy a nevét jelző ömlesztettáru-tartállyal részt vegyenek az export- és importfuvarozásban. Koppány György Fuvaros házasság Testvérváros ? Az utóbbi években, különösen az elmúlt hónapokban egyre több település veszi fel a kapcsolatot környező országbeli városok, falvak lakosaival. A megye kis és nagy települései egyaránt szívesen tekintgetnek Nyugatra és Keletre. kapcsolatteremtő szándékkal. A Dunakanyar festői szépségű táján fekvő Dunabogdány- ban most az a hír járja, hogy nem véletlenül, a közelgő helyhatósági választások előtt vendégeskednek Németország nyugati részéről érkezettek. A községben azt beszélik, hogy a helyi tanács elnöke magánismeretségét felhasználva, szeretne testvérvárosi kapcsolatot teremteni egy Stuttgart környéki kistelepüléssel. Értesüléseink szerint a pártok és társadalmi szervezetek helyi vezetői ezzel nem értenek egyet. Sőt írásban szólították fel az elnököt — aki jelöltként indul a választásokon —, hogy ne folytasson tárgyalásokat az együttműködésről. Szerintük ugyanis a tanácselnök, mintegy választási fogásként, a maga népszerűsítésére használná fel ezt a hirtelen jött lehetőséget.. Hogy a kapcsolatot felveszik-e a német Leutenbach- hal, azt egyelőre még nem tudni. Azt viszont rebesgetik a faluban, hogy a vendégek, akik között a német település polgármestere is jelen van, ma, azaz pénteken este fél 6 órakor tervezik aláírni a kapcsolat dokumentumait. i. m.
