Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-21 / 222. szám

1990. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Visegrad az első húsz között A nemzeti értékek listáján Mátyás király városa A Nemzeti Örökség Bizottságát a közelmúltban ala­pították. Harminchárom szakértőből álló szövetség, amelynek minden tagja egy-egy műemlékvédelemmel foglalkozó intézmény képviselője. E bizottság arra vál­lalkozott, hogy nemzetünk kiemelkedő emlékeiről egy listát készít, hogy ezek az értékek társadalmi védettség alá kerüljenek. A listán számos olyan épület- és táj­együttes is szerepel, amely egyben világörökségnek is számít. Visegrádnak hónapok óta nem sikerül e listára felke­rülnie, bár Magyarország történelméhez szorosan kap­csolódik, és a vár meg a pa­lotaegyüttes még nyugat-euró­pai építész-főiskolákon és egyetemeken is tananyag. Hogy miért nem, arról érdek­lődtünk az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség mun­katársától, Ghyczy Gabriellá­tól, aki jó hírrel fogadott. — Most ért véget a Nem­zeti Örökség Bizottság ülése, s Visegrád felkerült a kiemel­kedő nemzeti értékek listájá­ra. A határozatra azonban még várni kell, mivel az elő­terjesztéssel ellentétben, a bi­zottság úgy látja jónak, hogy nem tárgyalja külön a palotát, és külön a várrendszert, ha­nem összevonva kerül az egész terület védettség alá. Ezért er­ről új előterjesztés alapján, az egyik következő ülésen is­mét foglalkoznak. ■ Mi a jelentősége an­nak, hogy most már Vi­segrád is a listára került? — Az így védett nemzeti emlékek kiemelt figyelmet kapnak, a bizottság társadal­mi súlyával hat. és fellép min­den olyan ártó szándék ellen, amely ezeknek az értékeknek a létét, állapotát veszélyeztet­né. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez nem jár pénz­beli juttatással, és a bizott­ság szankciókat sem jogosult alkalmazni a károkozók ellen. Ugyanakkor, tudom, hogy a visegrádi lokálpatriótáknak igen nagy szó ez, hiszen hó­napok óta várnak a jó hír­re. ■ Miért kellett ilyen so­ká várniuk? — Természetesen nem amiatt, mintha bárki is két­ségbe vonta volna ennek a területnek az értékét, vagy védelmének fontosságát. Az ok ennél jóval egyszerűbb, körül­belül 400 olyan nemzeti emlék van Magyarországon, amely várhatóan a nemzeti örökség részét képezi majd. Ennyit egyszerre tárgyalni képtelen­ség lenne. A bizottság évente négyszer ülésezik; most má­sodszor jöttek össze. Egy al­kalommal körülbelül 20 em­lékről tudnak felelősséggel tárgyalni. Első ízben, az ala­kuló ülésen is hozzávetőlege­sen ennyi került napirendre, és most szintén. A sorrendet bizonyos tematika befolyásol­ja. Múlt alkalommal, a vé­delemre szoruló összefüggő területeket vették sorra, most pedig a várakat. Legközelebb, — de ez még nem dőlt el biz­tosan — a romok következ­nek. Sz. K. Határon innen és túl Széchenyire emlékezünk Elképesztő mennyiségű in­formációval árasztották el a tegnap délelőtti sajtótájékoz­tatón megjelent újságírókat. Első ízben számolt be mun­kájáról a nyilvánosság előtt a Széchenyi Emlékév Országos Társadalmi Munkabizottsága, amely idén, április 6-án ala­kult. Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én látta meg a napvilágot, s 1860-ban hunyt el. A reformkor és a magyar Szeptember 21. / A magyar dráma napja Jó lenne persze ünnepelni, s volna is miért. A mai nap színháztörténeti jelentőségű. Paulay Ede, a Nemzeti Színház akkori igazgatója. 1883. szeptember 21-én isten- kisértő tettet hajtott végre: bemutatta a bemutathatat- lannak, színpadra vihetetlennek tartott Madách-drámát, Az ember tragédiáját Erre emlékezve rögzítettük szep­tember 21-ére a magyar dráma napját. Az ok és az al­kalom ez volna tehát az ünneplésre. Egyetlen színházművészet sem létezhet nemzeti nyelvű drámairodalom nélkül, még ma sem, pedig hát a jelen már a színházak műsorát is majdnem annyira „határtalanitotta", mint a mozikét. S nem a klassziku­sok vonatkozásában (őket mindig és mindenki játszot­ta, mindenhol, eddig is). A kortárs színpadi szerzők (igen, többnyire csak szerzők, s nem drámaírók) nem­zetiségre való tekintet nélkül özönlik el a világ szín­padait. Az áradat rég betört hozzánk is. Gátat vetni neki nem lehet, talán nem is érdemes. Inkább az ellen- súlyozáson kellene gondolkodnunk. Azon, mivel billent­hetnénk helyre a mérleget, melynek egyik serpenyőjé­ben a ((szerencsés esetben jól megírt) kommersz dara­bok tömege halmozódik. S itt lenne szükség a magyar drámákra, melyekből valami igazán hozzá szólót, igazán itt fontosat tudhatna meg a közönség. Többet kellene látunk a régebbi s ma még színpadképes magyar mű­vekből is, de és főleg, többet kellene megismernünk az új magyar drámákból. A napokban megtartott színházi sajtótájékoztatók legtöbbjén viszont az hangzott el: szívesen mutatnának be új magyar darabokat, ha len­nének ilyenek a dramaturgiákon —, de nem nagyon vannak. Ügy tűnik, ez valamiféle pangásos időszak. A „beolvasó”, a tiltottnak minősített témákat, gondola­tokat színpadon megszólaltató művek ideje lejárt. Ma már nincsenek rázós témák, amelyeket pusztán a rázós- ságuk éltet, s visz a színpadra. Ma már irodalmi, mű­vészi értékek okán-jogán — kellene színre kerülniük az új daraboknak, nem vezércikkaktualitásuk révén. De egyelőre épp az ilyen, a dráma igazi tárgyával, az em­berrel foglalkozó művekből mutatkozik hiány. Holott ami manapság az emberrel, az egyénnel s a közönséggel történik, nem szűkölködik drámai helyzetekben és for­dulatokban. A magyar dráma napján nem nagyon ünnepelhe­tünk ma Ehhez nemcsak az érdemes új művek hiá­nyoznak, hanem a „helyzet” is. Színházaink, színház­művészetünk helyzete pedig köztudottan nehéz, egyesek szerint már tragikus. Az ünnepnap most talán inkább arra alkalmas, hogy erre a súlyos helyzetre hívjuk fel a figyelmet. (takács) megújulás olyan kiemelkedő személyisége volt, akinek élet­művével, szellemiségével lép- ten-nyomon találkozunk. An­nak, hogy napjainkban gya­korta idézzük műveit, hon­mentő és -építő tevékenysé­gét, számos oka van. Többek között az, hogy sok szempont­ból az akkorihoz hasonló helyzetbe jutott az ország. A mai nappal kezdődően egy esztendőn át rengeteg eseményre kerül sor 200-dik születésnapjáig. S nemcsak hazánkban, hanem határain­kon kívül is. Tudományos ta­nácskozások, emléktúrák, 'könyvek, kiadványok megje­lentetése, vetélkedők, pályá­zatok, vándorkiállítás, emlék­fák ültetése, emlékplakett alapítása szerepel — többek között — a tervekben. Ám az itt felsoroltak csak töredékét képezik a rendezvényeknek. Soruk a mai nappal indul; koszorúzások lesznek Becsben, Nagycenken és Budapesten. Délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia előtt a Széchenyi-szobornál Antall József miniszterelnök tart be­szédet. Programok egész hétre Ezt iátni. hallani kell A művelődési házak műsor- kínálatát szemlélve az elkö­vetkező napokat már az őszi­téli évad nyitányának tekint­hetjük. Színházi bemutatóktól kezdve, a rangos zenei esemé­nyeken keresztül, a népszerű felvilágosító előadásokig már a legkülönbözőbb rendezvé­nyek szerepelnek a választék­ban. Budaörsön a művelődési házban vasárnap este 7 órai kezdettel Mindenből egy ki­csikét cíipmel színes esztrád- műsorral invitálják a közön­séget. A jó hangulatot Ráto- nyi Róbert, Lorán Lenke, Horváth István és Harangozó Teri biztosítja. Budakeszin szeptember iá­én, kedden délután 4 órakor a diétásklub szervezésében Halmos Tamás professzor tart előadást az egészséges étkezé­si módokról. Az előadást étel­bemutató és vásár követi. Dömsödön szombaton este 8 órakor kezdődik a művelődé­si központban Zárai Márta és Vámosi János közös előadó­estje. Solymáron szobanövények gazdag választékából rendez­nek kiállítást és vásárt a Roz­maring Tsz közreműködésével a művelődési házban. Ezzel egyidejűleg a Képzőművészeti Vállalat kortárs művészek ak- varelljeit és rézkarcait mu­tatja be. A gyermekek szóra­koztatására pénteken — két előadásban — délelőtt 10 és délután fél 8 órakor — Járni tanul a szó címmel mesejáté­kot adnak elő* amatőr színját­szók. Bizonyára sok látogatója lesz ma, pénteken este 6 óra­kor, szintén Solymáron, a mű­velődési házban az Optimis­ták Klubja helyi alakuló ösz- szejövetelének. A találkozón meghívott vendégként ott lesz a mozgalom amerikai szerve­zetének küldötte is. A szentendrei művelődési ház külföldi vendégelőadót fogad ezen a hétvégén Vladi­mir Paszternák személyében. Vásár­menetrend Szeptember második fele általában az állatvásárok idő­szaka. Ezen a hétvégén — vasárnap — három helyen ke­rül sor az árusok ilyen fel­vonulására. Nagykörösön, Pi­lisen és Tápiógyörgyén tar­tanak a megyében országos állat- és kirakodóvásárt. Az előrejelzések szerint kedvező felhozatalra, ennélfogva jó válogatási lehetőségre számít­hatnak az érdeklődők. Tanári találmány Mach Magic Ball — bűvös golyó — nevű térbeli logikai játék gyártását kezdték meg Székesfehérváron a Mach Művek finom­mechanikai üzemében. A 90-es évek logikai játéka Pataki Zol­tán tanár találmánya, amelynek jelenleg az ún. „0” szériáját gyártják. A játékot egyelőre nyugat-európai országokba, az USA-ba és Tajvanra szállítják. Az 5-féle mintázatú golyóból havonta 1 milliót terveznek gyártani. A bűvös golyó ábráinak variációit számítógépre is lehet vinni A hipnotizőr produkciója a moszkvai televízióban is nagy feltűnést keltett, különleges képességeivel — egyebek kö­zött a tömeghipnózissal — szombaton este 7 órai kezdet­tel ismerkedhet meg a közön­ség. Vácott a művelődési ház színháztermében ma, pénte­ken este 7 órai kezdettel a Betti duó lép fel lakodalmas­rock-műsorával. A képzőművészet kedvelői bőségesen válogathatnak az érdeklődésüknek legjobban megfelelő kiállításokban. Vácott, a Madách-galériá- ban Koch Aurél grafikus és díszlettervező tárlata látható. Gödöllőn, a galériában Ko­vács István Papírszobrok cí­mű kiállítása jelent különle­ges látványosságot, Zebegényben még megte­kinthető a Szőnyi István Em­lékmúzeumban a mester halá­lának 30. évfordulójára ren­dezett emlék-kiállítás, amely­nek különleges érdekességet ad, hogy számos magángyűj­teményből kölcsönzött mű is látható. Szobon a Börzsöny Mú­zeumban Kapicz Margit fes­tőművész mutatja be alkotá­sait. Tápiószelén, a Blaskovich- Múzeumban Remsey Flóra különlegesen szép gobelinjei láthatók. K. Z. Szál a didő Zsálya és ánizsmag Jó tanácsok - őszidőre Az elkövetkező hetek őszi időjárása sok megpróbáltatás­nak teszi ki szervezetünket. Fokozatosan csökken vitamin- készletünk; S ezzel párhuza­mosan ellenállóképességünk is. Mind gyakrabban fordulnak elő megfázások, légúti beteg­ségek. Az évszakváltás miatt át kell alakítanunk életvitelünket. Az időjárás miatt helyes, ha átté­rünk a többréteges öltözkö­désre. Étrendünket is igazítsuk az adott feltételekhez. A zor­dabb idő ellenére se mondjunk le arról, hogy minél több órát töltsünk sétálással a szabad levegőn. A felkészüléshez hozzátarto­zik, hogy a szükségleteknek megfelelően feltöltsük a házi­patikát. Gondoskodjunk arról, hogy megfelelő lázcsillapítók álljanak rendelkezésünkre. A különböző légúti betegségek, megfázások gyógyítására a gyógyszerek mellett egyre na­gyobb tért hódítanak a gyógy­növények és gyógyteák is. Az orvosok tanácsa szerint ezeket legcélszerűbb lefekvés előtt fo­gyasztani. Ha karcol a tor­kunk, használjunk gargarizá- lásra való teát. Ezt székfű vi­rág, mályvalevél, zsályalevél, mákfej, kakukkfű és gyömbér keverékéből állíthatjuk elő. A köhögés elleni pedig erdei mályvavirág, zsályalevél, az ökörfarkkóró virága és az ánizsmag keverékéből kever­hető. A gyógynövényüzletekben és patikákban ezek a keverékek általában előrecsomagolva is megvásárolhatók. MÉTERO Nyugati eredetű, Használt ruhák és egyéb cikkek árusítására olcsóáru­boltokat nyitottunk Pest megyében: Ácsa, Állomás u. 21. Albertirsa, Köztársaság u. 75. Bag, Puskin u. 96. Dunakeszi, Táncsics u. 16/A Dunavarsány, Alkotmány u. 2. Ërd IX., Othellá u. 4. Gyál, Ady Endre u. 29. Isaszeg, Szent László u. 67. Kartal, Felszabadulás u. 72. Kakucs, Fő u. 12. Mende, Tanács u. 12. Monor, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. Nagykáta, Kossuth u. 6. Nagykovácsi, Újtelep, Radnóti u. 1. Nagykőrös, Tavasz u. 18. Őrbottyán, Rákóczi u. 87 A Örkény, Fő u. 47. Ráckeve, József Attila u. 7. Törtei, Körösi út 5. Tápiószele, Kossuth u. 21. Vscsés, Szamuely u. 67. Zagyvaszántó, Dózsa György u. 21. Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom