Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

Ez csak átmeneti megoldás Három fecske csinál e nyarat? A vállalati tanácsokat még 1985-ben — felülről vezényel­ve — hívták életre. A megbí­zatásuk az idei év elején le­járt. Ezért került napirendre az újjáválasztásuk. Az idén tavasszal e választás megtör­tént a Nagykőrösi Konzerv­gyárban is, melynek (immár 13 esztendeje) gyáregysége te­vékenykedik Cegléden. A vál­lalati tanács természetesen Kőrösön működik, de három tagja Ceglédről képviseli a dolgozókat. Mégpedig : Haja- gos József gyáregységi igazga­tó, Takács Miklós energetikus, és Csabai Sándorné raktáros. A vt eddigi tevékenységéről és kilátásairól Takács Miklóssal beszélgettünk. — Az általános irányítást végző '37 tagú vt mandátuma az idén márciusban lejárt. Mi történt azután? — Megkezdődtek az újjává- lasztás előkészületei. A jelölő- bizottság közvélemény-kuta­tást végzett a 320 dolgozó kö­rében. A választás előtt 15 nappal a javasolt neveket ki­függesztettük a faliújságra. Aki akart, véleményt nyilvá­níthatott. A választási gyűlé­sen a jelöltek nyílt szavazás­sal kerültek fel a jelölőlapra. A választás viszont titkos volt. Nálunk három jelöltből kettőt lehetett választani. Az egyik Csabai Sándorné, a má­sik Nagy Erzsébet szakmunkás volt, a harmadik pedig jóma­gam. Csabainé és én kaptam a legtöbb szavazatot. Így let­tünk vt-tagok. — Kevesebb mint fél év alatt mit csináltak? — Kétszer tanácskoztunk. Az elsőn Szűcs Balázs személyé­ben megválasztottuk a vt el­nökét. Utána a vállalat gaz­dasági helyzetét vitattuk meg és a szocialista export köz­ponti visszafogása miatt kény­telenek voltunk módosítani aa idei tervet. Az előterjesztő Görbe Ferenc vezérigazgató volt. Meghatároztuk a vezér- igazgató jövedelmét, és arra ösztökéltük, hogy a piacgaz­daság felé haladás szellemé­ben keresse a konzervgyár szervezeti átalakításának leg­korszerűbb módozatait és a fejlesztéshez külföldi tőke be­vonását. Másodszor augusz­tus 21-én a vt újjáválasztásá- nak előkészületeit végeztük el. Már korábban is sejtettük, hogy a rendszerváltozásnak a gazdaságban is végbe kell mennie és ebben a vt-re je­lentős feladat hárul. Szóval hétfőn ismét — a kijelölt gyáregységi igazgató emellett — két vt-tagot választottak a dolgozók. Ezúttal is három jelölt szállt szorítóba: Csabai Sándorné, Szegő István és jó­magam. A többség ismét Csa- bainénak és nekem szavazóit bizalmat. — Milyen kilátásokkal lát­nak ismét munkához? — A helyzetünk nem túl rózsás. Megszűnt a szocialista export. Mérséklődött a kivitel állami támogatása. Eddig a 3000 vállalati dolgozó öt szá­zaléka elment. Az év végére a létszám 7-8 százalékkal is kevesebb lehet. A távozók he­lyébe nem veszünk fel senkit. Most már komputerrel vizsgál Látni azért kell — Immár hat esztendeje működik a Kossuth Ferenc utcai optikai szaküzlete. Ta­pasztalatai szerint emelkedik vagy sem, a szemüvegesek száma? — kérdezem Rétyiné Horváth Margit optometrista látszerészt. — Sajnos, főleg azoknak a gyerekeknek a száma növek­szik, akik kénytelenek szem­üveget viselni. Igen fontos­nak tartom, hogy már az óvo­dában és általános iskolában végeznek szűrést. Ez a pre­venció megnyugtató lehet a szülőiknek. Természetesen a felnőttek között is egyre töb­ben vannak — negyvenéves koron túl —, akik kínlódnak az olvasással, nem látják jól a televíziót. — Manapság jó néhány vál­lalatnak elég komoly gondot okoz af import anyagok be­szerzése. És önnek? — Most már miután nyu­gatnémet, amerikai, svéd és belga cégek működnek vegyes vállalatként nálunk, nem fáj a fejem az anyagok miatt. Szó se róla, nagyon magasak az áraik. Ám egy kombinált lencsét is pár nap alatt le­gyártanak. Mátészalkán ez három-négy hónapot vesz igénybe. Ráadásul ők is csak­nem kétszáz százalékkal emel­ték az árakat. — Miként változik a szem- üv'egdivat? — Egyáltalán nem mindegy, hogy illik-e az arcunkhoz a szemüveg, amit viselünk. Itt 6em tudunk lépést tartani — ahogy a ruhánál és frizurá­nál — a nyugati divattal. Ná­lunk még mindig a széles, nagy kerethez ragaszkodnak. Holott odakint már a keske­nyebb változat hódít, amely a téves hiedelmekkel ellentét­ben, nem zavarja a látóteret. Egyébként a nők és gyere­kek a színes műanyag, míg a férfiak a fémkeretet keresik. — Lassan két hónapja, hogy komputeres szemvizsgá­latot végez. Flogy fogadták az új szolgáltatást? — örülnek ennek az em­berek. Annál is inkább, mert végre nem kell utazgatni senkinek Szolnokra, Kecske­métre. Ez a komputer rend­kívül pontos. Ha valami prob­lémát talál a szemben — cuk­rosnál, magas vérnyomásúnál, szürke hályogosnál nem is tud bemérni —, akkor kiírja. Mindenesetre bármilyen komp­likációt észlelek, rögtön szak­orvoshoz küldöm a pácienst. — Korábban, amikor el­kezdte, rövid idő alatt elké­szítette azt, amit elvállalt. Ezt a jó szokását megtartotta? — Azt hiszem, igen. Régen még kézzel csiszolgattam. Ma már lényegesen könnyebb a dolgom, mivel mindezt a programozható, japán auto­mata gépsor csinálja. Nem­csak szépen dolgozik, de képtelen hibázni is. A sima, nem túl komplikált szemüve­get a vidékieknek, műtött szeműeknek, gyerekeknek még azon a napon vagy másnap megcsinálom. — Előfordul-e reklamáció? — Örömmel mondhatom, hogy nem. Arra akad példa, hogy a szemüveg szorít, bő, esetleg síkot kell dönteni. — Gondok? — Egyedül az, hogy a ha­zai gyár három-négy hónap alatt készíti el a lencsét. Ez borzalmas. Nekem kell a pá­ciensnek magyarázkodnom : igazán sajnálom, de még mindig nincs meg. Engem job­ban bánt, mint őt. Nyugaton az optikus este betelefonál a céghez és reggel autóval szál­lítják neki, amit kért. És itt­hon? Besorolnak minden igénylést. Például, amit meg­rendelek, a 37 212-es számon fut. Ettől kezdve az egész személytelenné válik. Nincs mögötte az ember. Nem szá­mít, hogy valaki lát vagy sem. — Viszont gondolom, az il­lető itt vezeti le a dühét. — Igen. Persze én akkor sem tehetek mást, csupán saj­nálkozom. A vegyes vállala­tok egy-két nap alatt vagy hét alatt megcsinálják, amit kell. Igen ám, csakhogy dup­la árért. Egyébként az embe­rek türelmesek. Néha néme­lyik összegtől elképednek. Ha azt mondom: ez a keret ezer forint. Megkérdezik: arany­ból van? Sajnos nem. Újab­ban bizony az se ritka, hogy akad, aki papírzacskóban há­rom-négy kopott keretet hoz. Nézegetjük, hogy melyikbe te­hetjük még bele a lencsét. Van egy ultrahangos tisztító, amivel csuda dolgokat lehet művelni. Az egyik alkalommal egy úr visszajött, hogy ő új szemüveget kapott. Alig sike­rült meggyőznöm, hogy az a régi. — Hogyan látja az esélyeit? — Ha majd megváltozik a társadalombiztosítás, akkor teljesen mindegy lesz, hogy valaki ide vagy az Ofotértba tér be. Szeretnék majd a ké­sőbbiekben új üzletet ven­ni. Derűlátó vagyok. Szem­üveg nélkül nehezen megy. F. F. A vállalatunk mindig nyere­séges volt. Nem akarjuk alább adni. Keressük az új utakat. A létszámcsökkentés mellett az önköltséget is mérsékelni kívánjuk, a termelékenységet fokozni akarjuk. Az áremelés eszközéhez viszont nem óhaj­tunk nyúlni. — A vt-ket a kormány át­meneti megoldásnak tartja. Amikor sor kerül egy-egy vál­lalat privatizációjára, a vt-ket is szélnek eresztik. Így van-e sok értelme a fennállásuknak? — Bizony nem túl sok! Mindenesetre szeptember 26- ig vagy megerősítjük pozíció­jában a vezérigazgatót, vagy pályázatot írunk ki a tisztség betöltésére. Különben is Ceglédről három fecske nem csinálhat nyarat! Rozgonyi István Meglepő gyorsasággal Információs iroda Igencsak meglepő gyorsa­sággal készült el a Kossuth Művelődési Központ infor­mációs irodája, amelyet az A épületben alakítottak ki. Így aztán az érdeklődőknek a jövőben nem kell a létesít­ményben bolyongani. Az ott­honosan berendezett helyi­ségben a pénztáros és a nép­művelő tevékenykedik. Utób­bi látja el az információs teendőket. Valamennyi, in­tézménnyel kapcsolatos szak­mai és egyéb kérdésre szíve­sen ad felvilágosítást. Egyéb­ként bármiféle befizetést — nemcsak színházi — itt lehet most már lebonyolítani hét­köznapokon reggel 8-tól 18 óráig. Hét végén amennyiben lesz rá igény, akkor szintén tartanak majd ügyeletet. Az információs iroda különböző helybéli kiadványok — térké­pek, jelvények, képeslapok, könyvek — értékesítésére is vállalkozik. Ezzel a szolgál­tatással szeretnének kedvében járni a városban vendégeske­dő turistáknak. Maradtak a régi nevek Döntésre készen Mint az közismert, a vállala­ti tanácsok általános újravá­lasztását írta elő egy kormány- rendelet, szeptember 15-ét je­lölve meg határidőnek. Ezek szerint a megalakulás után a tanácsoknak 15 napon belül dönteniük kell az igazgatók megerősítéséről. Ha nem talál­ják alkalmasnak pozíciója be­töltésére, úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya fel­mentéssel megszűnne. Pályázat útján kell a helyükre új igaz­gatót választani, 30 napon be­iül. Ismeretes, hogy az előző kormány — a Németh-kor- mány — június 30-ig már adott egy korábbi határidőt a vál­lalati tanácsok újjáválasztásá- ra, amelyben előirányozták a szervezeti és működési sza­bályzatok módosítását is. — Még februárban ennek megfelelően jártunk el a Dél- Pest Megyei Sütőipari Válla­latnál. Huszonhatról felére csökkentettük a tanács létszá­mát, megerősítettük az igazga­tó megbízását — mondja Csi­kós Pál. Az a bizonytalanság persze a sütőiparnál is érződött, hogy esetleg államigazgatási fel­ügyelet alá kerülnek, s így megszűnik a vállalati tanács. Az eljárás megismétlésével vi­szont nem számoltak. — Fölöslegesnek tartottuk, de tudomásul vettük. Ráadá­sul szerintünk a tanácsi fel- ügyeletű cégek esetében nem gondolták végig a dolgot, ezért fordult például elő, hogy szep­tember 3-án kaptuk meg az erre vonatkozó körlevelet a megyei tanácstól. Mi egyébként kértünk haladékot, de nem kaptuk meg. Csikós Páltól azt is megtud­tuk, hogy szeptember 13-ig megválasztották a testület hét dolgozói küldött-tagját. A februári eredmény ismét­lődött. Egyhangúan, vita sem volt, egy-két esetben került új név a szavazócédulára, de vég­eredményben a tanács koráb­bi tagjait erősítették meg. Nem hallottunk olyan felvetéseket, ami valamelyik politikai párt jelenlétét, befolyását tükrözné. A pékek három műszakban kemény munkát végeznek. A kenyér mindennap kell. A sza­vazást is úgy oldotta meg a szavazatszedő bizottság, hogy termeléskiesés ne legyen. Moz­góurnával, műszakonként bo­nyolították le. A ceglédi sütőiparnál szep­tember 20-a körül ülésezik á testület. Ekkor választják meg a vállalat igazgatóját is. Tóth Ferenc Javultak a feltételek Négy évfolyamon, tizenkét osztályban négyszázhuszonöt diák kezdte meg a tanévet a közgazdasági szakközépiskolában Cegléden. A régihez kapcsolódó új épületrész lényegesen javí­totta az oktatás feltételeit. A kivitelezők, a Ceglédi Építőipari Kisszövetkezet dolgozói a munkával a megadott határidőre vé­geztek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Szinitanoda is lesz Ha e „szent ügyet” segítik — Elkezdődött az új színhá­zi évad. Az önök ifjú társula­ta a napokban tartotta ülését. Vajon azéH, mert az Ágacska sikere a folytatásra inspirálta az együttest vagy más ok do­minált? — kérdezem Farkas­házi Istvánt, a Pest Megyei Színkör ceglédi gyermekszín­házi tagozatának játékmeste­rét. — Voltaképpen az Ágacska — talán szerénytelenség nél­kül mondhatom — közönség- sikere feljogosított bennünket arra, hogy „társulati” ülést tartsunk. Elsősorban azért, mert szerettük volna megis­merni, hogy a gyerekeknek milyen elképzelésük van a jö­vőről. Hiszen csak az ő lelke­sedésükre, őszinte odaadásuk­ra alapozhatjuk a további munkát. Végül is mindenki egy emberként igent mondott. Egy szereplő Budapestre ke­rült. ez nem okoz akkora bo­nyodalmat — lesz, aki átveszi a figuráját —, hogy a színvo­nal csökkenne. rr.:: U:ü — Ma már a működéshez elengedhetetlenek az anyagiak. Mennyire adottak a tovább- munkálkodáshoz a feltételek? — A Kossuth Művelődési Központ tárgyi feltételei — a rezsiköltség tetemes összeg — garantálhatják a nyugodt te­vékenységet. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyv­tár igazgatósága anyagilag tá­mogat bennünket. Pályázato­kon indulunk. Tájelőadások bevétele és szponzorok támo­gatása is a pénzforrásaink kö­zé tartozik. Színitanodát is szeretnénk létrehozni. — Hol működne ez a tano­da? Ki mit tóit a tartályba? Nyár eleje óta ólommentes benzint is árul a ceglédi benzinkút. Sokat szidjuk füstölő, környe­zetet szennyező gépkocsiparkunkat, a tisztább, egészségesebb levegő felé. a katalizátorral fel­szerelt, ólommentes benzinnel üzemelő gépkocsik elterjedése jelenthet majd előrelépést (Apáti-Tóth Sándor felvétele) — Itt a művelődési központ­ban. A magyarázat igen egy­szerű. Nagy András László rendező úr azt mondta, a kivá- laszott ifjú tehetségeinkről, hogy szinte valamennyi egy- egy zseni. A véletlenek szeren­csés összjátékából és a tuda­tos építkezésből cseperedett fel és teljesedettt ki az Ágacska előadása. Ezt a jövőben nem lehet tartani. Felvetődött az ötlet, hogyha tovább kívánjuk folytatni, akkor ezt az egészet szakmailag biztossá kell tenni — minden szempontból. — Feltehetően bekerülünk a honi gyermekszínházi élet vér­keringésébe. Tehát elengedhe­tetlen a képzés, amit a leendő színitanodában végeznénk két éven át. Aki ezen részt vesz, arról bizonyossággal meg tudjuk mondani, hogy van-e igazi tehetsége ehhez a gyöt- relmesen szép pályához. Való­színű, hogy a Csongor és Tün­dét mutatjuk majd be követ­kező darabként. Ehhez a pro­dukcióhoz keresünk pályázat­tal tehetségeket. A kiválasz­tottak tandíjért készülnének fel. Természetesen az Ágacs­kában szereplők ingyen jár­hatnának a tanodába, mert ők már bizonyítottak. A terveink szerint a foglalkozásokon kö­rülbelül harminc gyerek sa­játítaná el a színészmesterség, a beszédtechnika és hangkép­zés alapismereteit. — Kik lesznek a tanárok? — Ebben a pillanatban ezt még pontosan nem tudóim. Az már szinte biztos, hogy a szí­nészmesterséget Hartmann Te­réz, az ország első számú gyermekszínháza — a Harle­kin — pedagógusa tanítja. — Hol fognak ebben az év­adban szerepelni? — Fellépünk Szentendrén, Szentesen, Tatabányán, az eg­ri Gárdonyi Géza Színházban. Tárgyalásaink vannak még fő­városi művelődési házakkal is. — Nem félnek attól, hogy a szülők esetleg nem örülnek — a tanulmányi eredmény miatt aggódva — az intenzív színhá­zi életnek? e ::n iiiiii — Azt hiszem, ez a gyer­mekszínház nem éppen átla­gos munkalehetőséget és él­ményt kínál. Az kétségtelen, hogy nemegyszer áldozatot kö­vetel. Ügy gondolom, ez kár­pótolja azt, aki részese lehet egy — immár lassan országos — alkotómunkának. Ezt ed­dig a gyerekek az idejük okos beosztásával megoldották. S ebben nagyszerű partnerek voltak a szülők, iskolaigazga­tók és osztályfőnökök. Tulaj­donképpen ha valaki egy énekkarban énekel vagy isko­lazenekarban játszik, az is igen komoly igénybevételei és le­mondással jár. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy olykor lesz egy-egy konfliktus. De bízom abban, hogy e „szent ügyet” a szülők is megértéssel, türelem­mel segítik. Fehér Ferenc 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom