Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-13 / 215. szám
Kereszténydemokraták - itt és most Válaszol: a KDNP Pest megyei titkára, ár. Mészáros Gyula Keresztény demokraták' Pest megyében? Eddig nem igén hallatták a hangjukat, sok Pest megyei településen nem is tudják az emberek: a párt újra szerveződött, munkához látott. Hogyan? — A fiatalabbak kedvéért kezdjük az előtörténettel. A párt a koalíciós időkben, mint Demokrata Néppárt szerepelt, de sokan csak Barankovics- pártként emlegették népszerű vezetője után. Legnagyobb sikerét az 1947-es választásokon érte el: 62 képviselője jutott a Parlamentbe. Rákosiék nyomására 1949 januárjában számolta fel magát a Néppárt, vezetője a letartóztatás elől Bécsbe menekült. Pártunk 1989. szeptember 30-án alakult újjá és az ország- gyűlési választási kampányban sikerrel mutatkoztunk be, jelenleg már 45 helyi szervezetünk ezernél több tagot számlál Pest megyében. Május 5-én jött létre a megyei szervezet, elnöke a váci Bartos Ferenc, titkára jómagam vagyok, Gödöllőn élek, ahol megyei irodát is nyitottunk. — Mit jelent a kifejezés: kereszténydemokrata. Pontosabban: mit jelent ez itt és most? — A Barankovics-párt jogutódjának, örökösének valljuk magunkat, s csak ilyén értelemben történelmi pártnak. Ám a mai nyugat-európai kereszténydemokrata pártokra tekintünk, hiszen az elmúlt 40 évben ezek fejlesztették tovább a kereszténydemokrácia eszméjét, gyakorlatát; az ő tapasztalataikra építve formáljuk mai felfogásunkat. A keresztény demokrácia elhatárolódik mind a liberalizmus, mind a szocializmus társadalomszemléletétől, harmadik utat képvisel. Vallja: a társadalmi struktúra alapját a keresztény személyiség- felfogás képezi. Ennek lényeKDNP, — A párt tagja a jelenlegi kormánykoalíciónak. Mi a szerepe ebben? — Erőnkhöz mérten minden kérdésben képviseljük a saját álláspontunkat. Természetesen ez a parlamenti munkában kompromisszumok révén tud csak érvényesülni. Nem csekély a szerepünk a parlamenti bizottságok törvényelőkészítő munkájában. Mivel a koalíciós pártok álláspontja sokban hasonló, eddig a kompromisszumok elégségesek voltak ahhoz, hogy ne kelljen határozottan eltérő véleményünknek ellenszavazással is hangot adni... Amit fontosnak tartunk ge, hogy a személyiséget már önmagában közösségi lénynek tekinti. Ezért oly fontosak számunkra a kis közösségek, s az ezeket integráló helyi önkormányzatok. Tehát az állam szerepét szeretnénk minimálisra korlátozni, s a magán- tulajdont sem célnak tartjuk, hanem eszköznek, csak annyiban indokolt, amennyiben feltétlenül szükséges a gazdasági hatékonyságnak és a személyiség autonómiájának biztosításához. Ami pedig a kereszténységhez való közünket illeti: a keresztény jelző azt jelenti, hogy tudatosan vállaljuk a keresztény ideológiát, világnézetet. Hangsúlyozni kell: az egész keresztény ideológiát, nem valamely bizonyos felekezetét; mi valamennyi keresztyén és keresztény ember előtt nyitva állunk. — S mennyiben népi a Néppárt? — Annyiban, hogy fő célunk egy olyan társadalom, amelyben réteghez, osztályhoz, foglalkozási vagy etnikai csoporthoz való tartozás nem befolyásolhatja az állampolgárok boldogulásának, kibontakozásának, érvényesülésének alapvető feltételeit. A Kereszténydemokrata Néppárt részletes programjának hosszas ismertetésére e helyütt nem vállalkozhatunk, de legégetőbb, a választó állampolgárokat legjobban érdeklő kérdésekről nem hallgathatunk. Az önkormányzatokról A kereszténydemokrácia lényegéből következik, hogy a jól működő önkormányzatok létét alapkérdésnek tekintjük. Barankovics 1947-es programjában már virágzó önkormányzatot tűzött ki célul. Az igazi önkormányzatok kialakulásához azonban nem elég a törvény, hanem megfelelő helyi feltételek is kellenek: felkészült, hiteles, a közéletben aktív emberek, és anyagi alapok. A megye minden kereszténydemokrata szervezete — e hiányosságok ellenére vagy épp ezért — sok munkával készül a helyhatósági választásra. Ahol erősek a szervezeteink, mint Kerepestarcsán, Kosdon, Rádon, Tökölön, vélhetően meghatározó szerephez juthat majd pártunk az ön- kormányzatban, a polgármester-választásban. Természetesen nem zárkózunk el attól, hogy más pártok, szervezetek jelöltjeit vagy pártonkívülieket támogassunk, közösen is állítunk jelöltet, ha a szakértelmét,, a személyét megfelelőnek tartjuk. Így például Gödöllőn négy körzetben párton kívüli jelöltünk van, kettőben pedig a Magyar- országi Cigányok Demokratikus Szövetségének embereit támogatjuk. Végül: pártunk fontosnak tartja, hogy a választók bizalmából az önkormányzatba kerülő képviselők ne csak a saját körzetük problémáival törődjenek, hanem településük egészének jövőjéért és fejlesztéséért dolgozzanak majd. Dr. Szakái Ferenc agráregyetemi professzor, a párt egyik mezőgazdasági szakértője mondja: már a parlamenti választások előtt kidolgoztuk a KDNP mezőgazda- sági programját, amely széles szakmai körben talált elismerésre. Sajnos a közvélemény keveset tud arról, mit is szeretnénk. A mezőgazdaságról Szerintem a földtulajdon rendezése nem szakítható ki a vidék életfeltételeinek rendszeréből. Hiba, ha egyes pártok csak a földtulajdon kérdésére helyezik a hangsúlyt, s nem törődnek a mezőgazdaság működésének jövőbeni feltételeivel. Helyes az, hogy a föld legyen magántulajdon, de ezt csak hosszabb idő alatt tartom megvalósíthatónak. Mivel nincs reális földpiac és földár, a gyors privatizálás oda vezetne, hogy a föld nem azok kezébe kerülne elsősorban, akik meg is művelik, hanem a jelenleg hatalmi pozíciókban lévők lennének ennek haszonélvezői. Lényeges szempont, hogy különböző földtulajdoni formák mellett a mezőgazdasági vállalkozási formák széles választékát látom megvalósíthatónak a családi magángazdaságoktól a szövetkezeteken keresztül az állami gazdaságokig. Sarkalatos pontja programunknak, hogy a termelőszövetkezeti közös és állami tulajdonban lévő földek első lépcsőben kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába. A további privatizálás a reális földpiac kialakulásának ütemétől és az önkormányzatok elhatározásától függően történjen! Ennek keretében elképzelhető a földek ingyenes visszaadása a volt tulajdonosoknak vagy örököseiknek, ha ők mezőgazdasági termeléssel akarnak foglalkozni. Ugyanakkor jónak tartom, hogy a falun élő emberek néhány hektárnyi földet akár most azonnal is vásárolhassanak — a háztáji gazdálkodásra. A szociálpolitikáról A keresztényi személyiségfelfogást a keresztényi szolidaritás teszi teljessé eszméinkben, s erre törekszünk a programunkban is. Szolidaritást vállalunk minden emberrel, nemzetiséggel, vallással, néppel, akit vagy amelyet alapvető jogaiban sérelem ér. Különösen a szegényekkel, az öregekkel, a betegekkel. Szociálpolitikai tevékenységünk ezért szervesen kapcsolódik az egyházak karitatív tevékenységéhez. Ide tartozik a hazánkban élő kisebbségek ügyének felkarolása. Érdekeiket — úgy érezzük — eddig mi sem képviseltük eléggé, ezután erőnkhöz mérten többet próbálunk segíteni. A távolabbi célunk az, hogy a szociális piacgazdaság keretében oldódjanak meg a szociális problémák. Osztjuk azt a japán bölcsességet: az éhezőnek nem elég adni egy halat, meg kell tanítani halászni. A Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzései 1. Többpártrendszerű parla- lamentáris demokráciát és állam jogot! Az egyéni képességek szabad kibontakoztatását! 2. Tiszta közéletet! Keresztény erkölcsű nevelést, minden egyház szabad működését! 3. 8 órai munkával elérhető tisztes megélhetést az állam minden polgárának, értékálló nyugdíjakat alsófelső határokkal! 4. A munkaerőt is árán megfizetni. A kiugró jövedelmek adóztatásával és korlátozásával az önhibájukon kívül nem dolgozóknak szociális védelmet biztosítani. 5. Természeti környezetünk .védelmét, tiszta levegőt, egészséges ivóvizet! 6. A veszteséges üzemek állami támogatásának fokozatos megszüntetésével az egyéni vállalkozások és társulások fejlesztését és támogatását, ésszerű hitelpolitikát! 7. Egyéni földtulajdont, szabad bérletet és önkéntes szövetkezeteket! A kistelepülések elmaradottságának megszüntetését! 8. Demokratikus önkormányzatok kiépítését a szabad falvakban, városokban! 9. A családnak, mint a társadalom alkotó és formáló erejének védelmet, és a többgyermekesek erőteljes támogatását! 10. Az európai kereszténydemokrácia támogatásával egyenjogú tagként csatlakozni Európa népeinek nagy családjához. Békében élni szomszédainkkal és minden néppel! Tisztelt Választó! Ha céljainkkal egyetért, szavazzon a megvalósításukért küzdő Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeire a helyhatósági választásokon! KDNP Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége 3 KISEBBSÉG LEGYEN JELEN AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN! Meg kell ki az elismertségért Az önkormányzati rendszer is csak úgy tud eredményesen működni, ha figyelembe veszi a kisebbségi, nemzetiségi öntudatot és teret ad az adott településen élő cigányok akaratmeg- nyilvánulásának. Ez jelentené a kollektív demokratizmus szó szerinti megvalósulását, s ezt kívánja a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. A legtöbb tagot számláló cigányszervezet azt kívánja, hogy a leendő önkormányzati testületben cigány ember foglalkozzon a cigány emberek gondjaival, hogy ő mondhassa meg, melyik cigánycsalád jogosult és érdemesült valóban segélyre, másféle támogatásra, segítségre, hiszen ennél jobban ezt náluk senki sem tudhatja. Mik Q céljaink ? Az MCDSZ célja, hogy minden önkormányzatban kapjon helyet a település cigány lakosságának képviselője. A megye olyan településein, ahol viszonylag megfelelő körülmények között élnek a cigányok, egy emberük is eredményesen tudná megjeleníteni érdekeiket a képviselőtestületben. MCDSZ Olyan településeken azonban, ahol a cigány lakosság az átlagosnál is nehezebb körülmények között él, több emberüket is kívánnák látni a testületben. Monoron például, ahol két cigánytelep is létezik, indokolt volna, ha az önkormányzatban mindkét telep képviselője helyet kapna. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége azokat az embereket látná szívesen a helyhatóság testületében, akiket közösségük elfogad. A megye számos településére az jellemző, hogy a területén mindössze csak egyetlen cigányszervezet működik. Ha ez a szervezet történetesen nem az MCDSZ. e legtöbb tagot számláló szövetség akkor is támogatni kívánja a jelöltet. Sajátságos gondok Szélesebb, a politikai pártokkal történő együttműködésre a cigányszövetség egyelőre nemigen gondolhat. Pusuma József, az ügyvivőtestület vezetője erről így vélekedik: — A különböző pártokhoz, kisebbségi programokhoz való koalíciós csatlakozásról is gondolkodik az MCDSZ. de úgy vélem, ma Magyarországon nincs olyan tömörülés, amely fel merné vállalni a sajátságos problémákkal sújtott cigányságot. éppen azért, mert így súlyos pénzügyi veszteség érné, hiszen a mi gondjaink megoldásához szükséges eszközöket nem tudná garantálni. Sajnos, a kormánypárt sem mutat hajlandóságot a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségével való együttműködésre, még tárgyalási szinten sem. Megbontott egység Sajnos a koalíciós együttműködésnek, sőt az MCDSZ még eredményesebb szereplésének egyéb gátja is van. A szövetséget perbe kényszerítették, működésének jogi feltételeit nehezítve ezzel. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége egységét ugyanis megbomlasztották. Még 1989-ben az MSZMP létre kívánta hozni a maga cigánytagozatát, amely az MSZMP nemzetiségi politikáját lett volna hivatott prezentálni. Arra hivatkozva, hogy az MCDSZ nem életképes, az állampárt pénz- és juttatás felajánlásokkal megbontotta a szövetség vezetésének egységét. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége azonban talpon maradt. Bár több irányzat, orientáció vált ki belőle. Náday Gyula vezette ága ma is 74 840 tagot számlál. Talpon maradtunk Ennek ellenére, a fent említett folyamatok egyik következményeképpen az MCDSZ súlyos pénzügyi gondokkal küzd. A szövetség működéséhez igényelt harmincmillió forint a költségvetés útvesztőin haladva lecsökkent tízmillió forintra, majd hárommillió forintos összegre sorvadt. Ebből a hárommilliós összegből az egyik kivált ág magával vitt még kétmillió-egyszázezer forintot. s hiába erősítette meg a bíróság is, hogy a Náday Gyula-féle ágazat — mint fentebb említettük — több mint het- vennégyezer tagot számlál, sajnos, pénz híján roppant nehéz a létezése. Az MCDSZ vezetői eladósodtak, hiszen, ha csak levelezőlapos értesítést küldenek tagjai számára az esetlegei gyűlések, összejövetelek idejéről, helyéről, az máris több ezer forintos kiadást jelent. S ezt saját zsebből fedezik. A vezetőség több tagja kénytelen volt átmenetileg munkahelyét is feladni. Lehetetlen állapot A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Náday Gyula -vezette ága ez- idejűleg sajnos peres úton kénytelen védeni igazát, mivel a Minisztertanács nemzetiségikisebbségi osztálya nem őket. hanem az MCDSZ másik, az Oláh József vezette ágát támogatja, s ismeri el legitimként. Az MCDSZ legtöbb tagot számláló, Náday Gyula vezette ága a per mihamarább! lezárásáért küzd, hogy végre lehetőséget kapjanak a helyhatósági választásokon való aktívabb részvételre, hogy kapják meg az anyagi támogatást gyűlések összehívására, hogy erejüket, idejüket ne a perek fecséreljék el, hanem összpontosíthassanak az önkormányzati választásokra. Ha az MCDSZ Náday-féle ágának ügye nem nyer mihamarább elintézést, akkor elképzelhető, tüntetést szerveznek, melyben e lehetetlen állapotra hívják fel a figyelmet. Kész programjaink vannak A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége kidolgozott programokkal rendelkezik, azokkal kíván indulni a helyhatósági választásokon. Szakértők által papírra vetett határozott elképzeléseik, terveik vannak az oktatásügy továbbfejlesztésére, a kézművesség jövőjére, a mező- gazdaság sorsának alakítására. Az MCDSZ a kisebbséget kívánja kormányozni. A cigány lakosságot érintő munkanélküliség kezelésére, a közmunkák szervezésére ésszerű alternatívákat dolgozott ki. Az MCDSZ vezérlő alapelve, törekvése az, hogy szűnjön meg a társadalom munkamegosztásában hátrányos helyzetbe került cigányiakosság kiszolgáltatottsága. Programja van arra is, hogy a közmunkák irányítását ne a meglévő irodák végezzék, hanem az önkormányzatban helyet foglaló képviselő. Fontosnak tartja a családsegítő központok működésének javítását, s tevékenységének ésszerűsítését. ~k E számos programmal, megoldási javaslattal azonban a: MCDSZ Náday Gyula vezettf ága csak akkor tud a válasz tópolgárok elé lépni, ha ügyül elintézést nyer. A Magyaror szágon működő cigányszerve zetek között az MCDSZ szerir nincs áthidalhatatlan ellenté ellenségeskedés. Végső célju azonos, a demokrácia telje körű megteremtése. A Nóda; féle ág bízik benne, hogy a r; juk kényszerített, kívülről ii dukált jogi huzavona ham rosan lezárul, s valóban telj jogú résztvevői lehetnek helyhatósági választásoké ★ Az önkormányzat működésének éppen az a lényege, ho az adott település fejlesztése, ezen belül a gazdaság feilend lése a demokratikus együttélés szabályai szerint, az emberi , gok érvényesítésével valósuljon meg. Ez nem lehet teljes a kisebbségek, a cigányság részvét nélkül, s semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül a 1< több tagot számláló szervezetük, a Magyarországi Cigánj Demokratikus Szövetségének Náday Gyula vezette ága. Ahhoz, hogy a leendő önkormányzatokban a cigány gondjait, ügyeit a leginkább ismerő, a cigányközösség által ismert ember képviselje, ahhoz, hogy megvalósulhassanak MCDSZ programjai, ahhoz, hogy a magyarországi cigány lak ság elindulhasson a felemelkedés útján, támogassa s vazatával a Magyarországi Cigányok Demokratikus S vétségéi! (Náday Gyula)
