Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám

1930. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 3 Önkormányzatok KÉSZÜL A KÖZSZOLGÁLATI TORVÉNY a tanácsi dolgozók Egyre nagyobb aggodalom­mal figyelik az utóbbi hóna­pok eseményeit a tanácsi dol­gozók. A vezetők nagy része szinte teljesen biztos benne, hogy távoznia kell funkciójá­ból. A tanácselnökök úgy ér­zik, hogy — végzett munká­juktól függetlenül — az embe­rek minden gondért őket te­szik felelőssé. Bár az tagadha­tatlan. hogy a tanácsok irá­nyítói között akadtak szép számmal olyanok is, akik visz- szaéltek hivatali hatalmukkal, ám hogy tekinthetnénk bű­nösnek az államigazgatás ösz- szes vezetőjét? Nem nyugodtabbak a vb- titkárok sem. Sorsukkal kap­csolatban annyi biztos, hogy állásuk a jegyző kinevezésé­nek napján szűnik meg. A jegyzői funkcióért persze ők is pályázhatnak, ám a végrehajtó bizottságok titkárai attól tar­tanak, hogy a kinevezéseknél nem a szakértelem lesz a döntő szempont. A megválasz­tott önkormányzati képviselő- testületek nem látják majd szívesen az „előző rendszer embereit", még akkor sem, ha felsőfokú végzettségük, ta­pasztalatuk és szaktudásuk al­kalmassá tenné őket a fel­adatra. Bizonytalannak tartja jövő­jét a tanácsapparátus többi dolgozója is. Nem egy helyen előfordult, hogy gorombáskod- tak az ügyintézőkkel, megfe­nyegették vagy „vörös bérenc­nek” nevezték őket. Sokan el­keseredésükben úgy érzik, hogy lenyúzzák róluk az utolsó bőrt is — a választások elő­készítése rendkívül sok mun­kát jelent —, aztán útilaput kötnek a talpukra. Az igazgatásban dolgozók helyzetét megszilárdítaná, eg­zisztenciájukat biztosabbá ten­né, ha a közszolgálati törvény valóban életbe lépne a terve­zett időpontban, azaz szep­tember 30-án. Többek között e készülő jogszabályról is tá­jékoztatást kaptak a megye ta­nácsi dolgozóit képviselő szak- szervezeti bizalmiak szeptem­ber 4-én Gödöllőn. A törvénytervezet szigorú szabályokhoz köti a munkálta­tó felmondási lehetőségeit. Amennyiben a dolgozónak mégis meg kell válnia munka­helyétől, végkielégítés illeti meg. Az előzetes elképzelések szerint négyhavi illetményt kapna az, aki öt évnél keve­sebbet dolgozott az államigaz­gatásban. öt évnél hosszabb munkaviszony esetén hathavi, nyolc év után tizenkét havi, tizenkét év után 18 havi, húsz év után pedig két teljes évi bér járna végkielégítésképpen. Perspektívát jelentene a ma még kevéssé becsült állam- igazgatási dolgozóknak az elő­meneteli rendszer pontos sza­bályozása is. Az egyetemről vagy főiskoláról frissen kike­rült tanácsi alkalmazottak gyakornoki besorolást kapná­nak. Egy •■év után lehetne va­laki fogalmazó, négy év után előadó, nyolc év után titkár, tizenkét év után munkatárs, tizennyolc év után fömunka- társ, huszonöt év után pedig tanácsos. Egyik kategóriából a másikba meghatározott vizs­gák után lehetne átkerülni. A középiskolát végzettek lassab­VALASZTASI SAROK Ma jár le a Szeptember 13-a a helyi önkormányzati választások előkészítésének határideje. A pártok és társadalmi szerve­zetek által indított listákat e napon 24 óráig lehet bejelen­teni! A határidő jogvesztő, azaz a bejelentésre később nincs mód. Ezért indokolt fel­eleveníteni a törvény vonat­kozó rendelkezéseit. Jelöltként az a személy je­lenthető be, aki elnyerte a választókerületben élő válasz­tópolgárok 1 százalékának (polgármester esetében 3 szá­zalékának) ajánlását. A be­jelentéshez csatolni kell a elölt nyilatkozatát arról, íogy választójoggal rendelke- :ik, a jelölést elfogadja és nás helyen jelölést nem vállal. Azokon a településeken, hol a lakosság lélekszáma a 0 000 főt meghaladja, a pár- rk és társadalmi szerveze- ik listát indíthatnak, ameny- viben az egyéni válsztókerii- tek egynegyedében sikerült töltet állítaniuk. A megye te- püléseinek lélekszámúra te­tt tettel ez nálunk 2, illetve nagyobb városokban 3 vá- sztókerületet jelent. A listákon szereplő szemé- >k sorrendjét a listát indi- párt, társadalmi szervezet tár ózza meg és a bejelen- t sorrenden a későbbiek- i nem változtathat. A lis- :on szereplő valamennyi je- :nek nyilatkozatot kell ten­v helyi választási bizottsá- : a törvényes feltételeknek gfelelő jelölteket és listá- nyilvántartásba veszik. A /ény értelmében nem fél­tük a bejelentési jogosult­vizsgálata, azaz nem el­bán haladnának a ranglétrán, így a gyorsabb szakmai előme­netel lehetősége is ösztönözne a felsőfokú végzettség meg­szerzésére. A tervek szerint ez év végéig minden tanácsi dol­gozót ideglenesen besorolná­nak. Két év alatt kellene a végleges besoroláshoz szüksé­ges vizsgákat letenni, s 1993. január 1-jétől működne igazán az előmeneteli rendszer. A köztisztviselők minősítése is egységes lenne az egész or­szágban, ugyanaz vonatkozna a legkisebb községben dolgo­zókra, mint a minisztériumok alkalmazottaira. A törvénytervezet szerint a közszolgálatot végzők javadal­mazása is az egységes kategó­riák szerint alakulna. A fize­téseket a mindenkori minisz­teri bérekhez igazítanák. A felsőfokú végzettségű gyakor­nokok a miniszterek fizetésé­nek 23 százalékát keresnék. Öt év után a dolgozók bére 36, tíz év után 45, huszonöt év után pedig 55 százaléka lenne a mi­niszteri béreknek. Kevesebbet kapnának ennél a középfokú végzettségűek, ám ha ez a bére­zési rendszer megvalósulna, az összes tanácsi dolgozó jóval többet keresne, mint most! A törvényesen előirt munka­idő 35 óra lenne, és minden évben járna a 13. havi fizetés is! Ám szerepel valami a ter­vezetben, amiről nem nagyon tud a közvélemény, pedig so­kakat igen fontos döntés elé állíthat. A kormány azt a ja­vaslatot kívánja a Parlament elé vinni, hogy országgyűlési, illetve önkormányzati képvi­selő vagy polgármester ne le­hessen köztisztviselő. Tehát: ha egy tanácsi dolgozó indul és győz a választásokon, dön­tenie kell, a korábbi állását hagyja ott, vagy lemond a kép­viselőségről! AHÁNY HÁZ - ANNYI „KOALÍCIÓ' Nincs elegendő a jósláshoz Javában tart a választási előkészület, folyik a kam­pány, s vége a jelölési ha­táridőnek. Miként is alakul a választási küzdelem Pest megyében? Mi jellemzi a je­löléseket? — erről kérdeztük dr. Pálffy Ilonát, a megyei választási munkacsoport ve­zetőhelyettesét. — Rengeteg a váratlan for­dulat, valóban nagy, s egyre élesebb a harc, de különbözik a korábbitól. Az érdekessége most az: a pártok nem any- nyira saját jelöltjeiket, mint inkább a függetleneket, s a közös jelölteket támogatják. Szinte fehér hollónak számít az olyan település, ahol egyet­len párt valamennyi képviselő- testületi helyre önállóan ál­lított jelöltet, mint Biatorbá- gyon, ahol az MDF tíznél több posztra nevezett be emberei­vel. — Ezek szerint tarkák a je­lölőívek? — Ahogyan eddig értesül­tünk — mert még nincs meg a végeredmény, csupán a lenőrzik és nem is ellenőriz­hetik, hogy a bejelentő a párt vagy társadalmi szervezet ne­vében jogosult-e eljárni. A független jelöltek, jelöltet állító pártok, társadalmi szer­vezetek — hasonlóan az or­szággyűlési választásokhoz — elküldhetik megbízottaikat a helyi választási bizottságokba és szavazatszámláló bizottsá­gokba. Az ilyen megbízottak a választási szervek úgyneve­zett delegált tagjai, akinek nevét a jelölt bejelentésével egyidejűleg, de legkésőbb 1990. szeptember 17-ig be kell je­lenteni a helyi választási bi­zottságnál. Fontos tudni, hogy megbízást csak az adott te­lepülésen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgár szá­mára adhat a jelölt, párt vagy társadalmi szervezet. A helyi önkormányzati vá­lasztások előkészítése, lebo­nyolítása során a területi vá­lasztási bizottságnak is van törvényben meghatározott fel­adata. E terület azonban ez alkalommal csak választott tagokkal működik, megbízot­tat sem a jelöltek, sem a je­löltet állító szervezetek nem küldhetnek a bizottságba. Mi a teendő akkor, ha va­laki úgy véli, hogy a válasz­tójogi törvényt megsértették? Ilyen esetben 3 napon belül a helyi választási bizottság­hoz fordulhat. A választási bizottság döntése ellen a te­rületi választási bizottság­hoz (Budapest, Városház u. 7. 1052) lehet kifogással élni. A területi választási bizottság határozata elleni jogorvoslat elbírálására a megyei bíróság jogosult. (Budapest, Thököly út 97—101. 1143.) LASSAN KICSÚSZUNK AZ IDŐBŐL Lesz-e világkiállítás? Kedden délelőtt gyűlt össze újabb megbeszélésre a Duna menti megyék és régiók együttműködéséhez csatlakozott hét magyar megye. Mivel előre látható volt, hogy a résztvevőket elsősorban a világkiállítás kérdése foglalkoztatja majd, ezért a Pest Me­gyei Tanács meghívta dr. Kunkár Dénest, Magyarország új bécsi nagykövetét, d,r. Sándor Juditot, a világkiállítás program- irodájának vezetőjét, dr. Király Attilát, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét és dr. Szabó Lajost, a Belügymi­nisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjét. Hazánk frissen kinevezett bécsi nagykövete — aki vasár­nap utazik ki állomáshelyére korábban ENSZ-diplomata- ként tevékenykedett, és több évtizedes osztrák kapcsolatok­kal rendelkezik. Ennek alap­ján számolt be a jelenlévők­nek arról, hogy Ausztriában maximálian támogatják a vi­lágkiállítás gondolatát. Oszt­rák üzleti körökben nem örül­tek neki, hogy dr. Baráth Etele hétfői tv-interjújában bejelen­tette: Magyarország elhalasz­totta a végleges döntést. Auszt­riában már megkezdődött a szervezés, és létrejött az a részvénytársaság, amelyik a kiállítást finanszírozza majd. Az utolsó percek A bős—nagymarosi építkezés leállításával kapcsolatban dr. Kunkár Dénes elmondta: nyu­gati szomszédunkban már kez­denek napirendre térni az ügy felett. A kártérítés kérdésében — bár a cégek mögött álltak a kormányok — tulajdonképpen az Oviber és a Donaukraft­werke közötti per dönt, a jog­vita pedig 5-6 évig is eltarthat. Mindez nem érint: a világki­állítással kapcsolatos együtt­működést, a végleges döntés azonban nem tűr halasztást, mert kicsúszunk az időből. A világkiállítás program- irodájának vezetője beszámolt arról, hogy eredetileg október 15-én szerették volna Parla­ment elé vinni a kérdést. A helyhatósági választásokra azonban szeptember 30-án ke­rül sor. ezután alakul meg az új budapesti önkormányzat, s egy frissen létrejött testületet nem lehet azonnal ilyen nagy jelentőségű döntésre kénysze­ríteni. Márpedig a világkiállí­tás helyszíne — bár be akar­ják kapcsolni az ország egé­szét — mégiscsak a főváros, tehát az új önkormányzat vé­leménye nélkül nem kerülhet a kérdés a honatyák elé. Különböző újságodban meg­jelent a beruházási felhívás. Határideje szeptember 30-a, s a beérkezett jelentkezések még a végső döntés előtt jel­zik a nemzetközi és magyar cégek érdeklődését. A Kiállítá­sok Nemzetközi Irodája no­vember 23-án ülésezik legkö­zelebb, addig kell az osztrák és a magyar félnek bejelentenie a rendezéssel kapcsolatos szán­dékát. A nemzetközi szervezet november után már csak jövő év júniusában tart megbeszé­lést. addig azonban valóban nem várhatunk, mert nem ma­rad elegendő idő a felkészü­lésre. Dr. Király Attila, a Külügy­minisztérium illetékes főosz­tályvezető-helyettese szintén úgy vélekedik, hogy az utolsó percben vagyunk. Magyaror­szág késése még Ausztriához képest is 30-40 év, a fej­lettebb nyugati országokról nem is beszélve. A világkiállí­tás hatalmas lehetőség lenne, belépő Európába. Előzetes szá­mítások szerint az Expo 8 mil­liárd dollárba kerülne, amely­ből viszont csak 1,5-2 milliárd szolgálná közvetlenül a kiállí­tást. Legalább 6 milliárd dol­lárt az infrastruktúra — töb­bek között az úthálózat és a telefonvonalak — fejlesztésére költenének. Mindez hosszú tá­von szolgálná Magyarország érdekeit. A külföldi cégek szin­tén nem csak a világkiállítás idején lennének jelen hazánk­ban, befektetéseiket ők is hosz- szú távon megtérülőnek tekin­tik. Fővárosok között A megyék jelenlévő képvise­lői arról számoltak be, miként készültek eddig a kiállításra. Győr-Sopron megyében még tavaly decemberben megala­kult egy operatív bizottság, s azóta már Vas megyével, va­lamint a szomszédos Burgen- landdal együtt közös feladat­tervet fogadtak él. Hazánkban a legdélibb Duna menti megye Baranya. Bár a terület nem esik Bécs és Budapest közé, azért nem szeretnének kima­radni a világkiállítás, nyújtot­ta lehetőségekből. Az eddigi tapasztalatok szerint a látoga­tók harmada nem csak a renr dező várost keresi fel, hanem szétnéz az expónak otthont adó országban. A baranyaiak szép tájaikat, termálvizeiket, bor­vidékeiket és Pécs nevezetes­ségeit ajánlhatják a vendégek­nek. Az előzetes elképzelések szerint 1995-ben Pécsett ren­deznék meg a nemzetközi bor­versenyt, ami szintén sok ér­deklődőt vonzana a megyébe. Bács-Kiskun megyében szin­tén létrejött egy szakmai bi­zottság, amely kiadványt ké­szített azokról a lehetőségek­ről. amit a terület kínálna a külföldi érdeklődőknek. Fejér megye szerencsésebb helyzet­ben van, hiszen területe a két főváros közötti útvonalra esik. A megye képviselője feltett azonban egy mindenkit foglal­koztató kérdést: honnan lesz pénz a világkiállításra? A semmivel egyenlő Dr. Sándor Judit elmondta, hogy a magyar költségvetés öt év alatt körülbelül 10 milliárd forinttal tudná támogatni a munkát — ami szinte a sem­mivel egyenlő. A kiállítást csakis vállalkozási alapon le­het létrehozni, kül- és belföldi működő tőke bevonásával. Bár Antall József miniszterelnök és Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági ügyek minisztere tá­mogatja a világkiállítás meg­rendezésének gondolatát, de nem keverhetik újabb adós­ságba az országot. Esetleg any- nyi képzelhető el, hogy külön­böző adókedvezményeket kap­nak a beruházó cégek. S bár az egyik legfontosabb kérdés a pénzügyek rendezése, de leg­először is a Parlamentnek meg kell hoznia a végső döntést: legyen-e Bécs—Budapest Vi­lágkiállítás? A 3„ 4., 9., 10. oldal a Pest Megyei Tanács támogatá­sával készült. A pártok ismertető anyagaikat maguk ál­lították össze. jelzések jönnek —’ nagyon is tarkák. A nagy pártok, például az utolsó pillanatig vártak a jelöléssel, s ez mpdosíthaíja a korábban kialakult képet. — Milyen ez a kép? — A kisebb községekben, ahol a pártok jelenléte, tagsá­ga csekély, vagy hiányzik, zömmel független jelölteket találunk, 50 százaléknál több az ilyen. Hihetetlen, de a parlamenti koalíciónak alig érezhetők a nyomai. Ugyanis MDF—SZDSZ, MSZP—Fidesz, Kisgazda—SZDSZ helyi „koa­líciók” is akadnak szép szám­mal, s támogatnak közös je­löltet. Nagyon sok helyütt a jelölésben társ Keresztényde­mokrata Párt, a legmagányo­sabbnak pedig az MSZMP tű­nik, mégha nagyszámú kör­zetben állított is saját jelöltet. Eladd említsek egy példát, ami jellemző: egyik településün­kön az MDF helyi szervezeté­nek elnöke indul független je­löltként a polgármester-vá­lasztáson, a Fidesz és az SZDSZ támogatásával. De ugyanott az MDF-nek van másik polgármesterjelöltje is... — Sokan pályáznak köztiszt­ségre a régiek közül? — A várakozással szemben rengeteg kistelepülésen, de a nagyobbak közül Nagymaro­son vagy Tárnokon, s pél­dául a nagykátai körzet szinte valamennyi községében jelölt lett a polgármesteri tisztségre a volt tanácselnök. Méghozzá a 3 százalékos ajánlási mi­nimumszintet jóval meghala­dó, gyakran 10 százalék fölöt­ti ajánlási aránnyal, tehát él­vezik a lakosság kitapintható támogatását. Érdekesség: Kó­don öt, Váchartyánban hat, Hévízgyörkön, Szobon, Pilis- szentkereszten hét-hét pol­gármesterjelölt is akad, s a rekord Pilisborosjenőé: ott ki­lenc. Van persze község, ahol a hangosbemondót kellett körbeküldeni a falun, mert egy hétig szinte senki nem je­lölt képviselőt, polgármestert, mint Bényén. S nincs szerdáig elegendő képviselőjelölt pél­dául Kisorosziban, vagy Cso­rnádon. — Említette, hogy nagy a harc. Mik a jelei? — Nos, nem a megszokot­tak. Ugyanis nem annyira a pártok között, mint inkább a pártokon belül tapasztalható a pozícióharc. A tagjaik olykor egymástól függetlenül, egy­mással sem egyeztetve külön­böző jelölteket állítanak vagy támogatnak, egy párthoz tar­tozókat — egymás ellen ... Érdi a példa: a kisgazdák két részre szakadtak, mindkét csoport önállóan adta a lista- állításhoz szükséges egyéni választókerületi jelölteket. így a megyei választási bizottság most nem tudja, melyik is a legitim Kisgazdapárt Érden. Tény, hogy csak egy csoport készíthet egy párt nevében listát. A helyi választási bi­zottság jobb megoldás híján azét fogadta el, aki elsőnek adta át a hiánytalan listaje­lölést. De úgy tűnik, hogy az ügyben a végső szót a bíróság mondja majd ki. — Mi a várható eredmény? Körvonalazható már? — Korai lenne, hiszen a je­löléseket még számolják. Any- nyi azonban bizonyos: a pár­tok erőviszonyairól rendkívül keveset árul majd el ez a je­lölési forduló. Egyrészt mert sokan vannak a független je­löltek, akiknek a háta mögött több párt is állhat. Ez a hely­zet nem enged meg semmi­lyen előzetes spekulációt, nem ad alapot semmilyen jóslás­hoz. Másrészt végül is az dönt majd el mindent, melyik párt kit támogat. Lehet, hogy a legszimpatikusabb, a legnép­szerűbb emberek kerülnek majd az önkormányzatokba, csak épp azt nem fogjuk tud­ni, mert nem mindenütt derül ki egyértelműen, hogy melyik párt is győzött. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom