Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

2 ^&£írkm 1990. SZEPTEMBER. 1., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés Az utolsó diplomáciai esély? Az ENSZ főtitkár missziója a nemzetközi érdeklődés fókuszában Eltérő vélemények az öbölbsli válság további fejleményeiről A két Németország újabb lépése a gyors egyesülés útján ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A közép-keleti katonai . fel­vonulás, amely Irak KÜVált elleni villám támadását kö­vette, immár befejeződőben van. Szaúd-Arábiában és. az Egyesült Emirátusok Szövetsé­gében amerikai, angol, illetve egyiptomi és marokkói kato­nák ásták be magúikat a si­vatagi homokba, hogy ha kell, 'kivédjék és visszaverjék Bag­dad esetleges invázióját. Pán­célosok, tüzérségi alakulatok, harci repülőgépek és az öböl térségében cirkáló repülőgép- anyahajók, rombolók állnak készenlétben, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges visz- Bzacsapáshoz. A héten megér­kezett Szaúd-Arábiába az öt­ezer főnyi pakisztáni expedi- ciós hadtest is, s ezzel huszon­kettőre emelkedett azoknak az államoknak a száma, ame­lyek katonákkal vagy hádihá- jókkal részt vesznek a Wa­shington által kezdeményezett és a Biztonsági Tanács határo­zata által szentesített műve­letben. Irak blokádja, amely- lyel ki akarják kényszeríte­ni, hogy a támadók kiürítsék az általuk megszállva tar­tott Kuvaitot, a héten az Akabai-öböl lezárásával im­már teljessé vált. Más kér­dés, hogy Bagdad egyelőre ar­ra adott parancsot hajóinak, hogy kerüljenek él minden konfrontációt a sökne'mzetisé- L-gűnek „nevezétt • erőkké!^ s-ha megállásra szólítják-Tei tikét,' engedelmeskedjenek és hagy- rják átkutatni .rakodóterüket,, átvizsgálni okmányaikat. : A pillanatnyi helyzetet még az „idegek háborúja” jellem­zi. Szaddam Husszein. itaki : elnök „tárgyalási készségéről”, nyilatkozgat, de kizárja .azt, liogy csapatai a Biztonsági Ta- nács határozatának eleget.ten- nének, s elhagynák a lerohant és bekebelezett Kuvaitot. 'Sőt, a héten egy elnöki rendelet­tel egyszerűen Irak egyik .„kormányzóságává” nyilvání­totta az agressziójának áldoza­tául esett kis, olajban oly gazdag öböl menti államot. A bagdadi vezetés nem hagy ■kétséget afelől sem, hogy a : Kuvaitban és Irakban tartóz­kodó nyugati állampolgárokat túszoknak tekinti, s nem garan­tálja életüket, ha háború rob­ban ki az öbölben. Mivel köz­tük asszonyok és gyermekek is vannak, Szaddam Husszein még kedden megígérte, hogy őket elengedik, de távozásuk elé bürokratikus formaságok teljesítésének egész 6orát ál­lították. Eközben a fenyegető­zések tovább hallatszottak az iraki fővárosból, „beláthatat­lan következményekről”, ha Bagdad jogát Kuvait bekebe­lezésére „erőszakkal megkér­dőjelezik”. Ismét felvetődött a vegyi hadviselés és a nyuga­tiak elleni terrorakciók világ­méretű felújítása. mítási hibát vétett, amikor kitervelte Kuvait elözönlését. Mindenekelőtt nem vette fi­gyelembe az új nemzetközi helyzetet, amely a hideghá­ború vége óta kialakult. Szaddam Husszeint bizonyára meglepte, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó nagyhatal­mi tagja mennyire egyhan­gúan lépett fel, s hogy a tes­tület határozataival gyorsan keresztül tudta vinni az ag- resszor teljes gazdasági elszi­getelését. Ugyancsak nem szá­mított arra sem, hogy az arab világ oly befolyásos tagjai, mint Egyiptom és Marokkó csatlakozzanak a soknemzeti- ' ségü erőhöz,, amely felsorako­zik Kuvait szaúd-arábiai ha­tárán, hogy megleckéztesse, ha kell, az iraki támadókat. Bagdad arra hivatkozik, hogy legalább három hóna­■ po3 élelmiszer-készletei van­nak, s a jegyrendszer beveze­tésével képes ellátni, a gazda­sági embargó ellenére is, a la­kosságot. Különben is, nyilat­kozatják, annak idején, az Iránnal való háború idején országuk lakossága már tanú­jelét adta annak, hogy kész bizonyos nélkülözéseket is vál­lalni. Ami pedig a fegyver- készleteket illeti, ezek ott van­nak az országban, s így jó ideig ni/ncs szükség utánpót­lásra. Irak egyébként arra is kalkulál, hogy az embargóban részt vevő államok között ké­sőbb nézeteltérések robbanniuk .ni, « .válság megoldását il’e- ‘tően, s ha végső teherpróbára kerül sor, a legtöbben vissza- riadnak attól, hogy részt ver gyenek egy Irak elleni fegy­veres akcióban, mivel ennek áldozatai nagyok lesznek. Szaddam Husszein rendsze­re egyébként inem véletlenül említette a 90 napot. Bush el­nöknek ugyanis ennyi ideig lehet hivatali jogkörénél fog- Vá a jelenlegi akcióban részt vevő nagy számú amerikai ka­tonái erőt külföldön tartani. Ezek után már a washingtoni törvényhozás jóváhagyása szükséges, s egy korábbi elő­írás szerint hadüzenet szük­séges ilyen jellegű hadműve­lethez. Ettől pedig Szaddam Husszein kormányzata szerint a washingtoni honatyák visz­■ szariadnának, ha Irak közben állandóan hangoztatia tárgya­lási készségét a válság meg­oldására. két. Mint megjegyzik: ha Szaddam Husszein kivonulna Kuvaitból, ez bukását jelen­tené. Már azt is nehéz volna lenyeletni saját pártjának egyes vezetőivel is, hogy a tízéves, Iránnal vívott hábo­rú után, amelyet annak ide­jén állítólag országa területi követeléséért robbantott ki, és amely milliónyi emberélet­be került, most egyszerűen egyik napról a másikra le­mondott mindenről, azaz ka­pitulált Teheránnak, hogy legalább onnan bebiztosítsa hátát, a mostani kuvaiti hó­dítás miatt fenyegető intézke­dések láttán. Valóban: Tarife Aziz világossá tette, hogy a Pérez de Cuellarral folytatott tárgyalásain mindenről szó eshet, csak arról nem, hogy Kuvaitból az iraki csapatok kivonuljanak. A főtitkár en­nek láttán megismételte, hogy nem közvetít, hanem csak „meghallgatja” az iraki állás­pontot, bár kész Bagdadba is elutazni, ha ez elősegíti a vál­ság megoldását. ELHÚZÓDÓ AKCIÓ? PÉREZ DE CUELLAR LÉPÉSE Bush elnök közben sajtóér­tekezleten olyan benyomást keltett, hogy Washington tisz­tában van azzal, hogy hosz- szan elhúzódó válságra kell számítani. A jelenlegi ameri­kai katonai erők Szaúd-Ará­biában és a térségben tartá­sa évi 22 milliárd dollár kö­rüli költséget idéz elő, s ezekből a terhekből a Fehér .Ház sz^ipty^ßszkokeü vállalj niok mindazoknak. akiket megvédenék, és akik előnyt élveznek abból, hogy emiatt az olaj szabadon áramolhat a világpiacra, minden kiesés nélkül. (A héten az OPEC- államofc vállalták, hogy az iraki és kuvaiti szállítások el­maradása miatt megnövelik olajtermelésüket, s így az olaj hordónkénti ára már 24 dollár körül mozog a válság első napjaiban kialakult 30 dollár helyett.) Washington tehát hosszú ka­tonai jelenlétével számol a térségben, de jól értesült kö­rök szerint még bízik abban, hogy Szaddam Husszein rendszerét sikerül az elszige­teléssel megbuktatni, s olyan kormányzattal felváltatni, amely teljesíti a Biztonsági Tanács határozatait. BAGDAD IDŐT AKAR NYERNI Szaddam Husszein kor­mányzata láthatólag arra tö­rekszik, hogy időt nyerjen, s ez eddig sikerrel is járt. Bag­dadban előnynek könyvelhe­tik el, hogy az iraki villám- támadást nem követté , azon­nali katonai megtorló akció. Az iraki elnök nyilván arra számít, hogy ha nem keresi a katonai konfrontációt, a soknemzetiségű, főleg Szaúd- Arábiában állomásozó haderő nem indít támadást. Ezzel magyarázható, hogy egyes hí­rek szerint az iraki' csapato­kat mintegy 15 kilométerre hátrább vonták a szaúdi—ku­vaiti határtól, hogy elkerül­jenek minden incidenst? Hírmagyarázók véleménye szerint azonban a bagdadi vezetés már akkor több szá­Ebben a helyzetben lépett a színre az ENSZ főtitkára. Pérez de Cuellar szavai sze­rint úgy ítélte meg, hogy ad­ni kell még egy esélyt a dip­lomáciai megoldásra, mielőtt a fegyvereké lenne a szó. Ezért vállalkozott arra, hogy Ammanba utazik, hogy tár­gyaljon Aziz iraki külügymi­niszterrel. Bush nem is tit­kolta? nem sok esélyt lát bármilyen közvetítésre, sőt Washingtonban úgy véleked­tek, az ENSZ-főtitkár lépése „lovat adhat a bagdadi veze­tés alá”, hogy ellene szegüljön a Biztonsági Tanács határo­zatainak. Pérez de Cuellar vá­laszul leszögezte, hogy azért utazik a helyszínre, hogy ér­vényt. igyekezzen szerezni a BT döntésének, s hogy Irak azonnali kivonulása Kuvaitból nem lehet semmiféle alku tár­gya. Az ENSZ-ben korábban oly hosszú időt hazájának küldötteként eltöltött főtitkár arra számít, hogy az iraki külügyminiszterrel való ak­kori személyes kapcsolata, va­lamint a diplomáciai szolgá­latban szerzett sok évtizedes tapasztalata segítségére lesz a válságból való kiút keresé­sében. A beavatottak azonban nem véletlenül vetik fel kétségei­ÜNNEPÉLYES ALÁÍRÁS A július 1-jei valuta-, gaz­dasági és szociális unió után pénteken új szakaszba lépett a német újraegyesítés gépeze­te. Ezúttal a politikai egyesü­lés folyamata indult el azzal, hogy Berlinben aláírták az úgynevezett német—német egyezményt. Ez a szerződés az idén október 3-án egyetlen államban egyesíti a “ mai NSZK-t és NDK-t. Abban ál­lapodtak meg, hogy a jelzett napon Németország keleti ré­sre az NSZK alkotmányának 23. paragrafusa alapján csat­lakozik a szövetségi köztársa­sághoz. Ezek után október 3-a lesz majd az egységes Német­ország nemzeti ünnepe. A né­met—német szerződést még mind az NDK, mind az NSZK törvényhozásainak ratifikálnia kell, de ez már puszta forma­litás lesz, hiszen előzetesen megvolt ebben az egyetértés. így október 14-én már nem az NDK helyi választásaira kerül sor, hanem az egységes Németország 15 tartománya közüli ötben és Berlinben. S ezek után december 2-án már az ee'rséaes Németország sza­vazhat a szövetségi gyűlés összetételére és választhat majd meg előreláthatólag 656 képviselőt. Árkus István Valószínű a katonai összecsapás Az Irak elleni amerikai ka­tonai támadás csak az idő és a felkészülés kérdése, arra két hónapon belül sor kerülhet — ezt írta pénteken megjelent, több újság által publikált cik­kében az Evans—Novak szer­zőpáros. Alexander Haig volt amerikai védelmi miniszter és NATO-főparancsnok szerint is valószínű a katonai összecsa­pás, de ahhoz az Egyesült Ál­lamoknak akár félmilliós had­erőre is szüksége lehet a Kö­zel-Keleten. A törvényhozási köröknek kiszivárogtatott tervek szerint az amerikai légierő nagy fö­lényét kihasználva mérnének csapást Irakra, elvágva az üzemanyag-utánpótlást, ezzel megbénítva az irakiak nagy harckocsiegységeit. Pénteken éjszaka sugárzott televíziós nyilatkozatában Alexander Haig volt védelmi miniszter, egykori NATO-fő­parancsnok is elképzelhetőnek mondotta, hogy az Egyesült Államok katonai erővel oldja meg a válságot. „Irakon belül nincs a rend­szernek érdemi ellenzéke, s az egyetlen remény, ha saját ka­tonai és kormányzati elitje fordul szembe vele” — erről beszélt a The Washington Postban megjelent pénteki nyilatkozatában Szaad Dzsabr, a londoni székhelyű új Iraki Néppárt vezetője. Dzsabr szerint az iraki elit, az államfő 700—800 kulcsfon­tosságú katonai, rendőri és polgári vezetője Szaddam el­len fordulhat, ha úgy látja, hogy a diktátor romlásba viszi az országot s vele annak veze­tő rétegét. A nini! József finn tárgyalásai Az együttműködés bővítésének lehetőségei A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének le­hetőségeiről és az európai fej­leményekről folytatott eszme­cserét pénteken Helsinkiben Antall József magyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. Antall József, aki az Európai Demokrata Szövetség XIII. pártvezetői konferenciáján vett részt Helsinkiben, ezt az alkalmat használta fel a két­oldalú tárgyalásokra. A kor­mányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten Antall Jó­zsef nagyon hasznosnak minő­sítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyar- országi beruházásokra biztatta a finn befektetőket. Ügy vélte, még két nehéz esztendő után fellendülést várhatunk a ma­gyar gazdaságban. Említést tett az országot sújtó váratan eseményekről, így az aszály­ról. s reményét fejezte ki, hogy Magyarország is részesül az amerikai kormányzat minap meghirdetett segélyprogramjá­ból, amelyből az Irak elleni embargó miatt kért szenvedő államok részesülnek. Holkeri elmondta, hogy hasznos információkat kapott a magyar kormányfőtől nem­csak a magyarországi helyzet­ről, hanem a Varsói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyar—szovjet viszony­ról. Mint Antall is megerősí­tette, megbeszélésükön tapasz­talatcserét folytattak a Szov­jetunióhoz fűződő viszonyról, hiszen mindkét ország sok szállal kötődik e világhata­lomhoz. Holkeri közölte, hogy érdek­lődött a romániai helyzet ma­gyar megítéléséről, mert Finn­országban úgy látják, hogy a jól induló romániai fejlődés megtorpant, az események nem a megfelelő irányba fej­lődnek. A Helsinkiben tartózkodó Antall József pénteken délután a Nokia részvénytársaság iro­daházába látogatott. A világ 31 országában működik Nokia- egység, 17 országban — köztük Magyarországon — gvártást is folytat. A legnagyobb finn magáncég több magyar válla­lattal működik együtt. Szombaton Antall József és a kíséretében levő MDF-de- legáció a finn Nemzeti Koalí­ciós Párt vezetőivel ül tárgya­lóasztalhoz, majd a helsinki magyar nagykövetségen Finn­országban élő magyarokkal ta­lálkozik. Szávák műszaki« és kör­nyezetvédelmi szakember e]^. egy csoportja a Pozsonyi Űj S.n című napilap pénteki szá- ’mamm rUffflatKozatoan köve­telte a szlovák illetékesektől: állítsák le, a bősi vízi erőmű befejezésére irányuló egyol­dalú kampányt, amely mani­pulálja a politikai és a nem­zetiségi hangulatot. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy jelenleg még azo­kat a környezetvédelmi intéz­kedéseket sem foganatosítot­ták, amelyeket az erőmű üzembe helyezésével kapcso­latban a kommunista kormány elfogadott. Üzemelnie kellene már például a ligetfalusi szennyvíztisztítónak és a Di­mitrov vegyi művek szenny­víztisztító állomásának. A Morva folyó vizét II. osztá­lyúra kellett volna javítani. „Ha a kormány csak olyan gazdasági kritériumokból in­dul ki, amelyeket az erőmű építésében közvetlenül érde­kelt személyek és szerveze­tek terjesztenek be, akkor döntése egyoldalú lesz, és el­lentétben áll saját környe­zetvédelmi bejelentéseivel, va­lamint az össz-európai kör­nyezetvédelmi politikával” — olvasható a nyilatkozatban. „Az eddigi eljárás arról ta­núskodik, hogy minden olyan érvet, amely nem támasztja alá az erőmű befejezését és üzemeltetését, ' kétségbevon­nak, tudománytalannak, sőt a magyarországi megállapítások átvételének tartanak.” A nyi­latkozat szerint a csehszlo­vák hírközlési eszközökben — hasonlóan, mint a tavalyi év végén és ez év elején — na­ponta uszító, nacionalista in­dulatokat keltő közlemények, írások jelennek meg, amelyek nem az igazságnak megfe­lelően tájékoztatnak a szak­emberek előrejelzéseiről. A szakértők felhívják a fi­gyelmet a vízbázisok elérték­telenedésének a veszélyére, mint az erőmű üzembe helye­zésének várható következmé­nyeire. Mindezek alapján kö­vetelik például többek között: az erőmű, illetve a vízlépcső várható előnyeinek és hátrá­nyainak a gazdasági elemzé­sét; a vízi erőmű befejezésére iránvuló egyoldalú kampány leállítását, A nyilatkozatot Milos Lich- var mérnök és dr. Mikulás J. Lisicky kandidátus, a szak­értőcs^poctok vezetői gi&Llet^ fll^.MJlan Ruzicka-^kinoKdá- tus, a szlovák tudományos ak^ér^ e^^^gértóle jjtör-; nyezewedelmi"bizottsági elnö­ke, dr. Mikulás Huba kandi­dátus, a természet- a és tájvé- dők szlovákiai szövetségének az elnöke, valamint dr. Juraj Mesik, a zöldek pártjának az elnöke írta alá. Távol-keleti körút Sevardnadze Kínában Az észak-kínai Harbinb a érkezett pénteken Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter és megkezdte tárgya­lásait Csien Csi-Csen kínai külügyminiszterrel. Sevardnadze a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósí­tójának nyilatkozva elmondta, hogy kínai vendéglátóival egyebek közt megvitatja a távol-keleti helyzetet, szó lesz a Perzsa-öbölben kialakult válságról és a kambodzsai rendezéssel kapcsolatos kérdé­sekről is. A szovjet külügy­miniszter Harbinból a KNDK- ba, Japánba utazik, majd fel­keresi Vlagyivosztokot. EDU — zárónyilatkozat A kisebbségek jogaiért Európa történelme új kor­szakához érkezett, véget ért a hidegháború és kontinensünk megosztottsága — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet az Európai Demokrata Szövet­ség XIII. pártvezetői konfe­renciáján Helsinkiben fogad­tak el. A zárónyilatkozat szerint az új korszak beköszöntét a ke­let-európai országok ellenzéki szervezeteinek küzdelme, a szovjet vezetés új reálpoliti­kája és a kereszténydemokra­ta és konzervatív pártok kö­vetkezetessége tette lehetővé. Az Európai Demokrata Szö­vetség nyilatkozatában felké­ri a román kormányt, hogy mielőbb dolgozzák ki az or­szág demokratikus alkotmá­nyát, s amilyen gyorsan csak lehet, tegyék lehetővé való­ban demokratikus választások megtartását az államfői és parlamenti tisztségek betöl­tésére. A Romániából érkező hírek arról tanúskodnak, hogy to­vábbra is megsértik az egyé­nek, valamint a nemzeti és politikai kisebbségek politi­kai jogait. Az EDU pártveze­tői rámutatnak: az ismét elő­retörő nacionalizmus és so­vinizmus az európai államok között és azokon belül veszé­lyezteti az európai biztonsá­got-. Külföldi események egy ntendafbein wwm­III II J Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptember 2-a és 4-e között a brit kormány vendégeként hivatalos látogatást tesz London­ban. A Olaszország hétfőtől csak beutazási vízummal engedi belépni határain az algériai, a marokkói, a tunéziai és a török állampolgárokat. A Szeptember 1—7. között Jugoszláviába és Magyarországra látogat Barber Conable, a Világbank elnöke. A Romániának az USA és más fejlett országok gazdasági se­gítségére van szüksége, mert az Irak ellen foganatosított szank­ciók súlyos gondokat okoznak a nemzetgazdaságban — jelen­tette ki a Washingtonban akkreditált román nagykövet egy saj­tóértekezleten. A Csaknem egymilliárd dolláros passzívumot kellett elkönyvelnie az USA-nak az idei első félévben a Kíná­val és Kelet-Európával folytatott kereskedelemben. A Tizen­kilenc esztendővel Chile alkotmányos elnökévé választása után, szeptember 4-én, a teljes chilei kormány jelenlétében újratemetik Salvator Allendét, az 1973-as szélsőjobboldali puccsban meggyilkolt elnököt. A A Szovjetunióban „divattá” vált a gépeltérítés, a TASZSZ pénteki jelentése szerint újabb gépeltérítési kísérlet történt Voronyezs repülőterén. A Je­szenszky Géza külügyminiszter meghívására szeptember 5-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter. A Lech Walesa, a Szolida­ritás vezetője kijelentette: mindent megtesz azért, hogy az előttük álló parlamenti választásokon kötelező legyen a rész­vétel. Bős-Nagymaros a másik oldalról Manipulációs kampány

Next

/
Oldalképek
Tartalom