Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-10 / 187. szám

4 1990. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Egymást követik az összecsapásoki Nem lesznek gy őztesek Ahftaí és együvé tartozás fényességei melegsége töltötte be a kápolnát. A Mindenütt Jelenvalót idézték a szónok szavai és a falakon a Bibliába illő festmények. Kiállításmegnyitáson voltunk ugyanis. Miközben részese voltam az eseménynek, te­kintetem körbejárta a karzatot és a mennyezetet. Atvillant egy emlék az agyamon. Öt esztendővel ezelőtt az akkori, fris­sen kinevezett főigazgató, örömmel mutatta: az elhanyagolt helyiségben építők munkálkodnak. Aztán már csak az első ki­állítás megnyitása alkalmával jártam ott. Ámulva néztem a megújított kápolna ragyogó .szépségét, amely a terveknek megfelelően most már a szent művészetet szolgálja. Nevet is kapott: Zsámbéki Galéria. A tanítóképző főiskola új szellemét már e>kkor is érezni lehetett. A főigazgatónak el­tökélt szándéka volt, hogy nyit a falura. íme, talált ehhez egy lehetőséget — első lépés­ként. Azontúl gyakorta látogat­tam a főiskolát, mindig akadt ugyanis megírni való újdon­ság. Nemcsak az országos honismereti táborról, hanem a szakkollégiummá avanzsált tantárgyról, a hazánk többi tanítóképzőjével együtt ren­dezett zenei táborról, a komp­lex felvételi rendszerről, az alkalmassági vizsgáról és a kitűnők felvételi nélküli be­kerüléséről tudósíthattam, ha­nem arról is, hogy a főigaz­gató — merészen — két esz­tendővel ezelőtt kihagyatta a tananyagból — a marxista közgazdaságból — azokat a részeket, amelyek nem fe­leltek meg a modern tudo­mányos gondolkodásnak. FŐISKOLÁSOK A FALUKÖZÖSSÉGBEN Mindamellett csakugyan el­érte, hogy az ott tanulók szin­te tagjai lettek a faluközös­ségnek. Ebben nemcsak a ta­nácselnökkel, az üzemek, in­tézmények vezetőivel találtak egymásra, hanem a művelő­dési házzal is. A népművelés szakkollégista hallgatók azóta is tartalmas munkával tölthe­tik itt egy hónapos nyári gya­korlatukat. Mindez csak felsorolás, tényszerű, igazolható. Bár azt hiszem, hogy ezeket senki nem akarja megkérdőjelezni — még a történtek után sem. Mielőtt ebbe belekezdek, meg­ígérem, hogy továbbra is tar­tom magam a kommentár nélküli eseményfelsoroláshoz. KISZORÍTÓSDI. Szavazás voit, örültünk, hogy Murvai Zoltán lesz az elnökünk. — Tudja, hogy nem szavazhatott volna? — Olyan helyett mentem, aki be­teg volt. Ha Benedek lett volna az elnök, megsemmisítették volna a csirketelepet, a mi munkánkat. A gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet tagjai, dolgozói között ké­szült felvételek pörögtek tegnap délelőtt a Kossuth rádió műsorá­ban. Nem csitulnak a májusi el­nökválasztás körüli viharok. Van, aki azt állítja, hogy még a vako­kat. bénákat is behozták szavazni, hogy ellensúlyozzák Benedek Já­nos — Murvai Zoltán vetélytársa — esélyeit, amely fordulóról forduló­ra javult Urnákhoz járultak ott dolgozó munkavállalók, vagyis sza­vazati joggal nem rendelkezők, akik nem a téesz tagijai. Többen állították a műsorban, hogy ma­nipulációk történtek. A szavazás után pedig retorziók. Egy asszony kérdésére — a műsorban adott nyi­latkozata szerint — azt válaszolta a főkönyvelő, hogy a szavazáskor ta­núsított magatartása miatt maradt ki társaival együtt a fizetéseme­lésből. — Határozottan és meggyőződés­sel mondom, hogy minden a jog­szabályoknak megfelelően történt — állította dr. Gyenes Levente, a szö­vetkezet jogtanácsosa, aki szerint Murvai Zoltán ellenfele úgy nyi­latkozott volna: igazából nem is akart elnök lenni, csak azt akarta elérni, hogy ne Murvai legyen az. El kellett volna döntenie, mit akar. mert ez nem játék Igaza van Gyenes Leventének, meg azoknak is. akik azt feszeget­ték, hogy félnek az emberek. Fél­tik a kenyerüket. Nem csak ők, A kiállításmegnyitásnak az elmondottakhoz tán annyiban van köze, hogy utána a fa­luban értesültem arról: a fő­iskolát éppenséggel a békes­ség kerüli el már jó ideje. Tudom, közel sem egyedi eset ez, szinte minden gazdálkodó- és közigazgatási egységben, intézményben — és még a legtöbb családi otthonban Is — uralkodóvá vált a bi­zonytalanság — olykor az el­bizonytalanítás; a változtatás —, olykor a mindenáron való változtatás igénye. VOLT, AKI BÍRTA, VOLT, AKI NEM Akad, aki bírja, s eddig még tartja magát; de nem ez a jellemző. Sokan kikészül­nek. s az értékesebbek közül az érzékenyebbek önként vál­nak meg posztjuktól. így tett a zsámbéki főiskola főigazga­tója, dr. Tóth Albert is. Egy esztendeje érzékelte már a feszültséget az intézmény lég­körében. Decemberben le­mondott két helyettese, akik­kel igen jól tudott együtt dol­gozni. Egyikük tudományos munkájára hivatkozva, má­sikuk semmivel sem indokol­va hagyta el a vezetői széket. Ö maga nem érezte, hogy ellene is támadás készült vol­na. Januárban megkérte Stark Ferencet, hogy vállalja el a főigazgató-helyettesi állást. Eközben élesedtek a sze­mélyi ellentétek, és a Tudo^ mányos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete helyi cso­portja nyílt levélben — ame­lyet a faliújságra függesztet­tek ki — kiszámíthatatlannak, bizonytalannak minősítette a főiskola irányítását. Valóban késett az új főisko­lai tanács megalakulása, nem valósultak meg bizonyos mun­katervi feladatok, s mindeze­ket Tóth Albert is elismerte. Ezt követően peregtek az ese­mények. Folytak a vizsgák és felvételik, az új tanács meg­választására is sor került, mi is. Azt, amit a magyar mező- gazdaságnak kellene megtermelnie. Ám káoszban, civakodásban, veze­tő posztokon való marakodásban (elnézést a profín kiszólásért) : ma­nipulált műbalhék közepette ez nem fog menni. Na és demokrá­cia sem ieszt ha az emberek hagy­ják, hogy közéleti járatlanságuk­kal visszaélve felhasználják őket. Hol ez. hol az a tábor szavaztat velük a maga hasznára. Szeptember első hetében megkezdi adását a Falutévé. A minden szombaton: reggel 6.30 perckor induló félórás adás friss információkat nyújt a vidéken élőknek. Pálfy G. István, a Híradó főszerkesztő­je elmondotta: intézményük abból a tetemes adósságból akar törleszteni, amely az el­múlt három évtized alatt je­lentkezett. Arról van szó, hogy amíg a Falurádió minden haj­nalban friss riportokkal, tudó­sításokkal folyamatosan szol­gálta és szolgálja ki a vidéken élőket, addig a televízió ke­aközben a főigazgató lemon­dott. S rendkívüli mértékben leromlott egészségi állapota miatt betegállományra ítél­te az orvos. Akik a főiskola falain be­lül élnek, jól ismernek min­den apró részletet. A lemon­dás ténye még tovább nehe­zítette a helyzetet, fokozta az ellentéteket. De becsüle­tükre legyen mondva, min­denki végezte a maga mun­káját. A pedagógusokból és az ott dolgozókból két — ve­gyes összetételű — tábor ala­kult ki. Az egyik Stark Fe­renc kinevezésére buzdított. A másik tagjai Tóth Albert mellett voksoló levelet írtak a minisztériumnak; az alá­írók száma meghaladta a szá­zat. Szerettem volna látni ezt a dokumentumot. vagy leg­alább megtudni valamit a sorsáról, de nem sikerült. Akit riportalanyaim a levél őrzőjeként megneveztek, arról tájékoztatott, hogy nem tud ilyenről. Mikor ezután újra informátoraimhoz fordultam, kiderült: másolatot nem ké­szítettek. Ezekben a hetekben a Szent Kereszt Leányai rend és a Patrona Hungáriáé rend képviselői érdeklődtek haj­dani épületük, illetve lehet­séges elhelyezésük iránt. Sem a főiskolán kialakult helyzet, sem pedig ez az esemény nem maradt titokban a hallgatók előtt. MENDEMONDÁK KAPTAK SZÁRNYRA Nemcsak a mendemondák kaptak lábra, hanem szárnyra kelt az a híresztelés is, hogy megszűnik a főiskola. A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumban meg­tudtam, hogy az a bizonyos levél nem érkezett el hozzá­juk, Tóth Albert lemondását elfogadták, s szeptemberben folytatódik a tanítás Zsámbé- kon. Ebben a tanácselnök is — akitől az épület sorsáról érdeklődtem — megerősített. A főigazgatói állásra végül is Stark Ferencet javasolták, aki mindezek után úgy dön­tött; visszaadja a kinevezést a minisztériumnak. Igen szűkszavúan ehhez még any- nyit tett hozzá, hogy az új felsőoktatási törvény életbe­lépéséig hajlandó csupán el­látni a feladatot. Az ügy tehát korántsem zá­rult le, egyáltalán nem csitul­tak el a kedélyek. S ez csu­pán egy eset a sok közül. Nyugalomról tehát szó sem lehet. Tovább folytatódnak az összecsapások. Sajnos or­szágossá vált a küzdelem. Fé­lek, hogy ebben mindkét fél felőrlődik. Nem lesznek győztesek. Vennes Aranka vésbé volt következetes ebben a tekintetben. A televízió 1-es csatorná­ján jelentkező műsor alcímei is sokat sejtetnek a Falutévé programjából: egyebek között a Faluhatár a nagy- és a kis­üzemekben folytatott gazdál­kodásról, a Faludoktor az ál­lat- és a növénybetegségek megelőzéséről, gyógyításáról szól, a Falumeteorológia időjá­rási előrejelzést ad a gazdák­nak, a Falukonyha a régi pa­raszti ételek főzésére tanítja meg a nézőt. ■Rádiófigyelő mí K. T. I. Szolgálva a vidéken élőket Szeptembertől Falutévé Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell! Különleges hangszerek — blockflőte, barakkfuvola, ba­rokkhegedű, csemballó, gor­donka, viola da gamba szólal meg Affeti Musicali együtte­sének játéka nyomán augusz­tus 11-én este 6 órai kezdettel a gödöllői arborétum fái alatt. Ezzel befejeződik az a kon- certsorozot, amit a természet e szép szabadtéri koncertter­mében rendeztek. Szentendrére szombaton és vasárnap a szegedi Független Színpad együttesének művé­szei látogatnak el a Templom térre. A szabadtéri színpadon, Ruszt József rendezésében a- Csíksomlyói passiót mutatják be. A modem zene kedvelőit a Barcsay-gyűjtemény udvarára várják 11-én, ahol este 7 órai kezdettel a Trio Stendhal együttese ad hangversenyt. Két érdékes kiállítással ked­veskednek a képzőművészet iránt érdeklődőknek. A műve­lődési központ előcsarnokában Ban Kohjin japán festőmű­vész alkotásai . láthatók. A szentendrei képtárban a né­metországi testvértelepülés, lekeznek e hét végén — au­gusztus 11-én és 12-én — az ország minden részéből Vácra. Azok az együttesek, amelyek a Wertheim képzőművészeinek alkotásai tekinthetők meg. Kapicz Margit festményei­nek kiállításában gyönyörköd­hetünk ezekben a napokban a szobi Börzsöny Múzeumban. A magyarországi nemzetisé­giek egyre élénkülő kulturális életének seregszemléjére gyü­Óvjuk a veszélytől a gyereket A barkácsolás nem csak játék A nyári vakáció napjaiban, amiikor gyermekeink arra kényszerülnek, hogy szabad­idejüket a lakás négy fala kö­zött töltsék, előkerülnek a barkácsszerszámok. Általá­ban hiányzik a szülői feiügye­Elektromos készülékkel csak száraz kézzel dolgozzunk, s gondoskodjunk arról is, hogy a lábunk a földtől el legyen szigetelve. Súlyos balesetet okozhat az is, ha rossz, sérült a vezeték vagy a javítandó let, s ezernyi veszély leselke­dik az ügyeskedő kis meste­rekre. Jó ha e veszélyekre időben felhívjuk gyerekeink figyelmét. Célszerű felvilágo­sítani őket, mit tehetnek, vagy sem, hogy a baleseteket elke­rüljék. Nyomatékosan hívjuk fe.l a figyelmet arra, hogy milyen nagy veszélyt jelent a villany­áram. Végzetes baleset forrá­sa lehet akár az egyszerű kon­nektor is. Halálos végű bal­esetet okozhat az is, ha csu­pán egy szög vagy hajtű vagy szigetelés nélküli csavarhúzó kerül a konnektorba. Egyre több az olyan elekt­ronikus játék, amelynek erős­áramú csatlakozása van. Csak jelenlétünkben engedjük gyermekeinket ilyennel ját­szani. Felügyelet nélkül a gye­rek kezébe ezért csak elemes játékok kerüljenek, vagy olya­nok, amelyekhez adapter csatlakozik, mert így a kon­nektorba kapcsolva a gyere­kekhez nem ér a hálózati fe­szültség. Alapszabály az is, hogy csak kifogástalan álla­potú elektromos készülék kerüljön a gyermek kezébe. Figyelni kell arra, hogy nagy veszélyforrást jelenthet­nek a gondatlanul felnyitott, szétszedett elektromos készü­lékek. Gyúlékony vagy rob­banó anyagot ne tartsunk elektromos vezeték vagy be­rendezés közeiében. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a konnektorból mindig ki kell húzni a dugaszt, ha az elektromos készüléket tiszto­gatni akarjuk. tárgy szigetelése, ha hibás a kontaktus, vagy ha rövidzár­latos berendezéshez nyúlunk. Ha mindezekre kellő nyo­matékkai felhívjuk gyerme­keink figyelmét, s kellő óva­tosságra intjük őket, elkerül­hetjük, hogy a vakáció nap­jait a tapasztalatlanságból, vagy figyelmetlenségből bekö­vetkezett baleset elrontsa. XIII. országos nemzetiségi fesztivál 11 résztvevőjeként zenével, énekkel és tánccal sokoldalúan mutatják be sajá­tos kultúrájuk hagyományait. A bemutatkozó csoportok programjában jó szórakozást ígér a szarvasi szlovák népdal­kor és a Tessedik táncegyüttes közös produkciója, ezen beiül a hagyományos szarvasi szo­kásokat megelevenítő lakodal­mas és katonabúcsúztató. A számos nívódíjjal kitüntetett nagymányoki nemzetiségi együttes ízelítőt ad a külföldi szereplései során is sikeresen bemutatott énekkari és tánc­programjából. A délszláv folk­lór hagyományai elevenednek meg a Tánác együttes műso­rában. A méhkeréki hagyo­mányőrző ifjúsági együttes, a battonyai román női kórus, a Magyarországi Görögök Kul­turális Egyesületének tánc­együttese. valamint a Muharai Elemér népi együttes felvonu­lása, a szombaton délután fél ötkor ünnepélyesen megnyíló fesztiválon az elevenen élő nemzetiségi kultúra teljessé­géről kíván tanúskodni. K.Z. Vásárkínáló Dabas, Nagykáta és Nagykő­rös szerepel az e hét végi ki­rakodóvásárok programjában. Két helyen — Dabason és Nagykátán — vasárnap orszá­gos állat- és kirakodóvásárt rendeznek. Mindkét helyre nemcsak a megyéből, hanem a környező településekről is ér­keznek árusok. Nagykőrösön az autóeladók és -vásárlók gyülekeznek, ugyancsak vasár­nap. Diákszinjátszók Veresegyházon Napi hat óra dobogón Még öt napig, augusztus 15- én, szerdáig tart Veresegyhá­zon az országos gyermekszín­játszó tábor, melyet a gödöl­lői Petőfi Sándor Művelődési Központ szervezett, a Tó­strand melletti II. Rákóczi Fe­renc úttörőtáborban. Az ország körülbelül 30 te­lepüléséről érkeztek Veres­egyházra, a lakhelyükön gyer­mekszínjátszó csoportokban dolgozó 10-14 év közötti gye­rekek. A rendezvényen, az el­ső gyermekszínjátszó világ- fesztiválon nagy sikerrel sze­repelt budapesti Origó Szín­pad tagjai átadhatják tapasz­talataikat. segíthetnek, együtt játszhatnak, pihenhetnek Pest megye kis településeinek kez­dő csoportjaival. A gyerekekkel amatőr ren­dezők foglalkoznak. A közel százfőnyi diáksereg és veze­tőik hét munkacsoportban dolgoznak és a csoportépítő­közösségfejlesztő gyakorlatok, valamint a színjátszó alap­képzés után már készülnek a záró bemutatóra. A Tóstrand melletti úttörőtáborban, a he­lyi általános iskolában, vala­SzaLadido mint a Váci Mihály Művelő­dési Házban tartják a foglal­kozásokat, melyekre bárki el­látogathat. Ezek időpontja mindennap délelőtt 9 és 12 óra, valamint délután 15 és 18 óra között van. A táborzáró előadás au­gusztus 15-én, szerdán dél­előtt fél 10 órakor kezdődik a veresegyházi művelődési ház­ban, a főpróbát előző este fél 8-kor tartják ugyanott. A tíz­napos rendezvény szakmai vezetői: Kaposi László és Sza­káll Judit. Az e heti szám tartalmából: Exkluzív interjú a „Polip” rendezőjével Langyos fiúk Los Angelesben Edberg, a rendőrfelügyelő fia Kettős szökés a tököli börtönből Rendőrkutya vizsgálta riporterünket Kényes kérdés a főkapitányhoz SZÓRAKOZTATÓ HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom