Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-10 / 187. szám
1990. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Kimegy az áru, nem gon a pénz Forró nyomon a vevők után Ahhoz, hogy valaki diófát ültessen, az unokáiban kell bíznia. Ezt a régi bölcsességet Hansági Dénes, a tahi- tótfalui Kék Duna Szakszövetkezet elnöke idézi. Csupán azért, hogy azzal folytassa gondolatmenetét: — Ha a gazdaságban nem bíznál: az emberek, akkor inkább a jelent akarják kihasználni. Jó lenne tehát, ha jobban bízhatnánk a jövőben. A Szentendrei-sziget négy községének gazdasági központjaként is felfoghatom ezt a szövetkezetei, melynek nyolcszáz bejegyzett tagja van. Kétszázötvenen alkalmazott munkatársak. Mások bejáró dolgozók, családtagok, mérnökök, szakmunkásak. A többség főállásával együtt legalább napi 16 órát tölt munkában. Főleg a tágas határ szamócaültetvényein. — Nem éltek rosszul — állapítja meg az elnök tagtársai szorgalmát dicsérve. Meglep, hogy múlt időben fogalmaz. Ez abból következik, hogy a múltról, de még a jelenről is könnyebb beszélni, mint a jövőről. A szinte fő terménynek számító szamóca termelése az idén huszonöt százalékkal hozott kevesebb hasznot a családoknak, mint a korábbi időikben. A termelői kedv csökken, mert a költségek nőnek, a piaci verseny éleződik. Másfél évtizede még egyeduralkodók voltak a sziget szamócásai, de ma már a somogyi, csongrádi, szabolcsi gazdákkal találkoznak á pesti csarnokokban. Beszél az elnök spanyol eperről is, amely kosárkában, fóliával bevontán kerül a fogyasztókhoz. Tehát sokan érzik a váltás kényszerét. Magasabb szintű termelői kultúra szükséges. Sorban állnak Más erdőbe is tévedhetünk, ahol néha nehezen található a tisztelt megrendelő. A közgazdász és agrár szakember manapság nyomozásra is kényszerül, ha fizetőképes akar maradni a szövetkezet. Itt még erről van szó, de előfordul; elszállítják az árut, s nem érkezik az ellenérték. Keresni kell a közben megszűnt céget, amely kft.-vé alakult. Aztán, mire megkerülne, megint más alakot ölt, tovább osztódik. így lehetséges, hogy a Kék Duna harmincmillió forint követelést tartott számon májusban. Tizenöt volt a tartozása. Már akkor is tizenhárommillió volt a kintlevőségük. Előfordulhat, hogy sorban állnak majd a bank előtt, minek következtében vissza kell fogni a beruházásokat, el kell halasztani a műhely korszerűsítését, a szolgáltatások fejlesztését, gépvásárlásokat, építkezéseket. — Pedig működne a fantáziánk — állítja a szövetkezeti vezető, aki többek között egy magtisztító felszerelésre is gondolhatna, ha ott lenne az a pénz a számlán. Ennek a gazdasági bizonytalanságnak még az újságíró is kárát vallja. Mert bár Hansági Dénes igazán nyílt és közlékeny egyéniség, egyáltalán nem cenzori természetű ember: most osak akikor nyilatkozik, ha láthatja az elkészült kéziratot. Cáfolni kénytelen ugyanis az egyik kollégát, aki sok mindenben az ellenkezőjét írta, félreértve őt az aratás előtt. Dehogyis vannak ragyogó állapotban a gépeik! Jobbak kellenének helyettük. Még kölcsön is kérték más kombájnjait. A szak- szövetkezetről meg kicsit pontatlan azt mondani, hogy közös. Itt saját földekről, közös kockázatról, gépi, szakmai szolgáltatásokról van szó, megállapodás szerint. Az aratás utáni termés „begyűjtése” pedig kínos asszociációkat ébreszt- Olvasni még inkább kínos volt a megjelenéskor. A gabona felvásárlási ára pedig egyáltalán nem közömbös, de mivel diktátum, hát tényleg nem lehet mit tenni. Any- nyiért kell adni, amennyiért veszik. Ez a valóság, amiről most már az olvaspt tájékoztatni kell. A szakszövetkezet gazdasági szerkézen, amely húsfeldolgozóból, műanyag flakonokat, mosószereket, illatszereket tartalmazó tégelyeket gyártó üzemből, sóderbányászatból, vasipari melléküzemből, növénytermesztésből, kertészetből alakult ki. tavaly 293 millió forint árbevételt, 7 millió bruttó nyereséget eredményezett. Kevesebbet vásárolnak — Meg tudják-e ugyanezt ismételni? *— A féléves mérlegünk alapján csak azt remélhetjük, hogy nem leszünk veszteségesek — mondja az elnök. A meghatározó szerepet játszó műanyagüzemnek ugyan megvan minden megrendelője. de kivétel nélkül kevesebbet vásárolnak. — Lehet-e ebből munka- nélküliség? —: Ad abszurdum előfordulhat. Idén a megrendelés hiánya miatt egy hónapig epret szedtek a dolgozók. Az lenne tehát az érdekünk, hogy több mosószer keljen el a boltokban. A sziget lövője A szövetkezet területén új hűtőház épül. Részben már meg is kezdte a működését, mert az olasz főrészvényes nem tart szalagvágó ceremóniát. A magyarok félrésznyi társulása mellett négy százalékkal a szövetkezet is részt vesz a kft.-ben. A Maxifrut cég vásárol, tárol, szállít, elad mindenféle gyümölcsöt. A szigeten élő gazdák nagy előnye, hogy övék a legkisebb szállítási költség. Helyben értékesíthetik termékeiket. Ettől talán nem osak a szamóca, hanem más gyümölcs- és zöldségfélék termelése is felvirágozhat. Kovács T. István A Maxifrut Kft. új hűtőháza lesz a Szentendrei-sziget egyik fő vállalkozási központja. Az olasz főrészvényes vezető munkatársa, Maurio Pianini a kedvünkért ült fel a japán gyártmányú targoncára Közművelődési centrum Szigstszentmikiósan Szigetszentmiklóson hamarosan befejezik az új városi könyvtár és irodaház építését. A műszaki átadás után, jelenleg a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a hibák kijavításán dolgoznak, de a könyvtárat közben a földszinti helyiségekbe már költöztetik. A szakemberek számításai szerint — a költségvetés még nem egészen készült el — az emeleti és a tetőtéri helyiségek irodai célokra való kiadásából évente mintegy kétmillió forint bevételre tehet szert az intézmény. A fenntartási költségeik nagyon magasak. A könyvtáron kívül a földszinten egy nyelvtanfolyamok rendezésére is alkalmas helyiséget alakítottak ki, és ugyancsak itt kapott helyet a színházterem. Abban a bársonyszékek és a világos szőnyegek igen kényesek, de a városi közművelődés centrumának gazdái abban reménykednek, hogy mindenki magáénak érzi majd ezt az intézményt, és ennek megfelelően óvja és vigyázza is. MEGÉRKEZTEK A SVÁJCI GÉPEK R habszivacs Néhány évvel ezelőtt a bútoripar forradalmi újításként üdvözölte, hogy a kárpitozott garnitúrákhoz a hagyományos rugózás helyett habszivacsot alkalmaznak. Néhány év alatt kiderült, hogy az eljárás nem sikeres. Az így készült székek, heverők párnázata rövid idő alatt elvesztette rugalmasságát. Az ipar mindinkább arra kényszerült, hogy visszatérjen a rugóhoz. A törökbálinti Műszer- és Vasipari Kisszövetkezet gyorsan alkalmazkodott az ismét jelentkező igényekhez. Olyan feltételeket teremtett, amelyekkel mennyiségben és minőségben egyaránt képes kielégíteni a bútoripar szükségleteit. A kisszövetkezet mintegy 40 millió forintos beruházással korszerű rugóbetét- gvártó gépsort vásárolt Svájcból. a gépek első két eleme, a rugógyártó automata és az összefűző félautomata berendezés, már megérkezett Törökbálintra. Jelenleg a próba- gyártás folyik, de néhány héten belül megkezdik az üzemszerű termelést. Az új gépekkel az eddiginél 30 százalékkal több bútorrugót tudnak majd előállítani, olyan minőségben, ami a nyugati bútorexport igényeit is kielégíti. A gépsor még nem teljes, annak harmadik tagját, az úgynevezett rugóadagolót jövő év elején szállítja a svájci cég. Ennek üzembe helyezésé- . vei a gyártás egész menete automatizálható. Az új rugógyártó gépsor üzembe helyezése lehetővé teszi azt is, hogy olasz licenc alapján olyan új típusú matracokat is gyártsanak, amelyek igazodnak a divatigényekhez. A külföldi érdeklődés azt mutatja, hogy ez a rugótípus nemcsak a hazai igényeket tudja majd kielégíteni, hanem jelentős export lehetőségeit is megteremti. K. Z. LEBUKOTT A REZES BANDA1 Kábelfazonírozók Szentendrén Korábban már több alkalommal beszámoltunk arról, hogy egyre jobban elszaporodtak a vasutak mentén a bűncselekmények. A nyugtalanító jelenségek egyike a kábellopás. Ez esetben a vágányok mellett fellelhető rézkábeleket a sínekről levagdalják, s a hulladékértékesítö telepeken eladják. A tolvajok egyik kiszemelt terepe volt korábban a HÉV szentendrei vonala, rendszeresen megtizedelték a BKV kábeleit. Ezzel jelentős kárt okoztak a közlekedésieknek, de emellett a tolvajok veszélyeztették a vonatok biztonságát és az utasok testi épségét. Most jó hírrel szolgálhatunk. A közlekedési vállalat dolgozóinak éberségét dicsérendő, és a rendőri szervek eredményes nyomozó munkájának köszönhetően, jó ideje már, hogy a HÉV szentendrei vonalán kábellopás nem történt. Ficzere Béla pályamestertől, a szentendrei HÉV vonalgazdájától megtudtuk, hogy végre sikerült nyakoncsípni a kábeltolvajokat. A jól szervezett bűnbanda, elképesztő módon, gépesített módszerekkel fosztogatta a rézkábeleket a sínek A társadalomnak joga van megvédeni magát! Gyilkolt a szökött rab Az elmúlt hónapokban sok vita volt — szóban és írásban is — a hazai börtönállapotokról, az elítéltek jogairól, a közkegyelemről, a halálbüntetésről. S ma már tagadhatatlan, hogy a bűncselekmények számának óriási mértékű növekedése, az elkövetési módok egyre drasztikusabbá válása, a fogolyszökések gyakorisága egyaránt azt mutatja, hogy a demokratizmust nem kell kiterjeszteni az alvilágra. Néhány nappal ezelőtt lapunkban is megjelent a hír: a Tököli Fiatalkorúak Börtönéből megszökött a 18 éves Elek Sándor, aki lakásán meggyilkolta Gergics Pétert, majd áldozatának a gépkocsiján próbált elmenekülni. A rendőrök elfogták és visszavitték a börtönbe. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálata azóta felderítette a gyilkossággal végződött fogolyszökés körülményeit, ám érthető, hogy a jogos felháborodás hullámai azóta sem csillapodtak. Ennek egyik megnyilvánulásaként Hoffmann Pál. a Tököli Tanács elnöke levelet küldött szerkesztőségünknek. A tragikus eset kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben alkalmazott gyakorlat tarthatatlan. községük lakóit veszélyezteti. Kutyákkal keresték Mi is történt hát tulajdonképpen ? A 18 éves Elek Sándor, aki életét javarészt nevelőintézetben és börtönben töltötte, 1988-ban kiszabadult, majd rövid idő után Szegeden meggyilkolt egy idős embert. A Szegedi Városi Bíróság múlt év novemberében 9 év börtönbüntetésre ítélte, melyet Tökölön kellett letöltenie. Itt munkára osztották be a Taurus műhelyébe, ahol július 31-től éjszakai műszakban dolgozott. Barátjával, az ugyancsak emberölés miatt elítélt Török Jánossal arról beszélgettek, hogy ideje lenne már valamiképpen hazakerülni! Különböző terveket öt- löttek ki, majd végül abban maradtak, hogy legalkalmasabb időpont az éjjeli műszak, mert akkor kevés őr vigyáz az elítéltekre. Következő nap, augusztus 1-jén éjjel 23 és 0 óra között Elek akadály nélkül bejutott a börtönőrök irodájába és ott egy fiókból kilopta a vasfűrészt. Megállapodásuk szerint a barátja, Török János zárkózott be a WC-be, ahol lefűrészelte az ablak vasrácsát, majd mindketten távoztak az épületből. A kerítés drótjának az átvágása már nem jelentett különösebb nehézséget a számukra, valamint az sem, hogy jól tájékozott elítéltek módjára átugorják az őrbódé közelében lévő jelzősávot. Igaz, hogy az őrség végül mégis észrevette őket, és kutyákkal eredt a nyomukba, de csak Török Jánost tudták elfogni. Elek a sötétben a házsorok felé futott, majd az egyik kerítésen átugorva elrejtőzött a szőlőben. Ott dek- kolt több mint két órán keresztül. amíg csend lett. Az üldözők a félsikerrel megelégedve eltávoztak. A bűnöző ekkor a kertben talált vasvillát felkapva, a verandán keresztül behatolt a házba. Itt még egy baltát is talált, melyet ugyancsak magához vett, amikor bement a szobába. A nyomozók kérdésére, hogy a vasvilla mellett miért volt szüksége másik fegyverre is, nem tudott válaszolni. A zajra először csak egy macska riadt fel, azután már az álmából ébredt házigazda is megjelent az ajtóban, ahol szemben találta magát a felszerelt jövevénnyel. Elek Sándor csendesíteni próbálta a házigazdát, hogy amennyiben elősegíti a menekülését, nem történik bántódása. . Balta és vasvilla Az álmából riasztott férfi ruhát és pénzt adott neki, valamint gépkocsijának a kulcsát is átnyújtotta a jövevénynek. Ezt követően azonban, Elek szerint, Gergics Péter segítségért kiáltott. A brutális támadó ekkor a baltával kétszer megütötte áldozatát, úgy, hogy az benne is maradt a szerencsétlen ember fejében. Ekkor még élt, ezért vasvillával kétszer nyakon, majd egyszer szájba szúrta. Ezt követően rázárta az ajtót, és a kapott kulcsokat felhasználva elindította a Wartburgot. Elek Sándor nem jutott messzire, mert Ráckevén a gépkocsival becsúszott az árokba. Gyalog folytatta útját majd felszállt a HÉV-re. Ám Dunaharasztiban már elfogta és őrizetbe vette az igazoltató rendőr járőr. A bűnöző tehát visszakerült oda, ahol eddigi élete javát töltötte: a börtönbe. Várha tóan újabb tárgyalás és ítélet következik. Nem jósolunk halálbüntetést, hiszen ezt már megvétózták a humanistának tartott törekvések, melyeknek célja a büntetések enyhítése, a fogva tartási feltételek könnyítése. Indokolt félelem S most térjünk vissza a tököli tanácselnök, Hoffmann Pál leveléhez, mely néhány megszívlelendő, konkrét következtetést tartalmaz. Tehát: Tököl nagyközség lakossága mély felháborodással, szigorú intézkedéseket várva ítéli el a büntetés-végrehajtási intézetből történt, brutális gyilkossággal végződő szökés felelőseit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatás feltételeit szigorítani kell! Az emberölésért fogva tartott rabokat nem szabadna a lazábban őrzött éjszakai műszakban dolgoztani. Esetleges fogolyszökés esetén halaszthatatlan kötelességük legyen a nagyközség vezetésének, a faluvédelmi csoport tagságának értesítése! A levél más javaslatokat is tartalmaz, egyebek között azt, hogy a szabaduló- kat a jövőben ne engedjék el az intézet bejáratánál, hanem szállítsák őket a pályaudvarokra. Igazat adunk a tanácselnöknek: a társadalomnak joga van megvédeni önmagát! Gál Judit mentén. Például a tettenérés-^ kor az egytonnás furgonjuk már jócskán megrakva várt indulásra az éjszakában. A sínekről a rézkábelt speciális vágószerszámmal szedték le. A lefoglalt kisebb teherautónyi rézkábelt egy ideig Budakalászon őrizték, ez a rakomány azonban már nem juthatott a korábban ellopott anyagok sorsára, hiszen a hulladékátvevő telepeken már nem tudták értékesíteni a tolvajok ... Pedig jó pénzt kaphattak volna érte, mivel a tiszta réz kilójáért 70 és 100 forint között fizetnek az átvevők! Arról is értesültünk, hogy Szentendre könyékén, valóságos feldolgozó telepek működnek, ahol a lopott kábeleket a szigeteléstől megtisztítják, továbbá feldarabolják a szállításhoz. Sőt, úgy beszélik, hogy még beolvasztó kemence is létezik, ahol új formát adnak a kábelnek, hogy könnyebben értékesíthető legyen. Ami a felvásárló telepeket illeti, az már bizonyosságot nyert, hogy a kábellopás jól fizető üzletágnak bizonyult az alvilágban, mindig vevőre találtak. Bozó Emil Barátságot adnak-kapnak Ma este búcsúzkodnak Tápió- györgyétől a vendég gyerekek. Igaz ugyan, hogy csak vasárnap utaznak el, de a szombati program — a Parlament meglátogatása — alighanem sok időt vesz majd igénybe. Augusztus 5-én huszonkilenc erdélyi diák és öt kísérő felnőtt érkezett Torockóról a Tápió menti faluba. Mindany- nyiukat családoknál szállásolták el, akik ellátásukról is gondoskodtak. Mindezt a helyi tanács és a könyvtár szervezte. Annyi bizonyos, hogy már a kezdeményezés is rokonszen- vet váltott ki a györgyeiekből mert legalább másfélszeres volt a túljelentkezés. S hogy a kapcsolatteremtés jól sikerült, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy visszahívást kaptak. Ám hogy teljes legyen a kép — a jó értelemben vett adok- kapok — a helyzetről, kiegészítik még egy momentummal. Tápiógyörgyének van már másik testvérkapcsolata, mégpedig egy olaszországi, Verona közeli faluval. Karácsony előtt komoly pénzsegélyt küldtek a györgyeieknek, akik saját segélyszállítmányukkal együtt továbbították ezt a romániai magyaroknak.
