Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

PEST MEG VEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára: .1,80 forint 1930. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ A kisgazdák agrárprogramja kormányprogram A kenyér árát nem lehet emelni Marad az éíkm a fö tulajdonos Pannon Olaj Rt. lesz a DKV? Az Antall-kormány hiva­tott arra, hogy negyven év után igazságot szolgáltasson a magyar népnek, s kivezes­se az országot a jelenlegi mélypontról — erről Nagy Ferenc József földművelés- ügyi miniszter beszélt szom­baton azon a nagygyűlésen, amelyet a Kisgazdapárt tag­jainak, valamint a mezőgaz­dasági nagyüzemek képvi­selőinek a részvételével tar­tottak a hajdú-bihari Léta- vértesen. A Független Kis­gazdapárt országos elnöke a nagygyűlést megelőzően Debrecenben a nemzetközi agrárhallgatói szemináriu­mon tartott előadást. A létavértesi nagygyűlés résztvevői hatalmas tapssal fogadták a miniszter beje­lentését, miszerint a Füg­getlen Kisgazdapárt agrár­programja — a koalíciós pártok által elfogadva — kormányprogrammá lépett elő. A szónok ugyanakkor élesen visszautasította, meg­alapozatlannak és meggon­dolatlannak minősítette azo­kat az Agrárszövetség ré­széről elhangzott kijelenté­seket, amelyek a Kisgazda- pártot teszik felelőssé a me­zőgazdaság szétzilált állapo­táért. A miniszter szerint a mezőgazdasági termelőké­pesség kimerülését li rossz nagyüzemi struktúra és a tulajdonviszonyok rendezet­lensége okozta. Ezért a kor­mányzat a mezőgazdaság­ban is gazdasági rendszer­váltást sürget. A földművelésügyi mi­niszter kifejtette, hogy sem ő, sem pártja nem szövetke­zetellenes. Ahol a tagság úgy dönt, hogy maradjon a tsz, nincs ellenére. De ez ön­kéntes döntés legyen, s min­denki kapja meg a földjét, aki ki akarja vinni a közös­ből. A szövetkezet pedig töltsön be egyfajta szolgál­tató funkciót: adjon gépet, technológiát és szaktanácso­kat. Utóbbi kapcsán kijelen­tette: a magyar mezőgazda­ságnak továbbra is szüksége van az ágazatban dolgozó 50 ezer agrárértelmiségire. A miniszter beszédének további részében bejelentet­te, hogy a mezőgazdaságot — mint ahogy más orszá­gokban — adókedvezmé­nyekkel, árpolitikai intézke­désekkel továbbra is támo­gatni fogják, s ebben egyen­lő esélyt biztosítanak az egyéni gazdálkodóknak és a szövetkezeteknek. Kiterjesz­tik a kisközösségek export­jogát és szorgalmazzák min­den településen önálló hús­szék létrehozását. A mostani sajnálatos, de szükségszerű áremelések kapcsán sa földművelésügyi miniszter határozottan le­szögezte: nem engedik a kenyér árának emelését. Tárgyalásokat kezdenek ez ügyben a gabonaforgalma­zókkal, de a sütőiparral is, mert — így a miniszter: „értetlenül állok az előtt, hogyan lesz a kilónkénti 6 forintos búzából 20 forintos kenyér.” Végezetül a helyhatósági választásokról szólva úgy fogalmozott: a hatalmi harc most fog eldőlni. Felhívta a jelenlévőket, hogy józan, nyugodt paraszti bölcses­séggel válasszák meg képvi­selőiket a helyi hatalomba. A nagygyűlés ezután fó­rummá alakult: a miniszter és a Földművelésügyi Mi­nisztérium jelen lévő állam­titkár-helyettesei válaszol­tak a résztvevők kérdéseire. (A Kisgazdapárt Pest me­gyei találkozójáról lapunk 3. oldalán számolunk be.) A Dunai Kőolajipari Vál­lalat nemcsak Pest megye, de az egész ország legjob­ban prosperáló nagyvállala­ta volt az elmúlt esztendők­ben. Az a piaci stratégia, hogy az olcsó szovjet olajat kell értékes anyagokká fel­dolgozni, hosszú évekig ki­válóan működött. Mára azonban nyilvánvaló, hogy ez az út tovább nem járha­tó, a szovjet kőolajimport fokozatosan csökkent, s a hazai ellátásra sem elegen­dő. Olyan szóbeszédek is jár­ják Százhalombattán, hogy szó van a nagyvállalat el­adásáról, illetve a vállalati szervezet átalakításáról. A híreket részben meg­erősítette a vállalat vezér- igazgatója, dr. Rákosi Ernő is. Mint arról a DKV Dolgo­zók Lapja beszámolt, olyan vállalati szervezetet , építe­nek ki. ahol a beszerzés, fel­dolgozás, értékesítés költsé­geit és bevételeit együtt számolják el, hogy valóban tiszta legyen a kép működé­si gazdaságosságáról. Valószínűleg részvénytár­sasággá alakul a vállalat, s e módon a különböző ága­zatok érdekeltsége is meg­nő. A vállalati központ a jö­vőben valószínűleg csak va­gyonkezelői szerepet lát el, tervezéssel, stratégiai dönté­sekkel, a pénzügyi elszámo­lások koordinálásával foglal­kozik. A tervezett részvény- társaság tulajdonának nagy része természetesen az álla­mé maradna. A céget igaz­gatótanács irányítaná, élén a kormány megbízottjával. Az operatív vezetést menedzse­rek, ügyvezető igazgatók látnák el. A szervezeti át­alakulás a tervek szerint több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg, s maga az rt. létrejötte is legalább egy évig eltarthat. Lehetsé­ges, hogy a DKV helyett ez­után Pannon Olaj Rt.-t fo­gunk emlegetni, ha a száz­halombattai óriásvállalatról esik szó. Több tízezer szovjet turis­ta, feldühödve a rendkívül hosszú várakozástól, „meg­ostromolta” a határállomá­sokat a lengyel, a csehszlo­vák és a magyar határnál. A helyzetet csak súlyos­bítja, hogy a 300 ezer szovjet állampolgár többsége, akik­nek beutazási engedélye van az említett országokba, való­színűleg péntekig élni fog a határátlépési lehetőségével, mert e naptól új kiutazási szabályokat léptetnek életbe. AZ EXPORT CÍMZETTJE MAGYARORSZÁG Celluláris telefon Mobil telefonokat szállít Magyarországnak az ameri­kai Motorolal cég egy most aláírt hárommillió font ér­tékű szerződés értelmében. A kelet-európai piacra első ízben exportált berendezése­ket a Motorolal brit részle­ge szállítja el a Rádiótelefon Kft.-nek. amelyik a Magyar Posta utódvállalatának és az amerikai US West Interna­tional cégnek a közös vál­lalkozása. A tervek szerint ősszel indul be a mobil, más néven celluláris telefon­szolgáltatás rendszere. Ma­gyarországon. NÉPSZAVAZÁS A BÉCS-BUDAPEST VILÁGKIÁLLÍTÁS ÜGYÉBEN Szemmel láthatólag apad AZ AR ELLEN ÚSZVA TÖRMBÉKSDÓ Szidják őket. Basák, harácsolok, mindent tönkre­tevők. Igen, ők azok a bizonyos menedzserek. Ve­zér- meg ilyen-olyan igazgatók. Van közöttük alkal­matlan? Hol nincsen? Bizony, még a kormány(ok)- ban is akad ilyen... Csakhogy: ki van tisztában a kárhoztatok, a szidalmazok közül azzal, valójában mit és mennyit dolgoznak ezek az emberek? A szak­szerűtlen kritika semmivel sem ártalmatlanabb, mint a szakszerűtlen vezetés. A kárhoztatottakkal beszélgetve kiderül: ezek az emberek naponta átlagosan 25-30 üggyel foglalkoz­nak. Töredékidőkböl áll össze a napjuk. Tizenöt­húsz percekre töredezik szét a napjuk, az értekez­letek idejét leszámítva, lényegi ügyekkel sem tud­nak többet foglalkozni, mint húsz-harminc percet. Holott napi tíz, tizenkét órákat dolgoznak. Űk a hi­básak? Bizonyára saját hibáik is benne vannak ezekben a töredékidőkből összetákolódott napokban, azonban bizonyos: a gazdasági környezet, a sziszté­ma a hibás. Azt hittem: a változások majd... Té­vedtem. Az új cégeknél még inkább kapkodnak, szinte mindennel foglalkozni kényszerülnek a ve­zetők. A munka közvetlen ellenőrzésére — például a munkások közötti tájékozódásra — hetente annyi idő jut, amennyiből napi átlagban nyolc-tíz perc(!) jön ki... Nem tartozik ez a feladataik közé? Jól hangzik. Csak éppen nem igaz! Holott mostanában úton-útfélen találkozni ezzel az érveléssel. Ma olyan ellentmondásos követelményeket tá­masztanak a vezetőkkel szemben, amilyeneknek le­hetetlenség megfelelni... ! Beszéltem olyan vezér- igazgatóval, akinek hétféle érdekvédelmi szervezet­tel kellene cégénél minden lépést egyeztetnie ... Ma a gazdaságban a régi, az új s a kinevezendő (meg­választandó) vezetők egyaránt céltáblák. A politika nem vonult ki a,munkahelyekről, sőt... ! Csak ép­pen más köntösben mutatja magát, de attól még az, ami. A tényleges teljesítmény, a valóságos szakisme­ret, a tanúsított képesség nem sokat számít. Keser­ves és ismerős lesz a következmény ... (M) Kevesen támogatják a kozösködést Népszavazást követel a Budapest—Bécs világkiállí­tás ügyében a jobboldali, el­lenzéki osztrák Szabadság- párt parlamenti frakciójá­nak vezetője. Norbert Gu- gerbauer szerint egyre keve­sebb osztrák állampolgár pártolja a közös világkiállí­tás eszméjét. Gugerbauer különösen azon elképzelések ellen ha­dakozott vasárnapi nyilat­kozatában, amelyek szerint Magyarország a budapesti Expóval kapcsolatos meg­rendelések révén kártalanít­hatná a bős—nagymarosi beruházás leállítása miatt veszteségeket szenvedő oszt­rák cégeket. A frakcióvezető szerint a világkiállítás igen kevés hasznot hajtana az osztrák gazdaságnak. Még az oszt­rák idegenforgalom sincs rászorulva, hiszen így is jól ki vannak használva kapaci­tásai. Jó dolog ebben a kániku­lában Szentendrén vagy Vi- segrád alatt a csónakokat vízre tolni. Csakhogy egyre többet kell gyalogolni a víz­ben, míg biztos elég mély helyre érkeznek. Mert szem­mel láthatólag is apad a Du­na vízszintje. S ez elsősor­ban nem a kánikula elől a vízpartokra menekülőket érinti, hanem vízfogyasztá­sunkat is. Az aszály immár nyolcadik esztendeje nem várt nehézségeket, fennaka­dásokat okozhat a háztartá­sok vízellátásában. S hol van még az az „égszakadás- földindulás”, mely enyhü­lést, s nem utolsósorban csa­padékot hoz a szomjazó föl­deknek? (Vimola Károly felvétele) Nagy fába vágták a fej- Böjtölnek az emberek, nincsen pénz húsra szejuket a Penomah ceglédi 1 ___________________ r gy árában, amikor elhatároz­ták, hogy új bontó-, darabo­ló-, csontozó- és sonkaüze­met építenek. A beruházás értéke eléri a 800 millió fo­rintot. A saját pénzük mel­lé még világbanki kölcsönt és belföldi hiteleket is fel­vettek. Több péntek less egy héten ? Kiszely István igazgató el­mondta, a munkálatok a ter­veknek megfelelően halad­nak, s minden reményük megvan arra, hogy még az idén elkészül az üzemre­konstrukció. Ha megindul a termelés, darabolt nemes húst és fóliás sonkát is sze­retnének exportálni Nyugat- Európába és az USA-ba. A technológiai változtatással, úgy vélik, az igényes tőkés piac kívánalmainak is meg tudnak felelni. Az igazgató szerint a mun­kálatok nem zavarják a gyár működését, inkább azon bánkódnak, hogy a ter­mékeik iránt csökkent a ke­reslet. Pest megyén kívül az ország más részeibe — a szolnoki, borsodi körzetbe — is szállítanak. Az a tapaszta­latuk, hogy az emberek pénztárcája üresebb, mint régen. Főleg sertéshúsból és felvágottból vesznek keve­sebbet az emberek, a mar­hahús iránti igény kisebb mértékben csökkent. Az igazgató szerint nem a hús drága, az emberek fizetése kevés. Sovány vigasz, hogy az utóbbi időben az egész élelmiszer-gazdaság szorult helyzetbe került. A volt szocialista országok közül még a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Lengyelor­szágba szállítanak. Az is­mert problémák miatt a Szovjetunióba már csak kis mennyiségben visznek ki sertéshúst. Csupán csak any- nyit, amit a partner rögvest kifizet. A számlát egyelőre dollárban, illetve rubelban egyenlítik ki. A ceglédiek megpróbálják a saját gazdálkodásukat is racionalizálni. A költségei­ket igyekeznek csökkenteni, s az eltávozó dolgozók he­lyére sem vesznek fel új em­bereket. Árbevétel-növeke­désre azonban csak akkor számíthatnak, ha sikerül tő­kés piacokra exportálni. Igaz. az üzleti lehetőségeket az is befolyásolhatja, hogy az állam milyen támogatást ad az élelmiszerexporthoz. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom