Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-06 / 183. szám
PEST MEG VEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára: .1,80 forint 1930. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ A kisgazdák agrárprogramja kormányprogram A kenyér árát nem lehet emelni Marad az éíkm a fö tulajdonos Pannon Olaj Rt. lesz a DKV? Az Antall-kormány hivatott arra, hogy negyven év után igazságot szolgáltasson a magyar népnek, s kivezesse az országot a jelenlegi mélypontról — erről Nagy Ferenc József földművelés- ügyi miniszter beszélt szombaton azon a nagygyűlésen, amelyet a Kisgazdapárt tagjainak, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek képviselőinek a részvételével tartottak a hajdú-bihari Léta- vértesen. A Független Kisgazdapárt országos elnöke a nagygyűlést megelőzően Debrecenben a nemzetközi agrárhallgatói szemináriumon tartott előadást. A létavértesi nagygyűlés résztvevői hatalmas tapssal fogadták a miniszter bejelentését, miszerint a Független Kisgazdapárt agrárprogramja — a koalíciós pártok által elfogadva — kormányprogrammá lépett elő. A szónok ugyanakkor élesen visszautasította, megalapozatlannak és meggondolatlannak minősítette azokat az Agrárszövetség részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek a Kisgazda- pártot teszik felelőssé a mezőgazdaság szétzilált állapotáért. A miniszter szerint a mezőgazdasági termelőképesség kimerülését li rossz nagyüzemi struktúra és a tulajdonviszonyok rendezetlensége okozta. Ezért a kormányzat a mezőgazdaságban is gazdasági rendszerváltást sürget. A földművelésügyi miniszter kifejtette, hogy sem ő, sem pártja nem szövetkezetellenes. Ahol a tagság úgy dönt, hogy maradjon a tsz, nincs ellenére. De ez önkéntes döntés legyen, s mindenki kapja meg a földjét, aki ki akarja vinni a közösből. A szövetkezet pedig töltsön be egyfajta szolgáltató funkciót: adjon gépet, technológiát és szaktanácsokat. Utóbbi kapcsán kijelentette: a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van az ágazatban dolgozó 50 ezer agrárértelmiségire. A miniszter beszédének további részében bejelentette, hogy a mezőgazdaságot — mint ahogy más országokban — adókedvezményekkel, árpolitikai intézkedésekkel továbbra is támogatni fogják, s ebben egyenlő esélyt biztosítanak az egyéni gazdálkodóknak és a szövetkezeteknek. Kiterjesztik a kisközösségek exportjogát és szorgalmazzák minden településen önálló hússzék létrehozását. A mostani sajnálatos, de szükségszerű áremelések kapcsán sa földművelésügyi miniszter határozottan leszögezte: nem engedik a kenyér árának emelését. Tárgyalásokat kezdenek ez ügyben a gabonaforgalmazókkal, de a sütőiparral is, mert — így a miniszter: „értetlenül állok az előtt, hogyan lesz a kilónkénti 6 forintos búzából 20 forintos kenyér.” Végezetül a helyhatósági választásokról szólva úgy fogalmozott: a hatalmi harc most fog eldőlni. Felhívta a jelenlévőket, hogy józan, nyugodt paraszti bölcsességgel válasszák meg képviselőiket a helyi hatalomba. A nagygyűlés ezután fórummá alakult: a miniszter és a Földművelésügyi Minisztérium jelen lévő államtitkár-helyettesei válaszoltak a résztvevők kérdéseire. (A Kisgazdapárt Pest megyei találkozójáról lapunk 3. oldalán számolunk be.) A Dunai Kőolajipari Vállalat nemcsak Pest megye, de az egész ország legjobban prosperáló nagyvállalata volt az elmúlt esztendőkben. Az a piaci stratégia, hogy az olcsó szovjet olajat kell értékes anyagokká feldolgozni, hosszú évekig kiválóan működött. Mára azonban nyilvánvaló, hogy ez az út tovább nem járható, a szovjet kőolajimport fokozatosan csökkent, s a hazai ellátásra sem elegendő. Olyan szóbeszédek is járják Százhalombattán, hogy szó van a nagyvállalat eladásáról, illetve a vállalati szervezet átalakításáról. A híreket részben megerősítette a vállalat vezér- igazgatója, dr. Rákosi Ernő is. Mint arról a DKV Dolgozók Lapja beszámolt, olyan vállalati szervezetet , építenek ki. ahol a beszerzés, feldolgozás, értékesítés költségeit és bevételeit együtt számolják el, hogy valóban tiszta legyen a kép működési gazdaságosságáról. Valószínűleg részvénytársasággá alakul a vállalat, s e módon a különböző ágazatok érdekeltsége is megnő. A vállalati központ a jövőben valószínűleg csak vagyonkezelői szerepet lát el, tervezéssel, stratégiai döntésekkel, a pénzügyi elszámolások koordinálásával foglalkozik. A tervezett részvény- társaság tulajdonának nagy része természetesen az államé maradna. A céget igazgatótanács irányítaná, élén a kormány megbízottjával. Az operatív vezetést menedzserek, ügyvezető igazgatók látnák el. A szervezeti átalakulás a tervek szerint több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg, s maga az rt. létrejötte is legalább egy évig eltarthat. Lehetséges, hogy a DKV helyett ezután Pannon Olaj Rt.-t fogunk emlegetni, ha a százhalombattai óriásvállalatról esik szó. Több tízezer szovjet turista, feldühödve a rendkívül hosszú várakozástól, „megostromolta” a határállomásokat a lengyel, a csehszlovák és a magyar határnál. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a 300 ezer szovjet állampolgár többsége, akiknek beutazási engedélye van az említett országokba, valószínűleg péntekig élni fog a határátlépési lehetőségével, mert e naptól új kiutazási szabályokat léptetnek életbe. AZ EXPORT CÍMZETTJE MAGYARORSZÁG Celluláris telefon Mobil telefonokat szállít Magyarországnak az amerikai Motorolal cég egy most aláírt hárommillió font értékű szerződés értelmében. A kelet-európai piacra első ízben exportált berendezéseket a Motorolal brit részlege szállítja el a Rádiótelefon Kft.-nek. amelyik a Magyar Posta utódvállalatának és az amerikai US West International cégnek a közös vállalkozása. A tervek szerint ősszel indul be a mobil, más néven celluláris telefonszolgáltatás rendszere. Magyarországon. NÉPSZAVAZÁS A BÉCS-BUDAPEST VILÁGKIÁLLÍTÁS ÜGYÉBEN Szemmel láthatólag apad AZ AR ELLEN ÚSZVA TÖRMBÉKSDÓ Szidják őket. Basák, harácsolok, mindent tönkretevők. Igen, ők azok a bizonyos menedzserek. Vezér- meg ilyen-olyan igazgatók. Van közöttük alkalmatlan? Hol nincsen? Bizony, még a kormány(ok)- ban is akad ilyen... Csakhogy: ki van tisztában a kárhoztatok, a szidalmazok közül azzal, valójában mit és mennyit dolgoznak ezek az emberek? A szakszerűtlen kritika semmivel sem ártalmatlanabb, mint a szakszerűtlen vezetés. A kárhoztatottakkal beszélgetve kiderül: ezek az emberek naponta átlagosan 25-30 üggyel foglalkoznak. Töredékidőkböl áll össze a napjuk. Tizenöthúsz percekre töredezik szét a napjuk, az értekezletek idejét leszámítva, lényegi ügyekkel sem tudnak többet foglalkozni, mint húsz-harminc percet. Holott napi tíz, tizenkét órákat dolgoznak. Űk a hibásak? Bizonyára saját hibáik is benne vannak ezekben a töredékidőkből összetákolódott napokban, azonban bizonyos: a gazdasági környezet, a szisztéma a hibás. Azt hittem: a változások majd... Tévedtem. Az új cégeknél még inkább kapkodnak, szinte mindennel foglalkozni kényszerülnek a vezetők. A munka közvetlen ellenőrzésére — például a munkások közötti tájékozódásra — hetente annyi idő jut, amennyiből napi átlagban nyolc-tíz perc(!) jön ki... Nem tartozik ez a feladataik közé? Jól hangzik. Csak éppen nem igaz! Holott mostanában úton-útfélen találkozni ezzel az érveléssel. Ma olyan ellentmondásos követelményeket támasztanak a vezetőkkel szemben, amilyeneknek lehetetlenség megfelelni... ! Beszéltem olyan vezér- igazgatóval, akinek hétféle érdekvédelmi szervezettel kellene cégénél minden lépést egyeztetnie ... Ma a gazdaságban a régi, az új s a kinevezendő (megválasztandó) vezetők egyaránt céltáblák. A politika nem vonult ki a,munkahelyekről, sőt... ! Csak éppen más köntösben mutatja magát, de attól még az, ami. A tényleges teljesítmény, a valóságos szakismeret, a tanúsított képesség nem sokat számít. Keserves és ismerős lesz a következmény ... (M) Kevesen támogatják a kozösködést Népszavazást követel a Budapest—Bécs világkiállítás ügyében a jobboldali, ellenzéki osztrák Szabadság- párt parlamenti frakciójának vezetője. Norbert Gu- gerbauer szerint egyre kevesebb osztrák állampolgár pártolja a közös világkiállítás eszméjét. Gugerbauer különösen azon elképzelések ellen hadakozott vasárnapi nyilatkozatában, amelyek szerint Magyarország a budapesti Expóval kapcsolatos megrendelések révén kártalaníthatná a bős—nagymarosi beruházás leállítása miatt veszteségeket szenvedő osztrák cégeket. A frakcióvezető szerint a világkiállítás igen kevés hasznot hajtana az osztrák gazdaságnak. Még az osztrák idegenforgalom sincs rászorulva, hiszen így is jól ki vannak használva kapacitásai. Jó dolog ebben a kánikulában Szentendrén vagy Vi- segrád alatt a csónakokat vízre tolni. Csakhogy egyre többet kell gyalogolni a vízben, míg biztos elég mély helyre érkeznek. Mert szemmel láthatólag is apad a Duna vízszintje. S ez elsősorban nem a kánikula elől a vízpartokra menekülőket érinti, hanem vízfogyasztásunkat is. Az aszály immár nyolcadik esztendeje nem várt nehézségeket, fennakadásokat okozhat a háztartások vízellátásában. S hol van még az az „égszakadás- földindulás”, mely enyhülést, s nem utolsósorban csapadékot hoz a szomjazó földeknek? (Vimola Károly felvétele) Nagy fába vágták a fej- Böjtölnek az emberek, nincsen pénz húsra szejuket a Penomah ceglédi 1 ___________________ r gy árában, amikor elhatározták, hogy új bontó-, daraboló-, csontozó- és sonkaüzemet építenek. A beruházás értéke eléri a 800 millió forintot. A saját pénzük mellé még világbanki kölcsönt és belföldi hiteleket is felvettek. Több péntek less egy héten ? Kiszely István igazgató elmondta, a munkálatok a terveknek megfelelően haladnak, s minden reményük megvan arra, hogy még az idén elkészül az üzemrekonstrukció. Ha megindul a termelés, darabolt nemes húst és fóliás sonkát is szeretnének exportálni Nyugat- Európába és az USA-ba. A technológiai változtatással, úgy vélik, az igényes tőkés piac kívánalmainak is meg tudnak felelni. Az igazgató szerint a munkálatok nem zavarják a gyár működését, inkább azon bánkódnak, hogy a termékeik iránt csökkent a kereslet. Pest megyén kívül az ország más részeibe — a szolnoki, borsodi körzetbe — is szállítanak. Az a tapasztalatuk, hogy az emberek pénztárcája üresebb, mint régen. Főleg sertéshúsból és felvágottból vesznek kevesebbet az emberek, a marhahús iránti igény kisebb mértékben csökkent. Az igazgató szerint nem a hús drága, az emberek fizetése kevés. Sovány vigasz, hogy az utóbbi időben az egész élelmiszer-gazdaság szorult helyzetbe került. A volt szocialista országok közül még a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Lengyelországba szállítanak. Az ismert problémák miatt a Szovjetunióba már csak kis mennyiségben visznek ki sertéshúst. Csupán csak any- nyit, amit a partner rögvest kifizet. A számlát egyelőre dollárban, illetve rubelban egyenlítik ki. A ceglédiek megpróbálják a saját gazdálkodásukat is racionalizálni. A költségeiket igyekeznek csökkenteni, s az eltávozó dolgozók helyére sem vesznek fel új embereket. Árbevétel-növekedésre azonban csak akkor számíthatnak, ha sikerül tőkés piacokra exportálni. Igaz. az üzleti lehetőségeket az is befolyásolhatja, hogy az állam milyen támogatást ad az élelmiszerexporthoz. H. É.
