Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-06 / 183. szám

2 &£Man 1990. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ Izrael és a konfliktus Tizenegy új hadosztály felállítása A fenyegető veszély nőtt Bagdad csak játszadozik? Izrael hadseregének vezetői újságírók előtt hangoztatták, hogy az országot fenyegető veszély növekedett az utóbbi 48 órában, mert ha Irak nem kap komoly, katonailag is számottevő figyelmeztetést a nyugati világ hatalmaitól, Szaddam Husszein könnyen elhatározhat egy Izrael-elle- nes akciót is. Bár Irak való­színűleg sejti, hogy Izrael ma­gatartása nem az lesz, mint Kuvaité, Izrael nem szeretné, ha katonai konfliktusra kerül­ne sor Irakkal. Mivel folytatódik a beván­dorlási hullám a Szovjetunió­ból, Izraelnek alapvető érde­ke, hogy sem biztonsági, sem gazdasági vonatkozásban ne kerüljön sor drasztikus ese­ményekre. Ezért szeretnék Iz­rael politikai, katonai és gaz­dasági vezetői, ha az iraki— kuvaiti válság közvetve sem érintené az országot. Irak vasárnap kettős stra­tégiával válaszolt a fokozódó nemzetközi nyomásra. A bag­dadi vezetés közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy megkezdte csapatainak kivo­nását Kuvaitból, Szaddám Husszein elnök ugyanakkor újabb 11 hadosztály felállítá­sát rendelte el összesen 140 ezer katonával, úgymond a ,.politikai és katonai fejlemé­nyek miatt”. A bagdadi rádió és az INA iraki hírügynökség által is közölt hírt a csapatkivonás megkezdéséről a Fehér Ház kétkedéssel fogadta, az ira­kiak által megdöntött kuvaiti kormány washingtoni nagykö­vete pedig úgy fogalmazott, hogy Bagdad csak játszadozik, katonái tapodtat sem mozdul­tak Kuvaitból és a szaúd-ará- biai határról. Szaddam Husszein elnök múltbeli ténykedései komoly kételkedésre adnak okot szán­„Belépő " a londoni csúcsra Beharangozott gondolatok' Margaret Thatcher úgy véli, penben. Thatcher asszony ab- hogy a Szovjetunió a kapita- bői az alkalomból tart elő- lista világ legexkluzívabb adást „az új világközösség klubja, a G—7 teljes jogú alakítása” témájáról, hogy — tagjává válhat; a brit kor- Jean Monnet, az EGK alapító mányíő szorgalmazza, hogy atyja és Willy Brandt volt miután Moszkva azonnal bonni kancellár után — ő a csatlakozott Irak kuvaiti ag- harmadik politikus, akinek az ressziójának közös nyugati el- aspeni intézet negyvenéves ítéléséhez, hívják meg Mihail fennállása óta átnyújtják a Gorbacsov szovjet államfőt a „nemzetközi államférfiúi” ki- legfejlettebb ipari országok tüntetést. jövő évi londoni csúcsértekez- . leiére. dékait illetően — mondotta vasárnap Mariin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője. Az Irak által felállított ka­tonai bábkormány burkoltan azzal fenyegette meg a szank­ciókat foganatosító országo­kat, hogy Kuvaitban élő ál­lampolgáraikat túszként hasz­nálja fel ellenük. „Az ideiglenes szabad ku­vaiti kormány és a testvéri Irak ellen büntetőintézkedé­sekhez folyamodó országok­nak jusson eszébe, hogy érde­keik és állampolgáraik van­nak Kuvaitban” — hangoztat­ta vasárnap a külügyek gaz­dájának megtett Valid Szaud Mohamed Abdullah őrnagy. A kuvaiti bábkormány öböl menti arab diplomáciai források szerint iraki szárma­zású kuvaiti állampolgárokból áll, akik többségükben síiták. Kuvait ammani és tuniszi nagykövetsége viszont egy­aránt úgy tudja, hogy a kor­mánylista álneveket tartal­maz, s a kormányfő, Alaa Husszein Ali nem más, mint Szaddám Husszein iraki elnök sógora. Bagdadban vasárnap meg­erősítették, hogy megérkeztek Irakból az új kormány támo­gatására hivatott kuvaiti „népi hadsereg" első kontin­gensei. Bagdad szerint eddig 140 ezer iraki „önkéntes” je­lentkezett a „népi hadsereg­be”, amelynek soraiban ku­vaitiak és „arab hazafiak" is lesznek. Ez utóbbi megjelölés megfigyelők szerint ajánlat a Kuvaitban élő négyszázezres palesztin közösségnek. Bukarest belátta, visszavonta1 Kovászna: magyar prefektus A The Sunday Telegraph, a The Sunday Times és a The Mail on Sunday egybehangzó értesülése szerint a miniszter- elnök asszony eleve jelentős külpolitikai beszédként beha­rangozott vasárnapi expozéjá­ban fejti ki ezeket q ggydglß- tokat az Egyesült Államok­ban, a Colorado állambeli As­AKNA MEZŐK TELEPÍTÉSE Az NDK és az NSZK közti „egységesülési” folyamat elle­nére Bonn továbbra is folytat­ja új „határvédelmi” létesít­mények építését a két német állam határán, a határövezet nyugatnémet oldalán. Ezt a Der Spiegel című hamburgi hetilap közölte vasárnap meg­jelent legújabb számában, konkrét példaként említve az Eszak-Rajna-Vesztfáliában, il­letve Alsó-Szászországban te­lepített új harckocsiakadályo­kat és aknamezőket. A határvédelmi létesítmé­nyek hivatalos indoklás szerint a Varsói Szerződés esetleges támadásának megállítására szolgálnak. Építésük folytatá­sát a bonni védelmi miniszté­riumban azzal indokolták, hogy kötik őket a még koráb­ban aláírt szerződések, s ezek felmondása esetén súlyos kár­térítést kellene fizetniük. Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust nevez­tek ki a többségében magya­rok lakta Kovászna megye éléreF-odor Ferenc szombaton megjelent nyilatkozatában nyomatékosan hangsúlyozta: a legfontosabbnak azt tartja, hogy Kovászna magyar és ro­mán nemzetiségű lakói egy­mással békében éljenék és dolgozzanak. Romániában a megyei veze­tő testületeket a központi kormányzat javaslatára állít­ják össze. Így történt ez Ko­vászna esetében is, azonban a bukaresti vezetés figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a 77 százalékban magyar la­kosságú Kovászna élesen tilta­kozik a — román — személyi javaslat ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői nyomatékot adva a he­lyi lakosság követelésének, a héten többször is konzultáltak Ion Iliescu román államfővel, akit arra kérték, hogy az újabb feszültségeket elkerü­lendő a többségében magyar lakta területek élére magyar nemzetiségű vezetőket állítson. A jelek szerint, ezt Bukarest belátta és visszavonta javas­latát, sőt maga a román pre­fektusjelölt is bejelentette: nem vállalja a tisztséget. Így került sor Fodor Ferenc kine­vezésére. Libéria — amerikai akció Tengerészgyalogosok Monroviában Amerikai katonai akció kezdődött vasárnap reggel Libériában az ott lévő ameri­kai állampolgárok evakuálá­sára és az Amerika Hangja rádióállomás védelmére — je­lentette be vasárnap délelőtti sajtóértekezletén a Fehér Ház szóvivője. Mariin Fitzwater közölte: 225 tengerészgyalogos érkezett helikopteren Monroviába, és azonnal megkezdte a nagykö­vetség személyzete egy részé­nek evakuálását. Ellenállásba nem ütköztek. A szóvivő kö­zölte még, hogy a minimum­ra csökkentik a követség lét­számát. Fitzwater tagadta, hogy az akció az Egyesült Ál­lamok katonai beavatkozását jelentené a libériái polgárhá­borúba. Hírügynökségek meg­jegyzik, hogy a Libéria part­jainál már hetek óta ott tar­tózkodó négy amerikai hadi­hajó továbbra is a partok kö­zelében marad, fedélzetén négyezer katonával. Szovjet régiók és a gazdaság Közös belső piacot A Szovjetunió térségei kö­zötti gazdasági együttműkö­désről, az úgynevezett belső közös piac kialakításának le­hetőségeiről tanácskoztak va­sárnap Tallinnban a három bal­ti köztársaság, Oroszország, valamint Moszkva és Lenin- grád képviselői. Az eszmecserén, amelyen a balti köztársaságok kormány­főikkel vettek részt, megálla­podás született arról, hogy szeptemberben folytatódnak a most megkezdett, s egyebek között a reformerők irányítot­ta térségek közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok kiépíté­sére irányuló konzultációk. . {Külföldi események égycnoiidatbaii I iiini.i, 1,1 I - h ..... Az NSZK fővárosában a jövőben nem fogadnak sem Romá­niából, sem máshonnan érkező menekülteket — jelentette a General-Anzeiger című bonni napilap a város főpolgármester helyettesére hivatkozva. A Népszavazást követel a Budapest —Bécs világkiállítás ügyében a jobboldali, ellenzéki osztrák Szabadság Párt parlamenti frakciójának vezetője, mert sze­rinte egyre kevesebben támogatják az osztrák állampolgárok közül a közös világkiállítás eszméjét. A Japán húsz magyar és ugyanennyi lengyel környezetvédelmi szakembert hív meg öthetes továbbképzésre, jelentették be a tokiói környezetvé­delmi hivatalban. A Az NDK belügyminisztere vasárnap ál­lást foglalt az ellen, hogy eleve kiközösítsék a volt NSZEP- tagokat, s azokat, akik együttműködtek az állambiztonsági minisztériummal, a STASI-val. — A India ismételten biztosí­totta Nepált arról, hogy minden szükséges támogatást meg­ad a himalájai királyság ingatag lábakon álló gazdaságának fejlesztéséhez. A Észt hivatalos adatok szerint a köztársaság­ban nincsenek fegyverekkel rendelkező csoportok — jelen­tette ki nyilatkozatában Velio Rikas észt belügyminiszter-he­lyettes. A Irán vezető politikai döntéshozó testületé, a legfel­sőbb nemzetbiztonsági tanács síkraszállt amellett, hogy Te­herán újítsa fel diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával. A Ellenzéki szociáldemokraták sürgetik, hogy a nyugatnémet kormány a parlament előtt tisztázza: vajon tényleg részt vet­tek-e NSZK-cégek nagy számban a Kuvaitot megtámadó Irak hadipotenciáljának kiépítésében. A Tőkés László püspök Ró­mában átvette a Giorgo La Pira Békeegyetem „Élet a békéért” díját. A Franciaország nem tartja kizártnak, hogy teljes blo­kád alá helyezzék Irakot. A A koszovói Titova Mitricán a rendőrség Szétoszlatta a helyi albánok gyűlését, amelynek szónokai érvényteleníteni akarták a koszovói parlament fel­oszlatásáról szóló szerb döntést. Csikós-Nagy Béla az IMF-megallapodásról A reálbérek állandó csökkentése nem járható út A magyar gazdaság: talpra ál­lításának támogatásához nem elégségesek a pénzügyi eszkö­zök — a Világbank meghívásá­nak eleget téve erről tartott előadást a közelmúltban Csikós- Nagy Béla akadémikus. Arra kértük öt, fejtse ki olvasóink­nak is nézeteit e kérdésről. — A washingtoni meghí­vást tavaly kaptam, miután az európai kooperációról és a ke­let-európai eladósodásról ren­dezett budapesti nemzetközi konferencián elmondtam a vé­leményemet. Azt fejtettem ki, hogy Magyarország nem lesz képes évi egymilliárd dollár fölötti kamatterheinek elvise­lésére. Ráadásul a KGST-el- számolás dolláralapokra he­lyezésével az ország újfajta cserearányromlást lesz kényte­len elszenvedni, miközben a gazdaság struktúrájának át­alakításához óriási befekteté­sekre is szüksége lenne. Állás­pontom szerint Magyarorszá­got, és általában azokat az or­szágokat, amelyek az elmúlt évtizedekben egy zárt, egyol­dalú KGST-rendszerben mű­ködtek, nem lehet alapvetően monetáris eszközökkel „kezel­ni”. Ezeknek a gazdaságoknak a talpraállításához alaposan végiggondolt, átfogó gozdasági programra van szükség. 9 Miért gondolja, hogy ez más, mint amire az Antall- kormány törekszik? — A Világbankkal szerve­zett konzultáció háttere az a március 14-én aláírt egyez­mény volt, amelyet a Németh- kormány a Nemzetközi Valu­taalappal kötött, és amely az új kormányra nézve is kötele­ző. Hacsak nertv'jutnak'miha­marabb konszenzusra az egyezmény egyes pontjainak megváltoztatásában, ami na­gyon kívánatos lenne. Az IMF és Magyarország között aláírt megállapodás ugyanis egy igen szoros, negyedéves ellenőrzési rendszert tartalmaz. Számom­ra ez a régi tervutasításos rendszer rossz emlékét idézi. Persze megértem a Valutaala­pot, hiszen Magyarország Is­mételten nem teljesítette azo­kat a vállalásokat, amelyekre az úgynevezett stand-by-meg- állapodások alapozódtak. De a lényeg mégiscsak az, hogy ezek a megállapodások — nem utolsósorban néhány magyar gazdaságpolitikus nem kellő közgazdasági felkészültsége folytán — kezdettől hamis út­ra terelődtek. Az lMF-szakér- tőktől nem várható el, hogy otthonosan mozogjanak egy olyan gazdaságban, amelyik — gazdasági reform ide vagy oda — alapjába véve a szovjet tí­pusú parancsuralmi rend­szerben döntött a szerkezetala­kítástól kezdve a jövedelemel­osztásig mindenben. Ennek rendelte alá az egész pénzügyi mechanizmust. # Mire alapozza ezt a véle­ményét? Hiszen — a költség- vetési hiánnyal szemben tá­masztott elvárást kivéve — teljesítménymutatóinkat elé­gedetten nyugtázzák mostaná­ban külföldön is. — Nem az az érdekes, mi történik 1990-ben, hanem sok­kal inkább az — hogy ha egy­általában lehet —, milyen áron vagyunk képesek eleget tenni az IMF elvárásainak, és főleg, hogy hozzájárul-e ez a gazdaság stilizálásához, a kö­zéptávú kibontakozáshoz. Ne­kem e tekintetben vannak ké­telyeim. 9 Hallhatnánk e kételyek­ről konkrétabban? — Azt a kérdést emelném ki, amire most az Antall-kor- mány koncentrál, és ami az IMF-fel kötött megállapodás folyománya, hogy ugyanis a költségvetési deficit 1990-ben nem haladhatja meg a tízmil- liárd forintot. Nem is értem, miképpen lehetett erre kötele­zettséget vállalni, és hogy egy­általán miért volt erre szük­ség. Ha már túl lennénk a költségvetési reformon, és piacgazdaság típusú állami költségvetéssel rendelkez­nénk, akkor egy jól megalapo­zott szanálási program is ki­dolgozható lenne. Ma még azonban ez a költségvetés ke- resztül-kasul kapcsolódik a gazdaság működésének opera­tív kérdéseihez, amelyek köz- igazgatási úton egyszerűen ke- zelhetetlenek. Ezt próbáltam Washingtonban megvilágítani. 9 Az ön elképzelése szerint melyek-fennének a súlypontjai az IMF és Magyarország kí­vánatos együttműködésének? — A mai helyzetben a kor­mány természetesen nem in­dulhat ki másból, mint hogy a fizetési kötelezettségeknek ele­get kell tennie. Akkor is, ha ez súlyos teher az országnak. Mindemellett a legfontosabb teendő a gazdasági szerkezet átalakítása, hiszen csak ez ad­hat esélyt a talpra állásra. Eh­hez nekem programom termé­szetesen nincsen, de az nyil­vánvaló, hogy a reálbérek ál­landó csökkentése nem járható út. Az a fajta költségvetési szanálás tehát, amelyik min­dent a fogyasztói árak emelé­sével és a vállalati támogatá­sok leépítésével akar megolda­ni, értelmetlen. Mert értékeket pusztít, és érdektelenné teszi az embereket. A költségvetés reformja elkerülhétetlen lépés, de nem a mindenáron való egyensúly megteremtése. Minderről egyébként a nem­zetközi pénzügyi intézmények szakértőinek nézetei közel sem egységesek. Többen vall­ják közülük is, hogy ezt a gaz­daságot először a nyitottá vá­lásban kell segíteni, s csak az­után lehet nyitott gazdaság­ként megközelíteni. A Világ­bankot magam jó partnernek tartom ehhez, miután az el­múlt években Magyarország­nak nyújtott szerkezetátalakí­tási kölcsönök révén megis­merte gazdaságunkat. Ezért, úgy látom, velük, akik nem­csak a hitelképességet tartják szem előtt, hanem a mikroösz- szefüggéseket is, könnyebb szót értenünk. 9 Lát-e esélyt arra, hogy az ön által elképzelt módon ala­kulnak a további fejlemények? — Ez nem egyedül az én vé­leményem. Többen vannak, akik ugyancsak nem látják ésszerűnek a magyar gazdaság bajainak sokkterápiával törté­nő orvoslását. Hadd tegyem hozzá: az adósságprobléma már túllépett a kritikus hatá­ron, s ezzel tisztában vannak a hitelező országok is,. Az ö ér­dekük is, hogy keressék az el­fogadható megoldásokat, Meg­győződésem, hogy erre sor is kerül. Jó lenne persze a köz­beeső időt minél kisebb vesz­teséggel átvészelni. R. E. MISE mm A KILÉPÉS A A titkos dollárszivattyú Egy angol szakértő cég szá­mításai szerint például Ma­gyarországnak évente 1,9 mil­liárd dolláros többletkiadás­sal kell számolnia a KGST- kapcsolatai dollárelszámolásra való átállítása miatt. Ez a pesszimista jóslat természete­sen nem számol azzal a lehe­tőséggel, hogy a magyar gaz­daság teljesítményei javulhat­nak, nyugati eladásai nőhet­nek — mint ez 1990 első fél­évében meg is történt. A The Wall Street Journal annak a nyugati félelemnek ad hangot, hogy a KGST fel­bomlásával a kis szocialista országok gazdasága veszélybe kerülhet, eközben pedig a Szovjetunió igen jelentős „se­gélyhez” jut. Márpedig ez a titkos „dollárszivattyú” a kon­zervatív szovjet körök pozíció­ját erősítheti. Szerintük a KGST-tagoktól való dollárel­szívást megakadályozandó, ma­ga ajánl fel jelentős segélye­ket a szovjeteknek. A Hazafias Választási Koalíció közgyűlése Alapérték a munka és a biztonság A szociális elkötelezettsé­gű, önmagát centrumpártként m ^határozó Hazafias Válasz­tási Koalíció szombaton orszá­gos közgyűlést tartott, amelyen egyebek között módosította alapszabályát, és idöszerűsítet- te programját, hosszú vita után pedig határozott arról, hogy ezentúl Demokrata Koa­líció néven működik. A buda­pesti Metró Klubban rendezett eseményen megújították a vá­lasztmányt is, amelynek elnö­ke dr. Űj Zoltán kiskunhalasi ügyvéd lett. Az ügyvezető el­nöki teendőket továbbra For­ral Sándor látja el. A Demokrata Koalícióba tömörült, tagszervezetei révén több ezer tagot számláló párt módosított prt gramja alapér­téknek a munkát és a bizton­ságot tekinti. Olyan keresz­tényszocialista elveket hirdet, amelyek alapján a párt — sa­ját megítélése szerint — a je­lenlegi centrumtól balra, ám a baloldaltól lényegesen jobb­ra áll. A demokratikus fejlő­dés alapjának tartja a pártat­lan, szabad sajtót és a szocia­lista. elvek alapján felépülő jogállamiságot. A közgyűlés állást foglalt a föld privatizációjának kérdé­sében is. Az elhangzott véle­mények szerint a földtulajdon rendezése csak az általános tu­lajdonreformmal összhangban, új mezőgazdasági támogatási és jövedelemelvonási rendszer kidolgozásával, illetőleg az új szövetkezeti törvénnyel egy időben történhet meg. Fontos­nak tartják a mezőgazdasági szövetkezetek új típusú szö­vetkezetekké való átalakítását és e területen is a vállalkozók segítségét. Támogatják a ma­gángazdaságok térhódítását, ugyanakkor elutasítják az olyan megalapozatlan elképze­léseket, amelyek esetleges megvalósítása az élelmiszer­gazdaság szétzilálásához ve­zethet. A földviszonyok meg­változtatásával kapcsolatban a koalíció úgy véli: a parasztság sérelmeinek orvoslása állami feladat, a rehabilitációt azon­ban nem új földosztással vagy bármelyi korábbi (1944, 1945 vagy 1947) időpontban lévő tu­lajdoni állapot visszaállításá­val kell megoldani, mert az megvalósíthatatlan, ráadásul további méltánytalanságok és sérelmek okozója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom