Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

4 1990. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK Diplomását lemma a szervezettségről Többe kerül a leves, mint a hús? Kevesen gondolták volna még alig több mint egy évtizeddel ezelőtt, hogy úgy meg lehet fiatalítani egy öreg épületet, ahogy azt Mladek Ferenc tervezőmérnök tette. Pannónia. így isme­rik csak a váciak a Köztársaság üti MTESZ-szckházat és a Családsegítő Intézet épületét. Volt az a történelemben sok min­den. Aranyszarvas fogadótól a szocdem. székházáig, táncisko­lától az építők művelődési házáig. Vele egyetemben ott mű­ködött sokáig a Kőbányai Sörgyár lerakata, és rongálta a szép műemlék épületet. nélkülöz közös igényeket, ér­PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell A műszaki értelmiség köré­ben többször említik ma úgy is, mint a Technika Házát, amely név méltó hozzá. A kör­nyékbeli műszaki értelmiség sokszor és sokféle formában ad itt találkozót egymásnak. De vajon ad-e a megye műszaki gárdája? Megvalósult-e a háznak szánt igazi szerep, hogy vidéken működjön egy megyei intézmény? A Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Pest Megyei Szervezete. Vonczem István megyei tit­kár maga is elismeri, hogy bi­zony okoz némi gondot a föld­rajzi elhelyezkedés. Úgymint Pest megye sajátossága, hogy nincs igazi központja, nagy a régió kiterjedése. Nem lenne ugyan igazi indok arra hivat­kozni, hogy e2 vált ki bizonyos elszakadási törekvéseket, emiatt kívánnak néhányon szervezeti változásokat. Erre inkább a politikai körülmé­nyek változása készteti a déli részeken élő, dolgozó műsza­kiakat. Ám a szándékokat ez is befolyásolja. A Cegléden működő három szakmai egyesület egyáltalán nem akarja, hogy 'közös me­gyei szervezet kapjon valami­lyen szerepet. Ezzel szemben teljes helyi önállóságot szeret­nének. A százhalombattai mű­szakiak elképzelt mintája sze­rint a helyi szervezetek elnö­kei rotációs alapon töltenék be egy megyei koordinációs testü­let vezetői tisztét. Az önállóság városonként, régiónként erő­södne. A lényeg mindenütt a meg­újulási törekvés — mondja a megyei titkár, aki helyesli a sokszínűség támogatását. Va­lahogy, valamilyen formában persze végleg ki kell magát forrnia a dolognak. A műsza­ki értelmiség tájékozottsága, továbbképzése állami é.s tár­sadalmi feladatok sürgető megoldását igényli. A megyei szervezethez je­lenleg 23 szakmai egyesület tartozik. Ugyanilyen speciá­lis szervezetbe tömörülnek az élelmiszeriparral, vegyiparral foglalkozók. Ez azonban nem Ami az előadótól függ Sikeres koncertek A ceglédi Erkel Ferenc Ze­neiskola fuvola-kamarazene­kara egy hetet töltött a svájci Wattvilben. Fellépéseikkel vi­szonozták a svájciak tavaszi vendégszereplését. A kinti tudósításokat és a zenei kritikát olvasva öröm­mel írhatom le: mindegyik koncert jól sikerült. Szépen szólaltatták meg a fuvolákat, amelyek a mély, sejtelmes bu­gástól az érzékeny lágyságon keresztül az erős hangzási ef­fektusokra is képesek. Éppen ezért nagyon alkalmasak az érzelmek kifejezésére, de hogy milyen hangszínnel szólalnak meg, az már az előadótól függ. B. H. dekeket. Valakinek meg kell szerveznie a hazai és nemzet­közi kapcsolatokat, konferen­ciákat. Sőt, mint a titkár ke­zében tartott kiadvány bizo­nyítja, olykor még a publiká­lást, a könyvkiadást is előse­gíteni. Rá kell kérdezni, mit jelent a MTESZ érdekvédelmi tevé­kenysége, ha egyszer vannak szakszervezetek? Erre az a válasz, hogy az erkölcsi és eg­zisztenciális sérelmek egy ré­sze ugyan nem orvosolható megyei szinten. Ám a jelzések, közös fellépések eredménye ma már, hogy történtek bérpo­litikai intézkedések, felemel­ték a pályakezdő induló alap­bérét, a főiskolai évek beszá­mítanak a munkaviszonyban eltöltött időbe. E sorok írója szerint volna még egy fontos, igen testhez­álló érdekvédelmi feladata a MTESZ-nek. Napjainkban ugyanis részben elavult a mű­szaki könyvtárak állománya, néhol pedig egyszerűen nem működik. A műszaki könyvtá­rosok alkalmasságáról nem is beszélve. A bajból kivezető megoldást szívesen fogadnák azok a diplomások, akik pa­naszkodnak: drágák a köny­vek, erre kevés pénzt lehet el­vonni a családi költségvetés­ből. A vállalat vezetősége nem áldoz a beszerzésekre, de köz­ben halljuk a lépéstartás, az önművelés hangos követelését. Évtizedek óta égetően hiány­zik iskolai oktatásunkból egy olyan tantárgy, amely az illem, az emberi magatartás, a visel­kedés, az érintkezési formák természetes szabályait tanítja, amely egyúttal erkölcsi irány­tűként működik mindennapi életünkben. Átmeneti időszak­ban élünk, ezért újra fel Kell tárnunk igazi értékeinket, fel fel kell építenünk negyven évig elhanyagolt új erkölcsi értékrendünket. A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumban most el­határozták, hogy mind az ál­talános, mind a középiskolá­ban nemzeti alaptantárgyként tanítani fogják az erkölcsöt, vagyis az etikát. A tantárgy­nak még nem adtak végleges nevet. Az erkölcstan előrelát­hatólag a mostani tanévben nem, de az 1991/92-es évadban már valószínűleg önálló tan­tárgyiként szerepel a többi kö­zött. Ez év őszétől a magyar egye­temeken és főiskolákon meg­kezdik a szociálismunkás- képzést is. amelvhez ugyancsak szükséges az etika tanítása. A szociális munkások egye­temi és főiskolai oktatásához már megkezdték az etikatan­könyv írását, összeállítását. A leendő hallgatók számára tíz­tagú szerkesztőbizottság írja és állítja össze a könyvet. A szer­kesztésben a legkiválóbb ha­zai tanárok, jogászok, szocio­lógusok, orvosok és egyházi A megyei szervezet központi éves támogatása mindössze 800 ezer forint. Ez talán még a ház fenntartására sem elegendő. Kérdés csak az, hogy akkor miből élnek? — Többek között vállalkozá­sokból — jelenti ki Vonczem István, s egyebek közt ismét hivatkozik a könyvkiadásra. Szerveznek a növekvő igé­nyek szerint nyelvtanfolyamo­kat, szakmai rendezvényeket, munkástovábbképzést. Ez utóbbi érdekében a színvona­lat javítandó, népfőiskola tí­pusú intézmény alapításán gondolkoznak. Bérbe adják a termet. Másológépükön pén­zért is sokszorosítanak. Me­nedzsereket képeznek, korsze­rű személyzeti munkát oktat­nak, évi 12 millió forint bevé­tellel támasztják alá a gazda­sági egyensúlyt. Nincs vita abban a megyei munkatársi gárda és a tagság között, hogy korszerűsíteni kell a szervezetet. Nem irányí­tani, hanem segíteni kell a he­lyileg minél önállóbbá tett szakmai szervezeteket. Elen­gedhetetlen a jó kapcsolat ki­építése a pártokkal, intézmé­nyekkel, nem utolsósorban az önkormányzatokkal, hiszen a műszaki értelmiség szerepe nélkülözhetetlen lesz ezek szakmai bizottságaiban. Köz­érdek a döntések elméleti meg­alapozása. A régimódi hierar­chiát felváltó, úgynevezett me­gyei koordinációs területre lesz szükség a jövőben. Ma még központi költségve­tésből fizetik a legapróbb ki­adásokat, az előadásoktól egé­szen a ceglédi, a nagykőrösi technikaházak villanyszámlá­jáig. önálló bankszámlája csak Vácnak van. Az anyagi feltételeket Is úgy kell szabá­lyozni, hogy ne kerüljön többe a leves, mint a hús. K. T. I. személyiségek vesznek részt. Az a szándékuk, hogy ne csak a felsőfokú végzettséghez ad­janak tankönyvet, hanem a kö­zépfokú oktatásban részt ve­vő szociál ismunkás-ballgatók- nak is, sőt valamennyi felső, közép és alsó oktatási szinten eredményesen forgathassák. Olyan gyűjteménynek szán­ják, amelyben tanulmányok és szemelvények kapnak helyet, s ezek összefoglalják az em­beri igazságosság eddigi törté­netét, egyúttal filozófiai alapon és nevelő célzattal utat mutat­nak a jövőre is. Nem erkölcsi recepteket kívánnak adni. nem illedelmes viselkedésmintákat, hanem mély meggyőződésből fakadó, valódi erkölcsi tartást szeretnének kialakítani az ol­vasókban. A tankönyvet egyúttal peda­gógusoknak és szülőknek is szánják. Ezért a kéziratot amely nem valószínű, hogy el­készül az idei tanévkezdésig — egyelőre nem zárták le. mert minél több értékes szülői és pedagógusi hozzászólást vár­nak, amelvet hasznosíthatná­nak. A könyv sikere érdekében A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb Pest megyei eseményei Budapesten látha­tók. A péntek reggel meg­nyíló OMÉK egyfelől sok ér­dekes rendezvénnyel várja a látogatókat, másfelől különös érdeklődésre tarthatnak szá­mot azok a bemutatók, ame­lyen Pest megyei mezőgazda- sági szervezetek — tsz-ek, ál­lami gazdaságok —, de még egyéni gazdálkodók is számot adnak munkájuk legrango­sabb eredményeiről. Az érdekes programokból inkább csak kedvcsinálónak, ízelítőül sorolunk fel néhá­nyat: Kezdjük a sort a ma, pén­tek délelőtt 10 órakor kezdő­dő lovasbemutatóval. Felvo­nul itt a bábolnai ménes, lesz huszárkarusszel, kocsikázó- és ügyességi verseny. A lovas­programot egyébként szom­baton és vasárnap délelőtt 10 és 12 óra, valamint délután Kezdődik a vásáridény Szeptember első szombat-va­sárnapján — amikor még ked­vező az időjárás, de már túl vagyunk a nyári szabadságo­kon — megélénkül megyeszer - te a vásárok forgalma. A vá­sárnaptár szerint a hét végén már fél tucat helyen vernek sátrat a kereskedők. Szombaton — szeptember 1-jén — Abonyban országos állatvásár lesz. Albertirsán másnap — szeptember 2-án — tartják az országos állat- és ki­rakodó-, valamint az autóvá­sárt. Tápiószecsön vasárnap országos állat- és kirakodóvá­sárra várják az érdeklődőket. Egyetlen hétközi vásárt hir­detnek szeptember első heté­ben: kedden — szeptember 4-én — Cegléden országos ál­latvásárt rendeznek. K. Z. arra kérik a tanárokat és szü­lőket, hogy véleményüket, ja­vaslataikat a következő cím­re küldjék el: 1365 Budapest 5. postafiók 409., Kertész Tiva­dar nevére. A tankönyv alapján hama­rosan azonos témakörű, de gyerekek számára is érthető etikatankönyv készül ugyan­csak ennek a szerkesztőbizott­ságnak a közreműködésével. Ezt a másik tankönyvet az ál­talános és középiskolákban előreláthatólag az 1991/92-es tanévtől bevezetendő erkölcs­tan tankönyvének szánják. Eb­ben szintén az igazságosság kérdése állt a középpontban, valamint az, hogy mit kell tennie az államnak az egyénért és az egyénnek az államért, jo­gilag és lelkiismeretileg ho­gyan cselekedjünk helyesen. A témakörök közt szerepel pél­dául az is. hogy mi a helyes cselekedet, ha utcán fekvő em­bert látunk, vagy miért elíté­lendő a rablás, lopás, csalás, hazudozás. vagy miért erkölcs­telen mondjuk az adócsalás. K. K. 15 és 17 óra között megismét­lik. Vasárnap délután 2 órától a 17-es pavilon galériáján kerül sor a díjnyertes agrárfilmek bemutatójára. A vasárnapi látványosságok közé tartozik az úgynevezett K szabad területen a szárnyas- vad-bemutató. Megtekinthe­tők a gödi Dunamenti Tsz fo­goly-, fürj- és fácán tenyésze­tének legszebb példányai. Ugyanezen a területen jut hely a prémes állatoknak. Itt a Pest megyeieket a sződi Vi­rágzó Tsz képviseli rókafarm- jával. A dísznövény-bemutatón a megye valamennyi rangos vi­rágkertészete — a csepeli Du­na, a Rozmaring, az Óbuda, a Sasad — felvonul különle­ges dísznövényeivel. Itt talál­ható majd a díszfaiskola, áru­sítani is fognak. Ugyancsak érdemes odafigyelni arra, hogy az úgynevezett konténe­res növényeket e helyen 10-15 százalékos árengedménnyel vásárolhatjuk meg. Látvá­nyosságnak ígérkezik az ál­lattenyésztési bemutató, ahol a kitüntetett tenyészállatokat vonultatják fel. A megye művelődési házai­nak szórakozási lehetőségei között figyelemreméltó a pi- lisvörösvári hétvégi vendég- fogadó napok eseménye. A München melletti Grobenczel — a vörösváriak németországi testvértelepülése — küldi el delegációját a két község kö­zötti kulturális együttműködé­si szerződésének aláírására. A vendégek szórakoztatására es­A Statisztikai Hivatal leg­utóbbi felmérése szerint az átlagos háziasszony napjá­ban több mint négy órát fordít háztartási munkára, a főzésre, az előkészítésre, a mosogatásra, a konyha rend­ben tartására. Közel sem mindegy, hogy erre a tevé­kenységre milyen feltételek mellett és milyen környe­zetben kerül sor. A konyha ésszerű és esztétikus kiala­kítására ezért érdemes foko­zott figyelmet fordítani. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar laká­sokban, évtizedes hagyomá­nyokat követve, a konyha fontos szerepet töltött be. Jó­részt itt zajlott — főként a falusi otthonokban — a csa­lád élete. A régi konyhák ezért nagy alapterületűek. Mai lakásaink konyhái azonban, különösen az új épületekben, ettől eltérőek. Ezért nagy jelentősége van a konyha megtervezésének. Nem mindegy, hol és hogyan helyezzük el a felszerelési és berendezési tárgyakat. Nem közömbös, hogy milyen hosz- szú utat kell megtennie a háziasszonvak a konyhában az egyes munkahelyek közt. A konyha berendezését be­folyásolják az építészeti adottságok. Mindezek figye­lembevételével — mint az ergonómusok mondják — minden bútordarabot a leg­célszerűbben kell elhelyezni. Legjobb megoldás, külö­nösképpen a mai kisebb konyhákban, az úgynevezett egysoros konyhaberendezés. Ebben a munkafolyamatok te 6 órai kezdettel a művelő­dési házban a táncegyüttes és énekkar közreműködésével műsort adnak, majd ezt kö­vetően hajnalig tartó nemze­tiségi bál is lesz. Apajpusztán szombaton és vasárnap is rendeznek lovas­bemutatót. A másfél órás program délelőtt 11 órakor kezdődik. Érdekes látványos­ságnak ígérkezik itt — egye­bek között — a lovas kocsik ügyességi versenye és a mé­neshajtás. Nagykátán szeptember 1-jén este 7 órai kezdettel a műve­lődési központban a Rituális Rémtettek és a Csernobil IV. blokk zenekar ad hangver­senyt. A képzőművészet iránt ér­deklődőknek érdekes lehet a zebegényi Szőnyi István Mú­zeumban a mester halálának 30. évfordulójára rendezett ki­állítás, ahol számos magán- gyűjteményből kölcsönzött al­kotást is bemutatnak. Utolsó hetébe lép a kecskeméti zo- máncművészeti kiállítás leg­szebb alkotásainak bemutatója a gödöllői Galériában. Üj ki­állítás nyílik hétfő délután 5 órakor Budaörsön, a Jókai Mór Művelődési Központban, Baracsiné Molnár Ibolya fes­tőművész tárlata. ésszerű sorrendjében egy fal­ra kerülnek a szükséges be­rendezések. Lényeges köve­telmény, hogy a tűzhely min­denkor az előkészítő asztal­tól jobbra helyezkedjék el, mert különben a jobb kéz­zel dolgozó háziasszonyt a másik keze akadályozza, ha a tűzhelyhez nyúl. Ha az alaprajz a kétsoros elhelyezést teszi lehetővé, célszerű, hogy a munkafolya­matokat figyelembe véve az egymással szemben levő fa­lakon helyezzük el a beren­dezési tárgyakat. Ha a bú­torokat ablak választja el egymástól, akkor ezt úgy hasznosíthatjuk, hogy a két bútorsort U alakban — az ablak alatt — összekötjük. Fontos szabály, hogy a konyha közepére ne rakjunk étkezőbútorokat, mert ezek állandó keriilgeiése fárasztó, lassítja a munkát. A konyha egyik legfonto­sabb követelménye a higié­nia, a tisztaság. A mai kony­habútorok sima felületei és az alkalmazott anyagok le­hetővé teszik a könnyű tisz­títást. s a különböző külső ha­tásokkal — gőzök, savak — szemben ellenállók. Legcélsze­rűbb tisztítószereket használni, de vigyázzunk arra. nehogy a szemcsés szerek rongálják a bútor felületét. Ma már nem egyértelműen a fehér konyhabútor a di­vat. A színes bútorok között a munka — a tudományos vizsgálatok szerint — derű­sebbé teszi a háziasszonyt, könnyebben, gyorsabban dol­gozik. Kasznár Zoltán A pedagógusokat kell előbb ránevelni Tantárgy lesz az illem, az erkölcs A konyha is munkahely Az e heti szám tartalmából: Megszólal a „Zalka téri" rendőr Ember a turulmadáron „Az ezredes lelőtte a férjemet!" Hogy él a japán nagykövet Pesten? Látogatás egy rókafarmon Rolling Stones-kulisszák

Next

/
Oldalképek
Tartalom