Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-31 / 204. szám

1990. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK 3 Hétezer fegyvert már begyűjtötték Két nap alatt 7004 önvé­delmi fegyvert gyűjtött be országszerte a rendőrség — közölte Borsányiné Czégény Julianna ezredes, az ORFK igazgatásrendészeti főosz­tályvezetője. A beszolgáltatási kötele­zettség 12 040 személyt érint, s közülük már 11 500- at lakásán felkerestek, de sokan nem tartózkodtak ott­hon. Mindössze 197-en ta­gadták meg a fegyver le­adását, nagy többségük volt BM-, illetve HM-alkalma- zott. Mint az ORFK illetéke­se elmondta, rájuk 10 ezer forintig terjedő bírság vár, de az is lehetséges, hogy sza­bálysértési eljárás indul el­lenük, ami a fegyver elkob­zásával járhat. r ' r STABIL KBBMÄNYMÄL FONTOSABB fl J0 KORMÁNY Megszegett ígéret Hol vannak már azok a ré­gi, nyugodt idők, amikor egy kormány még biztos lehetett a dolgában? Akkoriban a tör­vényjavaslatokat ellenszava­zat nélkül hagyták ' jóvá a képviselők. Esetleg az nem emelte fel a kezét, aki el­aludt az ülésteremben — az utóbbi években, amikor már ügyeltek a demokrácia látsza­tára. őket sorolták a „tartóz­kodtak” kategóriába. Az Antall-kabinet helyzete azonban korántsem ilyen ró­zsás. Az új kormány 100 na­pot kért, hogy kidolgozhassa programját. A kérés kétség­kívül méltányos, hiszen eny- nyit méj az európai parla­menti demokráciákban is megkap egy új csapat, pedig ott nem rendszert, csak veze­tést váltanak. A Fidesz a maga részéről mindent megtett, hogy konst­ruktív ellenzék módjára vi­selkedjék. Az eltelt időszak­ban nem interpelláltunk, in­kább arra törekedtünk, hogy érdemi javaslatokkal segít­sük a törvényalkotást — fej­tette ki a száz nap leteltével Orbán Viktor, a Fidesz par­lamenti frakciójának vezető­je. Tegnap délelőtti sajtótájé­koztatójukon ismertették a fiatal demokraták azt a mint­egy nyolcvanoldalas értéke­lést, amelyet a kormány tevé­kenységének első 100 napjá­ról készítettek. Ebben elisme­rik, hogy a kormánynak azért A 71. OMÉK megnyitása előtt Herceghalmi módi Akár már tegnap délután is fogadhatta volna az érdeklődő nagyközönséget a 71. OMÉK-on jelen levő Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság standja. Az „A” pavilon mögötti szabad területen látványként is im­pozánsnak tűnik a gazdaság bemutatkozására hivatott te­rület. A gazdaság mindennapi te­vékenységét teljes keresztmet­szetében reprezentálja. A. ki­állítók számára ragyogó idő, no és a felvonultatott gépipari, tápszer- és illóolajtermékek, s azok ízléses „tálalása” érthe­tő jókedvet adott a herceghal­mi gazdaság vezérkarának, akik sajtótájékoztató kereté­ben adtak betekintést munká­jukba. Cöndöcs Gábor, a közelmúlt­ban kinevezett új vezérigazga­tó elöljáróban elmondta, hogy fokozott érdeklődéssel szem­lélik a hasonló profilú hazai és külföldi cégeket, hiszen az át­alakulás és a privatizáció idő­szakát élik, s az idei OMÉK kitűnő alkalmat kínál a meg­méretésre, újsütetű partneri, együttműködési kapcsolatok kialakítására. A már meglevő NSZK-beli, holland és osztrák cégeken kívül keresik a kap­csolatot szovjet partnerekkel is. Annál is inkább, mivel a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság részt vesz Moszkva me­gye élelmiszer-előállítási prog­ramjában, s ezen belül is a nö­vénytermesztés gazdagításá­ban. Élelmiszervonalon litván cégekkel is tárgyalásokat kezd­tek. Együttműködnek a Nagy­váradi Mezőgépgyártó Üzem­mel is a kisgazdaságok szá­mára készülő permetezőgépek gyártásában. A szovjet piacot nem adják fel, hiszen az el­múlt évben is sikerült 15 ezer tonna foszfát tartalmú műtrá­gyát importálniuk, s ezáltal jelentős devizát takaríthattak meg. A vezérigazgató külön is ki­tért a farmergazdaságok, a kis­termelők számára fontos gé­pek készítésének szükségessé­gére. Ennek keretében állítot­ták ki a szőlő- és gyümölcs- termesztőknek ajánlott beren­dezéseiket, amelyek értéke 40 ezer és 1 millió forint között ingadozik. Illés Lajos a Hungahib igaz­gatója, bekapcsolódva a tájé­koztatásba, elmondta, hogy idén húsz éve annak, hogy be­levágtak nem mindennapi vál­lalkozásukba, a Hungahib ser­téshústermelési rendszer hazai meggyökereztetésébe. Partne­reik között 200 nagyüzem és számos kisgazdaság található. A partner gazdaságokban 100 ezer koca nevelődik. Saját vá­góhíd jukon évente átlagosan 18-20 ezer darab sertést dol­goznak fel. Takarmányterme­lésben a herceghalmiak az or­szágos tápszükséglet 13 száza­lékát állítják elő. Felismerve az ebben rejlő előnyöket és hasznot, szerte az országban saját bolthálózatot alakítanak ki. Mivel nem léptek be a táp­anyagok árát emelők táborába, igy érthetően nagy keletje van koncentrátumaiknak, a külön­böző tápoknak és vitaminok­nak. Gy. L. eredményei is vannak. Eddig nem követtek el jóvátehetet­len hibákat, s az átmenet a közrend megbomlása nélkül folyt — nem úgy, mint Romá­niában, Bulgáriában vagy a Szovjetunióban. Létrejött a politikai pluralizmus, mégpe­dig úgy, hogy sem a szélső- jobboldal, sem a szélsübalol- dal nem tudott számottevő politikai erővé szerveződni. Most azonban itt az ideje számon kérni az ígéretek be­tartását. A kormány adós egy összehangolt és gyakorlati ter­vezet bemutatásával, a Fidesz szerint ugyanis a „Nemzeti Megújhodás Programja” még a Demokrata Fórum választá­si programjánál is homályo­sabb, üresebb szöveg. Még mindig nem derült ki, milyen az új vezetés igazi arca. A parlament jelentéktelen tör­vénytervezetekkel vesztegette az időt, lényeges kérdésekben alig döntött. A kormánykoalí­ciót alkotó pártok egyes kép­viselői terméketlen, ideológiai tartalmú vagy kifejezetten történelmi vitákat provokál­tak, aminek nem volt értelme. Vezetik-e valamerre az or­szágot, vagy csak sodródunk? — teszik fel a kérdés a fiatal demokraták. A rendszervál­tással szorosan összefüggő tör­vényeket — mint például a földtörvény vagy a privatizá­ciós törvény — a lehető leg­nagyobb konszenzussal kelle­ne elfogadni. A földkérdésben a Magyar Demokrata Fórum megszegi saját választási ígé­retét, miszerint ellenáll a kis­gazdák földprogramjának. A Fidesz elismeri, hogy je­len gazdasági helyzetben sta­bil vezetésre van szükség — ezért nem is akarják min­denáron a mostanit megbuk­tatni —, ám a stabil kor­mánynál fontosabbnak tart­ják a jó kormányt. (kecskés) Ingyen is bekerülhet a szaknévsorba A vásárlók okoskönyve Él a köznyelvben egy ha­sonlat, amelyet akkor haszná­lunk, ha egy olvasmányról azt kívánjuk érzékeltetni, mennyire unalmas. „Olyan ér­dekfeszítő, mintha a pekingi telefonkönyvet olvasnám” — szokták ilyenkor mondani. Pe­dig néha egy telefonkönyv is lehet igen-igen érdekes. Nagy sikert aratott 1990-ben az év elején kiadott Országos szaknévsor, amely szlogenje szerint a vásárlók okoskönyve, az okos vásárlók könyve. Ezt a könyvet a legjobbkor adták ki, tavaly korai lett volna a megjelenése, jövőre azonban már túl késő. Magyarorszá­gon az információáramlás még mindig igen lassú, sok vállalkozás küzd a szűkös te­lefon-, telex- és telefaxviszo­nyokkal. A szaknévsor, amely a Nyu­gaton már jól bevált Yellow Pagas mintájára készült, jól megkönnyíti a vásárlók, a megrendelők és a különböző vállalatok, magánszemélyek és vállalkozók egymásra találá­sát és kapcsolatfelvételét. állomáson, hogy valamennyi bejelentésnek a végére jár­jon. Szinte az utolsó pillanatban kapott segítséget a rendőrállo­más. A Maglódi Tanács vásá­rolt egy gépkocsit szolgálati célra, s még a benzinköltséget is fedezi. Bár ezzel az autóval Maglód és Ecser községek te­rületén járőröznek a rendőrök, az utóbbi község nem járult hozzá a fenntartási költségek­hez, s más segítséget sem ígért. A Sülysápi Tanács egy Aro terepjárót vett, részben saját keretből, részben magán­személyektől származó pénz­ből. Mende község vezetői azonban hallgatnak, talán azért, mert míg az elmúlt ne­gyedszázad alatt a kisközség­ben volt a legmagasabb a bű­nözés aránya, addig mostaná­ban ott viszonylag a legna­gyobb a csend. A Gyömrői Ta­nács is felajánlott egy gépko­csit, ám a benzinpénzt már nem tudta volna fedezni, ezért erről az ajándékról köszönet­tel lemondott Kovács György főhadnagy Ez a döntése na­gyon is érthető hiszen Ecser- től Úriig 32 kilométeres az úgynevezett menetvonal, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a tevékenységi terület peremvidékét csak korlátozot­tan ellenőrizhetik a rendörjár- őrök a szűkös benzinellátmány miatt. Ezért inkább egy ad­minisztrátort kért, s kapott az állomás, akinek a munkája révén akár három nyomozó is felszabadulhat a bűnfelderí­tés számára. Az adminisztrá­tort a Gyömrői Tanács fizeti egyelőre tizenegy hónapos szerződés alapján. Szóval nincs könnyű hely­zetben a rendőrállomás, mert a polgárok napi biztonságán túl 34 állami intézmény (isko­lák, óvodák), valamint temp­lomok védelmét is el kell lát­nia. Az oktatási intézménye­ket elsősorban az elektronikai, híradástechnikai cikkek miatt fosztogatják, a templomokat a nagy értékű arany- és ezüst­tárgyak s más kincsek miatt. A területen az első templom­feltörés 1988 júliusában Men­őén volt, aztán folytatódott a tápiógyörgyeivel — a nagyká- tai körzetben —, majd leg­utóbb Ecseren. Előbb a főha­jóba próbáltak behatolni a tettesek, majd végül a sekres­tyét választották. Még szeren­cse, hogy nem akadtak az ér­tékes kegytárgyak nyomára. A gyömrői rendőrállomás július eleje óta jobb körülmé­nyek között dolgozik, megkap­ták felújítva, átalakítva a volt úttörőházat. Négy gépkocsival járőrözhetnek, illetve helyszí­nelhetnek. A budapesti köz­ponti fogdából még augusztus­ban visszakerül az odavezé­nyelt állomány. Ám a főhad­nagy szerint ez a létszám és technika még mindig kevés a biztonságos bűnüldözési mun­kához, ahhoz, hogy hosszú tá­von meg lehessen őrizni az eddig elért eredményeket. Mintegy másfélszer annyi egyenruhás közrendvédelmi járőrre s kétannyi nyomozóra lenne szükség, mint ahányan most dolgoznak az állomáson. A Fiúk visszatérnek A faluvédő egyesületek egy­részt lassan szaporodnak, más­részt aligha fogják átvenni a rendőrség munkáját. Igaz, a rendőrök azért számítanak ezekre az önvédelmi csopor­tokra, mint amilyen nemrég Sülysápon is alakult, Gyomron még szervezik, de azt tudni kell, hogy hatósági feladatot nem láthatnak el civil állam­polgárok. Aszódi László Antal Kiadójuk, a HTD Nyomda­ipari és Adatfeldolgozó Kft. amerikai—magyar vegyes vál­lalat csütörtöki sajtótájékoz­tatóján bejelentette: az eddig 440 forintos kiadványt jövő évtől ingyen lehet igényelni. ahogyan az a világ legtöbb or­szágában jelenleg is elfoga­dott. Dr. Balázsi Mária ügy­vezető igazgató elmondta, hogy mostantól kezejve éven­te megjelennek, hiszen a vál­lalkozások világa olyan nagy lépésekkel fejlődik, hogy fon­tos minden esztendőben új névjegyzéket összeállítani. Az idei szaknévsorba például már 80 százalékkal több meg­rendelés érkezett. A közüle- tek, vállalkozók és magánsze­mélyek a kiadványban ter­mékük, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások sze­rint csoportosítva kerülhet­nek bele. Ezenkívül egy ösz- szesítés összefoglalja betű­rendben is a könyvben szerep­lő előfizetők névsorát, a füg­gelék pedig az egész ország közületeinek telefonjegyzékét tartalmazza, Pest megye az 7079. oldalon szerepel. A szaknévsorba ingyen is be lehet kerülni, ha valaki csak a nevét és telephelye címét küldi be a _ szerkesztőségnek. Egyéb szöveggel 2 ezer fo­rinttól 60 ezer forintig terjed a tarifa, ez utóbbi egy egész oldalas megjelenés díja. Az 1991-es névsor összeállításá­hoz eddig 80 ezer kérdőívet küldtek szét, minden vállalat­nak és vállalkozónak retten­tően fontos lenne, hogy leg­alább az ingyenes megjelen tetést igénybe vegye, hiszen így kerülhet bele az üzleti vérkeringésbe. A következő kiadvány már angol és német, fordításban is megjelenik, a mostani 50 ozras példány.— ' n helyett pedig 100 ezrest ter veznek. Szegő Krisztina Kóte Kölese ? Gesztusok, gusztusok Még mindig vagy már me­gint ott tartunk, hogy pél­dául Gödöllőn politikai há­borúság casus bellije, azaz ürügye (és nem oka!) lehet egy kft. elnevezése. Már me­gint vagy még mindig ott tar­tunk, hogy tegnapi, egymásra kibékíthetetlenül acsarkodók kötnek hamari szövetséget mindenki egy ellen alapon, azaz minden létezhető párt szövetsége egy-egy települé­sen az MSZP ellen, mert hi­szen nyakunkon az önkor­mányzati választási kampány. Már megint vagy még min­dig ott tartunk, hogy létrán futó macskához hasonlatosan az indulatokat keltő jelzők fokozódnak, tények, érvek he­lyett, híján. Még mindig vagy már megint ott tartunk, hogy kétségbeejtő magabiztosság­gal oktatnak ki emberek má­sokat olyasmikről, amikhez nem értenek. Még mindig vagy már me­gint ott tartunk, hogy jövő­kép, holnapi teendők helyett a mondatokat a múlt uralja. S ez a múlt egyre tágul, egy­re messzebbre nyúlik visz- sza. Cegléd országgyűlési kép­viselője például — egy beszé­dében — már így fogalmazott: „A marxi, engelsi, lenini nemzetpusztító eszméknek be­fellegzett.” Tehát már Marxnál tartunk ... S lesz-e még hát­rább? Kétszer hazugság Indokolatlanul lehetetlent, csodákat várt a közvélemény az Antall-kormáriytól. S mert a csodák elmaradtak, az egy­re nehezebb életkörülménye­ket fokozódó türelmetlenség­gel észlelik, minősítik az em­berek. A kormány viszont azért várt csodákat, mert ab­ban bízott: ez a türelmetlen­ség nem következik be. Azt hitte, a közvélekedés megad­ja a kellő gesztust: a minimá­lis türelmet. S mert ez a cso­da sem követkéz (hét) ett be, a kormány némely tagja egyre gyakrabban áttéved a párt­retorika terepére. Olyannyira, hogy a legmértéktartóbb sze­mélyiség is, Antall József sem képes megóvni magát et­től a veszedelemtől. A mi­niszterelnök őseinek családi birtoka volt a Balatonszárszó­hoz közeli Kötésé községben. A településen augusztus 18-án rendezett nagygyűlésen részt vett a kormány feje is. Be­szédében — Antali doktor tör­ténész — azzal a számomra meghökkentő megállapítással szolgált, hogy „az ország helyzete ma kísértetiesen ha­sonlít a hódoltság utáni álla­potokra, bár a kommunista diktatúra rövidebb ideig tar­tott, de gazdaságilag, erköl­csileg és politikailag talán sú­lyosabb válságot hagyott ma­ga után, mint a török meg­szállás.” Nem tudom, mit le­het kezdeni — a retorikai hatást leszámítva — egy olyan megállapítással, amelyet ele­ve megkérdőjelez a „talán” kifejezéssel maga a kimondó­ja?! Még kevésbé tudom, il­lő-e az államvezetés promi­nens személyiségének szájá­ból gyors egymásutánban két­szer is a hazugság szót halla­ni?! A Magyar Távirati Iro­da tudósítása szerint ugyanis ..hazugságnak minősítette Antall József azt az állítást, hogy az előző rendszer műkö­dőképes országot adott át, és hazugság terheli azokat is — tartozzanak az ellenzék bár­mely irányzó Ahoz —, akik o jelenlegi kormány gyengesé gét. hozzá nem értését próbál iák beállítani a bajok okául”. Ez a stílus akaratlanul is né melv kisgazdapárti politikus ra emlékeztet engem, holott a miniszterelnök habitusától aligha áll valami távolabb, mint éppen ez a stíL Akkor viszont mire vezethető visz- sza? Kontra a programnak A szerepértelmezési zava­rok mellett az ok valójában az a kényszerpálya, amelyre a Magyar Demokrata Fórum vezette kormány rálépett ak­kor, amikor elfogadta a Füg­getlen Kisgazdapárt követelé­seinek java részét, elsőként azt a bizonyos földprogramot. A szerepértelmezési zavarok letisztulhatnak. Az ellenzék­nek — bármely irányzatának — a bírálat, a folytonos kritika a létezési formája. Hazugság­nak bélyegezni tehát valamit, ami a törvényes ellenzék ol­daláról hangzik el : szerepté­vesztés. Hatalmi túlérzékeny­ség, amiből kigyógyulást kí­nálhat a rutin megszerzése a hatalom gyakorlásában, s még inkább e gyakorlás eredmé­nyessége. A másik tényezővel azonban egyre nyilvánvalób­ban nem tud megbirkózni a kormánykoalíció vezető ere­je. A Kisgazdapárt koalíciós partnersége fejében ugyanis olyan lehetséges lépések meg­tételét vállalta az MDF s az MDF adta kormányfő, ame­lyek nincsenek összhangban saját programjával sem po­litikailag, sem gazdaságilag. A legutóbbi zsarolás (tünte­tés a Parlament előtt a Kis­gazdapárt szervezésében) ko­rántsem csak az ellenzéknek szólt! Szólt ez annak a jogos (bár illő gusztussal nyilvános­ságra nem hozott) ódzkodás­nak, kételkedésnek is, ame­lyet a kormány valóban szak­értő tagjai érezhetnek a föld- tulajdon rendezésének kisgaz­dareceptjével szemben. Meg­győződésem : éppen az aggo­dalom, a veszélyek reális ér­zékelése viszi furcsa módon az ellenkező irányba, a re­torikai eszkaláció útjára a kormány mértéktartó tagjait, s még a legmértéktartóbbat. Antall doktort is. Egyre nyilvánvalóbbnak lá­tom- a Magyar Demokrata Fórum és az általa vezetett kormány csakis súlyos poli­tikai károk vállalása árán tudja fenntartani e z t a koalí­ciót. A fővárosi központ „kis­gazdáinak” követelései és irá­nyítási gyakorlata egy mili- táns szervezetnek is a dicső­ségére válnának, amitől az MDF egész szellemisége ide­gen. Mások űzetnek Látszatra napjainkban gusz­tus, azaz ízlés dolga, ki mi­lyen stílusban képviseli párt­ja álláspontját. A kormány azonban nem pártkormány} Az ország vezetése és nem a pártálláspontok képviselete a feladata. A Kisgazdapárt lát­szatgusztusa nagyon is valós politikai törekvések szolgáló ja. Az MDF-fel és az Antall- kormánnyal kívánják megfi­zettetni annak az árát, hogy ők betarthassák egyetlen vá­lasztási koncepcióígéretüket: a föld visszaadását. Antali József tiszteletet ér­demlő higgadtsággal, már sok­féle gesztussal próbálta meg koalíciós partnere otrombasá­gait feledtetni. Most már azonban úgy fogalmazódik meg a kérdés - mint tapasz­talhatom. nem csak bennem, hanem másokban is, vajon a további esetleges gesztusok beleférnek-e még a demokrá­cia diktálta gesztusba, avagy már sokkal sokkal többről van szó: az ország holnapjá ról?! Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom