Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
Hatályon kívül a tanlerv Októbertől tanítóképzés Augusztus 22-én tanévnyitó értekezleten vettek részt Nagykőrös oktatási intézményednek vezetői. Az összejövetelen Szenczi Árpád művelődési osztályvezető tájékoztatta az igazgatókat és az óvodavezetőket az új tanév legfontosabb feladatairól. A beszámolóból kiderült, hogy az iskolaév zökkenő- mentesen indulhat, bár sok területen van bizonytalanság. Különösen a történelem és a földrajz tanításában várhatók gondok. E két tantárgy esetében ugyanis hatályon kívül helyezték az eddigi tanterveket, és majd egy érkező tájékoztató fogja kijelölni, mit kell tanítani. A pedagógusok így komoly problémák előtt állnak. Szenczi Árpád közölte, hogy az iskola rendjére egyelőre az eddigi jogszabályok érvényesek, vagyis az oktatási intézmények életében lényegi változás nem lesz. Kivétel a vallásoktatás. A tanévnyitó értekezleten, melyen egyébként megjelentek az egyházak képviselői is, megállapodtak a vallásoktatás módjában is. Szó volt még az értekezleten a művelődési minisztériumban történt személyi változásokról, továbbá az orosz szakos tanárok továbbképzéséről. Szenczi Árpád bejelentette, hogy október elsejével megindul a tanítás a nagykőrösi tanítóképzőben. A régi-új képző irányítója és felügyelője a Duna melléki református egyház lesz, szakmai segítője a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a képző gyakorlóiskolájául az Arany János Általános Iskolát jelölték ki. Az osztályvezető tájékoztatása után az intézményvezetők szekcióüléseken folytatták a munkát. nagykőrösi Utazik a jjumipárna Bajczár Imre gumiáru-készítő kisiparost ismerősei sikeres embernek tartják. Szakértelméhez párosult jó üzleti érzéke hozzásegítette, hogy a piacon nevet szerezzen magának. Műhelyében ma már mintegy 20-féle termék készül, a gyógyászati segédeszközök alkatrészeitől kezdve a mezőgazdasági gépek tartozékáig. A vérnyomásmérőhöz való gumipárnát például, amit képünkön (jobboldalt) Kovács Dénes présgépkezelővel vizsgál, Hollandiába exportálja, de a belföldi piacon is sok árut terít, elsősorban a krónikus hiánycikkeket. (Varga Irén felvétele) Eltérő kereslet és kínálat Egyre többen varnak Az állást keresők száma 73 százalékkal, a munkanélkülisegélyben részesülőké 150 százalékkal emelkedett az első félévben. A munkaközvetítő irodák adatai szerint a félév végén a munkanélküliek száma 41 756 volt. Közöttük viszonylag kevés a szellemi foglalkozású, a 32,5 százalékuk segédmunkás, 19,5 százalékul: pedig betanított munkás. A fennmaradó mintegy 50 százaMindsnnek ára van A nyár veszteségei Az Idei aszályért voltaképpen nemcsak az augusztusi kánikulai időjárás hibáztatható. A mezőgazdaság szomjazása már hetekkel, hónapokkal korábban elkezdődött, s az rányomta bélyegét a borsótermésre is. A Mészáros Tsz-ben csupán ötödét tudták betakarítani annak a meny- nyiségnek, amit kalkuláltak. A legnagyobb problémát ebben a gazdaságban a takarmánynövények állapota okozza. Jóllehet korábban mintegy 300 hektáron másodvetésű takarmányt — szudáni füvet — telepítettek, pótolni a hiányt, ám az elhúzódó szárazság ennek fejlődését is erősen visszafogta. A napokban jött alig 9-10 milliméteres csapadék már nem sokat segített. Lucernából körülbelül harmada jött össze a szokásos mennyiségnek. A beszáradást megelőzendő viszonylag nagy területeken silózták le a takarmánykukoricát, s csak ott hagyták meg a növényeket, ahol a talaj vízháztartása a legkedvezőbb. Konkrét számokkal ugyan r.em tudnak még e gazdaságban szolgálni az aszálykárral kapcsolatban, de az már bizonyos, hogy a takarmányféléknek talán még kétharmadát sem tudják előteremteni. A jelenleg is nagy és értékes állatállománnyal bíró szövetkezet kénytelen lesz hozzányúlni tartalékaihoz. A korábbi években még október táján is volt legeltetésre alkalmas tarló a szövetkezetben, ma viszont e fontos pótlólagos eleséget adó területek is kisültek. A betakarítás egész frontján technikailag jól felkészült gazdaság sajnos a paradicsomföldön sem tudja kellően kihasználni kapacitását. Bár itt a termés minősége jobb, mint tavaly volt, a hektáronkénti mennyiség viszont csak 20-22 tonna körül alakul, vagyis a termés kétharmadát teszi ki az átlagos hozamoknak. Biztató híreket csupán a szőlőskertekből kaptunk, ott várhatóan elég jó, mintegy 5 tonna körüli átlagtermés várható, feltéve, ha szüretig nem vált csapadékosra az időjárás. Az Arany János Tsz-ből százalékos arányokat kaptunk a nyár veszteségeiről. Hozzátették, az elmúlt évek szárazságai, a téli, tavaszi csapadékhiány hatása összegződött júliusban, augusztusban. A becslések szerint a gabonafélék 25, a kukorica 40, a lucerna ugyanennyi, a napraforgó 20, a silótakarmányok 60 százalékkal kevesebb hozammal szolgáltak, mint normális körülmények között. A gyümölcsösben és a kertészetben az öntözés ellenére is mintegy 10-20 százalékra taksálható a veszteség, s különösen érzékenyen érinti az állattenyésztési ágazatot a gyepek szintúgy rossz állapota. Számítani kell arra, hogy a legelő állatok — tehenek, juhok — kondíciója romlik, ennélfogva a szopós borjak és bárányok súlygyarapodása lelassul. Az Arany János Tsz számára kétszeresen is gondot okoz az alaptevékenységben az idei év. Mint kedvezőtlen körülmények közt gazdálkodó szövetkezet, 65 százalék állami dotációban részesült eddig. Most ezt megvonták, így az aszálykárral tetézve egyértelműen veszteséges az alap- tevékenység. Feltehető, hogy az ipari és más ágazatok javítanak majd az év végi egyenlegen. —gy lék zöme olyan szakmunkás, érettségizett fiatal, aki képesítésének megfelelően nem tud clhelyezkedni. Munkanélkülisegélyben félévkor 24 931 fő részesült. Közülük 19,6 százalék a betanított és 32,5 százalék a segédmunkás. A szabad álláshelyek ^szúrna 37 359 yc.lt, ennek 93 százalékára fizikai dolgozókat várnak. A kereslet és kínálat azonban eltérő, ezért bizonyos rétegek — alacsony iskolázottságú és szak- képzettséggel nem rendelkezők — nem találnak állást. Erőteljesen növekedett a közismerten hátrányos gazdasági helyzetben lévő megyékben — Komáromban és Borsodban — a munkanélküliség. Míg a dunántúli megyében 185, addig Borsodban 120 százalékos volt az emelkedés. Az ugyancsak elmaradott térségnek számító Baranyában 73, Szabolcsban pedig 28 százalékkal több volt az állás nélküli a nyár elején, mint januárban. A legkisebb emelkedést Budapesten (8 százalék) és Veszprém megyében (10 százalék) regisztrálták az elmúlt hónapokban. Az emberek már megszokták Ahol van még mit félteni Az elmélyülő válságban szenvedő gazdaság többé- kevésbé és rendszerint elveszti humánus jegyeit. Befagyasztja az individum boldogítására tett intézkedéseit, sőt, visszaszívja, felemészti azon értékeknek jelentős hányadát is, amit a munkaerő újratermeléséhez, a munkásérzet gazdagításához, addig áldozott. Ma, amikor a szociálpolitika nyomorúsága válik általánossá, figyelemreméltó, ha valahol meg tudják őrizni — úgymond — a vívmányokat, ha csak a szinten tartás erejéig is. A valamivel több mint 2 és fél ezer dolgozót számláló Nagykőrösi Konzervgyárban tavaly 31 millió forintot fordítottak szociális ellátásra, idén viszont 32,6 millióval kalkulálnak. Persze a számok csak szemre mutatósak, az infláció üteme ennél a növekménynél lényegesen nagyobb. Jóllehet ha figyelembe vesszük a vállalat sajátos lehetőségeit és takarékossági intézkedéseit e téren, elmondható lényegében, hogy a konzervgyáriak érték- és színvonalcsökkenés nélkül kapják meg ma is mindazokat a juttatásokat, amihez évek során hozzászoktak. Sőt, ha az üdültetésekre gondolunk, akkor még többet is. A város legnagyobb konyhája a konzervgyárban található, ahol a helyi és a két külső telep igényein kívül még 20 cég dolgozóinak asztalára főznek. A háromféle menü már önmagában is népszerűvé tette a konyhát, de az általános vélekedés szerint ízletes és elégséges adagokkal szolgálnak a szakácsok. Olcsó áron Tavaly sikerült — Balatonmáriai 78 személyes üdülőnket több esztendei halogatás után tavaly végre sikerült igény szerint kompletté tenni. Az épület környezete olyan, hogy lehetséges a sátorverés is, tehát azol$, akiknek az adott időszakban nem jut éppen hely, és szívesen nyaralnak önellátó módra, a biztonságos elhelyezés megoldott. Mindezért jelképes összeget, napi 10 forintot kell fizetniük. Régi óhaj volt a szabad rendelkezésű főzőkonyha, azóta ez is megépült, berendeztük — sorolja Fehér Györgyné szociálpolitikai osztályvezető. — A kérdést persze meg is fordíthatjuk: Keli-e színvonalas üdíltleiés, mű 1 rá igény manapság? — A vállalati üdülőket szokás volt mindig leszólni, de úgy gondolom, a mai árviszonyokat tekintve ugyanez a szolgáltatás máshol aligha versenyezhet vele. Nálunk 2 hétre 1250 forintot fizetnek a dolgozók, a kívülálló családtagok tarifája '2800, a 20 év alatti nem kereső gyerek után pedig mindössze 500 forint a hozzájárulás. Ami az üdülői komfortot, kényelmet és hangulatot illeti, úgy hiszem, sokatmondó az a tény, hogy a kihasználtság mindig teljes, de legalább kétévente azért mindenkinek jut beutaló. A szezonon kívül kirándulóinknak is itt oldjuk meg a szállást, manapság ez sem kevés. vett humán és szakmai művelődés valódi reprezentánsa. Valódinak mondom, mert létező igények, kérelmek szerint formálódott, bővült két nagy nemzedék szellemi kincsestára. a szakirodalomról, a sok újságról, folyóiratról már nem is beszélve. Ezelőtt 100 ezer, újabban 160 ezer forintot költenek itt beszerzésre évente. Nem hiába. A könyvtár látogatottsága egyre nő, keresni jő ide az olvasó azt, amitől megfosztotta másutt a drágaság. A konzervgyári szociális ellátásnak fontos fejezete az egészségügyi szolgálat. Három üzemorvosa és egy fogszakorvosa van a vállalatnak. Említhetjük továbbá a fodrászatot, a választékos büfét, s külön fejezetet érdemelne a munkaruha-ellátás is. amely a közhiedelemmel ellentétben korántsem munkahelyi kötelezettség. Mindenek közt talán az építkezők, lakásvásárlók érzékelik legközvetlenebbül, milyen fontos az, ha az ember a legnehezebb időszakokban támaszt lel munkahelyén. Persze tudjuk, az a 3.4 millió, amit az otthonteremtésre adnak évente, s ebből maximum 200 ezret kaphat egy család, igazán nem sok. De mégiscsak kamat nélküli, nyerészkedéstől mentes kölcsön. Üzeimi konyhán étkezni ma inkább pénz, mintsem gusztus kérdése. A vállalat 45 forintot számít fel összes költségként egy ebédre, ennyit fizet az asztalhoz járó vendég, a helyiekre viszont kizárólag csak a nyersanyagköltséget hárítják. Az ő ebédjük ily módon 27 forintba jön, s ez a kétségkívül alacsony térítés mindig is sarkalatos pontja volt a vállalati szociálpolitikának. Nem kevésb.é az óvodai, bölcsődei ellátás, ahol viszont úgy hírlik, romlott a helyzet. — Mindössze arról van szó — folytatja az osztályvezető —, hogy a létszámcsökkenés miatt kihasználatlan 30 személyes bölcsődét megszüntettük, de lakóit az óvoda minicsoportjába felvettük, A 100 személyes óvoda még így is kihasználatlan, jelenleg 64 két éven felüli gyerek jár oda, az ennél fiatalabbak elhelyezésére viszont egyáltalán nincs igény, hiszen az anyák kihasználják a gyed intézményét. A mintegy 40 ezer kötetet számláló és tartalmában is értékes könyvtár a komolyan Sajnos, a szociálpolitika sem kivétel a tekintetben, hogy nem lehet megítélni, milyen arculata lesz esztendő múlva vagy azután. Hiszen magának a vállalatnak a jövője is több vonatkozásban bizonytalan. De bárhogy alakul ki, azt a hagyományt és eredményt, ami az itteni globális szociálpolitikához kötődik, érdemes lesz félteni és védeni. My. J. Uborkától a léalmáig Egymáshoz közeledve! Amikor néhány hete közzétettük az ÁFÉSZ, a konzervgyár és az Arany János Tsz felvásárlási telepein látott árakat, kevés esetben mondhattuk el, hogy az eltérések kedvéért érdemes megkülönböztetni a felvásárlókat. Sajnos oly mérvű még csak a differenciálódás, hogy a két kilométerrel arrébb zsebbe tett nagyobb haszon nem fedezi a többletüzemanyag-költsége- ket sem. Ügy tűnik, időközben Mindennap van disznótor Kora reggel volt, de már valódi disznótoros illatok szüremlettek ki az ÁFÉSZ húsüzeméből. 4 hentesek itt is idejében munkához látnak, naponta 5-6 százhúsz kiló körüli állatot vágnak dolgoznak fel a boltok és magánvásárlók igénye szerint. Többnyire fél sertésként értékesítik - húst, szalonnával vagy anélkül, valamint tepertőt sütnek, és füstölt, sós szalonnát készíten Képünkön a szalonnaoldalak alakítását látjuk Székely Ferenc, Iíonczos Gábor, Perlaki Istvá asztalánál (Erdősi Ágnes felvétele) mintha közelítettek volna egy. máshoz az árak, mindenesetre most is az olvasókra, a termesztőkre bízzuk a mélyebb konzekvenciák levonását. Árlistánk augusztus 22-én készült, és az ÁFÉSZ, a konzervgyár, illetve az Arany Tsz sorrendjében közöljük a jelenleg vásárolt termények árait. Az uborkából a 3-8 centis méretűeket 60, 60 és 60 forint 50-ért, a 6-9 centiseket mindenütt 28, a 9-12 centiseket szintén egyformán és 20 forintért vásárolják, a kovászos ára 10, 10 és 9 forint 90, a torz termésért 7, 7 és 6,60-at adnak. A kiváló minősítésű kerek paradicsomért az ÁFÉSZ 4,60-at, a gyári átvevő ugyanennyit, a tsz a petonec salátának valóért 4,40-et, a kerekért 3,40-et ad. Az első osztályú termés kategóriája a gyárnál van jelezve 3,50-es áron, a másodosztályú ott 2, a csemege 4,60, a zöfld 4 forint. Az ÁFÉSZ-nél a lének való 3,50-et ér. Az első osztályú fehér paprika 14, 14, 14,30, a lecsószelet 16, 17, 17,60, fúrottan a gyár és a tsz veszi 22, illetve 18,70-ért. A konzervgyári átvevő fogadja a paradicsom- paprikát, az első osztályút 19. a 7 milliméter alattit 14, negyedelve 27, szeletelve 22 forintért. Itt a kaliforniaii paprikáért 19 forintot, az almapaprikáért 18-at, a hüvelyért 18,50-et adnak. Veszik továbbá 5 forintért a léalmát és minden mást, amit ebben az időszakban feldolgoznak. Az ipari kék szilva ára az ÁFÉSZ-nál 4, az exportra való 10 forint. A gyári átvevőben a besztercei 9, a Stanley 8. a felezett gyümölcs 12, a tsz telepén ugyanebben a sorrendben 8, 7, és 11 forint a termesztők fizetsége. A termelő- szövetkezet árai mindvégig tartalmazzák a 10 százalékos felárat is, amit a szakcsoport tagjainak juttatnak. Bizonytalan a jövő
