Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
A támogatás a régi, as árak emelkednek Víz talán jut a lavórba? A szociálpolitika nem vállalati kategória, hangoztatta a gazdasági vezetők jelentős része már az elmúlt években is. S ennek az elvnek a jegyében szüntették meg a váci cégek egymás után gyermekintézményeiket, a gondot a város vállára rakva. Érthető a gazdálkodó egyséig gek — vagy vezetőik — álláspontja is: akár a gyermek- ^ intézmények, akár a vállalati üdülők fenntartása óriási 5 összegeket igényel, közvetlen haszna pedig igen kevés ... Minden bizonnyal hatott a gmk-idők példája is, amikor egy vízzel megtöltött lavór volt az összes szociális juttatás, sőt, az abban az időben „divatos” — elsősorban termelő- szövetkezetek által létrehozott — főágázatok még ennyit sem nyújtottak. Hiszen egy takarításra létrehozott főágazat dolgozói legfeljebb a fizetésükért mentek be az irodába vagy a központba. A városi összkép szerencsére nem rossz. A DCM-nél például, a szociális juttatások azonos szinten maradtak, a munkásellátás is hasonló a korábbihoz. (Erre garanciát jelent a kft. — nyugati — rész- tulajdonosaival kötött megállapodás.) Jó példa a DMRV is, amely semmilyen téren nem csökkentette a szociális juttatásokat, megmaradt a lakástámogatás, az építkezőknek biztosított C-menetlevél... A Forténél is csak egy látványos változás volt: óvodájuk költ- ségterheitől szabadultak meg azzal, hogy tanácsi kezelésbe adták. Vállalati üdülőtől egyelőre nem akarnak megszabadulni a váci cégek, mivel a SZOT-beutalók árának növekedésével, számának várható további csökkenésével a saját üdülök jelentősége megnő. Az összképnek mégis van egy kis hibája. Mégpedig az, hogy a különböző juttatások hiába maradtak meg, ha eqyAs akció most elmaradt Nyárvégi gondjaink Ismerőseim, így a tanévkezdés felé közeledve, ajánlgatják, hogy menjek át velük Csehszlovákiába, ahol a hazainál olcsóbban lehet tanszerekhez, írószerekhez jutni. Ez igaz, mert tavaly egy kirándulás alkalmával, augusztusban mi is felkerestünk Sahyban egy papírboltot, ahol olcsón vehettünk radírt, ceruzákat, Rotring-hegyet, nejlon' füzetborítót. Bár ez utóbbit, a hazaitól eltérő mérete miatt, nem tudtuk felhasználni. Idén nem megyek át ceruzáért, radírért, mert úgy gondolkodom, hogy felesleges, hiszen amennyivel olcsóbban jutok a szükséges írószerekhez, azt megtoldva az útiköltséggel, már otthon is megvehetem ugyanazokat a cikkeket. Legfeljebb egyszerre nem tíz radírt veszek, csak egyet, s ceruzából sem húsz-harmincat, csak tízet... Vácott, a Szabadság tér és a Széchenyi utca sarkán lévő papírbolt előtt az előző évekhez hasonlóan megjelentek a hosz- szú sorok. Az előrelátó szülők ilyenkor már megveszik a fü- zetcsomagokát, csomagolópapírt, Írószert, és az iskolakezdéshez szükséges kellékeket. Ciliik Edéné boltvezetőtől megtudtuk, hogy a tanévkezdés előtt megfelelő készlettel indultak. A sorban állás annak a következménye, hogy a benti eladótér kicsi, hiába állítják be mind a két pénztárat, lassítja az átmenő forgalmat. S hogy miből van hiány? Színes ceruzából, radírból és a középiskolai dolgozatfüzetek- bői. Úgy hírlik, hogy ez utóbbit a Fűzfői Papírgyárban lévő gondok miatt nem kapták meg ... Az évek óta megszokott kedvezményes akcióra idén a Pest Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat váci papír-írószer boltjában sem került sor, ám mint azt a boltvezető elmondta, a júliusi kedvezményes iskolatáska-vásárnak — amely nem elfekvő készlet volt, hanem komoly áru'—, nacjv sikere volt a vevők körében, és sokan meg is vásárolták már ebben az időszakban a táskákat. Bár közvetlenül nem az iskolakezdéshez tartozik, de azt is elmondta Ciliik Edéné, hogy a drága, de mégis népszerű nyugatnémet Pelikántermékek, valamint a keletnémet táskaírógépek — amelve- ket szintén keresnek — eltűntek a piacról. Az utóbbi időben nem érkezik áru sem Csehszlovákiából, sem Kínából, s bizony ez érződik a boltban is, egyes cikkekből kisebb a választék. Nem közvetlen kapcsolódik az előző témához, ám azt hiszem, a szülőket nagyon érdekli, hogyan alakulnak szeptember 1-jétől az iskolai, napközis étkezési díjak, hiszen tudjuk, hogy a nyár folyamán több alapvető élelmiszer ára emelkedett. A választ az iskolák gazdasági ellátó szervezeténél szerettük volna megtudni, ám tőlük olyan tájékoztatást kaptunk, hogy az iskolai étkezés díját országos szinten állapítják meg, s annak módosulásáról még eddig nem jelent meg a rendelkezés. Reméljük, mi, szülők, hogy minderről nem október eleién értesülünk, amikor kénytelenek leszünk az emelt étkezési díjat pótlólag befizetni. H. E. Az idő is kevés Játék a bizalommal? Az SZDSZ és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája után a MOSZ. a Munkástanácsok Országos Szövetsége is megszólalt a vállalati tanácsok jövő hónapban esedékes újraválasztásával kapcsolatban. Az SZDSZ és .az FSZDL közleménye szerint az idős kevés a kellő felkészülésre, a MOSZ Szövetségi Tanácsa pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a munkavállalók érdekeit és jogait sérti, hogy a kormány e rendeletét a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel való egyeztetés és a velük kötött konszenzus nélkül léptette életbe. Mi a Forte-gyár szakszervezeti titkárát kérdeztük meg: mi a véleménye a vállalati tanácsok újraválasztásáról. Országh Ferenc a Forte példáján egy új szempontra is rávilágított. Ugyanis ott, ahol nemrégen választották újra a vállalati tanácsot — és ez történt a Fortéban is, alig két hónapja —, komolytalanná válhat ez az aktus. Nevetségesnek, felesleges cirkusznak tartják az ott dolgozók is — hiszen akinek két hónapja bizalmat szavazlak, az rászolgált erre. re kevesebbet érnek. Vagyis, a vállalatok ugyanannyit költenek jóléti, szociális célra, de ez,, az árak állandó emelkedése miatt, folyamatos visszaesést jelent. A Fortében és még jó néhány vállalatnál megmaradt például, a lakástámogatás céljára fordítható összeg. Ezt egy—három év alatt fizetik vissza a dolgozók, ám a következő „osztásnál” már jóval kevesebb embernek, vagy jóval szerényebb támogatást jelent, hiszen a lakásárak, az építőanyagok árai közben alaposan megnőnek. Nyúlván ennek is része van abban, hogy egyre kevesebben fognak építkezésbe, s ha igen, igyekeznek úgy megoldani, hogy szüleik, hozzátartozóik házához építenek hozzá egyikét helyiséget. Lakásakciók pedig alig-alig vannak a városban ... A szociálpolitikai juttatások értékvesztésére jól példa az üzemi étkeztetés. A támogatási rendszer változásával — a HAGY, a Tungsram, a hajógyár és sorolhatnánk tovább —, étkezési támogatást nyújt dolgozóinak. (A havi 500 forint adómentes.) Ez azt is jelenti, hogy nem foglalkoznak tovább azzal, hogy dolgozóik esznek-e vagy sem. S a dolgozók közül egyre kevesebben veszik igénybe a munkahelyi étkeztetést, hiszen a támogatás marad, az árak pedig emelkednek. Ennek aztán egyenes következménye, hogy az étkeztetést lebonyolító vállalat számára egyre kevésbé rentábilis az üzlet — végül pedig elhal, megszűnik az üzemi étkezés .. . Ám azért abban mindenki bízik, hogy nem a „klasszikus” gmk-időszak elevenedik fel, hogy a szociálpolitika nem a lavór és a víz biztosítására terjed csak ki... B. J. Ezek a mi szobraink Egy sértett kőfaragó morgolódása — Maga írta azt a cikket? — mordult rám Forberger György kőfaragé, miután kollégáim megmutatták neki, hol talál. ■— Azt, a kőszentekkel kapcsolatosat! — toldotta meg. Nem tagadtam, miért is tettem volna, de egy kissé elcsodálkoztam feltűnő izgatottságán, ami rosszat sejtetett. Mi baja lehet valakinek, főleg egy kőfaragónak azokkal a szobrokkal, most, hogy végre visszakerültek a helyükre? Hamarosan kiderült, hogy éppen ez, pontosabban a felújítás módja sértette. — A váci kőfaragók ezt sokkal jobban, rövidebb idő alatt, és a most kifizetett ösz- szeg töredékéért megcsinálták volna. Ez a művész pedig nem tett mást, mint megtisztította és habarccsal átkente a szobrokat. És ehhez még el is kellett szállítani a kertjébe ... Azt írja, hogy kíméletesen szállították. Ezzel szemben én az ellenkezőjét láttam. Körbe- fényképeztem a hibákat, ahogy kinézett a megérkezésekor. Azok a szobrok, kérem, tönkre vannak téve. Az lenne a helyes, ha egy szakértővel megvizsgáltatnánk és kártérítést hajtanánk be a művészektől. Amikor kifogyott a levegőből, igyekeztem valami magyarázatot szerezni, mi baja lehet igazán? A szobrok szállításkor keletkezett sérüléseit Horváth Tibor már ki is javította, úgy gondolom, hogy amit ma láthatunk, megközelíti a szobrok eredeti szépségét. Hát mi a baj? És honnan veszi, hogy több mint kétmillió forintba került? Megmagyarázta. Nem lett volna szabad elmozdítani a helyükről egyáltalán, mert nem tudhatjuk, milyen belső sérüEz a legfeltűnőbb... Már életet is mentett így néz ki belülről. A légkondicionált utastérben pillanatok alatt alkalmi műtő alakítható ki. Indulás előtt a mentőállomáson (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) Az első főpróbán már sokan megbámulták, de igazán nem kellett vizsgáznia a váci Mercedes mentőautónak. Akkor csak darázscsípése,két kezeltek a váci mentősök. A sűrűje azután következett. Napi munkába állva már folyamatosan riasztják az állomást, s ilyenkor többnyire bálesetekhez száguld. Nem gond számára a sebesség, de ami legalább ennyire fontos, hogy idejében észrevegyék a közlekedőtársak. Négy villogó és igen hangos sziréna, no meg a feltűnő szín is segít ebben. Eddig mindenhová késés nélkül odaértek, legutóbb Kádra, ahol két teherautó ütközött össze, és tűz is keletkezett a balesetből. Az eddig, ellátott sérülteket a náci kórházban kezelik. A legfontosabbat, 02 életet eddig mindig sikerült megmenteniük, s ha éppen munkában vannak, amikor újabb hívás érkezik, másik kocsit, a korábbi sürgősségi ügyeletest, a szintén jól fölszerelt, de talán kevésbé kényelmes Nvsát küldik. amely a többiek között még mindig az első. de természetesen csak a Merci után. Egy a kőszentes híd szobrai közül (A szerző felvétele) lései vannak. Az esetleges hajszálrepedések megnagyobbodhatnak, s ha így van, többet ártottak ezzel a felújítással, mint a két háború együttvéve. Az elszállításkor egyébként jelen volt, és azt állítja, hogy nem az Emlékmű Kft., hanem a kommunális költségvetési üzem végezte. Ha akarjuk, nézzük csak meg a számlákat! ö mérget vesz rá, hogy úgy van. Forberger Györgyből egyébként nemcsak a sértett szakember szólt, hanem a lokál- patrióta is, mint elmondta, tagja a Váci Városvédő és Vá- rosszépítő Egyesületnek. Ebben a körben már szóvá is tette észrevételét, de nem tudták elérni, hogy másképp legyen. Most meg itt van ez a cikk, amely felmagasztalja őket. Több a soknál! — állítja. — Azt végképp nem fogjuk hagyni, hogy a Szentháromság-szoborhoz hozzányúljon! Majd mi szépen megcsináljuk. Nincs olyan alak, amit ne tudnék kifaragni, akár gránitból is ... — harsogta. — Nem kell restaurátor, van a városban elég kőfaragó meg művész, majd mi összefogunk! Azt is tudom, milyen lelketlenül bánt a kőszentekkel. Az udvarán állt egész télen, és még be se csomagolta a fagy, ellen. Mi lett volna, ha kicsit hidegebb telünk ygp'? összefoglalva tehát a fölháborodott kőfaragó kifogásait: 1. Nem lett volna szabad elszállítani, hanem helyben kellett volna restaurálni, ha mégis elszállítják, akkor csak dobozolva. 2. A helyiek is képesek lettek volna, ami kevesebbért szebb munka lett volna. 3. Meg kell akadályozni, hogy a jövőben bárki külső szakember ilyen megbízást kaphasson. Amikor ezen állításokat tolmácsoltam Philipp Frigyes városi főépítésznek, nagyot sóhajtott, és látszólag más témába kezdett. Elmondta annak, a szerinte elhibázott döntésnek a történetét, mely szerint egy sződi illetőségű kőfaragó az elővárosi temető mellett telephelyengedélyt kapott sírkövek készítésére és bemutatására. Nem sokkal ezután ugyanis Forberger György megkereste őt, mint megbízott műszaki osztályvezetőt, hogy ő is kérjen egy területet a tevékenysége számára előnyös helyen. Ezt nem kapta meg, arra hivatkozva, hogy elég volt egy elhibázott döntés — mely nem a mb. osztályvezetőtől származott —, meg kell keresni az összes váci kőfaragót, igényt tartanak-e termékeik bemutatására a temető mellett, egy közös területi é. A főépítész szerint ez a konfliktus vezetett odáig, hogy Forberger György most őt megalapozatlanul támadja. De vajon leegyszerűsíthető-e eny- nyire ez a kérdés? Lássuk az állításokat és a főépítész magyarázatait! Először is az ár, mindent összeszámolva, a számlák ismeretében, maximum 1 millió 300 ezer forint jöhet ki végeredményként. Megbízhatták volna-e a váci kőfaragókat? Mivel országosan kiemelt műemlékről van szó, az Országos Műemléki Felügyelőségnek kikötései vannak. Ez pedig a szakirányú végzettség, ami egyértelműen szakrestaurátort jelent. Természetesen elfogadhatnak olyan vállalkozói csoportot is, amelyben nem mindenki ilyen végzettségű ... Továbbá Horváth Tibort a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja a munkára kijelölte pártatlan zsűri döntése alapján! A szállítás. Annyiban igaza lehet Forberger Györgynek, hogy valóban láthatott az elszállításikör szobrokat a kommunális költségvetési üzem teherautóján, ugyanis a főépítész először úgy gondolta, sikerül megoldani városon belül is — olcsón — a szállítást. Ehhez a DMRV adott megfelelő magasságú darut. Csakhogy a hat szobor nem fért két teherautóra, valamint nem sikerült „levezényelni”, ösz- szehangolni a munkát. Ezért kérték fel az Emlékmű Kít.-t a befejezésre. A Szentháromság-szobor felújításával kapcsolatban a főépítész elmondta, hogy még nincs eldöntve, ki kapja a munkát, eddig két 'jelentkező van, de pillanatnyilag még küldhető tanulmányterv, s az ahhoz csatolt árajánlat. A jelentkezők alkalmasságáról természetesen itt is az Országos Műemléki Felügyelőség dönt, aztán a zsűri választ. Dudás Zoltán Természetesen Biokoiifcrenria Lapunkat is megtisztelte a Biokultúra Egyesület, a Magyar Biogazdálkodók, Környezetkímélők és Egészségvédők Egyesülete egy meghívással egy tudományos konferenciára a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemre. A konferencia augusztus 27—30-ig tart, amelyre jelentkezni lehet, s részvételi díj fizetése ellenében minden programon jelen lehetnek az érdeklődők. De ha valakinek nincs ennyi ideje és pénze, az a kiegészítő programokat látogathatja. A konferencia témája a biogazdálkodás társadalmi, gazdasági háttere és összefüggései a volt „szocialista” országok régiójában, a biológiai mezőgazdaság gyakorlata; minőség, garancia, ellenőrzés a termelőtől a fogyasztóig. (További felvilágosítás a Bio'kultúra Egyesületnél: Bp. V., Arany János u. 25. Tel.: 131-63-96.) Lassan már alakul... a volt pártház „profilja”. A pártok elfoglalták irodáikat — egyedül a Fidesz hiányzik —, folytatódik az átalakítás az első emeleten, amelyet teljes egészében oktatás céljára használnak majd. A földszinten már átigazító tábla is van, amelyről megtudható, hogy a nagy körforgás után melyik „cég” hol található meg. De a legfontosabb talán, hogy megnyílt a büfé. Pontosabban újra megnyílt — nagyobb kínálattal, tetszetősebb külsővel. Ám nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy újra lesz egy pont, ahol összefuthatnak azok, akiknek megbeszélnivalójuk van egymással — nem hivatalosan. Mert erre bizony nagy szükség van ... — nos.
