Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
1 PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ára: 5,110 forint 1990. AUGUSZTUS 1., SZERDA Mér csak északon arainak Pest megyéken A kombájnok pihenőre térnek Pest megye területén — néhány északi tsz kivételével — befejeződött az aratás. A termésátlagok — egykét gazdaságtól eltekintve — elmaradtak a várakozástól. A nagykőrösi körzetben például hektáronként csak 3-3 és fél tonnás átlagot könyvelhettek el. Simon Pál, a szigetfői mezőgazdasági szakszövetkezet főmezőgazdásza elmondta, hogy az utolsó öt év legrosszabb búzatermését aratták. Az okok elemzését már megkezdték, az a véleményük, hogy az aszály és a június végi viharkár a bűnös. Ügy számolják, ez hatmillió forint árbevételkiesést jelent a tsz-nek. A gondokat némiképp enyhíti, hogy a gabona egy részét sikerül exportálni, s a külföldi vevők, jobb árat adnak érte, mint a Gabonaforgalmi Vállalat. A búzából 1000 tonnát visznek a Szovjetunióba, a vagonokat már rakják. A többit tőkés piacon értékesítik. Számításaik szerint a külföldi üzletkötésekkel kétmilliót lefaraghatnak az árbevétel-kiesésből. A mezőgazdász elmondta, hogy a betakarított árpát sem a Gabonaforgalmi Vállalatnak adták el, ugyanis ennek üzletpolitikájával elégedetlenek. Nemcsak a gabonafelvásárlási árak okoznak bizonytalanságot a termelőszövetkezetben, hanem az is, hogy még nem tudják, mi lesz a földek sorsa. Mindaddig várakozási álláspontra helyezkednek, amíg nem lép életbe a törvény. Most például nem tudják, mennyi műtrágyát kellene vásárolniuk. A jövő titka, hányán rukkolnak majd ki azzal, hogy kiveszik a földjüket a téeszből. A föld ingatlanértéke ugyan vonzó lehet, de a mezőgazdász szerint a magángazdáknak is hasonló problémákkal kell majd megküzdeniük, mint a termelőszövetkezetnek. A jelenlegi jövedelmezőség mellett, úgy tűnik, kifizetődőbb, ha valaki a pénzét az OTP- be teszi, s nem a mezőgazdaságba fekteti be. A tölci Egyetértés Tsz-ben is arra számítanak, hogy a növénytermesztési ágazatuk veszteséges lesz. A búza aratása már befejeződött, a kombájnok már a zabtáblá- kat járják. Dobsonyi János szakmérnök elmondta, hogy kenyérgabonából 55 mázsát arattak hektáronként, s ez lényegesen kevesebb, mint tavaly volt. A kiesés az 5-6 milliót is elérheti, most a tartós szárazság a kukoricát is tönkreteheti. A mérnök azt fejtegette, hogy egy ilyen aszályos nyár egy magángazdát biztosan a padlóra küldene. Náluk a tsz-ta- gok nem akarják kivenni a földjüket, hiszen az elérhető nyereség meglehetősen kevés. Az aratás utáni munkálatokra készülnek már a kiskunlácházi Petőfi Tszben is. A 4,6 tonnás hektáronkénti átlagtermés itt is alulmúlta a várakozást. Keresztes Tibor előadó szerint, ha Medárd nem hoz egy kis esőt júniusban, még ennyi gabonájuk sem termett volna.. Az aratás után a szántóterület tárcsázását még mindenképpen elvégzik, hogy utána mi lesz, azt nem tudni. Az előadó szerint náluk a többség a téeszben akar maradni, s csak négyen-öten kacérkodnak a gondolattal, hogy kiveszik a földjüket. Az embereknek errefelé kevés a tőkéjük, s 35 százalékos hi(Erdősi Ágnes felvétele) telkamatok mellett nehéz nyereségesen gazdálkodni. A megkeresett termelőszövetkezetek közül csak a vecsési Ferihegy Tsz-ben voltak elégedettek a terméssel. A tervezett 5 tonnás átlaggal szemben 5,4 tonnát takarítottak be hektáronként. Július utolsó szombatján már a búza után a rozs is a magtárba került. Ihász Zoltán elnök- helyettes az emberek jó munkáját dicsérte, nekik köszönhető, hogy júliusban már a termelőszövetkezet egész gabonatermését betakarították. H. É. Tárgyalások az IMF-fel Lehívható hitelrész Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakér- tők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat. Így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzne- me=206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosz- szabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Még nem héífejts a sárkány Zsarol-e a maffia? Zsarol-e már a maffia Pest megyében? - Működnek-e már nálunk is olyan bűnszövetkezetek, mint amilyenek a Bruce Lee-fil- mekben láthatók: a „védelmüket” pénzért felajánló bűnszövetkezetek, a hasznot lefölöző fenyegetőzők? Ezt kérdeztük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán Szabó Mihály őrnagytól. — Azt hiszem, a megyében nincs ilyen maffia, amely a kiskereskedőket, kisvállalkozókat zsarolná — mondja az őrnagy. — Hiszi vagy reméli is, hogy nincsenek? — Remélem is, hogy nincsenek. Hogy később lehetnek-e? Nehéz az ilyet megjósolni. — Abban az esetben tehát, ha felüti fejét nálunk is a zsarolási hajlam, képesek lesznek-e a jelenlegi létszámmal, technikával felvenni a harcot a maffiózókkal? — Nem. Sajnos nem — ismétli az őrnagy szárazon, szomorúan. A külföldi példák — sa Bruce Lee-filmek — szerint, ha „védelem” felajánlásával megzsarolnak egy boltost, üzletvezetőt, akkor a legutolsó, hogy panaszra merjen menni a megzsarolt tulajdonos. De legalább névtelen bejelentést bátorkod- , nak-e tenni? ' A Kiskereskedők Országos Szervezeténél azt a hölgyet kerestük meg, aki a postabontással foglalkozik. — Erkezett-e már önökhöz névvel ellátott, vagy akár név nélküli levél, melynek írója zsaroló maffiáról panaszkodik? — Nem találkoztam még ilyen észrevétellel — mondja a hölgy. Ezek szerint tehát volna még idő a maffia kialakulásának megelőzésére. Vagy mégsem? Köztudott, mennyi butikot törnek fel mostanában ismeretlen tettesek: nem túlzás azt állítani, hogy megyénkben mindennap kirámolnak — az ablakon keresztül — egy-egy kis üzletkét. Ki és mit tudna kezdeni ennyi ruhaneművel? Lehet, hogy e betörések inkább figyelmeztető jellegűek a tulajnak: fizessetek, vagy megbánjátok! E fel- tételezésemet Szabó őrnagy határozottan cáfolja. A butikrablások nem lehetnek egy zsarolási hadművelet részei. E válaszok tulajdonképpen megnyugtatóak, s e nyugalomra most különösen nagy szükségünk van. Hazánk gazdaságának talpra állításában nagy szerep kell hogy háruljon a jövőben a kisvállalkozókra, s felmérhetetlenül káros volna, ha a vállalkozó kedvet a vámszedők zsarolása törné ketté. Persze naivitás volna, ha az eddigi időket a kereskedők aranykorának tartanánk. A zsarolók eddig is taroltak közöttük, a kereskedelem eddigi szerkezete szinte kínálta a lehetőséget a kereskedelmi ágazatok egyes vezetői, a központi alkalmazottak egy részének számára, hogy az irányításuk, felügyeletük alatt működő boltosokból különböző módokon „ajándékot” gyűjtsenek be. Sajnos a kereskedők között is akad, aki eddig is felrúgta a játék- szabályokat: ha valaki ki- lencforintos uborkát mer árulni egyes piacokon a tízforintos uborkások között, hamar kaphat néhány nyaklevest kereskedőtársaitól. E jelenségek lehetnek akár a későbbi maffiák csírái is. Ma még — hitünk szerint — a hétfejű sárkánynak csak egy feje nőtt ki. Köny- nyebb volna mihamarabb lefejezni. Szükség volna a kereskedők egymás közötti valamiféle szövetségére, s természetesen a megyei rendőrség gazdaságvédelmi osztályának mihamarabbi megerősítésére. Talán így megelőzhetjük a Nyugaton is nagy gondot jelentő zsaroló maffiák kialakulását, mert Bruce Lee nem védheti meg a Pest megyei maszekokat. Tóth Béla Endre Magyar-tajvani kapcsclat Cetra-iroda nyílt Információs irodát nyitott kedden Budapesten a tajvani Cetra-iroda, a China External Trade Development Council. Magyar és tajvani vállalatok közötti kapcsolatfelvételt, s a már létrejött kapcsolatok megszilárdítását igyekszik elősegíteni. Naprakész kereskedelmi információkat ad magyar, illetve tajvani partnereinek az export- és importlehetö- ségekről, segítséget nyújt a kereskedelmi partnerek kiválasztásához, vállalja szimpóziumok, kiállítások rendezését, tanácsokat ad kereskedelmi és beruházási ügyekben, üzleti találkozókat szervez, s ha kell, még olyan gyakorlati ügyekben is eljár, mint például a vízum beszerzése. nősítette az MSZP elnöksége Kéri Kálmán képviselő hétfői parlamenti megnyilatkozását, amely szerint a Horthy-Magyar ország hadserege igazságos háborút folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen — hangzott el többek között a pártelnökség keddi üléséről szóló sajtótájékoztatón. A testület sajnálatosnak tartotta, hogy a Parlament elnöke szó nélkül hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget a reagálásra. Horn Gyula pártelnök az elnökség napirendjén szereplő témákról szólva hangsúlyozta: a testület megállapítása szerint a népszavazás kimenetele az előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott, hiszen a mintegy 14 százalékos részvételi arány csalódás azok számára, akik felkarolták a kezdeményezést. A Szocialista Párt véleménye szerint az átalakulási folyamatban a nép által választott köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb szerepet játszhatna. Hozzátette: a többi parlamenti párt negatív, hozzáállása is hozzájárult a sikertelenséghez, s az időpont is alkalmatlan volt egy ilyen horderejű vállalkozás lebonyolítására. A társadalmi szervezetek kezelői jogával kapcsolatban az MSZP elnöksége állást foglalt abban, hogy az indítvány olyan kitételt is tartalmaz, amely diszkriminatív, s elfogadhatatlan a párt számára. TV-RADIO Kinevezés, eskütétel Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök javaslatára 1990. augusztus 1- jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezető igazgatója kedden délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozójára. • Üj vezérigazgatók veszik át augusztus 1-jétől a Malév, a MÁV, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat irányítását, a minisztérium elnevezése Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumra (KHMV) módosul. ® Teljes mértékben rehabilitálták, augusztus 1-jével, s a honvédség hivatalos állományába visszavették és ezzel egy időben kinevezték a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokának hadtudományi helyettesévé Bokor Imre mérnök-ezredest, akit a múlt év őszén megjelent Kiskirályok mundérban című könyve és az ez által kiváltott vihar miatt a korábbi katonai vezetés nyugállományba helyezett. © Megalakult a Megyei Cigány Szervezetek Országos Tanácsa, Csongrád, Szolnok, Vas és Baranya cigány szervezeteinek részvételével tegnap Szegeden. ® Kedd délután véget ért a sztrájk a gyékényesi kavicsbányában. ® A részvénytársasággá alakult Népszabadságnál olyan jogi hálót hoznak létre, amely garantálja a szerkesztőség függetlenségét, az újságírók szellemi szabadságát. © Minőségi változás szükséges a hazai kutatásfejlesztési tevékenységben — összegezte egy nemrég elkészült jelentés. © Űj, tíz kilowattos, a Tv 2 műsorát sugárzó adóállomás kezdte meg működését kedden Sopronban. © Vass István, az SZDSZ Pest megyei listáján választott képviselője lemondott a Szolidaritás SZMSZ elnökhelyettesi tisztségéről, mert a szervezet elnöksége a képviselői státust összeegyeztethetetlennek tartja a Szolidaritás vezető tisztségével. © A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szerint szükséges a közszolgálati intézménystruktúra átalakítása, az ezzel járó személycserék, de ellene van a „boszorkányüldözésnek”.
