Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-02 / 153. szám

1990. JÜLIUS 2., HÊT1 Ügyes a kezük\ élénk a fantáziájuk Korongozó anyuka a pékségből Könyvek közt ülni, kötetekben böngészni mindig kellemes ... A modern közművelődési bibliotékák szakemberei már rég rá­jöttek, hogy ehhez az élményhez még többet adhatnak a társ­művészetek. A dunakeszi városi könyvtár olvasótermében ép­pen arról informálódom, miként szoktatják ide, s késztetik a legifjabb nemzedéket a gondolat és a látvány nemesítő közel­ségéhez. A Mátyás-év alkalmával pél­dául a nagy királyról szóló mondák alapján választottak ki olyan kérdéseket, amelye­ket a legenda szerint ő tett fel valaha. Aki ezekre ügyesen válaszol, részt vehet a sorso­láson, ahol tízen nyerhetnek Mátyás-emblémával díszített könyvborítót. A Corvina-kódex-pályázat lé­nyege az, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban, vagy ha ez nem sikerül, odahaza, a díszes könyvek szemügyre vé­telével tanulmányozni kell, mi szükséges egy Corvinához. Akik ezeket a legügyesebben tudják készíteni, példányaikat a híres mester, Váci György könyvkötő műhelyében kötte­tik be. A legjobbak könyv- utalványt is kapnak, OLYAN MINT A MESÉBEN Szerencsés pillanatban láto­gattam ide, mert Kovács Lász- lóné éppen egy különlegesen szép kiállítás tárgyait kezdi összeszedegetni. A bemutató véget ért. Kértem, legyen a tárlatvezetőm. A 2. sz. általános Iskola fa­zekascsoportjának kis művé­szei korongoznak, szobrot for­máznak, tűzzománcot, gyön­gyöt égetnek. Ha nem mond­ják, meg sem tudhatjuk, hogy a meseszerű figurákat nem felnőtt művész mintázta. Tu­lajdonképpen három részre ta­gozódik a csoportjuk. A név­adó fazekasok 10-en, 15-en hódolnak a szép szenvedély­nek, a szobrászok tízen, s raj­tuk kívül a tűzzománcnak szenteli szabadidejét még jó pár kisiskolás. Az agyagból megformált tá­nyért olyan kapor alakú, nö­vényforma díszíti, amelyet va­lóságos alakjában, szárazán préseltek, aztán egy gombostű­vel finoman kiemeltek. Ezután következett az égetés. A má­zas edényeket égetés után is­mét mázba mártják, újra ége­tik. A korongozással készült gomba fedelű házikót fésűvel redőzte olyanná alkotója, mintha nádtetős lenne. Ez és a kedves, úgyszintén mesés­könyvek lapjaira kívánkozó parasztházikó a kiállítási ka­lauz műve. Nyomban gratu­lálhat is vendég. • Ezeket a formákat előre megtervezte? — Igen, de csak a fejem­ben. Őszre szeretném megta­nulni a tűzzománcot is. Ép­pen azért, mert akinek jó a fantáziája, de nincs megfelelő rajzkészsége, ily módon sok mindent csinálhat. — Sajnos, az én gyerekko­romban nem volt erre lehető­ség — teszi hozzá kis szünet után az alkotó. — Megvártam, míg annyira felnő a három gyerekem, hogy én is velük csinálhatom ezt. • Szintén agyagozók? — Természetesen, ők nem járnak el a szakkörbe, inkább a téli időszakban otthon foly­tatják. O On mit tanít az iskolában? — Semmit. • Hanem? — A saját pékségünkben dolgozom a férjem mellett. Ám a három gyerek miatt nagyon sokat vagyok az iskolában. -\mit tudok, ott segítek. 9 Akkor gondolom, mind­ketten korán kelnek. — Hatkor-fél hétkor. Régeb­ben a szakma sajátosságai sze­rint még korábban. Csakhogy tavaly sokkal több volt az ad­minisztráció, s azóta is ez a helyzet. Azt tehát el kell vé­gezni, de a pihenést sem le­het megspórolni. Sajnos, ez így van a kisiparban. GYÍK, SÁRKÁNY, KROKODIL A család jó barátságba ke­rült Makovecz Imre építésszel, aki az otthonukat tervezte. Kovácsné vonzódik a szép ké­pekhez, a zenéhez. A modern költők helyett inkább Petőfi Sándor a kedvence, de nagyon szereti József Attilát is. Na és minden régi, hagyományo­sat, kiváltképp az építészetet. Kismalacok, gyíkocskák, sár­kány, krokodil, földfestékkel mintázott váza száraz virágok­nak. A szakköri tagoknak ügyes a kezük, élénk a fantá­ziájuk. Nagy szerencséjük, hogy a művészet iránti von­zás hatalmába kerített egy se­gítőkész anyukát. A nyers agyagra égetett földfesték természetesebb, színt ad a zöld növényminták­kal díszített vázának. Gyö­nyörködünk még a tűzzomán­cokat bemutató polcok, tablók előtt, s távollétében csak ma­gunk közt dicsérjük Lengyel István tanár úr, szakkörveze­tő pedagógiai képességeit, hi­szen mennyi szépségre tudta megtanítani kis növendékeit. A szakkörvezető munkái kö­zül felfigyelünk a Várkastély című domborműre, egy tűz­zománc fülbevaló ékességére, kislánya, Lengyel Andrea, Vi­haros tenger című tűzzománc kompozíciójára. Látunk gye­rekek által készített érdekes térplasztikát, aztán a három szegény szabólegénnyel talál­kozunk egy másik szektorban. Mivel a népies öltözékű bá­buknak más nevet nem ad­tak, mi kereszteljük el őket. Ezek a tavaly, a dunakeszi óvónők által alapított Tücsök bábegyüttes társulatának tag­jai. Egyikük lopótökből, kuko- ricacsuhéból, szalmából for­málódott: — Na, ki is? Csutka Rozi jut róla az eszünkbe. Egy másikukról a régi reklám, Röltex Rózsi, de bájához, ked­vességéhez ez a hasonlat túl profán lenne. Nyuszika és Télapó szomszédségában szem­üvege fölött jóságosán tekint- gető, s mindig szeretni való nagyanyó vigyázza képzeletbe­li kisunokái minden lépését. Mintha valamit mondani is akarna... NAGYANYÓ ÉS A KÖNYVEK Talán azt, hogy jogosan ke­rült ide. Így is lehet. A mű­vészet, a kultúra minden mű­faja együtt a könyvekkel, hogy minél több ember lássa, sze­resse, gazdagodjék a látniva­lók által. Na és, hogy minél több gyerek járjon ide, esz- mélése pillanatától kezdve, egész életén át. K. T. I. Szövetséggé alakult a TIT A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat — nevét meg­őrizve — az ismeretterjesztő egyesületek szövetségévé ala­kult. A Magyar Gazdasági Ka­mara székházában szombaton befejeződött küldöttgyűlésen az ismeretterjesztő egyesületek döntő többsége — szám sze­rint 41 — csatlakozott a szer­vezethez. A küldöttek elfogad­ták az alapszabályt, amelyben rögzítették: a szövetség célja, hogy tagegyesületeik révén a tudományos ismereteket köz­vetítse, segítse a magyar nyel­vi kultúra ápolását, az idegen nyelvek elsajátítását. A szö­vetség feladatának tekinti, hogy összehangolja egyesüle­teinek munkáját, ellássa azok érdekvédelmét. A gyűlésen megválasztották a szövetség tisztségviselőit. Az elnök Nemeskürty István író, esztéta, alelnök dr. Benda Kál­mán akadémikus és dr. Tüdős Ferenc akadémikus lett. Díjazták a legjobbakat XX. veszprémi tévétalálkozó Ünnepélyes díjkiosztással és gálaesttel szombaton véget ért a XX. veszprémi tévétalálko­zó. A 11 tagú szakzsűri — Gör­gey Gábor író elnökletével — befejezte munkáját, és a pre- mier-versenyprogramban vetí­tett 17 produkció közül kivá­lasztotta a legjobbakat. A drá­mai fődíjat az Anyegin című filmnek ítélték, amelynek ren­dezője Szikom János. Veszp­rém város díját a Felvidéki Judit rendezte Fagylalt, töl­csér nélkül című produkció nyerte el. A Budapesti Tavaszi Fesztivál díjával Balogh Zsolt: 1968 című filmjét jutalmazták. Különdíjat vehetett át Kút­völgyi Erzsébet, a Fagylalt, tölcsér nélkül című filmben; Andorai Péter, a Nem érsz a Anyagi és morális válság a felsőoktatásban A tanulás állampolgári jog gánszemély és közösség számá­ra, amennyiben eleget tesz a felsőoktatással szemben tá­masztott követelményeknek. Csak az oktatás és a kutatás szabadsága révén válik lehe­tővé, hogy egyetemeink szer­vesen bekapcsolódhassanak a felsőoktatás nemzetközi rend­szerébe, amely elengedhetet­len, ha hazánk az egységes Európához kíván tartozni — mondták el többen is az ülé­sen. halálodig című produkcióban; Rátonyi Róbert a Kéz kezet mos című alkotásban, Kará­csony Tamás és Tóth Béla A kihallgatás című tévéjátékban nyújtott alakításáért, valamint Császár István a Nem érsz a halálodig című tévéfilm írója, Hajdufy Miklós a Kéz kezet mos című film rendezéséért. Illés János a Fagylalt, tölcsér nélkül című film operatőri munkájáért és Palotai Éva az 1968 című dokumentumfilm vágói munkájáért. A legjobb hangmérnöknek járó különdí­jat Hegedűs László kapta a Nem érsz a halálodig című té­véfilmért. A Kereskedelmi Bank Rt. „a legígéretesebb ifjú tehetség” számára alapított különdíjat Györgyi Anna nyerte el a Si­vatagi nemzedék című film­ben nyújtott alakításáért. A Teátrum Alapítvány „a leg­jobb gyermekszereplőnek” fel­ajánlott különdíját megosztva kapta Benedek Balázs az Aho­vá te mégy című tévéfilmben és Seszták Szabolcs a Fagylalt tölcsér nélkül című filmben nyújtót alakításáért. A Kapói­éi Kulturális és Természetvé­delmi Egylet különdíjával Szi­kom Jánost jutalmazták az Anyegin című tévéfilm zene­dramaturgiai munkájáért. A XX. veszprémi tévétalál- kozö repríz versenyprogramját értékelő tíz társadalmi zsűri szavazatainak összesítése alap­ján a közönségdíjat a drámai kategóriában a Margarétás dal című kétrészes tévéfilm, a ze­nés kategóriában pedig az Én és a kisöcsém című zenés já­ték érdemelte ki. A felsőoktatás teljes átalakí­tása nélkül elképzelhetetlen, hogy hazánk a világ fejlettebb részéhez kapcsolódjék. Vagy gyorsan a perifériára kerü­lünk, és teljesen leszakadunk, vagy az alkalmazkodás és az együttműködés útját választ­juk — hangzott el szombaton a rektori konferencia, a fő­igazgatói konferencia és az Or­szágos Felsőoktatási Érdek- képviseleti Szövetség kibőví­tett ülésén, a SOTE dísztermé­ben Budapesten. A tanácsko­záson a részvevők a felsőok­tatás átalakításának lehetősé­geit, illetőleg a felsőoktatás ak­tuális kérdéseit vitatták meg. A tanácskozáson elhangzott: felsőoktatásunk létszámará­nyait, működési módját, struk­túráját tekintve kirí azon or­szágok közül, amelyekhez csat­lakozni kívánunk. Ugyanak­kor a felsőoktatásban fennma­radtak igen színvonaias isko­lák, amelyek alapot adnak a megújuláshoz. A mostani vál­ság részben morális, részben anyagi természetű. Az intéz­mények a működésképtelenség felé sodródnak. Ugyanakkor a felsőoktatással szemben tá­masztott követelmények nő­nek, éppen ezért nem tartható fenn tovább a jelenlegi beis­kolázási eljárás. A felsőfokú képzésben való részvétel az előírt előtanulmányokkal ren­delkezők számára állampolgári jog, ennek érvényesülése ugyancsak halaszthatatlan, és azt eredményezi, hogy az egye­temisták számát kétszeresére, a középfokú oktatás fejlesztése után háromszorosára kell nö­velni igen rövid időn belül. Ez­zel párhuzamosan szükséges emelni az egyetemi képzés színvonalát, az általános mű­veltség szintjét, a képzésben részt vevők nyelvtudását, inno­vációs készségét is. Szóba került az is: a hall­gatókat nem „oktatni” kell, ha­nem lehetővé kell tenni szá­mukra, hogy az oktatók irá­nyításával tanulmányokat foly­tassanak, és így alkalmassá váljanak a társadalomban fel­merülő feladatok ellátására. Mindennek megvalósításához elengedhetetlen a képzés és a kutatás területén a széles kö­rű autonómia. A hallgatói létszám jelentős emelésével párhuzamosan a finanszírozási rendszer korsze­rűsítése sem maradhat el. Az egyetemek gazdálkodásának ésszerűsítésénél az első lépés a nagy létszámú központi gaz­dasági és műszaki apparátusok leVálasztása, a vállalkozásszerű működés megvalósítása lehet. A felsőoktatás autonómiája fel­tételezi azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia le­mond igazgatási feladatairól és intézeteinek felügyeletéről. A felsőoktatás átalakulásá­nak alapvető feltétele az is, hogy az intézményalapítás ala­nyi joggá váljék minden ma­■ K I ÁLLÍTÓTERME KB ÖLI Több nemzedék munkájából Az itáliai reneszánszban a Pisano család, a gödöllői sze­cesszióban a Remseyek külön mércét jelentenek — az egy­séges, több nemzedék munká­jából fölépülő új szépség te­remtésében. A szentendrei Fe- renczy Károlynak megadatott, hogy tehetségét utódai örököl­jék. Fogócska Attila feje körül Kőkemény tekintettel néz a hunok rettenthetetlen királya, akinek emlékére az NSZK-beli Niederrimsingen városában, a Rajna partján állították ezt a szobrot. Történelmi kutatások arra utalnak, hogy 451-ben véres csatát vívott Attila serege a település közelében, miután sikerült átkelni a Rajna folyón Az SZDSZ a hitoktatásról Csak tan- és órarenden kívül A Szabad Demokraták Szö­vetségének országos tanácsa szombati, az éjszakai órákba nyúlt ülésén három, egymással összefüggő határozatot foga­dott el a hitoktatás kérdé­séről. A tanács megerősítet­te az ügyvivői testület állás- foglalását, amely síkraszáll mind a hitoktatás szabadsága, mind az állam és az egyház következetes elválasztása mel­lett. Az állásfoglalás szerint az állami, iskolákban csak a tanrenden és órarenden kívüli fakultatív hitoktatás teszi le­hetővé, hogy a különböző val­lási felekezetekhez tartozó, va­lamint felekezeten kívüli szü­lők gyermekei kényszer és megkülönböztetés nélkül ta­nulhassanak együtt. Az SZDSZ szerint a hitoktatás az egyhá­zak missziós feladata, ugyan­akkor a szabaddemokraták ja­vasolják egy, a zsidó-keresz­tény hagyományokról, a nagy vallásokról szóló kulturális tantárgy mindenki számára kötelező felvételét. Ügy döntött a tanács, hogy az Országgyűlés hétfői ülésén az egyházi törvény kiegészíté­séről javaslatot terjeszt be. E módosítás megengedhetetlen­nek nyilvánítaná, hogy a hit­oktatás az állami iskolákban a tanrend része legyen ; a hitok­tatók a tanári kar tagjai le­gyenek; a vallási tárgyak be­kerüljenek a tanulók bizonyít­ványába, továbbá, hogy a hit­oktatás az iskola költségveté­sét terhelje. Úgy döntött to­vábbá a tanács, hogy amennyi­ben az Országgyűlés ezt a tör­vénykiegészítést elveti, az SZDSZ az Alkotmánybíróság­hoz fordul, hogy az András- falvy Bertalan miniszter által javasolt megoldással szemben érvényesítse a lelkiismereti szabadság, az egyházak auto­nómiája, az állam és az egy­ház elválasztása alkotmányos előírásait. Végül az SZDSZ kü­lön határozatban sürgeti a kormányzatot; mielőbb bizto­sítsa az egyházak működésé­hez szükséges ingatlanigények kielégítését, hogy a hitoktatást saját erejükből is képesek le­gyenek megoldani, s fakultatív, órarenden kívüli módon se szoruljanak az állami iskolák közreműködésére. Mindezt jól reprezentálja a most megnyílt új állandó ki­állítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Mazányi Judit rendezése érezteti a különböző képzőművészeti ágazatokra és generációkra tagolódó szerves folyamatot. E megfontolt ösz- szeállításból többek között az is kiderül, mennyire hatottak egymás művészi fejlődésére, munkásságára. Igaz, az édes­anya, Fialka Olga, és a leg­idősebb testvér — Valér — szerényebb képességűek vol­tak, míg Béni és Noémi na­gyobb ívű, szép pályát futot­tak be. Ferenczy Károly tehetsége a szobrokban és a gobelinek­ben mutatkozott meg, Noémi művészete inkább európai lép­tékű. Béni kitűnő festő is le­hetett volna, ám mégis plasz­tikában sűrítette üzeneteit az anyaságról, a játszó gyerme­kekről, a női test pompájáról. Ferenczy Noémi is — fivéré­hez hasonlóan — a hétközna­pok eseményeit választotta té­mául: gereblyézés, hazatérő lá­nyok. Am mindezt ünneppé változtatja, úgy mutatja be, mint a lét liturgiáit: az egy­szerűség formarendjének mély áhítatával. Ferenczy Károly pedig nem egyszerűen a Bastien Lepage nyomdokain haladó finom na­turalizmus képviselője, hanem annak legnagyobb, klasszikus vezéralakja, a nagybányai fes­tészet indító mestere. A tárla­ton látható az a remekműve — a Lányok virágokat gon­doznak című alkotása —.ame­lyet Szentendrén festett az 1890-es években. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy később a Nagybányáról kiszorult festők, Ferenczy Károly egykori ta­nítványai, 1927-ben megalapí­tották a szentendrei művész­telepet. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom