Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
MEGYE. 0. JÚLIUS 2., HÉTFŐ K Duna minden nyáron szedi áldozatait Tizenkét óra Eleméren (Folytatás az 1. oldalról.) Nem múlik el vízirendészeti szolgálat anélkül, hogy ne kelljen a tiltott helyen für- dőzőket kiparancsolni a vízből. De abban is biztos vagyok, hogy az egyenruhásokkal való efféle találkozás többnyire falra hányt borsó, hiszen a távozásunkkor az a három fiatal is vigyorgott, akik percekkel korábban még megszeppenve rángatták magukra úszónadrágjukat a víz alatt. A FOKA munkagödrében való lubickolást ezúttal megúszták egy „fejmosással”, ugyanakkor nem kizárt, hogy e vasárnap emlékét hosszantartó bőrgyógyászati kezelés követi, annyira szennyezett ott a víz. Alumer 7600 a becsületes neve annak az őr-, járőr- és mentőhajónak, amit az egyszerűség kedvéért Elemérnek becéznek. Ezzel indultunk a nagymarosi vízirendészeti őrsről Hárshegyi Pál főhadnagy és Katona József törzsőrmester társaságában megízlelni a 12 órás szolgálatot. Pilismaróinál húztunk el, amikor Hárshegyi Pálnak valami feltűnt a parton. Egy Yamaha motorral felszerelt szuperhajó, ami előtt egy Suzuki dzsip vesztegelt. A kettő együtt szerényen is megér vagy kétmilliót. Na, nem a rávaló eredetét vizsgálni léptünk a partra, csak mert egy ilyen Yamaha motort vett valaki észre és el a nagymarosi yachtkikötőből. Három fiatal jön elénk, életkoruk együttesen se adná ki a hatvanat. Az se semmi, amit előadnak: a Suzukit az amerikai nagybácsi küldte ajándékba, a hajót meg a papa vette, aki 50 éve kőfaragó kisiparos, s ennyit igazán megengedhet magának. Ügy egyébként a hűvösben parkoló Lada és a kis Polski is az övék ... Nem ők az egyedüliek persze széles e partszakaszon, akik hasonló körülmények között tengetik a hétvégét. Akad itt, kérem, 17 millió forintot érő hajócska, s nem ritka az olyan jármű sem, ami 30-35 ezer márkát taksál, s a kocsi sem Trabant, amivel a família érkezik. Tisztelet a kivételnek, de ezekből a hajókból lefelé mutatott hüvelykujjal integetnek, amikor elporolnak az igazán jó képességekkel bíró Elemér mellett. A tatabányai sportegyesület hajójának Szabnál nincs szerencséje. Kötelet kap, azzal húzzuk a partra, mert az ember — szabály ide, előírás oda — mégsem száll vízre hivatalos okmányokkal. A Duna közepén csak annyit tudunk, hogy az egyik utas menet Ki tudja, hatott-e a kioktatás? (Erdőst Ágnes felvételei) cia eszméje. Sajnos, mi magyarok olyanok vagyunk, hogy csak akkor kezdünk drukkolni a saját csapatunknak, ha az már kettő-nullra vezet. Így jártunk mi is. Az, hogy a semmiből egy csapásra bejutottunk az ország hat vezető pártja közé, megnövelte irántunk a lakosság érdeklődését. 9 Maradnak-e koalícióban a kisgazdákkal és az MDF-fel? — Világnézeti okok miatt most ebben a koalícióban van a természetes helyünk. A Kereszténydemokrata Néppárt demokráciát és nem marxizmust akar. Pluralista, többpártrendszerű parlamentet, kormányzási formát kívánunk. Mostani koalíciónk nem zárja ki — s ezt kifejeztük már a választások indulása előtt is — egyéb koalíciós csatlakozásunkat. Mi csak a marxizmussal nem tudunk közösséget kialakítani, mert az világnézetileg ellentétes a miénkkel. Mostani koalíciónkat annak a jeleként értékeljük, hogy az országnak szüksége van ránk. Ezt jelzi 21 parlamenti képviselőnk is. A kormány támogat minket, ki akarja emelni — főleg Nyugat-Európa felé — hazánk kereszténydemokrata indíttatását. Antall József miniszterelnök nem véletlenül hangsúlyozta ezt, s az elveket alátámasztandó, kormányfőként részt vett az európai Nemzetközi Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti konferenciáján. Ami az egyéb konkrét koalíciót illeti: elképzelhetőnek tartom, ha ne adj’ isten földcsuszamlás következne be, az MDF-ből leváló liberális vagy népies szárny is lehetne partnerünk. • Kikkel épít ki nemzetközi kapcsolatokat a hazai Kereszténydemokrata Néppárt? — Nagyon jó a kapcsolatunk az egész nyugat-európai kereszténydemokráciával, főleg az ÖVP-vel, a CDU-val, a CSU-val, a holland, a belga és a luxemburgi párttal, egyúttal tagjai vagyunk az összes nemzetközi kereszténydemokrata szervezetnek. Az Egyesült Államokban nincs igazi hagyománya a kereszténydemokráciának. Ha valaki ott kimondja, hogy keresztény, az amerikaiak abban rögtön valami antiszemita felhangot éreznek. Éppen ezért az USA- ban a magyar emigráció a kereszténydemokrácia hordozója. Lelkesen együttműködnek velünk. Például az amerikai magyar emigráció szervezte meg, hogy idén három nyári egyetemre is meghívtak előadásokat tartani. Szinte minden kint töltendő estémet lekötötte valamilyen magyar közösség. Főleg arra akarnak választ kapni, hogyan sikerült hosszú idő után idehaza meg- dönteni a kommunista rendszert. • Kapnak-e a nemzetközi kereszténydemokrata pártoktól pénzt hazai szervezetük feltámasztására? — Nem akkora mértékben, mint ezt sokan gondolják. Egyrészt mi nem nagyon koldulunk. Ennek ellenére a választási kampány időszakában kaptunk némi támogatást az ÖVP-től, a Kereszténydemokrata Frakciótól, Strasbourgból ■ az Európa-parlamenttől, sőt az USA-beli magyar emigránsoktól is. Az amerikai kisnyugdíjas magyar emigránsok dollárjaiból százezer választási plakátunkat ők nyomtatták ki Amerikában. Ezt az ismerté vált rajzot hazai grafikussal terveztettem. A százezer kész példányt repülővel hozták Magyarországra. A szállítás ötezer dollárba került. Ebből is kitűnik, volt és van mire költenünk a párt pénzét. Természetesen a kapott összegekről fillérre el tudunk bárkinek bármikor számolni. Azt hiszem, ez a fajta tisztaság is a demokratizmust erősíti — fejezte be dr. Hasznos Miklós. Kocsis Klára Nekik nem sikerült meglépniük Elemér elől közben a hajó orrán süttette magát a nappal. Aztán az is kiderült, hogy a hajós Tatabányán felejtette vezetői engedélyét, meg hogy a legnagyobb meglepetésére lejárt a személyi igazolványa, ráadásul reggel egy üveg sört is legurított. Katona törzsőrmester a brosúrának megfelelően 500 forintos helyszíni bírságot ró ki M. M.-re. Közben a főhadnagy nem győzi figyelmeztetni a fürdőzőket, hogy a kikötőtől 50 méterre van a strand, s ott szíveskedjenek hűsölni, no meg, hogy a kutyát vigyék ki a vízből. Kismarosnál, a homokzátonynál véget ér utunk. Óriási a csődület a szerencsétlenül járt fiatalember körül. Jöttünkre lassan szétszélednek az emberek, van, aki szedi a sátorfáját, akad, aki csak távolabbra húzódik. A rendőrök szomorú, soha meg nem szokható kötelességüket végzik. Fazekas Eszter A volt dabasi MHSZ-litkár állta a cechet Perelik az Autópest Kft.-t? I Reprezentatív körülmények között, a dabasi nemesi kúriából nemrég vendéglátó hellyé alakított Teréz panzióban tartották meg szombaton a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetségének Pest megyei alakuló küldöttközgyűlését. Ilyen jól megy az MHSZ utódszervezetének? — tolakodott elő bennem a kérdés, az elegánsan felszolgált finom ebéd fogyasztása közben. Azután megtudtam, hogy nem erről van szó. A vendéglátó az egykori MHSZ- szervezet volt dabasi titkára, Mayer Gyula, aki miután a létszámcsökkentéskor megkapta a munkakönyvét, megalakította a 14-féle tevékenységgel hivatalosan bejegyzett Gönc Kft.-t. Nem minden aggodalom nélkül, hiszen három gyermek eltartásáért felelős családapa. Ám hogy a vállalkozása sikeres, annak bizonyítéka, hogy felajánlotta, vendégül látja a küldöttértekezletet. A szövetség dabasi titkári teendőit továbbra társadalmi munkában vállalta, és szívügyének tartja. Ez a bevezető egyébként szorosan kapcsolódik az értekezleten elhangzottakhoz, hiszen mind Bársony Gusztáv megbízott Pest megyei titkár beszámolójában, mind a hozzászólásokban nagy súlyt kapott a közelmúltban végrehajtott létszámcsökkentés, divatos szó- használattal élvekarcsúsítás. Míg korábban 48 függetlenített munkatársa volt a szervezetnek, jelenleg már csak ti- zenketten vannak. Mi történt a többiekkel? Néhányan kor- kedvezménnyel nyugdíjba mentek, harminc embernek pedig felmondtak. A helyzetből adódik, hogy sokan megsértődtek, mások felbolygatott méhkast hagytak maguk után. A másik téma, amely forró hangulatúvá tette az egyébként is harminc fokot meghaladó hőségben tartott értekezletet, az volt, hogy a küldöttek — 29-en vettek részt a tanácskozáson — felháborodottan tiltakoztak az MHSZ gépjármű- vezető iskoláinak kft.-sítése, az Autópest ellen, javasolva, hogy vigyék perre az ügyet. A Pest megyei vezetőséget ugyanis e témáról senki sem kérdezte, s ilyenformán teljesen ki voltak zárva a döntésből. Véleményük szerint a vagyon- átmentés egy formájáról van itt szó. A vita után a küldöttértekezlet programnyilatkozatot szövegezett, mely szerint alap- tevékenységének tekinti a sajátos technikai és más sportok működtetését, a lakosság ilyen irányú szabadidős igényeinek kielégítését, és munkájában a fő figyelmet az ifjúságra fordítja. Hasznosítani kívánja az elődszervezetek értékes tapasztalatait. A küldöttek úgy határoztak, hogy kizárólag társadalmi munkában működő vezetőséget választanak. Az MTTSZ Pest megyei szervezetének elnöke Szegedi Ferenc, ügyvezető titkára Radies Béla lett. Az országos választmányban Mayer Gábor képviseli a Pest megyei szervezetet. Ga. J. Az agrárvilág hírei Mezőgazdasági Kistermelők és Vállalkozók Egyesülete alakult Kecskeméten (címük: Kecskemét 8000 Petőfi u. 10.). Az egyesületnek mintegy 30 helyi csoportja van és 40 agrármérnök vesz részt a szervezésben és szaktanácsadásban. Az egyik fő tevékenységük a Kecskemét körzetében most induló, mintegy ezer mezőgazdasági vállalkozás felkarolása. ★ Az agrárgépesítéssel foglalkozó szakemberek kölcsönös szakmai tapasztalteszerzésére, munkavállalási lehetőségekre kínál keretet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a párizsi agrártudományi egyetem együttműködési megállapodása. Az egyezmény előirányozza olyan közös kutatási programok indítását is, amelyek számítástechnikai információs rendszerek, különböző mezőgazdasági alkalmazására terjednek ki. Nem a videót, az élelmiszert viszik Szabadlábon - talaj nélkül A Németh-kortnány amnesztiaígérete felbuzdította az elítélteket; az új kormánynak meg nem maradt más választása. mint kaput nyitni. A nehézfiúk utcára kerültek. Se otthon, se család, se munka (némelyiknek). Lehetetlen valamennyi újonnan szabadultra ráfogni, hogy előtte az élet. Félő, hogy rászabadulnak a társadalomra, amely — okkal, ok nélkül — nem hamar tudja visszafogadni eltévelye- dett bárányait. Kiss György rendőr őrnagytól, a ceglédi kapitányság vezetőhelyettesétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a városban és környékén tovább erősödött a bűnözési hullám. Ez azonban még nem következik egyenesen abból, hogy a múlt héten nyitották meg a cellaajtókat. Ahogy Kiss őrnagy fejtegette, a most szabadultak nem nagyon találnak maguknak állást. Inkább alkalmi munkákat vállalnak, amely szabálytalan ugyan, de a jobbik rossz. Boros Zoltán alezredes, a váci kapitányság vezetője elmondta, hogy az ő térségükben is folyamatosan szaporodnak a bűnesetek. Szerinte ez a tendencia inkább a nyári idegenforgalmi szezonnal, mint az amnesztiatörvénnyel van ösz- szefüggésben. A bűncselekmények száma állandóan növekszik, de a szakember szerint ez az életszínvonal romlásával és a turizmussal indokolható. Kapin Gyöigy őrnagy, szentendrei rendőrkapitány arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt időszakban 25-30 százalékkal növekedett a gépkocsifeltörések száma. A kisoroszi körzetben és Budakalász környékén mind több nyaralót is feltörnek. Nem műszaki tárgyakat, vagy más értékeket visznek el, hanem élelmiszert, italt, cigarettát. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a mai betörők egy részét nem feltétlen a pénzszerzés reménye hajtja a bűnözésbe, hanem az éhség. Mindhárom szakember szerint nehéz lesz beilleszkedniük a szabadulóknak. Százezres munkanélküliség mellett még büntetlen előéletű, jól képzett szakembereknek sem túl köny- nyű állást találni. Azok pedig, akik idáig büntetésüket töltötték, többnyire nem rendelkeznek szakképzettséggel, sokuknak nincs lakása, és a család sem biztos, hogy megvárta Őket. — radosza — L ehetne találós kérdés, a megye múltját vallató helytörténeti vetélkedőn. Így hangzana: hol és kik építették az első szennyvízcsatorna-rendszert a megyében? A kérdés tárgya persze nem valami vonzó, de tetszik, nem tetszik, az életnek nagyon is fontos része. A válasz a kérdésre, néhány szakembert kivéve, meglepetés: az első ilyen közmű Érden épült. Akkor, amikor az ókori Róma légiói éltek azon a tájon... A régészeti feltárások ugyanis nemcsak a fejlett vízvezetékhálózatot hozták napvilágra Érd-Öfalu több helyén, hanem azt is bizonyították, milyen nagy gonddal társult ahhoz a szennyvíz elhelyezése, elvezetése. Igaz, ez az akkori közmű nem volt valami szemgyönyörködtető, sokkal inkább orrfacsaró: kifalazott, de felül nyitott csartonában folyt a gyűjtőciszternákba az. amit ma tapintatosan kommunális biológiai hulladéknak neveznek. Nem egy lehetséges, szóba hozott vetélkedő előkészítése idézteti fel a témát, hanem az, hogy a megye egyre több táján kényszerülnek szembe nézni súlyos vízgondokkal. A nagykörösiek már-már képtelen helyzete, a Vecsésen kialakult válságos állapot, de például a Galga mente több településén hallott panaszok is mintha arra mutatnának: hirtelen. azaz váratlanul bukkan fel a KÖZMŰBOMBA baj, a víznyerőhelyek elszennyeződése, a nitrátoso- dás megállíthatatlan folyamata. Miért nem tudjuk azt, amit már az ókori rómaiak tudtak? Már hogyne tudnánk! Csak éppen ... Amikor 1977-ben a lap hasábjain riportsorozatban tettem szóvá egy késleltetett hatású közműbomba telepítését a megye több helyén, felháborodott és tiltakozó olvasói levelek sokaságát kaptam. „Irigyli tőlünk az egészséges ivóvizet?” Ez volt a lényege a reagálásoknak. Holott, szakemberek egy csoportja aggodalmai nyomán, annak adtam hangot: a nagy lendülettel szervezett vízműtársulások, s az azokkal megvalósított hálózatfejlesztések nyolctíz év elteltével súlyos helyzetet hoznak létre. A képlet egyszerű. A folyóvízzel rendelkező háztartásokban a korábbinak a tízszeresére nő a felhasznált mennyiség. Ezt már nem képesek befogadni az ilyen-olyan — legtöbbször gyatra, az előírásoknak nem megfelelő — házi derítők, szikkasztók. Ma ott tartunk, hogy települések seregén — az el- vezetetlen szennyvizek következtében — a talajvíz szintje a még elviselhető határ fölé emelkedett, amint a szakemberek mondják, falvak, városrészek tekintélyes csoportja fekáliával szennyezett ia- lajvíztavakon „úszik”... A korábban és csakis példaként említett településeken nem az okozza a gondokat, hogy elfogyott a víz, hanem a víznyerő helyek elszennyeződése, a minőségnek olyan romlása, amely egyre nagyobb akadálya a felhasználásnak. A megyében a lakásoknak a fele kapcsolódik valamilyen vezetékes vízellátási rendszerhez, ugyanakkor a csatorna esetében ez az arányszám 13-14 százalék! A különbség következményeit érzékelhetjük egyre élesebben a megye mind több helyén ! Országosan a megyében a legrosszabb az arány, ami az otthonok csatornázottságát illeti. Ez az állapot nem azért alakult ki. mert valakik felelőtlenek voltak, hanem mert a lakossági nyomás minden mást megelőzvé, a hetvenes és a nyolcvanas években is vizet és vizet követelt. A tanácsi testületek — és nem kevésbé a megyei tanács — nem tettek mást. mint utat engedtek ennek a tömegerőnek. A megyében a nyolcvanas évtizedben 75 ezer lakást kapcsoltak be a vízvezetékhálózatba — és még ezzel a haladási mértékkel sem volt elégedett a lakosság —, miközben a közcsatornára csatlakozó otthonoknak a száma húszezerrel bővült... S ahol végre működni kezdtek a szennyvízelvezetés műtárgyai, ott is rövidesen és nem egyedüli gondként kellett szembenézni a veszélyes hulladéknak számító szennyvíz- iszap elhelyezésének (elhe- lyezhetetlenségének) feladatával^ Ketyegett már a közműbomba időzítő szerkezete, korábban önellátó településekre kell ma már nagy távolságból vezetni az ivóvizet, és a jövő sem mutat valami biztatót ezzel összefüggésben. K eserves feladatot vesznek a vállukra a helyi önkormányzatok, amikor a közművek helyzetével kell majd foglalkozniuk. Ezért érzem veszedelmesnek azt a kibontakozóban levő felfogást, amelynek a hívei elutasítanak bármilyen térségi kapcsolódást. így vélve valóra váltani a település önállóságát. Csatornaműveket, a városokat kivéve, aligha lehet egy-egy községben úgy létrehozni, hogy az a lakosságra elviselhető terheket rakjon. A közműbomba ketyegése azonban — amint azt. néhány megtorpant, lelassult térségi fejlesztés mutatja — nem jut el kellő hangossággal az érintettek, a holnaptól települést vezetők füléhez. Bevárják, bevárjuk a robbanást? Mészáros Ottó
